Ludwig Willibald 1893-ben nyitott meg pezsgőgyárát 12 alkalmazottal, és a 8 legnagyobb magyar gyártó közé tartozott.
„Franciának igyuk campaniai borát [champagne-i pezsgőt], s minekelőtte galambganéjjal sat. magunk is hamisítgatnánk önházunknál pezsgőbort, készítsük maga nemében miénket jobbá; mert ami ál és hamis, semmit sem ér, akárki mit mond is – s keressünk embert, aki igya.” - írta Széchenyi 1822-ban, miután Wesselényivel meglátogatta Franciaországban a Moët pezsgőgyárat.
Honnan került a Dunakanyarba a pezsgőgyártás?
(Vadász és versenylap, 1882)
Nógrádbercelből!
A gyárat Marschall Gyula báró nógrád-berceli birtokán alapította 1881-ben s jelenlegi tulajdonosát 1886-ban fogadta cégtársul, ki azt 1893-ban helyezte át Nagymarosra.Nagymaros főállomása egyike a világ legelőlelőbb pályaudvarainak: jégbe hűtött pezsgővel fogadják itt az utast. A nagyállomással szemben emelkedik Ludwig Willibald dr. pezsgőgyára. A gyári épület terjedelméről fogalmunk sincs, ha azt belül össze nem jártuk.Kívülről csak két emeletet látunk a tulajdonkép 5 emeletes épületből. A föld színe fölött emelkedő 2 emeletet az iroda, palacktöltő és a szállításra vonatkozó egyéb helyiségek foglalják el, mig szorosan a pezsgőgyártás céljaira szolgáló pincehelyiségek a földbe vannak beépítve és 3 emeletet képeznek. Állandóan félmillió üveg pezsgő fekszik bennök. A mellékpincék is külön a pezsgőgyártás céljaira épitvén 1500 hl. bort fogadnak be. A pezsgő kiváló erdélyi fajborokból eredeti champagnei minta szerint készül oly módon, hogy a palackokba zárt bort erjedésbe hozzák. De csak több évi kezelés és érlelő fekvés után kerül a gyöngyöző italt 5 féle minőségben üzleti forgalomba. A gyár szakszerű kezelése folytán oly kitűnő minőségű pezsgőt produkál, hogy valódi francia gyártmányokkal felvéve a versenyt, azok behozatalát lassan-lassan teljesen kiszorítja. De külföldön is nagy fogyasztó közönsége van, kölönösen Ausztria, Németország, Ázsia és Amerikában. Évenkint 70,000 üveg pezsgő kerül ki a gyárból, a mely félmillió üzemtőkével dolgozik.Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)
A nagymarosi állomáson pezsgővel kínálták az utasokat, míg vízzel töltötték fel a gőzmozdonyokat!
Az egyik pohár ma is megtekinthető:
A nagymarosi pezsgőgyárnak kihelyezett márkaképviselői is voltak:
A nagymarosi pezsgő pesti márkaképviselője (Vendéglősök Lapja, 1903)
Walter Bernát 1865-ben, Bonyhádon született. Kereskedelmi iskolát végzett, úgy lett pinczérré. Előkelő helyeken, hajókon, a bel- és külföldön gyakorolta magát, míg 1890-ben önálló lett.
A Kerepesi-ut és Luther-utcza sarkán nyitott kávéházat, majd 1892-ben a Mária- Terézia-téren az „Andrássy-“kávéházat alapította s azt 1894-ig vezette. Ettől az időtől a József körut 29, szám alatt levő kávéházat bérelte ki, a melynek máig is tulajdonosa. Neve összeforrott a Józsefváros életével s működése tiszteletet és népszerűséget szerzett neki. 1902-ben megvette a bonyhádi szállodát, házzal és kerttel együtt, melynek a vezetését Spitzer Mórra bízta.
Egyszersmind ő főképviselője dr. Ludwig Willibald nagymarosi pezsgőgyárának és nagy ismeretségénél fogva ezt a kitűnő italt a főváros egyik legkedveltebb pezsgőjévé tette.
A milleniris ünnepségeken a pezsgőgyár pavilonnal képviseltette magát:
Az építmény majdnem leégett:
Vajon az ünnepségek után került Nagymarosra? Sajnos nem ismerjük a további sorsát!
A pezsgő viszont kreatív felhasználást nyert Katona Ferenc vendéglőjében:
(Esztergom és Vidéke, 1896)
Lövöldözésmentes boldog újévet minden olvasónknak! :)
Kövessetek minket jövőre is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.