DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308

2022. október 16. 18:16 - fabiane

A Szőnyi Képzőművészeti Szabadiskola Zebegényben

 

296908081_470625031740673_4408038135210202220_n.jpg

Fischer Balázs festőművész fotója, 2022
Az 1968-ban Dániel Kornél, Mizser Pál és dr. Végvári Lajos által alapított alkotótábor hozzátartozik a település lelkületéhez. A történetét Köpöczi Rózsa művészettörténész mesélte el.

308197024_5430045397033176_4014072697431480112_n.jpg

1986 / T. Balogh László: Szőnyi István alkotótábor, Zebegény

 

 

muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages7-7_page-0001.jpg

A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)

nepmuveles_1973-1587156387_pages413-413_page-0001_1.jpg

nepmuveles_1973-1587156387_pages414-414_page-0001.jpg

nepmuveles_1973-1587156387_pages415-415_page-0001.jpg

Az alapítók:

236193599_4199239890113739_8740783102102476042_n_1_2.jpg

Dániel Kornél Miklós festőművész saját, zebegényi műtermében (1969) A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1949-ben. Mesterei: Berény Róbert, Pór Bertalan. Rajztanárként kezdte pályáját, majd a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola megalapítójaként vált ismertté.

280542233_5053814701322916_3991971385099689732_n.jpg

Dániel Kornél: Zebegény

157424558_2980269558879518_1687307248654527972_n.jpg

Mizser Pál (1941-2021) képzőművész a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1965-ben végzett. Mestere: Fónyi Géza volt.
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola egyik alapítója, ott volt a szabadiskola születéséről szóló beszélgetésen Vácon, 1967. augusztus 20-án, a Szőnyi múzeum megnyitása után két nappal. Ennek történetét Dániel Kornél elbeszélésből ismerjük: „A kiállítás után elbeszélgettünk néhányan – köztünk volt Mizser Pál fiatal festő is – arról, hogyan lesz tovább Zebegény sorsa, mit lehetne tenni, hogy a Szőnyi ház több legyen egy emlékmúzeumnál. Különböző javaslatok merültek fel a „birtok” hasznosítására, Végvári Lajos ötlete volt, hogy alapítsunk képzőművészeti szabadiskolát. Akkor és ott született meg a zebegényi szabadiskola gondolata.”
1968 és 1981 között folyamatosan tanított Zebegényben, majd 1995 és 1998 között még pár évre visszatért. 1978-ra kristályosodott ki egy minden korábbinál aprólékosabban kidolgozott oktatási rendszer, ami nagyon pontosan szabályozta az oktatás menetét. Mizser Pál a Struktúra tanulmányok szekciójában, a vizuális szintézis és analízis osztályt vezette Váli Dezső mellett, aki vizuális gondolkodás osztálynak nevezte kurzusát. Az 1995-98 közötti időszakban is nagyon népszerű volt kreatív festő osztálya, szívesen látogatták végzett építészek is, hogy rajzi tudásukat fejlesszék.
294843711_5246755485362169_8405727164087336550_n.jpg

155270351_2850081535266515_3953760372414816913_n.jpg

Dr. VÉGVÁRI LAJOS (1919–2004) művészettörténész, MTA kandidátusa. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett, majd 1948–1953 között a Fővárosi Képtár igazgatója és a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1954-től 1981-ig a Képzőművészeti Főiskola (ma Egyetem) Művészettörténeti Tanszékét vezette és a művészhallgatóknak tanította a művészet történetét. 1971-től a miskolci művészeti élet szervezésében is részt vett, majd a Herman Ottó Múzeumban dolgozott. A szabadiskola első ciklusának művészeti vezetőjeként Dániel Kornéllal és Mizser Pállal együtt határozták meg az iskola programját és ehhez kértek fel művésztanárokat az oktatásra.
Végvári Lajos az első tíz évben intenzíven jelen volt a szabadiskola mindenféle platformján. Napi szinten járta körbe az osztályokat, konzultált a hallgatókkal és estéről-estére komoly koncepció köré épített előadássorozattal avatta be a növendékeket a művészettörténet alapkérdéseibe, eljutottak a kortársművészet problémáinak megvitatásáig. Meghívta a korszak legjobb művészettörténészeit, Németh Lajos, László Gyula, Miklós Pál professzorokat, rendszeresen tartottak előadásokat Cifka Péter, Körner Éva, Hegyi Loránd, Wehner Tibor, Pataki Gábor, Lóska Lajos, Urbach Zsuzsa, Pap Gábor.
161076039_2987084128198061_4288539798488690934_n.jpg
Kórusz József - A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke (1948–1953), Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei, freskó szakon végzett. 1953-tól kiállító művész. 1960–66 között Zebegényben a Szőnyi-házban dolgozott. Megfordul Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában. Később visszatér és letelepedik Zebegényben. 1969-től a zebegényi szabadiskola tanáraként tevékenykedett. Szőnyi szellemi hagyatékának ápolója, a Dunakanyar egyik legkiemelkedőbb alkotója.

 

84070487_2684388561598887_1433556888225579008_n.jpg

(Képes Ujság, 1969)

159090554_2982665165306624_414780676018054670_n_1.jpg

Gyémánt László a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola festő osztályán 1969.
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola alapító tanára, visszaemlékezése szerint VÉGVÁRI LAJOS művészettörténész 1968-ban meghívta őt az újonnan alakult Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolára tanítani Zebegénybe. Az első két év meghatározó tanár egyénisége volt. 1970-ben Londonba disszidált, majd Bécsbe települt át.
muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages8-8_page-0001.jpg
A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)
szonyi-anno-1024x763.jpg
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola 1970-ben
muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages9-9_2_page-0001.jpg
A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages10-10_page-0001.jpg
239482884_4209364229101305_5708165520998410711_n.jpg

Zebegényi szabadiskola szobája 1975-ben Váli Dezső fotóján

52422154_2048162765221473_1902856565816295424_n_1.jpg

Váli Dezső Zebegényben
2018. október 5., péntek - Naplórészlet
Kincset küldtek. Zebegényi Nyári Szabadiskola, ahol Szütscsel összebarátkozva összevontuk osztályainkat, 1978, és ezáltal tízszeres hatékonysággal tanítottunk és korrigáltunk. Néhány arcot fölismerek, néhány sorsra emlékezem. Én a bal szélen. A mellettem fiú öngyilkos lett. Szerelme is a fotón, szintén építész, aki aztán sokáig járta egy buddhista prédikátorral a világot, drogfutárként tartották el magukat. Később egyszer a metrón egyeztettük meglepően hasonlóvá érett életfilozófiánkat. Én egy életre bezárkózva egy szobába, ő ‒
F/1978/72
280648846_5056868727684180_6310944744517954442_n_1.jpg
Váli Dezső
77.7.
Zebegény
tényleg, hogy ez értelme lehet: a fáklyát vinni és továbbadni
---
csak zavart keltek, ha érdeklődést és barátságosságot mutatok hallgatóim felé. nincs fedezete, lelepleződöm.
belőlem tisztességes közös munka telik ki.
eleget kapnak.
-----
még egy szempontból kell nekem ez a Zebegény, amellett, hogy mégiscsak a pihenésem egyetlen megtalált formája, és éveim ritmusjelzése is (tavasztól már visszaszámlálok, nem mintha jobb lenne bármi egyéb időtöltésnél, -)
egyébként hallatlan fárasztó-
ja - : valami önbizalmat, öntudatot? ad. otthon majdnem mindig én vagyok a gyengébb (készülő képemmel szemben állva)
meg. gondolkoznom kell, s a szokottnál gyorsabban fogalmazni,
mások gondolatát továbbgondolni, idegen kézzel alkotni
280866367_5056869434350776_8460107210317488300_n.jpg
176127752_3872810649423333_6753591282212493477_n_1.jpg
Tanítás Zebegényben - Szüts Miklós festő Eszterrel, hátrébb Váli Dezső, Váli Zsófi és Bakos Ildikó 
fotó: Pálfy László - Szüts Miklós: A Földön élni ünnepély című könyvéből
https://www.book.szm.hu/copy-of-5?fbclid=IwAR2DEv5-tKwnhNtE1Iux_VAbZEhlj7XQDyml3yrP8JAEtjQ9VY1AsnJy3qw
muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages11-11_page-0001.jpg
10931392_848356625222632_5375149015449324636_n_1.jpg
Zebegény (1982) A képen Dániel Kornél zebegényi festőművész, Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művésztanár és Dr. Hann Ferenc Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, művészeti író, muzeológus, egyetemi tanár látható, aki 1981–1992 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola művészeti igazgatója volt. 
280736334_5053787187992334_8443518969001225813_n.jpg
Barcsay Jenő levele Szőnyi Zsuzsának
300381854_5334011029969947_3063103207121564673_n_1.jpg
Dániel Kornél sírja a zebegényi temetőben (Emri-Nagy Zsófia fotója)
...és egy 1998-as cikk arról, hogy a festő visszavágyott Vácról Zebegénybe!
299966529_5334011559969894_6880756598934566962_n.jpg
307563223_5430042140366835_9170371424528888684_n.jpg
1986-07-29 / T. Balogh László: Szőnyi István alkotótábor, Zebegény
308783891_5430042750366774_636040329809548517_n.jpg
muveszetikatalogusok_1999_zebegenyiszabadiskolaha_021_065_pages12-12_page-0001.jpg

 

A szabadiskola ma is működik, habár kisebb-nagyobb bajokkal küzd, épületei felújításra szorulnának::


"Azok az intézmények tudtak megmaradni, amelyek reagáltak a megváltozott igényekre. Ezt az utat választotta a Dunakanyar szívében, a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola is. Az ötven éves múltra visszatekintő intézmény programja a megújuló művészeti oktatás mellett nemzetközi filmhétvégékkel, kortárs zenei és tánc előadásokkal is bővült. A kínálat frissítésén túl, célja az épületállomány rehabilitációja is."
https://artportal.hu/magazin/az-ma-mar-keves-hogy-mindenki-maganyosan-fest-a-tajban-peter-agnes-a-muvesztelepek-helyzeterol/
 
296871835_470625621740614_4037316347417053436_n.jpg
Fischer Balázs festőművész fotói a zebegényi a Szőnyi kertben - az idei táboroztatás során születtek...
296697866_470625988407244_4214836008979043177_n.jpg
296570228_470626085073901_2519126303357463671_n.jpg
296804298_470626315073878_1964883069037734235_n.jpg
Született új terv egy új alkotóázi komplexumra is! (Király Csenge, MoMe)
952_kiralycsenge-diploma30-vezetokepvagott-jpg-epiteszforum-300-2022-08-02-132241_1.jpg
A zebegényi ”forfa” telek revitalizációja (Király Csenge diplomaterve) - Hátha egyszer majd erre is akad pénz! Nincs a Dunakanyarban megfelelő kiállítóhely, pedig hoznának ide kötődő műveket...
https://epiteszforum.hu/a-zebegenyi-forfa-telek-revitalizacioja-kiraly-csenge-diplomaterve
"A programot Zebegény kulturális lelkülete határozta meg. A szomszédos Szőnyi István Emlékmúzeum, illetve a Szőnyi-kertben működő nyári Képzőművészeti Szabadiskola előrevetíti egy állandó jellegű művésztelep gondolatát is, melynek a ’forfa’ telek adhatna otthont. A mestermunkám ezáltal a nyári táborhely és a Szőnyi Múzeum tengelyére ül fel, programja ezeket kiegészítve jön létre, melynek az oktatáson túl (műhelyek, szakkörök, erdei táborok) célja egy állandó rezidencia program kialakítása (műteremek, szállás), illetve egy olyan kulturális kávézó és kortárs galéria megvalósítása, mely képes befogadni a Szőnyi Múzeum és a Szabadiskola különböző művészeti kiállításait és összművészeti programjait.
Mestermunkámban a hagyomány és modernitás építészeti és településképi összefüggéseire kerestem választ, építészeti koncepciómat a lépték és az illeszkedés kérdésköre határozta meg. Egy hagyományos vidéki település szövetében mi a helyénvaló építészeti magatartás ma? Van-e szükség illeszkedésre és ha igen, hogyan és milyen mértékben? Mi az az építészeti nyelv, amely összeköti a múltat a jelennel, a hagyományt a modernnel?"
960_kiralycsenge-diploma23-latvany-a-szonyi-utcarol-jpg-epiteszforum-230-2022-08-02-123530_1.jpg
Sok sikert a folytatáshoz!

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

2 komment
2022. október 09. 16:30 - fabiane

Fegyházláz Márianosztrán

 

tf_62_4153_nr001.png

Egy gyerekgyilkos nő márianosztrai cellájában, 1930-as évek

pestinaplo_1930_05_pages30-30_1.jpg

(Pesti Napló, 1930)

tf_85_540_nr001.png

pestinaplo_1926_06_pages477-477.jpg

(Pesti Napló, 1926)

untitled_24.jpg

dunakanyar_1990_pages260-260.jpg

dunakanyar_1990_pages261-261.jpg

(Dunakanyar, 1990) 

 Jókai Mór így idézte meg az egyik rabot "Az arany ember" című 1882-es regényében:

XIII. A MÁRIANOSTRAI NŐ
Athalie-t a törvényszék halálra ítélte hétszeres mérgezési kísérlet s kiszámított orgyilkos merénylet miatt. A király kegyelme élethosszú fogságra változtatta e büntetést.
Athalie még most is él.
Csaknem negyven év múlt el azóta, s ő most hatvanhét éves lehet.
Még most sem tört meg a lelke.
Keményszívű, hallgatag, bűnbánatlan.
Mikor a többi nőfoglyok a templomba mennek vasárnaponkint, ezt a nőt azalatt magánbörtönbe zárják, mert képes a többiek ájtatosságát megzavarni.
Midőn eleinte kényszerítették a templombajárásra, belekiáltott a pap ájtatos szónoklata közepébe: „hazudsz!”, s odaköpött az oltár elé.
Többször volt ez idő alatt nagy kegyelemosztás. Országos öröm napjain százával bocsátá szabadon az uralkodói kegyelem a börtönök lakóit. De ezt az egyet sohasem ajánlották a felügyelők a szabadon bocsáttatásra.
Akik megtérésre inték, hogy kegyelmet nyerjenek, azoknak megmondta:
„Engem úgy bocsássanak el innen, hogy amint én kiszabadulok, megölöm azt az asszonyt!”
Még most is ezt mondja…
Pedig az az asszony régen porrá lett már, miután sok évig szenvedett az utolsó tőrdöfés miatt, szegény beteg szívével. 

274671934_4851164158254639_8799290002280620782_n_1_1.jpg

Márianosztra, 1908 - Balogh Rudolf felvételei

vasarnapiujsag_1908_pages963-963_1.jpg

101295777_2933748973329510_2510857573666652160_n.jpg

vasarnapiujsag_1908_pages965-965_1.jpg

 (Vasárnapi Ujság, 1908)

 fortepan_190274.jpg

A női fegyintézet bejárata 1939-ben (Fortepan/Zagyva Tiborné)

Milyen volt apácaként dolgozni a fegyházban?

kapu_2012_09_10_pages171-171.jpg

kapu_2012_09_10_pages172-172_1.jpg

kapu_2012_09_10_pages173-173.jpg

kapu_2012_09_10_pages174-174_1.jpg

letoltes_4.jpg

 

311118310_5469487673088948_6562452044963494888_n.jpg

Márianosztra, 1930-as évek - Fát vágnak a női rabok

Az 1930-as években így folytatódik a történet: 

dunakanyar_1990_pages262-262.jpg

003_pipas_pista_clip_image002.jpg

Pipás Pista (zakóban) az egyik vádlott társával

dunakanyar_1990_pages263-263.jpg

dunakanyar_1990_pages264-264.jpg

Szita Szabolcs: Börtön a kolostorban Egy évszázad Márianosztra történetéből 

 A Hídverők Németországban kiadott, Alföldi Géza által 1948-ban alapított és szerkesztett folyóirat volt, amely 1962-ben szűnt meg. A nemzeti emigráció egyik legradikálisabb, kéthetente megjelenő orgánumának számított egészen betiltásáig. Ebben a számában külföldre távozott szadista márianosztrai fegyőrökről írtak:

 

eml_hidverok_1958-1652469799_pages319-319.jpg

(Hídverők, 1958)

 

A márianosztrai fegyház politikai fegyenceiről még a "Kemény ötvenes évek a Dunakanyarban" posztunkban írtunk: 
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/10/23/50-es_evek_a_dunakanyarban
birosagnosztra1.jpg

 birosagnosztra2.jpg

 (Fakó Árpád felvételei)

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

Szólj hozzá!
2022. szeptember 27. 19:30 - fabiane

Szob, a tótok lakta határváros híres vállalkozókkal

untitled_23.jpg

Ligeti Antal: Szob a Duna mellett (1883)

 

269696303_4611966275507763_1998492115466858240_n_1.jpg

Szob, 1910-es évek - Zeidler József felvétele
Néprajzi Múzeum NM F 30406

A településre ugyanakkor telepítettek szlovákokat, amikor a Dunakanyar többi részére svábokat. A XIX. század végén két család vitte hírnevét országszerte - az egyik helyinek, a másik betelepülőnek számított.



 

A település története, közösségek helye visszanyúlik az őskorra, mivel minden történelmi korszakból találtak régészeti leleteket. A településről származó legrégebbi lelet kora 30-35.000 évre tehető. A régészek feltárásai a neolit, bronzkor és korai vaskorból származó tárgyi emlékeket találtak, ami bizonyítja a település emberek lakta korai létét. 1280-ban íródott Árpád-kori oklevélben szerepel a város maihoz hasonló /SOB/ neve. Nevének eredete nem teljesen tisztázott, csak abban van egyetértés, hogy valamilyen szláv személynévből keletkezett /Zoob, Zwb, Zob, Zub, Zoby, Szob, Szobb, majd ismét Szob/. Az 1200-as években a település királyi birtok volt, és a damásdi várhoz tartozott. Az Árpád-ház kihalása után a település sokszor cserélt gazdát, hol királyi, hol pedig egyházi vagy nemesi birtok volt. A gyakori tulajdonosváltás és főként a törökök pusztításai miatt a település el is néptelenedett, ezért 1688-ban katolikus szlovákokat telepített be az esztergomi káptalan, amire 1720-ban újból sor került. 

https://szob.hu/a-telepules-tortenete/

 

u2079-a9957-5f3cdf76a2dce-002b1f369db5f4591f12668c_4.jpg
A római katolikus Szent László-templom a település központjában épült 1775–1778 között, barokk stílusban. 1779-ben szentelték fel Szent László tiszteletére.
Nazdrovich Kristóf idejében, 1774-ben kezdték el lerakni az alapjait. A korábbi templom valószínűleg a Luczenbacher kastély helyén állhatott, ám a Duna áradásai miatt a falu úgy döntött, hogy új templomot építenek a folyótól távolabb. A munkálatok befejeztével, 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére. A templomban található négy harang a „Lélekharang” (még a korábbi templomból került át, 1756-ban öntötték), a „Jézus szíve”, „A magyarok nagyasszonya” (melynek felirata: Boldogasszony harangodban árva néped szíve dobban), valamint a „Szent László” (melynek felirata: Szent László, népünk szent királya, harangoddal hívj imára!) neveket viselik.
177042817_3881357575235307_4262368662200020930_n.jpg
A szobi templom számára 1794-ben új orgonát rendeltek a Rajecben (ma Szlovákia) működő Pazsiczky család műhelyéből. Egy 16 regiszteres orgona készült, de a régi orgona sípjai is megszólalnak benne. Kiemelkedően ritka és értékes hangszer: a kétmanuálos Pazsiczky-orgonákból mindössze öt maradt fenn. Magyarországon a szobi az egyetlen, mintegy 80 %-ban őrzi eredeti állapotát. Jelenleg a felújítására gyűjtenek.
308471172_5427907677246948_7392791704571171042_n.jpg
A szobi templom kereplője a Börzsöny Múzeum gyűjteményében
A település felvirágzása a XIX. sz. második felétől datálható, amiben óriási szerepe volt a Luczenbacher családnak. Nagy hangsúlyt fektettek az iparosításra, több üzemet létesítettek, és működtettek. Az Ő nevükhöz fűződik az 1872-ben alapított új népiskola, mely később fiúiskola lett, majd az 1885-ben a Páli Szent Vincéről elnevezett Leánynevelő Intézet is.
vasarnapiujsag_1861_pages525-525.jpg
llvasarnapiujsag_1861_pages526-526.jpg
(Vasárnapi Ujság, 1861)
51100929_2024011504303266_5548963189401583616_n_1.jpg
Ipolyságh (1870) vontató kerekes gőzhajó, épült a Pest-Fiumei Hajóépítőnél, Luczenbacher Pál hajózási vállalatának tulajdona. A felvétel 1890-ben készült. (Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény)
A dunai gőzhajózás megindításában szerzett érdemeikről itt írtunk: 
https://dunakanyarkult.blog.hu/2021/06/27/dunakanyari_kikotok
 
A szobi temetőkápolna 
250335975_4443101292394263_131836185286313563_n.jpg
Képünkön Marótot, a Luczenbacher család sírboltja fölött álló s 1852-ben Gerster és Feszl pesti építészek terve után készült gótizlésü kápolna és a falu egyháza közt a pilis-maróti hegy oldalában látjuk.
(Vasárnapi Ujság, 1868)
Feszl Frigyes (1821-1884) dunakanyari épitményei:
1852. Szob, Luczenbacher-sírkápolna
1852. Pilismarót, Heckenast-villa
250978253_4443101565727569_7502987903233866106_n.jpg
308144159_1507869023026367_5835647172437568195_n.jpg
240401009_518186296152166_6463539067380975863_n.jpg
Róth Miksa mozaikja a régi temető kápolnáján.
Ifj. Luczenbacher Pál 1892-ben megvásárolta az esztergomi főkáptalan szobi birtokait, ezzel rá szállott a szobi plébánia és templom véduri joga is. Még ebben az évben megbízta Scholtz Róbertet a templom díszes kifestésével, valamint megbízta Róth Miksát nyolc ólomüvegablak elkészítésére. Valószínűleg ekkor készülhettek a temetőkápolna ólomüveg ablakai és a mozaik is.
285633415_688097619161032_2347243862789489981_n.jpg
1884. május 31-e, Szob, vasútállomás.Családjával az állomásépületben laknak, ami a mai felvételi épület elődje volt, és kissé feljebb is állt.
Szobon a Luczenbacher család ez időben gazdasági történetének csúcsán áll. Mivel az 1880. évi XXXI. törvénycikk kedvezményeket biztosított a helyi érdekű vasutak építéséhez, a Luczenbacher Pál utódai cég tervezni kezdte a m. kir. Államvasutak Szob állomásától kiinduló, Márianosztráig vezető helyi érdekű (760-as nyomtávolságú) vasút megépítését. A vasútvonal terveit a Gregersen G. és Fiai Építő Vállalat készítette el.
A tervrajzokból csak a helyi érdekű vasút Szob állomás csatlakozásához való helyszínrajza maradt meg, 1884. május 31-i keltezéssel, két változatban - a tervezett és az elfogadott változat.
A tervrajzokon kék színnel jelölték a személyforgalom, piros színnel a teherforgalom vágányait.
A terv ebben a formájában végül nem valósult meg: csak 24 évvel később, 1908-ban kezdődött el a vasútvonal megépítése, de ekkor már iparvasútnak épült, a Luczenbacher család kőbányáiban kitermelt kőanyag leszállítására, a szobi MÁV állomáshoz és a Duna-parti hajórakodóhoz. 
64521927_2233908073313607_3658633561424003072_n_1.jpg
Kodály Frigyes (a zeneszerző édesapja), mint szobi, majd galántai és nagyszombati állomásfőnök - "két vonat között is felszaladt a lakásba, ha volt kivel játszani, egy szonáta vagy trió idejére" - Vajon már Szobon is zenélt?
Nagyszombaton így történt: "A pozsonyi országút mentén álló régi állomásépületben lévő lakásuk falait klasszikus kamaramuzsika varázsolta igazi otthonná. Az apa jól hegedült, az anya szépen zongorázott, barátaik között több műkedvelő muzsikus is akadt. "Annyira szenvedélyes zenész volt - emlékezett vissza a komponista -, hogy állomásfőnök korában két vonat között is felszaladt a lakásba, ha volt kivel játszani, egy szonáta vagy trió idejére. Nem sokra vitte a technikában, de minden szabad idejében hegedült. Régi írások közt egy pár apró kompozícióját találtam." - tette hozzá."
Kodályék 1883. június 7.-e és 1885.november 20.-a között éltek Szobon. Kodály Zoltán kb. 2 éves volt ekkoriban, és itt született a kisebb testvére, Pál, aki MÁV-tisztviselő lett. A nagyobb lánytestvér később is Szobon tanult.
(Kodály Zoltán és tanítványai)
untitled_22.jpg
szob-kalvaria-01.jpg
A szobi Kálvária-kápolna 
"A mai kálvária helyén egykor egy kőkereszt állt, erre vitt a faluból a Zebegény felé vezető út. Ezen a helyen építtette fel az 1880-as évek elején Luczenbacher Pál a kálvária kápolnát és a hozzá vezető stációkat. Mivel a kálvária középső keresztjén az 1881-es, a kápolna épületén pedig az 1890-es évszám olvasható, ezért feltételezhető, hogy a szobi kálvária két időszakban épült. Vagyis, a stációk és a keresztek már 1881-ben álltak, a kápolna pedig 1890-re készült el."
283903648_5104113336293052_2712375900131205572_n_1.jpg
Felújításához magánemberek kezdtek neki, most már mások is csatlakoznak pénzadománnyal...
...és egy érdekesség: a szobi kálvárián "lefelé" viszi Krisztus a keresztet, mert az átépítés során a stációk az út másik oldalára kerültek, így a domborművek megfordultak.
Dunabogdányban anno a gyártók tévedtek, de a végkicsengés hasonló:
„Az Ecclesia Rt. tekintetes Igazgatóságának. A keresztúti képek, amelyeket 1937. aug. 4-én tetszett szállítani, és amelyeket a Cég szobrásza és festője felszerelt, nem felelnek meg, mert a keresztút baloldalára valók, pedig nálunk a fülkék a keresztút jobb oldalán vannak. A mostani képeken a kereszthordozó Krisztus nem megy föl a Kálváriára, hanem lejön onnan. Ez így nem maradhat."
Válasz: "Legyen szabad Kamarás Úrral szemben is utalnunk arra, hogy egy-egy ily keresztúti dombormű önálló műalkotás, illetve önálló műalkotásnak a reprodukciója, akár csak úgy, mint egy reprodukált kép. Az eredeti megalkotásánál nem lehet tehát figyelemmel lenni a nagyon híres Fugel-féle keresztúti képeknél sem. Ami — és nem egy művész ember igazolt felfogása — szerint is egy-egy ily szobormű nem azt jelenti, hogy azon szobrászművön ábrázolt Krisztus-alak pl. a dunabogdányi kálváriahegyen megy fel vagy le, hanem jelenti az egész jelenetnek szimbólumát a fülkében való elhelyezettségében, tehát minden ilyen szobormű egy egyedi darab a maga saját hatásával. Körülbelül hasonló a helyzet, mint egy képnél, melyet talán ily megoldásra való tekintettel valamely szobában egy déli falon helyeznénk különben el, de mivel a déli falon ajtó és ablak van, úgy, hogy a kép oda nem fér, az északi falra helyezzük anélkül, hogy abból érzések támadnának. A jobbosság és balosság kérdéséhez való szigorú ragaszkodás esetén meg lehet természetesen oldani a dolgot annak megfelelően is, azonban lényeges költségtöbbletet jelent."
Szob másik híres vállalkozója Gregersen Gudbrand volt:
242586792_1714411978755300_91808667873539819_n.jpg
Theer, Albert (Javorník, 1815 - ?): Gudbrand Gregersen (1824-1910) mérnök portréja
243273166_4337923406245386_4508031994686437144_n_1.jpg
Magyarország legnagyobb vállalkozója Szobon lakott - Gregersen Gudbrand (ülő sorban jobbról a második) 1824-ben született Norvégiában. Ácsmesternek tanult, majd Európába indult. Amikor Bécsbe érkezett, kiderült, hogy az útiládájából ellopták személyes ingóságait. Ennek a szerencsétlen eseménynek a következménye, hogy Gudbrand Magyarországra indult. 1847-ben érkezett meg Pest-Budára, ahol munkalehetőséget keresett. Kézenfekvő volt, hogy a vasútépítkezésekbe kapcsolódjon be, hiszen ebben az időben Magyarországon is óriási lendülettel folytak a vasúthálózat kiépítésének munkálatai. Hamarosan meg is kapta első önálló feladatát: a Vág völgyében építhetett hidat. Majd beállt szabadságharcosnak. Később a Pest–Vác vasútvonal továbbépítésén kapott munkát, ami kapcsán került Szobra, ahol összegyűjtött keresetéből telket vásárolt és házat épített. 1852-ben megismerkedett a helyi hentesmester lányával, Sümeg Alojziával, akit még abban az évben feleségül vett. 19 gyermekük született, közülük 12 érte meg a felnőttkort. Gregersen közben a legnagyobb magyar épitkezési vállalkozóvá vált (pl. a Szépművészeti Múzeum, Keleti Pályaudvar munkálataiban is részt vett.) Villája eredeti állapotát az 1938-as kép mutatja...
 
243299961_4337924089578651_2818998474135115468_n.jpg
A szobi vállalkozó, Gregersen Gudbrand építette fel 1857-ben a szolnoki vasúti hidat is, ami a legnagyobb fesztávolságú volt a fából ácsoltak közül. 1893-ban pályázatot nyújtott be a Szabadság (Ferenc József)-hídra is - társa az a Schmahl Henrik volt, aki Nógrádverőcén kastélyt tervezett. (Vajon itt ismerték meg egymást?)
Az Ezredéves Kiállításra 1896-ban felépített, és 1897-ben Zebegénybe áttelepített dohánypavilont is Gregersen Gudbrand szobi nagyvállalkozó cége kivitelezte!
299800512_5330939600277090_6619657916130774718_n.jpg
12118967_970393569670356_5035098971359371300_n.jpg
1910 Szentestéjén, a 87 éves Gudbrand Gregersen szobi házában szokásához híven megajándékozta családtagjait és alkalmazottait, egy norvég nyelvű karácsonyi verset is elszavalt nekik, majd pihenni tért a szobájába. Jogosan lehetett büszke rá, hogy hat évtized alatt a két kezével és tehetségével átalakította választott hazája arculatát. Szellemileg frissen, testileg egészségesen aludt el örökre. Halála után egy rövid ideig úgy tűnt, a cég továbbra is lendületesen fejlődik tovább. Gregersen Európa legjobb egyetemein taníttatta hat fiát: közülük három építész, egy hídépítő mérnök, egy erdészmérnök, egy pedig jogász lett, így a családfő bízhatott benne, hogy prosperáló családi vállalatot hagy maga után. A világháború kitörésével azonban mindenütt leálltak a békés célú építési beruházások. A háborút követően ráadásul a határon túlra kerültek a cég erdélyi, felvidéki és boszniai fatelepei is. S mivel már nem volt senki, aki a nehézségek közepette is hajlandó lett volna újrakezdeni, 1921-ben a Gregersen G. és Fiai Építővállalat örökösei eldöntötték, hogy felszámolják a céget. A felszámolás évtizedekig tartott, a család a hatalmas ingatlanvagyon hasznosításából és fokozatos eladásából élt. Még 1951-ben is maradt kisajátítható ingatlanuk, ahonnan a bevándorló norvég ácsmester utolsó életben maradt lányát és unokáját ki lehetett telepíteni. (Skandináv Ház)
...és hol találkozni Szobon a szlovákság emlékeivel? Hát a Börzsöny Múzeumban!
308373898_1078879206137269_1130809542588945250_n.jpg
 
A múzeum története valójában nem is a megalakulásával kezdődött. Az 1930-as években már tervszerű régészeti feltáró munka folyt Szob területén. A nagymarosi Polgári Iskola tanára, Horváth A. János fáradtságot nem kímélve, kutatási szenvedéllyel, diákjai segítségével rendszeresen ásta a területet. Feljegyzéseket, rajzokat, térképeket készített.
271182434_4659410127430044_429783426736817327_n_1.jpg

A Dunakanyar északi részének régészeti kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Horváth Adolf János tanár, aki elsősorban Szob régészeti emlékeinek kutatójaként vált ismertté.Feltárásainak eredményei, az előkerült különböző korú leletek elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményét gazdagították, ám jutott belőlük az esztergomi, valamint a balassagyarmati és a váci múzeumokba is. Horváth bejárta az első bécsi
döntés következtében visszacsatolt területeket a Duna mellett Váctól egészen Komáromig,
illetve a Csallóközig, valamint Hont megye déli területeit is. 

1870. június 1-jén Boldogfalván (ma: Szlovákia) született  Nevét 1893-ban magyarosította Horváthra. Iskoláit Pozsonyban végezte, azonban a tanítóképzői intézeti tanári képesítést Budapesten nyerte el. Először Dobsinán (Gömör megyében) mint polgári iskolai tanár működött. Mint tanítóképezdei tanár 1900-ban került Lévára, ahol az Állami Tanítóképző Intézet először segéd-,majd rendes tanára.

Az első világháborút követően a Felvidék cseh megszállása kihatott Horváth életére is, akit több ezer tanárhoz, hivatalnokhoz hasonlóan az új hatalom elbocsátott, majd kiutasított Csehszlovákiából. Családjával a megcsonkított Magyarországra költözve rövid ideig Sárospatakon, majd Szegeden, később pedig Vácon (1922–1925) tanított. Rövid kiskunfélegyházi kitérő után Nagymaroson a polgári iskolában helyezkedett el. Amint arról az iskola értesítője beszámol: „Horváth Adolf János rendes tanár, képesítve polg. iskolákra a mennyiség- és term tud szakr, szolg.tételre beosztott tanítóképzői tanár. […] Tanította a természettant III., vegytant IV., a földrajzot I–IV., a gazdaságtant I–IV. osztályban, heti 20 órában. A IV. osztály fönöke, a természettani, vegytani és földrajzi szertár őre.”

Nyugdíjba vonulásáról és kötelességtudatáról ugyancsak megemlékezik az iskola értesítője: „A VKM Horváth A. János szolgálattételre leosztott tanítóképzőintézeti tanárt okt. hó 3-án Újpestre helyezte, ki új állomáshelyének elfoglalásáig illetve nyugállományba helyezéséig február hó 5-ig, igazi lelkesedésből, a tanügy iránti szeretetből óráit továbbra is ellátta.” Amint arra lánya is utal, nyugdíjba vonulását követően teljesedett ki régészeti tevékenysége, amelynek során Szobon és környékén, valamint a Duna mindkét oldalán Komáromtól Vácig folytatta kutatásait. Ez irányú működése a korabeli sajtó mellett a Magyar Nemzeti Múzeummal folytatott levelezése alapján rekonstruálható.

A Magyar Nemzeti Múzeummal (a rendelkezésünkre álló adatok alapján) 1927 augusztusában vette fel a kapcsolatot, méghozzá személyesen, amikor az általa feltárt leleteket, valamint jegyzeteit átadta. Az ezt követő közel 18 évben Horváth igen kiterjedt régészeti kutatásokat végzett a Duna mindkét partján Izsától egészen Vácig. A déli parton igen jelentős volt a pilismaróti Öregek-dűlőben, a református temető mellett általa feltárt 32 sírja egy
késő római temetőnek, melynek leletanyaga a Nemzeti Múzeumba jutott. Emellett 1937-ben a Helemba-szigeten kezdte meg a középkori templom és érseki udvarház feltárását.

Legfontosabb eredményei azonban kétségkívül a szobi kutatásaihoz kapcsolódnak, melyek során nem csupán a szobi kantharosz került elő, hanem számos más korszak régészeti emléke is.

Erről itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2021/09/05/keltak_a_dunakanyarban

kant_1.jpg

A köztiszteletnek örvendő tanár 1945-ben meghalt és munkásságát Laczus Géza tanító folytatta. A Nemzeti Múzeum megbízott leletmentőjeként számos régészeti anyagot mentett meg a pusztulástól. Tanítványaiból szervezett hírszolgálata jól működött, minden építési munkáról értesült. A szaporodó leletanyag múzeum alapítására serkentette. Többszöri kérésére és szorgos munkájára felfigyelve a helyi szervezetek foglalkozni kezdtek a szobi múzeum alapításának ügyével. Lelkes támogatót találtak a Járási Könyvtár vezetőjének Katona Viktornak a személyében. A múzeum létesítésére 1960. május 12-én került sor.
A gyűjtemény gazdag régészeti, történeti és néprajzi, valamint természettudományi anyagot tartalmaz, amit nagyon érdekes vezetés közben ismerhettünk meg.
308383718_496087942037976_989679360965980629_n.jpg
308071571_3105047359715989_6061920705572888933_n.jpg
308022607_774499607103278_6695877102961871298_n.jpg
308229373_609607987567451_4047284041250024737_n.jpg
307462605_406700348305266_2111445352077238116_n.jpg
308074696_779941783222125_3319985948852220428_n.jpg
308072798_508589533933948_3361781460970960786_n.jpg
(Horváth Fanni fotói)
A múzeumban található Ziman Lajos szobra is és kiállításokat is rendeznek.

lajos-199x300_2.jpg

Ziman Lajos (Szob, 1941.11.20. – 2018.08.01.)

A MÁV Képzőművészeti Körben és a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában tanult, mestere: Kirchmayer Károly, Benedek György, Paál István, Csíkszentmihályi Róbert és Somogyi József volt.


308794045_5433906199980429_2966362860003750546_n.jpg
Így írtak róla egy cikkben:
308103145_5433937023310680_2640669475913176720_n.jpg
308464466_5433932313311151_359769914980544529_n_1.jpg
308443437_5427639573940425_1639088838179151190_n_1.jpg
Szobon nagyon kedves fogadott minket Batizi Zoltán , Börzsöny múzeum vezetője és Árpási Imre helytörténész! Köszönjük! Látogassatok el ti is ebbe a szép dunakanyari városkába...
p0010127.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

Címkék: Szob
1 komment
2022. szeptember 15. 17:35 - fabiane

A verőcei Duna Panzió kalandos története

165192864_3794897933881272_6078447152787452589_n.jpg

Az 1929-ben épült szálláshelyen gondoskodtak a vendégek  zenei és szellemi és testi szükségleteiről is.
"Az egyedülálló nők az Angliában meghonosodott különfülkés közös hálószobákban kaphatnak elhelyezést." 
Az épület kicsit megnőtt a hirdetésben

165011631_3794884443882621_4406631819118365424_n.jpg

86473248_2712232752147801_4095685567994396672_n.jpg

A tulajdonos

302612498_5366800850024298_8638453706100477045_n.jpg

(A Helytörténeti Kör kiadványa)

A Duna Panzió építésze Varsa Lajos László, okl. építész volt. Ő Budapesten született, 1896-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a kir. József Műegyetemen 1918-ban építészmérnöki oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után különböző építészi irodákban szerezte meg gyakorlati képzettségét. 1921-ben önállósította magát és csakhamar feltűnt különleges villaépítkezéseivel. Két évi budapesti működés után Palesztinába ment, hol részben állami, részben magánépítkezéseket végzett. Épített iskolákat, középületeket és fürdőépületeket; a Rothschild-közkórház tervezésére kitűzött pályázaton I. díjat nyert és a kivitelezéssel is őt bízták meg. 1926-ban tért vissza Budapestre és itt főleg villák, kislakások, bérházak és emeletráépítésekkel foglalkozik. Építkezései közül jelentősebbek: Rózsadombon több villa, Mérleg-utca 12. sz. , Tölgyfa-u. 26., Fecske-u. 20., Reiter Ferenc-u. 44. (bérház), Félegyházán Renner Zsigmond kastélyának átépítése, Siófokon 11 villát és még számos egyéb építkezést végzett. Szakirodalmi tevékenységet is folytat és szakcikkei az Esti Kurírban, Vállalkozók Lapjában és a Tér és Forma c. szaklapban jelennek meg.

305108824_5366801536690896_5711499717824462132_n.jpg

 

123656309_3412246278813108_5617147104123560673_n.jpg

123498475_3412247695479633_2887076551512902643_n.jpg

A panzióban gyógyászati kezeléseket is végeztek:72457424_2427892627248483_8710782344505589760_n.jpg

A fővárosi Jakab Szanatórium volt az együttműködő partner:

magyarpalyazatokepitomuveszet_1909_pages459-459.jpg

Ugyanakkor egy másik vegetáriánus ellátást biztosító panzió is megélt a községben:

87375441_2724896874214722_6994076601965084672_n.jpg

 

 

Kilenc évvel a németek előtt, 1883-ban megalakult a Magyarországi Vegetárius Egyesület, aminek feladata az étrend egészségügyi előnyeinek hirdetése volt. Az 1930-as években Rusznyák Istvánné többek között Verőcén is nyitott vegetáriánus panziót: A kúrát a leírás szerint állandó orvosi felügyelet kíséri, a siker felé pedig „erősítő és áthangoló természetes gyógytényezők”, így szabadban végzett gyógytorna, strandolás, nap- és légfürdőzés, túrázás, valamint vízgyógy- és speciális masszázskezelések segítségével juttatják el a vendégeket, akiknek kísérői számára a hely vezetése szokásos „hús-ebédről” is gondoskodik.

rad_3_1.jpg

Az 1940-es években a Duna Panzióban természettudományos kísérletet végeztek:

"1942-től több neves kutató, például Simonyi Károly és Bay Zoltán részvételével a honvédség olyan radar kifejlesztésén dolgozott, amely az ellenséges repülőgépeket több mint 60 kilométeres távolságból is észlelni tudta – ez 1944 tavaszára sikerült is. „Meg fogjuk lokátorozni a Holdat!” – adta ki a további célt Bay Zoltán, és támogatókat is szerzett az új feladathoz.

Az előzetes számítások biztatóak voltak, de a háborús viszonyok miatt többször is költöztetni kellett a csoport telephelyét és a kísérleti eszközöket. 1944 nyarán az Egyesült Izzó laboratóriumában kezdtek el dolgozni, de Budapest bombázása miatt júniusban egy nógrádverőcei panzióba települtek, ahol magas deszkapalánk mögé állították fel a 3 méteres antennát. Itt végezték el az adó- és a vevőkészülékek hangolását és próbaüzemeltetését. Nyár végén, szeptember elején már néhány adást sugároztak a Hold felé, de a rendszer nem működött elég megbízhatóan ahhoz, hogy a vétel is sikerüljön. Ha a készülékek közül bármelyik leállt, vagy az áramellátás megszűnt, a kísérlet megszakadt."

Erről bővebben itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/06/07/fold-hold

Később vállalati üdülőnek is használták:

nvmd_1.jpg

 

 A 90-es években pedig a Folyógyöngye nevet kapta:

162173699_3768915326479533_8768900899668338547_n_1.jpg

Az új bérlő ígéretekkel kecsegtetett:

161430113_3768915249812874_6887177444145704627_n.jpg

De mindez átverésnek bizonyult (Népszava, 1997) - Cseke Károly csődbe ment, és bezárt a panzió is...
Kijátszotta a csődeljárást a Folyógyöngye ügyvezetője 
A Budakörnyéki Ügyészség csődbüntett és egyéb bűncselekmények miatt vádat emelt Cseke Károly és Mány Péter ellen. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozói ugyanis felderítették, hogy a Folyógyönge Kft. felszámolását elrendelő bírósági határozatot a gyanúsítottak nem hajtották végre.
A nyomozás megállapítása szerint Cseke a felszámolás elrendelését követő 30 napon bélül nem tett maradéktalanul eleget a törvény által meghatározott beszámolási, leltárkészítési, és egyéb tájékoztatási kötelezettségének. Nem bocsátotta a felszámolóbiztos rendelkezésére az egyszerűsített mérleget és az adóbevallást. Cseke egyéb módon is igyekezett meghiúsítani a felszámolást.
Az eljárás során a felszámolóbiztos megállapitotta, hogy a Folyógyöngye Kft.-nél nem történt könyvelés, a számviteli iratok könyvelésre alkalmatlanok, nem felelnék meg a bizonylati követelményeknek. Az iratanyag annyira rendezetlen volt, hogy a cég vagyoni helyzetének áttekintése lehetetlenné vált. A másodrendű vádlott, Mány Péter különböző adminisztrációs munkákat végzett a Folyógyöngye Kft.-nek; ennek fejében ingyen lakhatott a cég verőcei házában. Mány a kft. nevében eljárva átadta a felszámolóbiztosnak a különböző bizonylatokat, ezek szerint.a Folyógyöngye Kft, mintegy 2 millió forint készpénzzel rendelkezett. Az eljáró több alkalommal is felszólította Cseke. Károlyt, hogy számoljon el illetve adja át a készpénzt, Cseke azonban nem tett eleget a kötelezettségének.
Mány Cseke felkérésére a felszámolási eljárást követően a Folyógyöngye Kft. tulajdonában lévő Kastély Szálló több millió forintot érő berendezéseit 1992-es, visszamenőleges dátummal átszámlázta a Multi-Nett Bt, részéré, A vagyontárgyakat Ugyancsak fiktív számlán a Fructa Bt.-nek adta át. A számlák mögött nem történt valójában pénzmozgás, az ügylét célja az volt, hogy a berendezési tárgyak kikerüljenek a félszámolási eljárás hatálya alól.

 

305738954_619102373056254_4412883107685933105_n.jpg

Az épület most magántulajdon, és dacol a történelemmel, szerencsére jó karban tartják.

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

 

 

 

 

 

 

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!
2022. szeptember 04. 16:20 - fabiane

A Dunavirágzás poétája, Farkas Arnold Levente és a többi díjazott

screenshot_20220904-141032_gallery_1.jpg

 

Tegnap jó hangulatú este keretében tartottuk meg költészeti versenyünk eredményhirdetését. A zsűri tagjai Győrffy Ákos, Végh Attila és Makáry Sebestyén voltak. Fődíjasunk Pócsmegyerről érkezett, tanárként dolgozik. Nem feltétlen érzi magát biztonságban a tőlünk kapott babérkoszorú alatt, mert volt rá precedens, hogy annak viselőjét kirabolták a rómaiak :)

letoltes_39.jpg

"Farkas Arnold Levente vagyok. Ezerkilencszázhetvenkilenc január harmincadikán születtem Nagyváradon. Gyermekeimmel és feleségemmel a Szentendrei-szigeten élek. Gyermeket még szeretnék, feleséget már nem. 

Nem tudok sem írni, sem olvasni, de szoktam. Tollforgatónak rossz vagyok, ám szerfölött tehetséges. Álmomban többször jártam a Hóvirágok terén, a valóságban csak háromszor.

Szeretek eljutni a mondatkezdő nagy betűtől a mondatzáró írásjelig. Néha sikerül, máskor azonban másra gondolok. Most elviselhető."

 

szavak nélkül

 

időnként megváltoznak

a dolgok, a változás

neve az idő, mintha

kezed egy elsuhanó

járműből intene, de

az is elképzelhető,

hogy nem gondolhat másra

a mozdulat, abjatár

valamelyik szombaton

kenyérrel lakatja jól

a királyt, az oltárnak

nem fáj a törvényszegés,

mert nem érez fájdalmat

a kő, el nem érhető

 

Dunakanyarkult Díjban részesültek:

286678500_10229718543330326_4110974505829120376_n.jpg

 

Horváth Fanni - 1985-ben született. Grafikusként végzett, a szép plakátunkat is neki köszönhetjük. Filozófiát is hallgatott. Vácon él kislányával. A verőcei Feslett Nők varrószalon vezetője. Gyakran sétál mezítláb...

 

Mennyi fény

 

Mióta közelről nézem, a folyón minden lényeges felfelé halad -

ágak, levelek és hínárok hagynak el,

és úszva még egy helyben maradni is hamar

lihegő siker.

 

A sodródó sirályok legalább hátat fordítanak -

velük tartok, ahányszor feladom,

hogy ne felejtsem el, milyen érzés legyőzve lenni.

Amíg mást nem tudok, így kezdem újra mindig.

 

Tüskékből építesz várat bennem,

de így is ki nem csorbuló válasz vagy

bármilyen kérdésre, pedig nem kíméllek.

 

Mennyi fény kell és honnan, hogy az úton maradj -

a fehéren izzó, vak akarat nyomában

kiszáradt szárnyak gyűlnek a lámpák alatt.

A vízben tudom hinni, hogy kegyelemből kaptam millió életet.

 

1926146_654075687979674_1205720373215754463_o.jpg

Molnár József költő, újságíró, nyugdíjazásáig mozdonyvezetőként teljesített szolgálatot. Évek óta a 12 éve újraindult Nyugat, ma Nyugat Plusz szerzőjeként, ősztől munkatársaként is tevékenykedik. Harmadik kötete A denevér ráncai címmel jelent meg. Alapító tagja a Váci Költők Baráti Társaságának, amely idén ünnepli ötéves jubileumát.

 

Lepketánc

 

A boldogság, mint

madár  a végtelenben,

mindig szomorú.

Tudja, mulandó

a perc, mit átél, kérész

napjai múlnak.

Gyémánt röpte van

az elmúlásnak, sajgón

gyönyörteli kéj

a bebábozás

utáni őrült halál:

táncba sietők

számolatlanul

a vérző vízre néző

napba (le)hullnak.

 

 dsc_2890-2_vm_1920_1.jpg

Tomity Angéla - 1972-ben született Szigetváron, de Szentendrén nőtt fel, így kötődik a Dunakanyarhoz. Jelenleg Budapesten él és a rendezvények világában dolgozik.

A versíráshoz gimnazista korában kapott komoly lökést, ez a hobbija mégis szunnyadt vagy 30 évig. Pár éve kezdett el újra foglalkozni az irodalommal, autodidakta módon képezni magát, ismerkedni a kortársak műveivel, figyelni a pályázatokat.

Párhuzamosan érdekli továbbá az akvarisztika, a népzene és a festészet. Mostanában azonban a legjobban mégis az érdekli, miként tudná élete szerteágazó szálait összefűzni és rájönni a számára fontos dolgok közös eredőjére.

 

Bál a Dunán

 

Kék órán bársonybrokát

a víz, az ég sűrű kord.

A parti nyár a gardedám.

Ezüst konfettis táncporond

világítatlan színpadán

vonagló elsőbálozók.

Élettusában ráng a test,

a hátrahagyott nimfalét

holt nyelven írt pergamen;

és indulnak a fény felé

puhán a hamvas szilfidek;

tüllszoknyájuk tejfehér.

Járják tobzódó táncukat:

kavargó pernye, füstgomoly.

Minden szem jó partit kutat,

az öröklétbe kiutat,

szándékuk sürgető s komoly.

A körből egy-egy pár kilép,

és gyűrűt zár a lenge nép.

Egy könnyű hullám partot ér.

Könnyű hullák. Semmi vér.

Szél sodor így szirmokat.

Karmos emlék simogat.

Madár riad, mint jég rian.

Borzongva nézem s boldogan.

Várok, amíg vége lesz.

Nagy fekete fólián

ázott végű csikkeket

söpröget a fűzfarojt.

Törzs a törzsnek dőlve áll,

az uszadékfa felsikolt.

A hajnal mindent elsikál.

A nyár, a parti ennyi volt.

 

  deak-sarosi_laszlo_profilkep.jpeg

Deák-Sárosi László költő, filmesztéta, a Magyarságkutató Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, 1969-ben született a sóvidéki Parajdon. Zenei tanulmányait Székelyudvarhelyen, Budapesten és Luxemburgban végezte. 2016-ban az ELTE BTK-n szerzett bölcsészdoktori fokozatot, értekezését képi retorikából, filmelméletből írta. Több önálló könyv és verses CD szerzője. Főbb költészeti művei: Keresztút – passió szonettkoszorúban; Libás MatyiNyolcágú csillag – Székely Mózes és a brassói csata, eposzok. Ezek a művek, illetve más, lírai verseit tartalmazó darabok alkotótársak által megzenésítve CD-lemezeken is megjelentek 2012 és 2019 között. Verstani monográfiája, A háromszólamú vers hangzó példatárral együtt megjelenés előtt áll. Munkásságát idén, 2022-ben Herczeg Ferenc-díjjal ismerték el.

 

Szerelemerdő

 

Dunavirágzás:

Repül a kérész,

Sebesen illan,

Suhan a vízen

Kimerülésig,

S zuhan a fényre.

Ez a halála.

Csoda e rajzás.

Egyedi, röpke

Ez a tünékeny 

Picike szépség.

Szerelemerdő

Szövete libben,

Zizeg előtted,

Kavarog egyben,

Pepitazölden.

Neve hiába

Duna virága,

Gyökere nincsen.

Repül egy órát,

S közel a végzet,

Csak a petékben

Marad az élet.

Sugara, íve,

Az az időtlen

Szirom örökre

Ragyog a szemben,

Elevenen száll

Arany-ezüst-zöld

Jele örökre,

S e puha képnek

Jele beég a

Poeta doctus

Elevenébe. 

viktoria-szabolcsi-2.jpg

Szabolcsi Viktória

1984-ben született Kisvárdán, Debrecenben végzett általános orvosként. A svájci Fribourgban él családjával. Évekig neurobiológiai kutatással foglalkozott az ottani egyetemen, öt éve pedig pszichiáter és pszichoterapeuta szakképzésben vesz részt. Tizenéves kora óta ír, másfél éve publikál folyóiratokban. A természet és a természettudományok fontos szerepet töltenek be az életében, ahogy az írásaiban is. A Dunakanyarhoz gyerekkora óta ezer szál fűzi.

 

Fénycsapda

 

Az iszap csöndje fújt beléd

buborékot, abban emelkedsz

a vízfelszín felé, még folyó

vagy, és bár repülni készülsz,

folyó is maradsz, hiába töröd

föl a kitin csomagolópapírt,

és bontogatod újszülött

szárnyaidat. Folyó maradsz,

csak még nem tudod.

 

Az iszap csöndje üvölt benned,

ahogy a többi szárnyhoz csapódsz,

követed a folyó vízszintesen

poláros jelét, keresed azt az egyet,

akiért jöttél, keresed, és megtalálod,

repülni, és visszacsapódni a

csöndbe, ennyi a dolgod.

Hát repülsz.

 

Felgyúlnak a hídon a halogének,

vonz a fény, a vizet elfelejted,

az aszfalt vízszintesen poláros

jele villan, követed, és becsapódsz.

Az iszap csöndje kipukkan benned.

Álmodban hazaértél, folyó vagy

valahol a hídlámpák alatt, és most

már tudod, az is maradsz.

 

letoltes_41.jpg

 

Rusvay Balázs 1977-ben született Vácon. Azóta is ebben a városban él, itt neveli a gyermekeit. A kismarosi általános iskolában tanít magyar nyelvet és irodalmat. Gyerekkora óta szereti a verseket, a magyar líra nemcsak a munkája része, hanem rajongója is ennek a hatalmas örökségnek. Versei irodalmi folyóiratokban, antológiákban jelennek meg. Önálló kötettel még nem rendelkezik. Kezdetektől tagja a Váci Költők Baráti Társaságának.

 

Az utolsó vágta

 

Észak felől hörögve gyűlt a felleg,

s még üszkös volt a fészekben fa,

a lőrésen át fullasztón derengett

az áradt Iszter poshadt szájszaga.

Nyolc éve már, hogy hátra hagyták őket,

nyolc évnyi ártér, pergő téglafal,

hátuk mögött a szerte hulló földek:

a gyáva Róma rongy békét akar…

Aquincumban, augusztus havában

egy tábor lesz Ripa Pannonica:

indulni kell, itt már csak pusztulás van,

a parancs szólt: indulni kell haza.

A pókos lovak felnyergelve várták,

hogy búcsúzzon a négy szakadt legény,

hogy elhagyják a talpalatnyi strázsát

az éji fűzfák óvó rejtekén.

 

De ők csak álltak csontig babonázva,

hogy bomlik el a valóság fala:

ezer lidércet szült a folyó háta,

millió szárnynak lett szülőanya.

A vézna hold hátukra ülve nyargalt

észak felé az örvénylő Dunán,

hol harcra hívó, trombitás haraggal

egy angyal járt a hadsereg után.

Ezüstös vértben Róma légiója

támadt ma fel a görnyedt fák alatt,

s a négy legény igézve ült a lóra,

követni ezt a színezüst hadat.

Sok apró kérész eggyé lényegülve

- lidércvilág a sárga víz felett -

dacolva árral, zúgó szembeszélbe'...

Csak őket várták mind az istenek.

 

S a harcosok, kik nyolc nyikorgó éve

vigyázták ott a vénülő Ripát,

bevágtattak a légió szívébe,

és éjbe döftek vasfejű pikák.

Észak felől már villámok cikáztak

Hogy üvöltsön a megvakított ég,

s a négy lovas a nagy császár havában

elhitte Rómát utoljára még.

A szűzi vér dübörgött vad szívükben,

s a lápi barbár csodájára járt,

Nem volt királyuk, nem volt istenük sem,

a vén viharral vívtak ők csatát.

Újra éltek, és újra élt a Város,

mely fél világra tűzte zászlaját:

Kelet, nyugat négy megkopott, magányos

legény szívében új otthont talált.

 

De jött a perc, és néma ősparancsra

Dunába hullt a színezüst sereg,

hogy életével adóját megadja,

s ezer fiát halála szülje meg.

A lovak sírva, sarkantyúzva, félve,

bolondokat halálba hordani

vágtattak még a viharnak szemébe:

hátukon négy szent, igaz római.

A hun nyilak szaggatták szét a testük,

rombolva májat, csontot és tüdőt.

Négy holt lovas, ki tartotta az esküt

a sárba hullt az ördögök előtt.

S míg hajnalban a nagy folyamnak testén

barbár keletről híddá lett a Nap,

a kérészeket domolykók temették,

s az örök Róma, jaj, ketté hasadt...

Ifjúsági elismerésben Bolla Dorina, Fábián-Nagy Fruzsina és Tatár Botond részesült.

304987900_10229357383022922_432231780133715462_n.jpg

 Mindenkinek köszönjük a beküldött alkotásait! Jó volt veletek ünnepelni - jövőre újra találkozunk... 

 

 

 

Szólj hozzá!
2022. augusztus 06. 17:04 - fabiane

Dunavirágzás - a megtisztult folyó ünnepe

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages650-650.jpg

(A Földgömb, 2015 - Fotók: Potyó Imre)

2012 óta, 40 év kihagyás után, újra megfigyelhető a kérészek násztánca.  Idén korábban és nagyon látványosan indult a kirajzás.

Az 1904-es cikk szerint ez az aszállyal is kapcsolatba hozható:

vasarhelyiellenzek_1904_08-1613768193_pages13-13.jpg

(Vásárhelyi Ellenzék, 1904)

 

Pongrácz Sándor már az 1930-as években is tanulmányozta az állatkákat:

fke_1.jpg

fke2.jpg

(A Természet, 1934)

A cikk írója

elet-pongracz_sandor.jpg

Pongrácz Sándor (Bp., 1888. ápr. 21. – Bp., 1945. jan. 22.)zoológus. Egy.-i tanulmányait 1906-tól a bp.-i tudományegy. bölcsészkarán végezte. 1910-ben az MNM Állattárának munkatársa lett. 1913-ban doktorált, 1914-ben az Állattár segédőre, 1934-ben ig.-ja, 1937-ben (az 1934 után az MNM természettudományi osztályából szervezett) Orsz. Természettudományi Múz. (TTM) főig.-ja. 1930-ban a debreceni egy. m. tanára, 1931-ben c. ny. rk. tanára lett. A bp.-i hadműveletek következtében Budán vesztette életét. Haladó gondolkodású biológus volt, Haeckel követője. Pavlov eredményeire hivatkozva tanította a szerzett tulajdonságok öröklődését. Kezdetben az ősrovarok származását kutatta, őslénytannal és természetfilozófiával is foglalkozott. Később biológiai szintézisre törekedett.

b060ef.jpg

Tiszavirág

201808-dunavirag5.jpg

Dunavirág

bme_buvar_1936_pages266-266.jpg

bme_buvar_1936_pages267-267.jpg

(Búvár, 1936)

 

Szintén ebben az évtizedben megfigyelték már az utcai lámpák kérészekre tett hatását:

 

magyarhorgasz_1998_pages40-40.jpg

 

2012-ben jelentek meg újra a dunavirágok - Potyó Imre, Horváth Gábor és Kriskó György számos fotóval illusztrált cikket tett közzé róluk. Most a legérdekesebbek közül válogatunk:

eletestudomany_2014_1_pages362-362.jpg

eletestudomany_2014_1_pages363-363.jpg

eletestudomany_2016_2_pages239-239.jpgeletestudomany_2016_2_pages240-240.jpg

eletestudomany_2016_2_pages241-241.jpg

 

 

 

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages648-648.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages649-649.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages651-651.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages652-652.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages655-655.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages656-656.jpg

mta_foldgomb_2015-1590622716_pages657-657.jpg

covers_687044.jpg

Potyó Imre környezetkutató, számos hazai és nemzetközi díjat nyert természetfotós, a dunavirágok pártfogója 2021-ben albumot adott ki Farkas Alexandrával, amelyben az elmúlt csaknem egy évtized hazai és nemzetközi díjat nyert fotóit gyűjtötték egy dunavirág-csokorba, összefűzve a témát érintő legújabb kutatási eredményekkel.

 

297833355_7815597161843542_7396239550154867099_n_1.jpg

Fotó: Kovács Tamás

Az idei évben kicsit hamarabb indultak el kedvenc kérészeink. A dunavirágok gyönyörűséges násztánca már jópár napja megfigyelhető, leginkább a Duna kavicsos partszakaszain (pl. Felsőgöd, Verőce, Tahitótfalu). Mindenkit a törékeny, tűnékeny életek tömeges nászrepülésének megfigyelésére buzdítunk - csak egy erős fényű lámpa kell hozzá! Verőcén a dunavirágzás alatt nem lesz parti világítás, mi így vigyázunk rájuk.
2023-as programunk:
366572406_6426723174032055_8461825281537873233_n_1.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: Verőce Kismaros
Szólj hozzá!
2022. július 22. 19:49 - fabiane

Ivóvíz a Dunából - szűrők, kutak és vízművek

125076501_1703832559791311_4925800609536045740_n.jpg
Vízért menő asszonyok a Dunánál - Vác (1902-1903 körül) - Fotó: Kiss Ferenc / Néprajzi Múzeum 
Vajon régebben milyen módon tették ihatóvá a folyóból kinyert vizet az ittlakók?
208962639_4067997306571332_1827940482749963705_n.jpg
Víz szűréséhez használt porózus kőzetből készített eszköz (Duna Múzeum) Az adományozó emlékezete szerint az 1880-90-es évektől használták. Egy kannába tették, ráöntöttek annyi vizet, hogy ellepje, de a csőréig még ne érjen a víz. Néhány óra alatt a víz beszivárgott a belsejébe, ekkor kiemelték, és a csövén kiöntötték a szűrt vizet.
225874253_4152481491456246_6662436164634775515_n.jpg
Ezen az alkalmatosságon átszűrték a Duna vizét...
243965646_4347521621952231_2587180561555123234_n.jpg
Vízhordás a Dunából 
Az első dunai vízmű még a XIX. században épült:
vizbuda.jpg
1872-ben a Duna szennyezettségéről a következő pamflet jelent meg a Bolond Miskában:
bolondmiska_1872_pages86-86.jpg
275242975_4872225846148470_517695173165405102_n.jpg
A Dunakanyarban még 1911-ben is koleraveszélyről számoltak be:
Még mindig őrzik a Dunát! Megírtuk néhány hét előtt, hogy Esztergomtól le Nógrádverőcéig a Dunát őrző csendőrséget bevonták, mire Kalló Antal rendőrkapitány sürgönyileg fordult Fazekas alispánhoz, hogy a váci Duna-szakasz őrzését is szüntessék be, mert Vácon jobban, mint bárhol, szükség van a háztartásban a Duna vizére s a zárlat miatt a lakosság már sokat szenvedett. A válasz csak a napokban érkezett meg s nem kedvező. Az alispán szerint a Dunát mindaddig őriztetni kell, mig a belügyminiszter a zárlat feloldását el nem rendeli. Minthogy pedig ez nem történt meg, Vác fölött vígan hordhatják a Duna vizét, de Vácon, a ki a Dunából akar meríteni, az csendörszuronnyal találja magát szemközt.
a_vaci_vizmu_vazlatos_helyszinrajza_1928.png
1928. október 21-én kezdte meg működését a Váci Vízmű. A mintegy 40 km. hosszú vízhálózat 1800 db vízmérőn keresztül juttatta el 15 kút vizét a város közel 20000 lakosához. Magyarországon az elsők között az ivóvízművel szinte egyidejűleg építették és helyezték üzembe a szennyvízelvezető rendszert is. 
174294257_3858929137478151_7279588539088665621_n_1.jpg
Bakos-kút, Verőce 1934-ben Kinszki Imre fotóján 
A Dunakanyarban viszont a folyó mellett még sokáig csak az ásott kutakból nyerték a vizet.
Istókovits Kálmán: Nagymarosi tér (1956)
278129972_4960083247362729_2777436838787727365_n.jpg
144852202_3639514392752961_6094041272559473215_n.jpg
1933-ban felmérték a Szentendrei szigetet, majd elkezték az ivóvízbázis kiépítést  - a munkavezető verőcei volt...

Az Üzempolitikai Bizottság jelentése szerint a székesfővárosnak egyre növekedő vízfogyasztása szükségessé teszi, hogy a Vízművek tulajdonában lévő Szentendrei-szigeti területek kiaknázásának a lehetőségeit kikísérletezzék.
(Fővárosi Közlöny)
140061723_3606191659418568_701911483051839564_n.jpg
untitled_21.jpg
139694007_3606191796085221_2571900658180622825_n.jpg

A
főváros vízellátásához szükséges víz beszerzése tekintetében az a homokos teraszkavics volt a döntő, amelyet a Duna a pleisztocén korban rakott le, és amely sokhelyen a felszínig ér, vagy csak vékony fedőréteg borítja. Ez az általában 3—15 m vastag kavicsréteg Nagymaros—Nógrádverőcétől a Duna mindkét partján és a szigeteken át követi a folyót. Megtalálhamindazon helyeken, amelyeken a Duna sík területen halad, a jobb partján keskenyebb, a bal partján szélesebb, helyenként 10—25 km-es sávban.
A
teraszkavics vize vegyileg változatos. A Duna mosott partszakaszain minőségű ivóvíz, egyéb szakaszokon kissé vasas-mangános. A Fővárosi Vízművek több mint száz éve elsősorban a mosott partszakaszokon telepíti a kutakat, kútsorokat és galériákat, ügyelve arra, hogy a főváros vízszükségletének növekedésével lépést tartson. 
A
kutas vízbeszerzési helyek közül is első helyen áll a Szentendrei-sziget, amelyen 17 termelőtelep összesen 613 kúttal üzemel.
139432090_3606191849418549_8688267713090098517_n.jpg
magyarorszag_1936_03_pages362-362.jpg
(1936)
67929062_2309485852422495_8884552615313014784_n.jpg
1963, az újonnan felépített vízműtelep Verőce határában
A helyi vízellátás rendezése az 1960-as évekig váratott magára:
Arról, hogy Nógrádverőce vízvezetékhez jut, mert a váci DCM vízellátásához a község határában épült vízmű, már beszámoltunk. Már ezen a télen, legkésőbb jövő év elején megkezdődik a víztároló és vezeték építése és a tervek szerint 1963 végéig Nógrádverőce beépített területének nyolcvan százalékát behálózza a vízvezeték. Egyelőre az ivóvízellátást utcai csapos kutak útján oldják meg, a víz bevezetése a házakba csak később kezdődhet, de ha lehet, egyidejűleg a csatornázásba is belefognak majd.
Az eredeti tervek szerint a nógrádverőcei Express Ifjúsági Tábor és Kismaros vízellátását is a DCM vízműve oldotta volna meg. Időközben azonban a tábor külön mélyfúrású kutat építtetett. A kút vizét a vizsgálat emberi fogyasztásra alkalmasnak találta. A tábor tehát a bővizű kútból törpe vízmüvet alakít ki, és vízellátásáról önállósul gondoskodik.
Múlt héten Nógrádverőce és Kismaros tanácsának vezetői a víz kérdésében tárgyaltak a DCM-mel, s Kismaros ez alkalommal bejelentette, hogy a' cementművek vízmüvének vizére nem tart igényt, megállapodott az Express Ifjúsági Táborral, annak vízmüvéből táplálkozó vezetéket épít. A község reméli, hogy jövő év végére elkészül már a vízvezeték, amely egész Kismarost egészséges ivóvízzel látja el." (Pest megyei Hírlap, 1962.VII.)
Ugyanekkor: "Nehéz a probléma Nagymaroson. A hatezer lélekszámú község területén ugyan elég sok, számszerint huszonhét közkút van, de közülük húsznak a vize fertőzött, tehát emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Idegenforgalmi szempontból az ivóvízhiány Visegrádon okozza a legnagyobb zavarokat. A nyári hónapok alatt állandóan nagy tömegek látogatják Mátyás király egykori városát, de a tikkasztó melegben megszomjazó turisták csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak egy-egy pohár frissítő ivóvízhez, mert a község területén kevés a jó vizet adó kút. Itt is csak a törpe vízmű segíthet."
101697002_3855751614495160_188645168482615296_n.jpg
Vácon vízszennyezés is történt:
1980. május 16-17-én a Chinoin Gyár a váci telephelyén 300 tonna gyógyszergyári hulladékot égetett el, a Meteorológiai Intézet szakvéleményét is kikérve. A szél iránya azonban megfordult, és a veszélyes füst többszáz méteren szétterült a Dunán, és a víz szennyezetté vált. E miatt Budapesten 4 napra le kellett állítani a Fővárosi Vízművek Felszíni Víztisztító Művét.
Intézkedés: Hasonló esetek elkerülésére írnak a Chinoin Gyár igazgatójának.
ÁBTL - 2.7.1. NOIJ BRFK 80/2. 1980. május 31.
Az ügy folytatása egy 1981. márciusi újságcikkből:
Egy harmatos júniusi reggelen a felsőványi erdő előtt legelésző őzbak fölkapta a fejét: beöö- beöö-beöö — riasztotta a mezőn reggeliző vadakat. Emberek jöttek. A nyulak abbahagyták a mosakodást és felvették a nyúlcipőt. A fácánok becsúsztak a csenderes szélső bokrai alá és onnan figyelték az eseményeket. A termelőszövetkezet emberei nyolcvankét acélpalackot fektettek a gyepre. Mindegyikről lecsavarták a szelepet és a szél felé húzódtak. Gázköd takarta el az erdőt.
A két kilométerre levő Felső vány on a Kertészeti Egyetem tangazdaságában fulladozni kezdtek az emberek. Tizennyolc gyereket és huszonnégy felnőttet szállítottak a kórházba a mentők ismeretlen eredetű mérgezéssel.
A helyszínre érkező hatóságok emberei elé szörnyű látvány tárult. Az erdőről szinte leperzselődött a lomb, kosárszámra gyűjtötték az elhullott apróvadat, kifolyt szemű fácánok szédelegtek körülöttük.
— Hátborzongató volt — húzza össze fehér köpenyét dr. Medgyesi Péter, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője. — Ha ez az erdősáv le nem fékezi a gázt, nem hiszem, hogy sokan túlélték volna a mérgezést. A vizsgálat megindult, a szálak a Chinoinhoz vezettek. Kiderült, hogy ők adtak át fosz- génnel töltött palackokat kitisztításra a termelőszövetkezetnek. Ezt a gázt 1916- ban a németek alkalmazták először a hadászatban. Nagy pusztítást végzett. Napjainkban gyógyszerek alapanyagául is szolgál. A Chinoin úgy nyilatkozott, hogy profilváltás miatt vált fölöslegessé ez a foszgén, azért adta át a téesznek a palackokat. Kiderült, hogy a kiürítést végző dolgozók nem tudták, mire vállalkoznak, ezért védőfelszerelést sem viseltek. Szerencséjük, hogy a palackok mögé álltak.
— Minden tonna gyógyszer előállítása során mintegy száznyolcvan kiló veszélyes és mérgező hulladék keletkezik — tájékoztat Szász Károly, a (néhai) NIM iparszervezési főosztályának vezetője. — Pillanatnyilag a gyógyszeriparnak nincsenek olyan berendezései, amelyekkel ezeket a hulladékokat szakszerűen meg tudná semmisíteni.
Balogh István: Méregtemetők (ÚJ TÜKÖR 1981. március 1.)
Két héttel korábban Vácon ismeretlen okból szürke és gyógyszerszagú folyadék folyt a vízcsapokból. Nem sokkal később kiderült, hogy a Chinoin váci telepére más ipari cégek területéről is szállítanak veszélyes hulladékot és azt nem megfelelő körülmények között őrzik. A Chinoin hulladékégetője a Duna egyik hordalékszigetén, az "Égető-szigeten" volt, de a gyár a veszélyes hulladékkal a váci vízművek déli vízműve mellett is folyamatosan szennyezett. A Chinoin váci telepének folyamatos környezetszennyezése egészen 1990-ig megoldatlan ügy volt.
A csatolt második kép az egykori "Égető-sziget", ma már inkább Szunyog-sziget néven ismert. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89get%C5%91-sziget
273577523_4797423276962061_1455808224927327597_n.jpg
Nagymarosi ívóvízkút - ugyanilyen állt Verőcén és Dömösön is, már csak az utóbbi van meg...
DMRV közlemény 2022. áprilisából 
313861691_5543656725672042_3473526744444495613_n.jpg
Ti tudtátok, hogy Visegrád Nagymaros vízbázisát használta eddig, és hogy Verőcéről is át lehet nyomni a vizet Nagymarosra (tavaly egy ideig így történt)? 
Vigyázzunk vizeinkre!
Ajánlott olvasmány a témához:
0589000342681p.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

2 komment
2022. június 27. 18:00 - fabiane

Vermekben tárolt dunai jég és egyéb hűtési módok

130992989_3514882101882858_5353777019256292810_n.jpg

Jég kitermelése Nagymaroson, 1934 (Fortepan/Fadgyas Bence)

Vajon hogyan tartották hűvösen az élelmiszert a múlt század eleji nyarakon?

A jég kitermelésének legpontosabb leírása a túlpartról származik:

jv1.jpg

jegverem.png

Nagymaroson is szekérrel szállították a jeget a községi jégverembe:

jegsza.jpg

Jég szállítása Nagymaroson (Döbrössy Mihályné könyvéből)

nemet_utca.jpg

Az utca végén a hentes háza  (1900-as évek eleje)

 

242822101_6518062271544941_8683569248087317350_n.jpg

Az Édeske épülete Heinczinger Mátyás becenevén, Maxi hentes üzleteként működött az 1900-as években. Mivel akkoriban még nem volt fagyasztó szekrény, faluhelyen a húsok hűtésére a télen befagyott Duna természetes jegét használták, amit óriási jégvermekben tároltak – ez az udvar hátsó részében ma is látható, és a koronavírus előtt az étterem részéhez tartozott, ami Szalontai Alíz tulajdonos elmondása alapján lassan újra kinyithat.
Az Édeske az eredeti berendezéssel, díszítéssel a régi idők hangulatát szeretné megtartani, amit a jégverembe levezető kapaszkodó is tükröz, az ugyanis abból az eszközből készült, amivel a jégtömböket mozgatták.
Innen járt a jeges ember, aki nagymaroson árulta a nyári forróságba a lakosságnak a jeget, amivel a konyhákban fém tárolókba, jéghűtőkbe öntve tudták hidegen tartani az élelmiszert. óriási jégvermünkbe 36 lovas szekér jeget gyűjtöttek be kemény munkával, aminek egész nyáron ki kellett tartania, ezért minden falunak kötelező volt legalább egy községi jégvermet építeni – meséli Alíz.
A jégbegyűjtés ráadásul nem csak hűtési, hanem gyógyászati célokból is fontos volt. Még egy érdekessége van a veremnek, hogy kizárólag nagymarosi téglagyárban préselt és égetett címeres téglát használtak fel. Jelenleg óriás méretű éléskamraként is szolgál a helyiség.
https://bcmagazin.hu/2021/01/20/bajos-edeske-a-dunakanyarban/
Az Édeske időközben éttermi pincévé alakította a vermet, amit kérésre megmutatnak. Ma is hűvös van benne!
img_9138.JPG

 img_9142.JPG

img_9143.JPG

Fotók: Ördög Richárd

288662476_5175920819112303_272636380200318253_n.jpg

 

De máshol is volt ilyen jégtároló:

 

175195809_5718566938161149_2657542537360141411_n_1.jpg

Trieb János nagykereskedő a múlt század első felében ennek a háznak a jégvermében tárolta a sört, amit a marosi éttermekbe és kocsmákba szállított.

201178174_4037266882977708_4174364499911695987_n.jpg

Egy korai, 1873-as rajzon a jég otthoni felhasználását mutatták be, később már jégszekrényt tartottak a háztartásokban..

136481662_3694003410680169_182828764676792745_n.jpg

Nem mindenki elégedett meg a Dunából kitermelt jéggel, volt olyan is, aki maga hízlalta azt a hűtéshez...

52373437_2051167971587619_4455171908308041728_n.jpg

A fényképen a Pirok Dezső hentes „jéggyára” látható Dunakeszi-Alagról, magával a mészárossal.

128523234_3594478840612518_8988285310490852038_n.jpg
Ez itt pedig Kökény Pál hentes és családja Felsőgödön 1933-ban. Klassz a dekoráció!
iparosok.jpg
Verőcén Cifka Anna helytörténész térképre vitte a régi iparosokat, kereskedőket. A helyi legnagyobb jégverem a Rákóczi út és a Lugosi utca sarkán volt.
Azt pedig Krebsz Ferenctől tudtuk meg, hogy Zebegényben két jégverem volt. Az egyik ma is létezik, az Iskola vasút felőli végén, a jelenlegi számítástechnika terem alatt van. Ide is a Dunából szekerekkel hordták a vágott jeget, amit a vasút felőli homlokzat alsó részén - ma is látható - ráccsal fedett nyíláson dobtak be a jégverembe. Utána a jeget szalmával lefedték, a ledobó nyílást befalazták. A másik az Árpád utca 6. számú ingatlan udvarában volt. Régebben mindkét helyen hentes üzlet működött.

148100855_3666011656769901_6307595771548649979_n.jpg

mirelit.jpg

(Magyar Ifjúság, 1975)

Térjünk vissza az időben! A dunakanyari lakosok persze a folyóba, patakokba, kutakba engedve is hűtöttek dolgokat. De vajon az itt tábort verő, erődüket építő rómaiak hogyan tartották hidegen az italukat? Erre a 2.-3. századból származó, Visegrád-Lepencén talált horpasztott ivóeszközök adták meg a választ.

 

173466849_3853561464681585_5435069622475460619_n.jpg

Az edény oldalának benyomása valószínűleg a felszín növelését szolgálta, mivel a nagyobb felületű tárgyak lassabban melegszenek fel, ezért a bennük lévő ital is tovább maradt hűvös. Az 1-2 dl-es borospoharaktól kezdve a kb. 1 l-es „söröskrigli”-ig sokféle formai változatuk ismert.

Jó hűsölést mindenkinek!

62200588_2216999601671121_6600408571152695296_n.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)

 

1 komment
2022. június 14. 17:55 - fabiane

Motorkerékpárral a Dunakanyarban

103763838_2978117555559318_8801663779005640046_n.jpg

Képünk Magyarország egyik legrégibb motorsport kedvelőjét, Zebegényi Károlyt mutatja, amint vadászzsákmányát, egy hatalmas vaddisznót, motorkerékpáron szállítja haza. De kik közlekedtek még ezen az eszközön?

Ritka motorkerékpár utas. Képünk Magyarország egyik legrégibb motorsport kedvelőjét, Zebegényi Károlyt mutatja, amint vadászzsákmányát, egy hatalmas vaddisznót, motorkerékpáron szállítja haza. Zebegényi Károly, ki a hazai sportéletben mint amatőr birkózó és súlyemelő bajnok nagy szerepet játszott, már a legelső motorkerékpárok feltűnése idején érdeklődött az uj közlekedési eszköz iránt, amelyet azután szorgalmasan használt fel vadászkirándulásai alkalmával.

(A Motor, 1915)

89167311_2749616615076081_9141385466270973952_n.jpg

Már a 20. század elején megindultak Budapest felől a motorozás szerelmesei:

Motorkerékpár kirándulás. A Magyar Motorkerékpáros Szövetség június 4-én, pünkösd hétfőjén Král Sándor főhadnagy, szövetségi elnök vezetése mellett motorkerékpáros kirándulást rendez Visegrádra. Az irány: Budapest—Szentendre—Visegrád—Nagymaros— Vácz—Budapest. A kiránduláson résztvehet minden motorkerékpáros, aki ebbeli szándékát a titkárságnál (Gyöngytyuk utcza 3.) írásban bejelenti, amely a részletes tervezetet aztán megküldi.

(Herkules, 1906)

73255754_2488129264558152_8410971783041122304_n.jpg

Frohner Román volt az egyik alapítója a verőcei Keramos Rt.-nek, tehát Gorka Géza ideérkezésében is szerepe volt. Mellette Pásztélyi János ül, aki szintén helyi villatulajdonos, és Frohner üzlettársa volt a motorkereskedésben. Pásztélyi is sok bulit szervezett a szőlőjében. Frohner előző felesége épp egy Pásztélyi lány volt...

Nógrádverőcén Frohner Román Swadló Klárit, a kastélytulajdonos lányát vette feleségül

 

A terrénum, amelyben a verőcei társaság igazi kedvét lelte, az ünnepségek és mulatságok szervezése volt. Ebben páratlan tökélyre vitték nyári szerepléseiket. Az Anna bálok, a Szent István napi ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában Frohner Románnak vezető szerep jutott. Ő vezette le az elmaradhatatlan tüzijátékokat, a dunai lampionos csónakfelvonulást, amelynek záró csónakjában, amely egy nagyméretű molnárladik volt, Pitykó cigány és bandája húzta az indulót. Ebben a a vízi járműben, mint kormányos foglalt helyet helyet Frohner Román, aki innen dirigálta az egész felvonulást és gyújtotta meg a tüzijáték kezdetét jelző első rakétát. A parti villák kertjeiben a lampionok százai egészítették ki a tüzijáték fényeit, és ebben az utolsó fázisban meggyújtott görögtüzes hangulatban ért véget a mulatság a nagyvendéglő nagytermében. Ez egyben a hangulat tetőfokát is jelentette.
(Töth László visszaemlékezései)

 

74278426_2488137514557327_2839417881706364928_n.jpg

 

75394250_2523812300989848_8221373488301080576_n.jpg

1926-ban már országúti versenyt rendeztek. (Budapest - Vác-Szob, Nmaros-Nógrádverőce- Megyer, 165 km táv) A fotón Kepes Ferenc detektív egy amerikai Indian motor nyergében. A kép a Megyeri csárda előtt készült, onnan rajtolt el a Terézvárosi Torna Club motorkerékpáros-szakosztályának túraversenye.

dar_6.jpg

Motoros túra a Börzsönyben 1933. körül )Képtulajdonos: Daróczi János)

...és voltak, akik az erdő felé vették az útjukat.

 

dar2.jpg

Az első oldalkocsis kerékpárt már 1885-ben megépítették, de Magyarországon az 1930-as években tett nagy népszerűségre. A következő pár például az egész Dunakanyart beutazta vele, képeik a Fortepanon elérhetőek:

51573023_2035651723139244_9222727654321422336_n.jpg

Zebegény

52333412_2035658696471880_7171007698119426048_n.jpg

Helemba

51861049_2035657719805311_4853440909951369216_n.jpg

Esztergom

51436155_2035671396470610_6698231755603705856_n.jpg

11-es főút

51818527_2035671603137256_4969948443385528320_n.jpg

 Visegrád

 

51899491_2037216979649385_2079472591759736832_n.jpg

Vác - motoroldalkocsi gyártás a hajógyárban (1956)

Érdekesség: A honvédségi aknamentesítő hajók kifutása után merült fel a motorkerékpár-oldalkocsi gyártás ötlete a váci hajógyárban. 1956 elején több prototípust is bemutattak különböző kiállításokon. Sikeres szereplésük után 300 darabos NDK megrendelést kapott a gyár, 1957 szeptember 30-i szállítási határidővel. A sorozatgyártás feltételei még hiányoztak. A kézzel készült huszonöt példányt 250-es Csepel motorkerékpárokkal tesztelték ötvenezer kilométeren át. A megrendeléseknek köszönhetően 1968-ban már a százezredik Duna oldalkocsit ünnepelhette a váci kollektíva, mely kiérdemelte a világ legnagyobb oldalkocsigyártója címet.

133416222_3552632491441152_5860306525685476802_n.jpg

Szobra egy filmes munkatárs érkezett motorral, ahl a "Valamit visz a víz" című alkotást készítették 1941-ben

-  (Fortepan/Eisner Ferenc)

133121076_3551813224856412_4721632098642364323_n_1.jpg

...és a szobi iparvasútba is került motoralkatrész, 1941 


fortepan_197413_2.jpg

Visegrád - kilátás az Alsóvár a lakótoronyától / a Salamon-toronytól Nagymaros felé, 1958 (Fortepan/Répay András)

71964994_2440899859281093_2751131203984687104_n_1.jpg

A Pannónia motoros hölgy a szobi szélkerék felé tart komppal (1962)

 

78345382_2445721169034918_2849580903905099776_n.jpg

1970 - Nógrádverőcei motoros találkozó - Indulás haza! 

262027331_4533202556717469_2197067334676892791_n_1.jpg

 Bugyi és motor véletlen találkozása egy visegrádi fészernél 

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)

 

Szólj hozzá!
2022. június 05. 17:45 - fabiane

Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár, Ybl munkatársai nyomában Verőcén

271440522_4671343829570007_1607602502677721864_n_1.jpg

Egy verőcei ünnepség 1900 körül - a fotó Daróczi János tulajdona

Helyben előbukkant fotók alapján kezdtünk nyomozásba. Ez például sokáig nem látszott beilleszthetőnek egyetlen helytörténeti szálba sem.

244554414_4372752776095782_440205093581613324_n_1.jpg

Magyarkút, Irma-forrás - 1893 (Daróczi János tulajdona)

Ennél a fotónál csak a helyszín volt a biztos. A  forrást a nógrádverőcei kastély tulajdonosa, Swadló Ferenc kályhagyáros épittette ki 1889-ben, hálából Irma lánya gyógyulásáért. Felül nógrádi viseletű emberek láthatók a képen, alul három olyan polgár, akik valószínüleg máshonnan érkeztek. Utóbbiak kilétére derítettünk fényt!

  

sva.jpg

Középen vélhetőleg magát Swadló Ferencet látjuk - őróla egy képeslapon maradt fel fénykép. Akkoriban szokás volt, hogy az épületeket a tulajdonosukkal fotózták.

Róla itt is írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/03/dunakanyari_szolo-_es_italkultura

sv2_1.jpg

78122102_2564321700272241_7590116349234380800_n_2_1.jpg

A Swadló kastélyról már korábban kiderítettük, hogy Ybl munkatársa, Schmahl Henrik ltervezte, aki 1887-ben kapott megbizást pesti gyárostól a villája munkálataira. Mivel az oromzaton korábbi dátum szerepel, így ez valószínűleg egy eredeti épület átépítése volt.

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/23/ybl_miklos_giergl_kalman_es_epitesz_barataik_nogradverocen

 

78485083_2549204415117303_5801795600445865984_n_3.jpg

Schmahl Henrik egyetlen fennmaradt portréja

Kelecsényi Kristóf az épitész munkásságát feldolgozó könyvében igy ír a Svadló-villáról:

278972647_5025406514163735_1176928304447903581_n.jpg

 

244554414_4372752776095782_440205093581613324_n_2.jpg

A magyarkúti fotó bal oldalán valószínűleg Sturm Ferencet látjuk, aki szintén Ybl munkatársa volt (a hagyomány szerint neki tervezett itt villát az építész). Egyetlen beazonosított fotóját a Szabó Antal hagyatékban találtuk:

https://dunakanyarkult.blog.hu/2021/12/05/szabo_antal_epuletszobrasz_es_csaladja_nogradverocen 

sturm_1.jpg

 

Lássuk a következő verőcei fotót - az biztos, hogy Sturm Ferenc (középen) és a felesége is feltűnik rajta: 

271440522_4671343829570007_1607602502677721864_n_1.jpg

De vajon lehet-e Schmahl Henrik a Sturm Ferenc mögötti feketekalapos úr? ...és kik a többiek?

Sturm Ferenc zeneszeretetét a következő cikk is bizonyítja - 1885-ben lépett fel Vácon:

vacikozlony_1885_pages119-119.jpg

(Váci Közlöny, 1885)

Az "Ybl-villa" 1889-ben épült fel Verőcén Sturm Ferenc számára...

89292968_147726113380194_7130522202515963904_n.jpg

71004244_2410621748975571_5965544956637478912_n.jpg

 

Majdnem 100 évet kellett várni, hogy azt állítsák, hogy Ybl Miklós tervezte. Egy cikk 1985-ből:

 

pestmegyeihirlap_1985_12_pages272-272_3.jpg

Engem időközben megtalált egy kutató, aki éppen Sturm Ferenc életével foglalkozik. Azt állítja, hogy azóta sem bukkant fel Ybl Miklós verőcei tervezését vagy látogatását bizonyító adat. Így még az is lehet, hogy az épületet maga Sturm Ferenc építette, akiről az biztos, hogy több mint 20 évig Ybl építésvezetője volt pesti Bazilikánál. (Ybl Miklós 1891-ben hunyt el. Mivel már nagynevű építész volt 1889-ben, miért nem bukkan fel róla cikk, fénykép?) 

159715665_3754679514569781_1145060214632819493_n.jpg

Az Ybl-legenda részét képezi, hogy a támfal építését is ő kezdeményezte. Hogy hangzik ez Százados András "Verőcei évszázadok" című könyvében?

Az új vendéglőt Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár tervezték 1904-ben díjmentesen (egybevéve a támfallal). "Az építtetni szándékolt községi vendéglő a község elmaradhatatlan fejlődését biztosítja, s a nyaraló közönség nagy számát ide vonzza... Verőcének oly nagyobb szabású vendéglője nincsen, amely az itt nyaralni szokott úri közönség igényeit teljesen kielégíteni képes legyen, s tekintve azt, hogy a község mint erkölcsi testületnek Dunaparton páratlan kilátással bíró oly nagy telke van, hogy ezen az építkezés akadály nélkül végre is hajtható..." A tervet a megyének is jóvá kellett hagynia, de addig is "a Duna támfal ezen őszén felépítve lesz".

Ebben a szövegben sincs nyoma Ybl Miklós közreműködésének!

71700779_2406925386011874_5608577949650386944_n.jpg

A kivitelezésnél is később híres ember tűnik fel!

Nógrád-Veröce. A verőcei községi vendéglő építését a megtartott árlejtés alapján Prágai Ármin verőcei és Fazekas Károly váci társvállakozók kapták meg 33.000 koronáért.

Budapesti Hírlap, 1904)

270037393_4643733575664366_1059858380752821262_n_1.jpg

Prágai Ármin és neje, Pollátsek Irén több házat építtetett Budapesten, például a Hegedűs Gyula u. 32. szám alatt levőt 1912-ben. https://budapest100.hu/house/hegedus-gyula-utca-32/
1935-ben már hétemeletes házat rendeltek meg (Szent István park 14.)
Egy turistajegyzék szerint már 1889-ben, a villa építésekor is jelen volt Verőcén Liszkay Boldizsár, a vendéglő másik építésze - miközben 1893-ban még tervezett épületet Pesten https://www.meselohazak.hu/kiskastely-a-koruton/):
98344965_2924190047618736_1604356806895730688_n.jpg
Liszkay nevéhez fűződik az alább látható verőcei Polgármesteri Hivatal tervezése is (az 1900-as évek elején):
274275325_4826732380697817_9209090448284589586_n.jpg
1910-ben meg már azt olvashatjuk, hogy Swadló Ferenccel a hegyi telkek forgalmazásába kezdtek:

 

75310359_2496266090411136_2436191023219605504_n.jpg

Ingatlanhírdetés 1910-ből

A cím alapján be tudjuk azonosítani, hogy a Kis utca 64.-ben lakott - a korabeli fényképen efölött látjuk a Swadló-kastélyt, és tőle balra az üres területet:

75594324_2515049841866094_797409847288004608_n.jpg

untitled_18.jpg

Liszkay Boldizsárról még nem találtunk fotót. Vajon ő lehetett a harmadik férfi a forrásnál? Esetleg jelen volt a Sturm-féle ünnepélyen?

398408134_6757500017621034_7878169882543309007_n.jpg

A világos kalapos úr lenne ő?

Sírját a Helytörténeti Kör állította helyre. Sturm Ferencről az 1920-as villa adásvétel az utolsó hír. De hátha a kutató majd fényt derít az ő rejtélyére is - várjuk a híreket!

275784787_4894459327258455_2557158227195162262_n.jpg

 

Természetesen jó lenne, ha bebizonyosodna, hogy Ybl tényleg járt Verőcén. Úgy gondolom, hogy tőle függetlenül Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár is megérdemli, hogy megőrizzük emléküket, hiszen sokban hozzájárultak a település arculatának kialakításához!

...és jó lenne, ha végre méltó állapotba kerülne a házuk (régebben felmerült, hogy alkotóházat lehetne belőle csinálni)! Az 1997-es cikk szerint a mai tulajdonosai műemlékvédelmi felújítási kötelezettséggel kapták meg. Ez 23 éve húzódik...

275857466_4900242166680171_5661622935032839038_n.jpg

274324309_4906072919468509_3454236093064199802_n_1.jpg

A belső udvar fotója az 1970-es évekből (Czinege Klári tulajdona)

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!
DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308
süti beállítások módosítása