DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2022. július 22. 19:49 - fabiane

Ivóvíz a Dunából - szűrők, kutak és vízművek

125076501_1703832559791311_4925800609536045740_n.jpg
Vízért menő asszonyok a Dunánál - Vác (1902-1903 körül) - Fotó: Kiss Ferenc / Néprajzi Múzeum 
Vajon régebben milyen módon tették ihatóvá a folyóból kinyert vizet az ittlakók?
208962639_4067997306571332_1827940482749963705_n.jpg
Víz szűréséhez használt porózus kőzetből készített eszköz (Duna Múzeum) Az adományozó emlékezete szerint az 1880-90-es évektől használták. Egy kannába tették, ráöntöttek annyi vizet, hogy ellepje, de a csőréig még ne érjen a víz. Néhány óra alatt a víz beszivárgott a belsejébe, ekkor kiemelték, és a csövén kiöntötték a szűrt vizet.
225874253_4152481491456246_6662436164634775515_n.jpg
Ezen az alkalmatosságon átszűrték a Duna vizét...
243965646_4347521621952231_2587180561555123234_n.jpg
Vízhordás a Dunából 
Az első dunai vízmű még a XIX. században épült:
vizbuda.jpg
1872-ben a Duna szennyezettségéről a következő pamflet jelent meg a Bolond Miskában:
bolondmiska_1872_pages86-86.jpg
275242975_4872225846148470_517695173165405102_n.jpg
A Dunakanyarban még 1911-ben is koleraveszélyről számoltak be:
Még mindig őrzik a Dunát! Megírtuk néhány hét előtt, hogy Esztergomtól le Nógrádverőcéig a Dunát őrző csendőrséget bevonták, mire Kalló Antal rendőrkapitány sürgönyileg fordult Fazekas alispánhoz, hogy a váci Duna-szakasz őrzését is szüntessék be, mert Vácon jobban, mint bárhol, szükség van a háztartásban a Duna vizére s a zárlat miatt a lakosság már sokat szenvedett. A válasz csak a napokban érkezett meg s nem kedvező. Az alispán szerint a Dunát mindaddig őriztetni kell, mig a belügyminiszter a zárlat feloldását el nem rendeli. Minthogy pedig ez nem történt meg, Vác fölött vígan hordhatják a Duna vizét, de Vácon, a ki a Dunából akar meríteni, az csendörszuronnyal találja magát szemközt.
a_vaci_vizmu_vazlatos_helyszinrajza_1928.png
1928. október 21-én kezdte meg működését a Váci Vízmű. A mintegy 40 km. hosszú vízhálózat 1800 db vízmérőn keresztül juttatta el 15 kút vizét a város közel 20000 lakosához. Magyarországon az elsők között az ivóvízművel szinte egyidejűleg építették és helyezték üzembe a szennyvízelvezető rendszert is. 
174294257_3858929137478151_7279588539088665621_n_1.jpg
Bakos-kút, Verőce 1934-ben Kinszki Imre fotóján 
A Dunakanyarban viszont a folyó mellett még sokáig csak az ásott kutakból nyerték a vizet.
Istókovits Kálmán: Nagymarosi tér (1956)
278129972_4960083247362729_2777436838787727365_n.jpg
144852202_3639514392752961_6094041272559473215_n.jpg
1933-ban felmérték a Szentendrei szigetet, majd elkezték az ivóvízbázis kiépítést  - a munkavezető verőcei volt...

Az Üzempolitikai Bizottság jelentése szerint a székesfővárosnak egyre növekedő vízfogyasztása szükségessé teszi, hogy a Vízművek tulajdonában lévő Szentendrei-szigeti területek kiaknázásának a lehetőségeit kikísérletezzék.
(Fővárosi Közlöny)
140061723_3606191659418568_701911483051839564_n.jpg
untitled_21.jpg
139694007_3606191796085221_2571900658180622825_n.jpg

