Kacziány Aladár, Ella és Kacziány Gézáné Oroszi Hermin 1911 karácsonyán Firenzében

A festő abban az intellektuális közegben nőtt fel Verőcén, amit volt polgármester nagyapja, író szülei és baráti társaságuk biztosítottak számára. 

Önéletrajzi könyvében így elevenítette fel emlékeit:

Ezen az 1800-as évek végén készült verőcei csoportképen az egész család szerepelt

Oroszi Miklós

Oroszi Miklós 1888-ban Nógrádverőcére költözött. A nógrádsurányi kastélyt és birtokot eladta Madách Imrének, a költő rokonának. Oroszi Kálmán ismeretlen okbók öngyilkos lett, a tragikus esemény után történt a Verőcére való átköltözés. Nagyszüleim itt házat vettek a Duna-soron. A ház 1/2 holdas kerttel, kilenc szobával, több kedves fényképen látható a családdal. Itt éltek nagyszüleim: Oroszi Miklós és felesége, két lányuk, Hermin és Vilma, meg Vilma férje Dr. Kacziány Géza és két gyermekük, Gabriella (családi nevén kis Ella), meg én, Aladár (Öcsi).

Oroszi Vilma

Kacziány Gézáné (Oroszy Vilma) karcolatokat írt «Vilma» -név alatt 1884—86-ban a «Magyar Bazár» -ba, s vidéki lapokba. 1892-ben halt meg Nógrádverőcén

dr. Kacziány Géza (1856-1939)

Kacziány Aladár és Ella

Verőcén hunyt el az Oroszi házaspár 1890-ben, és 1892-ben, majd Oroszi Vilma 1892-ben. Itt kötött házasságot Dr. Kacziány Géza és Oroszi Hermin 1893. március 5.-én. Itt született és hunyt el gyermekük, Szilvió néhány hónapos korában. Az elhunytak a verőcei református temetőben, az Oroszi-család sírboltjában pihennek. Ugyanitt nyertek örök nyughelyet később Oroszi Hermin (1932) és dr. Kacziány Géza (1939)

Gyermekkorunkról sok mindent megőrzött a családi szájhagyomány, így a szép iránti fogékonyságom első megnyilvánulásának esetét. A szakácsnő a kertben ribizlit szedett, és én mellette álltam, rámutattam az áttetsző rubint fürtökre és így szólam: "De hép!" (De szép!) Ekkoriban kezdtem beszélni. Enni nem kértem, a ribizli "érdek nélkül" tetszett.

Körülbelül ötéves koromban súlyos skarláton és közvetlenül utána difteritiszen estem át. Állapotom hónapokon át válságos volt. Dr. Krick Árpád pesti belgyógyász mentett meg. Emlékszem arra, hogy "A három aranyhalacska" c. mesével és a "Piccolino" c. opera Sorrentoi dalával altatgatott édesapám.

Vilcsek Gyula kismarosi tanító

Bennünket otthon taníttattak. Ellának Vilcsek Gyula kismarosi, nekem Walz Rezső verőcei kántortanító volt az oktatóm. Egy időben nevelőnők is voltak a háznál, német társalgás céljából.

Walcz Rezső nógrádverőcei kántortanitó hagyatékából

Édesapám, mint a református gimnázium tanára, naponta vonattal járt be Pestre. Ekkoriban a germán mithológiával foglalkozott. Az "Aegir's Gastmahl" c. tanulmányát írta, esténként a régi mithosokból mesélt nekem. A hallottakat másnap Poizel Miki pajtásomnak adtam tovább. A Poizel családon kívül barátságban voltunk a két tőszomszéd családdal: Fekete Ferenc főpénztárossal és Péterffy István nyugalmazott főhadnaggyal.

Pajtásaink a már említett Poizel Miklóson kívül Fekete Béla és a korán elhunyt Péterffy Boriska voltak. A pajtásokkal való kapcsolatok 1868-ban Pestre való költözködésünkkel szakadtak meg, de késő öregségünkben mi, régi barátok, ismét érintkeztünk. Poizel Miklós 1964-ben halt meg a Kanári-szigeteken, Fekete Béla pedig 1965-ben Verőcén. Családunk kapcsolatban volt a romantikusan kalandos életű Zubovits Ferdor kapitánnyal. a Migazzi-kastély bérlőjével.

Zubovits Fedor kapitány

Bankos Sándor, a bécsi hajó egyik kapitány, szintén barátja volt a családnak. Amikor a nyári esték egyikén hajója a parti villák sora előtt megjelent, tüzijátékkal fogadtuk, amit ő hajójáról szintén tüzijátékkal viszonzott. Az Oroszi-Kacziány-ház is a Duna soron állt, kiltással Visegrádra és a Dunakanyarra. A parti kertből figyeltük a víz és a felhők játékát, a hold ezüst hídját és a mérhetetlen csillagvilágokat. A "Szirén" nevű csónakunkon gyakran áteveztünk Visegrádig is, vagy a szemközti szigetre zsiványpecsenyét sütni és nagy fürdéseket rendezni, Átkocsiztunk Balassagyarmatra, Nőtincsre, Magyarkútra. 

Gyakran tartózkodott Verőcén nagyanyám első házasságából származott leánya, özv. Zetényi Csukás Béniné Illésy Ida református teológus fiával, Endrével együtt. Verőcén vendégként mások is megfordultak, így Ballagi Aladár történész, Schmidt Jenő Henrik filozófus, Bodnár Zsigmond irodalomtörténész, Zempléni Árpád költő, Stróbl Alajos szobrászművész, Aggházy Károly zeneszerző, Mirkovszky Géza festőművész, Bogdánffy Pauli Erik festőművész, Holló Károly rajztanár (később feleségül vette Ellát), Berts Mimi énekesnő, Valent Vilma operaénekes, Fitos Vilmos tanár, Szilády Zoltán egyetemi tanár.

Ballagi Aladár sokoldalú ismeretekkel rendelkező, jelentékeny irodalmi működést kifejtő történész volt. Újkori egyetemes történettel, magyar művelődéstörténettel és nyelvészettel foglalkozott.

Schmitt Jenő Henrik filozófus volt, aki életének egy meghatározott szakaszán az anarchizmus magyarországi zászlóvivője lett. Eredeti és jelentős gondolkodó, akinek magyar és német nyelvű filozófiai munkássága vallásos jellegű mozgalomteremtési kísérletekhez kapcsolódott.

Bodnár Zsigmond Mint filozófus az idealista etika művelője, irodalomtörténeti, irodalomelméleti írásaiban eredeti gondolkodó volt. Írt társadalmi vonatkozású cikkeket, novellákat, középiskolai tankönyveket is.

Zempléni Árpádról a következőket írta Móricz Zsigmond:  „A magas rétegeket s a mélyeket ma csak az általános emberi tartja s köti össze: a költő, ki a mélységből emeli föl hangját, csak akkor fog sikert elérni odafenn, ha az általános emberi nagyság ormaira képes felállni. Zempléni Árpád ott állott és ott él. Táltos szépségében és megrendítő magában: és ott marad a magyar irodalom legfőbb becsei közt.”

Stróbl Alajos -  a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége

Aggházy Károly Vince magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja. Munkássága a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát.

A kertész - Kutyik Mihály bácsi - kedves emléket hagyott bennem, és a vele megtett kocsis kirándulások Tripolisz, és a két kedves félvér vizsla: Sziám és Csuli. Pesti kutyám a kis Ratler, Suci volt.

A verőcei ház könyvtára óriási volt, két nagy szobát tett ki.

1896-ban Budapestre költöztünk, de a ház még 1918-ig birtokunkban maradt, s több vakációt töltöttünk még itt.

Ennek is köszönhetem, hogy a falu és a szabad természet örök szerelemese vagyok!"

Kacziány Aladár Nógrádverőcén

Egy másik rejtély -  nem tudjuk, Tóth László festőt mi fűzte a verőcei Kacziány-házhoz, de az biztos, hogy festett Verőcén. Esetleg csak barátként látogatott ide, és aztán befogadták az özvegyét?: