Egy verőcei ünnepség 1900 körül - a fotó Daróczi János tulajdona

Helyben előbukkant fotók alapján kezdtünk nyomozásba. Ez például sokáig nem látszott beilleszthetőnek egyetlen helytörténeti szálba sem.

Magyarkút, Irma-forrás - 1893 (Daróczi János tulajdona)

Ennél a fotónál csak a helyszín volt a biztos. A  forrást a nógrádverőcei kastély tulajdonosa, Swadló Ferenc kályhagyáros épittette ki 1889-ben, hálából Irma lánya gyógyulásáért. Felül nógrádi viseletű emberek láthatók a képen, alul három olyan polgár, akik valószínüleg máshonnan érkeztek. Utóbbiak kilétére derítettünk fényt!

Középen vélhetőleg magát Swadló Ferencet látjuk - őróla egy képeslapon maradt fel fénykép. Akkoriban szokás volt, hogy az épületeket a tulajdonosukkal fotózták.

Róla itt is írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/03/dunakanyari_szolo-_es_italkultura

A Swadló kastélyról már korábban kiderítettük, hogy Ybl munkatársa, Schmahl Henrik ltervezte, aki 1887-ben kapott megbizást pesti gyárostól a villája munkálataira. Mivel az oromzaton korábbi dátum szerepel, így ez valószínűleg egy eredeti épület átépítése volt.

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/23/ybl_miklos_giergl_kalman_es_epitesz_barataik_nogradverocen

Schmahl Henrik egyetlen fennmaradt portréja

Kelecsényi Kristóf az épitész munkásságát feldolgozó könyvében igy ír a Svadló-villáról:

A magyarkúti fotó bal oldalán valószínűleg Sturm Ferencet látjuk, aki szintén Ybl munkatársa volt (a hagyomány szerint neki tervezett itt villát az építész). Egyetlen beazonosított fotóját a Szabó Antal hagyatékban találtuk:

https://dunakanyarkult.blog.hu/2021/12/05/szabo_antal_epuletszobrasz_es_csaladja_nogradverocen 

Lássuk a következő verőcei fotót - az biztos, hogy Sturm Ferenc (középen) és a felesége is feltűnik rajta: 

De vajon lehet-e Schmahl Henrik a Sturm Ferenc mögötti feketekalapos úr? ...és kik a többiek?

Sturm Ferenc zeneszeretetét a következő cikk is bizonyítja - 1885-ben lépett fel Vácon:

(Váci Közlöny, 1885)

Az "Ybl-villa" 1889-ben épült fel Verőcén Sturm Ferenc számára...

Majdnem 100 évet kellett várni, hogy azt állítsák, hogy Ybl Miklós tervezte. Egy cikk 1985-ből:

Engem időközben megtalált egy kutató, aki éppen Sturm Ferenc életével foglalkozik. Azt állítja, hogy azóta sem bukkant fel Ybl Miklós verőcei tervezését vagy látogatását bizonyító adat. Így még az is lehet, hogy az épületet maga Sturm Ferenc építette, akiről az biztos, hogy több mint 20 évig Ybl építésvezetője volt pesti Bazilikánál. (Ybl Miklós 1891-ben hunyt el. Mivel már nagynevű építész volt 1889-ben, miért nem bukkan fel róla cikk, fénykép?) 

Az Ybl-legenda részét képezi, hogy a támfal építését is ő kezdeményezte. Hogy hangzik ez Százados András "Verőcei évszázadok" című könyvében?

Az új vendéglőt Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár tervezték 1904-ben díjmentesen (egybevéve a támfallal). "Az építtetni szándékolt községi vendéglő a község elmaradhatatlan fejlődését biztosítja, s a nyaraló közönség nagy számát ide vonzza... Verőcének oly nagyobb szabású vendéglője nincsen, amely az itt nyaralni szokott úri közönség igényeit teljesen kielégíteni képes legyen, s tekintve azt, hogy a község mint erkölcsi testületnek Dunaparton páratlan kilátással bíró oly nagy telke van, hogy ezen az építkezés akadály nélkül végre is hajtható..." A tervet a megyének is jóvá kellett hagynia, de addig is "a Duna támfal ezen őszén felépítve lesz".

Ebben a szövegben sincs nyoma Ybl Miklós közreműködésének!

A kivitelezésnél is később híres ember tűnik fel!

Nógrád-Veröce. A verőcei községi vendéglő építését a megtartott árlejtés alapján Prágai Ármin verőcei és Fazekas Károly váci társvállakozók kapták meg 33.000 koronáért.

Budapesti Hírlap, 1904)

Ingatlanhírdetés 1910-ből

A cím alapján be tudjuk azonosítani, hogy a Kis utca 64.-ben lakott - a korabeli fényképen efölött látjuk a Swadló-kastélyt, és tőle balra az üres területet:

Liszkay Boldizsárról még nem találtunk fotót. Vajon ő lehetett a harmadik férfi a forrásnál? Esetleg jelen volt a Sturm-féle ünnepélyen?

A világos kalapos úr lenne ő?

Sírját a Helytörténeti Kör állította helyre. Sturm Ferencről az 1920-as villa adásvétel az utolsó hír. De hátha a kutató majd fényt derít az ő rejtélyére is - várjuk a híreket!

Természetesen jó lenne, ha bebizonyosodna, hogy Ybl tényleg járt Verőcén. Úgy gondolom, hogy tőle függetlenül Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár is megérdemli, hogy megőrizzük emléküket, hiszen sokban hozzájárultak a település arculatának kialakításához!

...és jó lenne, ha végre méltó állapotba kerülne a házuk (régebben felmerült, hogy alkotóházat lehetne belőle csinálni)! Az 1997-es cikk szerint a mai tulajdonosai műemlékvédelmi felújítási kötelezettséggel kapták meg. Ez 23 éve húzódik...

A belső udvar fotója az 1970-es évekből (Czinege Klári tulajdona)

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)