A
főváros vízellátásához szükséges víz beszerzése tekintetében az a homokos teraszkavics volt a döntő, amelyet a Duna a pleisztocén korban rakott le, és amely sokhelyen a felszínig ér, vagy csak vékony fedőréteg borítja. Ez az általában 3—15 m vastag kavicsréteg Nagymaros—Nógrádverőcétől a Duna mindkét partján és a szigeteken át követi a folyót. Megtalálhamindazon helyeken, amelyeken a Duna sík területen halad, a jobb partján keskenyebb, a bal partján szélesebb, helyenként 10—25 km-es sávban.
A
teraszkavics vize vegyileg változatos. A Duna mosott partszakaszain minőségű ivóvíz, egyéb szakaszokon kissé vasas-mangános. A Fővárosi Vízművek több mint száz éve elsősorban a mosott partszakaszokon telepíti a kutakat, kútsorokat és galériákat, ügyelve arra, hogy a főváros vízszükségletének növekedésével lépést tartson. 
A
kutas vízbeszerzési helyek közül is első helyen áll a Szentendrei-sziget, amelyen 17 termelőtelep összesen 613 kúttal üzemel.
139432090_3606191849418549_8688267713090098517_n.jpg
magyarorszag_1936_03_pages362-362.jpg
(1936)
67929062_2309485852422495_8884552615313014784_n.jpg
1963, az újonnan felépített vízműtelep Verőce határában
A helyi vízellátás rendezése az 1960-as évekig váratott magára:
Arról, hogy Nógrádverőce vízvezetékhez jut, mert a váci DCM vízellátásához a község határában épült vízmű, már beszámoltunk. Már ezen a télen, legkésőbb jövő év elején megkezdődik a víztároló és vezeték építése és a tervek szerint 1963 végéig Nógrádverőce beépített területének nyolcvan százalékát behálózza a vízvezeték. Egyelőre az ivóvízellátást utcai csapos kutak útján oldják meg, a víz bevezetése a házakba csak később kezdődhet, de ha lehet, egyidejűleg a csatornázásba is belefognak majd.
Az eredeti tervek szerint a nógrádverőcei Express Ifjúsági Tábor és Kismaros vízellátását is a DCM vízműve oldotta volna meg. Időközben azonban a tábor külön mélyfúrású kutat építtetett. A kút vizét a vizsgálat emberi fogyasztásra alkalmasnak találta. A tábor tehát a bővizű kútból törpe vízmüvet alakít ki, és vízellátásáról önállósul gondoskodik.
Múlt héten Nógrádverőce és Kismaros tanácsának vezetői a víz kérdésében tárgyaltak a DCM-mel, s Kismaros ez alkalommal bejelentette, hogy a' cementművek vízmüvének vizére nem tart igényt, megállapodott az Express Ifjúsági Táborral, annak vízmüvéből táplálkozó vezetéket épít. A község reméli, hogy jövő év végére elkészül már a vízvezeték, amely egész Kismarost egészséges ivóvízzel látja el." (Pest megyei Hírlap, 1962.VII.)
Ugyanekkor: "Nehéz a probléma Nagymaroson. A hatezer lélekszámú község területén ugyan elég sok, számszerint huszonhét közkút van, de közülük húsznak a vize fertőzött, tehát emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Idegenforgalmi szempontból az ivóvízhiány Visegrádon okozza a legnagyobb zavarokat. A nyári hónapok alatt állandóan nagy tömegek látogatják Mátyás király egykori városát, de a tikkasztó melegben megszomjazó turisták csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak egy-egy pohár frissítő ivóvízhez, mert a község területén kevés a jó vizet adó kút. Itt is csak a törpe vízmű segíthet."
101697002_3855751614495160_188645168482615296_n.jpg
Vácon vízszennyezés is történt:
1980. május 16-17-én a Chinoin Gyár a váci telephelyén 300 tonna gyógyszergyári hulladékot égetett el, a Meteorológiai Intézet szakvéleményét is kikérve. A szél iránya azonban megfordult, és a veszélyes füst többszáz méteren szétterült a Dunán, és a víz szennyezetté vált. E miatt Budapesten 4 napra le kellett állítani a Fővárosi Vízművek Felszíni Víztisztító Művét.
Intézkedés: Hasonló esetek elkerülésére írnak a Chinoin Gyár igazgatójának.
ÁBTL - 2.7.1. NOIJ BRFK 80/2. 1980. május 31.
Az ügy folytatása egy 1981. márciusi újságcikkből:
Egy harmatos júniusi reggelen a felsőványi erdő előtt legelésző őzbak fölkapta a fejét: beöö- beöö-beöö — riasztotta a mezőn reggeliző vadakat. Emberek jöttek. A nyulak abbahagyták a mosakodást és felvették a nyúlcipőt. A fácánok becsúsztak a csenderes szélső bokrai alá és onnan figyelték az eseményeket. A termelőszövetkezet emberei nyolcvankét acélpalackot fektettek a gyepre. Mindegyikről lecsavarták a szelepet és a szél felé húzódtak. Gázköd takarta el az erdőt.
A két kilométerre levő Felső vány on a Kertészeti Egyetem tangazdaságában fulladozni kezdtek az emberek. Tizennyolc gyereket és huszonnégy felnőttet szállítottak a kórházba a mentők ismeretlen eredetű mérgezéssel.
A helyszínre érkező hatóságok emberei elé szörnyű látvány tárult. Az erdőről szinte leperzselődött a lomb, kosárszámra gyűjtötték az elhullott apróvadat, kifolyt szemű fácánok szédelegtek körülöttük.
— Hátborzongató volt — húzza össze fehér köpenyét dr. Medgyesi Péter, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője. — Ha ez az erdősáv le nem fékezi a gázt, nem hiszem, hogy sokan túlélték volna a mérgezést. A vizsgálat megindult, a szálak a Chinoinhoz vezettek. Kiderült, hogy ők adtak át fosz- génnel töltött palackokat kitisztításra a termelőszövetkezetnek. Ezt a gázt 1916- ban a németek alkalmazták először a hadászatban. Nagy pusztítást végzett. Napjainkban gyógyszerek alapanyagául is szolgál. A Chinoin úgy nyilatkozott, hogy profilváltás miatt vált fölöslegessé ez a foszgén, azért adta át a téesznek a palackokat. Kiderült, hogy a kiürítést végző dolgozók nem tudták, mire vállalkoznak, ezért védőfelszerelést sem viseltek. Szerencséjük, hogy a palackok mögé álltak.
— Minden tonna gyógyszer előállítása során mintegy száznyolcvan kiló veszélyes és mérgező hulladék keletkezik — tájékoztat Szász Károly, a (néhai) NIM iparszervezési főosztályának vezetője. — Pillanatnyilag a gyógyszeriparnak nincsenek olyan berendezései, amelyekkel ezeket a hulladékokat szakszerűen meg tudná semmisíteni.
Balogh István: Méregtemetők (ÚJ TÜKÖR 1981. március 1.)
Két héttel korábban Vácon ismeretlen okból szürke és gyógyszerszagú folyadék folyt a vízcsapokból. Nem sokkal később kiderült, hogy a Chinoin váci telepére más ipari cégek területéről is szállítanak veszélyes hulladékot és azt nem megfelelő körülmények között őrzik. A Chinoin hulladékégetője a Duna egyik hordalékszigetén, az "Égető-szigeten" volt, de a gyár a veszélyes hulladékkal a váci vízművek déli vízműve mellett is folyamatosan szennyezett. A Chinoin váci telepének folyamatos környezetszennyezése egészen 1990-ig megoldatlan ügy volt.
A csatolt második kép az egykori "Égető-sziget", ma már inkább Szunyog-sziget néven ismert. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89get%C5%91-sziget
273577523_4797423276962061_1455808224927327597_n.jpg
Nagymarosi ívóvízkút - ugyanilyen állt Verőcén és Dömösön is, már csak az utóbbi van meg...
DMRV közlemény 2022. áprilisából 
313861691_5543656725672042_3473526744444495613_n.jpg
Ti tudtátok, hogy Visegrád Nagymaros vízbázisát használta eddig, és hogy Verőcéről is át lehet nyomni a vizet Nagymarosra (tavaly egy ideig így történt)? 
Vigyázzunk vizeinkre!
Ajánlott olvasmány a témához:
0589000342681p.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Ígérem, meghálálom :)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr617888623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.24. 11:41:47

Régen az összes dunai hajón kötelező elem volt a csepegőkő, amit a matrózoknak mindig tele kellett merniük.
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása