DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308

2023. március 05. 17:09 - fabiane

Festőnők a Dunakanyarban

231207999_4188463304524731_8813356728637757647_n.jpg

Gábor Marianne Zebegénybe menekült a zsidóüldözés elől, de ott is veszélybe került
Amrita Sher-Gil volt talán az első itt festő művésznő, nyomában többen is felbukkantak Zebegényben, majd Nagymaroson. Vajon kik jártak erre és hogyan látták e szép tájat?
Gábor Marianne (1917-2014) olyan családból indult, ahol mind az irodalom, mind a képzőművészet állandó vendég volt. Édesapja, Gábor Ignác a magyar verstan megújítója, nyelvtudós. Édesanyja családjában olyan ősöket találunk, mint a Kossuth és Petőfi metszetek készítője, Kernstok Károly, aki csak úgy, mint Szép Ernő, a 8 éves kislányban meglátja a nagy festőt. Kernstok később Szőnyi István figyelmébe ajánlja a kiváló tehetséget.
Szőnyi a szabadiskolájában, majd Réti Istvánnal a főiskolán fogadta növendékévé Gábor Mariannét. Főiskolás korában a Szinyei Társaság tárlatain jelent meg nagy mesterekkel. Olyan műkritikusok méltatják munkásságát, mint Kállai Ernő vagy Kárpáti Aurél. A 40-es évek elején országos kiállításokon is megjelennek alkotásai és Szinyei Merse Díjat kap. 25 éves korában megrendezi első önálló kiállítását a Nemzeti Szalonban
Gábor Marianne a főiskolában felerősödött antiszemita zaklatások alkalmával Szőnyihez fordult segítségért: „
Bementem Szőnyi szobájába, elmondtam neki, és kérdeztem: - Mester! Most mit csináljak? Azt mondta: Amíg én főiskolai tanár vagyok, minden növendék egyforma. Maga csak nyugodtan járjon!”
1941-ben kimaradtam a főiskoláról. Nyáron parasztházat béreltem Zebegényben. Akkor már nem volt Baldóc. Hétvégeken hazajöttem föltankolni papáéknál egy kis elemózsiát. Egyszer, mikor visszamentem, Berény Róbert lánya és veje azzal fogadott a vonatnál, hogy azalatt, míg Pesten voltam, kitiltották a zsidókat Zebegényből. A hegyoldalban, ami már nem tartozott Zebegényhez, volt doktor Lorber Leó orvosnak egy villája. A felesége – vagyis az csak élettárs volt, nem feleség – rajongott értem. És amikor mentem elbúcsúzni, azt mondja: „Gyere ide! Tolj ki velük! Ez nem tartozik Zebegényhez.”  - írta visszaemlékezéseiben.
236776941_4188462871191441_3969411356706189751_n_1.jpg

 

 

zm1.jpg

Zemplényi Magda (1899-1965) 

Festő, grafikus. Autodidakta. Művészeti tanulmányait 1934-1938 között Aba Novák Vilmos szabadiskolájában folytatta. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Marosán Gyula festőművésszel. Az 1930-as évek végétől az Ernst Múzeum kiállításain szerepelt. Az 1940-es években, az 1945 után Európai Iskola néven jelentkező művészcsoporthoz csatlakozott. Részt vett 1945-1950 között az Európai Iskola csoportos tárlatain. Férjével feltűntek a nagymarosi Nékosz alkotótelepen is. 

309446573_5436976126340103_5025305750911955793_n_1.jpg

Zemplényi Magda: Zebegényi utcarészlet lovassal, 1940 körül

287570610_5156243054413413_9164392070560002694_n.jpg

Zemplényi Magda: A zebegényi viadukt, 1940 körül

foto-mv-es-ma.jpg

Madarász Adeline (1891-1962) és Madarász Viktor

A művésznő Madarász Viktor festő lánya volt. A negyvenes években nyaralót bérelt Zebegényben, s gyakran, örömmel festette a dunakanyari tájat. Budapest ostroma idején is itt élt, a viszonylagos nyugalomban. A zebegényi templomot és környezetét ábrázoló, élénk színekkel festett tavaszi tájképe a zöld lombokkal, virágba boruló fákkal, az ég és a folyó ragyogó kékjével az egyik legvonzóbb festménye. A ház ma is áll...
(Basics Beatrix: A Madarász-örökség in: Museum Café 2020/3.) 
247094315_4415081905196202_2998399260964587188_n.jpg
Madarász Adeline: Zebegény, 1940-es évek
281304074_5089494604421592_8377007445207169107_n_1.jpg
Feszty Masa (1895-1979) édesapja halálakor a családtagjaival Nógrádverőcén tartózkodott - valószínűleg Endrődi Sebestyénnél voltak vendégségben, aki a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátora volt. Később Masa és a házigazda egyik fia, Aladár próbálta újra összeállítani és jobb állapotba hozni a körképet.
235902225_4193155630722165_6608079249158866064_n_1.jpg
281749856_5089492371088482_5535759986535689560_n_1.jpg
A festészetet szüleitől illetve az Iparművészeti Főiskolai évei alatt tanulta meg. Mestere Szablya-Frischauf Ferenc volt . Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát.
Vajon meg van-e még a Feszty Masa festmény a verőcei Migazzi-kastélyban? Az ott lakó apácákat az 50-es években ki akarták tenni, és azután, hálából hogy maradhattak, Szent Jánosról rendeltek tőle festményt, és annak különleges stílusa feltűnt a 90-es években odalátogató újságírónak... Nagy érték lenne, ha előkerülne!

309933111_5450141975023518_393009738069442734_n_1.jpg

Barta Mária (1897-1969) tanulmányait az Iparművészeti Iskolán kezdte 1915-ben, Udvardy Géza, Iványi-Grünwald Béla és Rippl-Rónai József tanítványaként. Az 1920-as évek kezdetén Bécsbe utazott, ahol 1921-ben az Iparművészeti Iskolában tanult tovább és megismerkedett a korszak olyan avantgárd művészeti törekvéseivel, mint a futurizmus és a Franz Czizek féle bécsi kinetizmus. Barta megfordult Kassák Bécsbe emigrált MA-körében is. A húszas évek végén Párizsba költözött, ahonnan gyakran folytatott tanulmányi utazásokat. Olaszországban sorra járta a múzeumok gyűjteményét, Rómában, Firenzében, Bolognában és Szicíliában készített akvarell portrékat, utcaképeket, de megfordult Svájcban és Törökországban is. Ezekből az utazásokból és nyugati inspirációkból fejlesztette ki Barta azt a különleges formanyelvet, mellyel egyértelműen a huszadik századi progresszív tendenciákhoz kapcsolódott. Míg Barta húszas évek elejei, külföldön készült munkáiból nagyon kevés maradt fenn, a harmincas években készült alkotásait jól ismerjük. Ezek a művek azok, melyek önfeledettségükben, játékosságukban, mind képi- mind színbeli megoldásukban páratlanok a magyarországi háború előtti években és melyekkel először mutatkozott be a hazai közönség számára. Bár már 1921-ben kiállított a Nemzeti Szalon-ban, 1933-ban a gyűjteményes tárlaton önálló termet kaptak művei. Hazatérésével aktívan részt vett a magyar festészeti életben: rendszeres kiállítója volt a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum a KÚT, Munkácsy Céh és a Balatoni Festők Egyesületének kiállításainak. Tanulóéveinek későszecessziós, dekoratív, naturalista stílusát Barta Mária a harmincas években redukált, stilizált képi megfogalmazásra cserélte. Képeiben az École de Paris közege, Matisse és a fauve hatása tükröződik, melyet az art deco stílusjegyeivel ötvözött.

309039860_5450134291690953_6391561632040661762_n_1.jpg

 Barta Mária: Nagymaros ősszel .- a kép keletkezési dátumát nem ismerjük. Vajon fiatalon vagy idősen festhette?

 

 

278091601_4956483804389340_6227971516888660285_n.jpg

Gálffy Lola (1902-80) a Magyar Képzőművészeti Főiskolára Réti István és Edvi Illés Aladár tanítványa volt. 1937 után a szentendrei Régi Művésztelepen dolgozott férjével, Kántor Andorral. A Nagymarosi Művésztelepet az 1956-os megalapításától fogva látogatták. 

148323124_3668547639849636_654312323833939889_n_3.jpg

 Gálffy Lola: Visegrád Nagymarosról

279257310_5009969429040777_6398387822405548820_n_1.jpg

Hikádi Erzsébet (1911-2008) a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. 1938-39-ben római ösztöndíjasként a Collegium Hungaricumban tanult. Férjével, Czene Bélával szintén a Nagymarosi Alkotóház vendégei voltak.

318847905_5654498874587826_780433782625935553_n_1.jpg

Hikádi Erzsébet: Megérkezés Nagymarosra

285487230_5134176979953354_2278123624736324984_n.jpg

Hikádi Erzsébet: Nagymarosi utcakép

286416612_5134177573286628_104112665748789852_n.jpg

Hikádi Erzsébet: Nagymaros

279293361_5010034565700930_8816355827829175283_n_1.jpg

Hikádi Erzsébet: Nagymarosi dombok

184025768_3925573930813671_1194211769817081853_n_1.jpg

Hikádi Erzsébet: Kismaros

mattioni.jpg

 

Mattioni Eszter (1902-1993) szakmai tanulmányait az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire.
1931-ben a Szinyei Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíját nyerte el, melynek segítségével tanulmányutat tett Olaszországban. Hatott rá a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet. Festészete ezzel az ún. római iskola felfogásához kapcsolódott. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d’ Honeur-rel jutalmazták.
Kelemen Emil közvetítésével, aki Aba-Novákkal, Patkó Károllyal, Fonó Lajossal festett egyött,  a társaság bővült fiatalokkal, Barcsay Jenővel, Medveczky Jenővel és Mattioni Eszterrel, akik többé-kevésbé együtt is maradtak ebben az időben. Később sokan közülük festettek a Dunakanyarban is Szőnyinél Zebegényben, vagy a szentendrei és a nagymarosi művésztelepen.
277566536_4935267133177674_1288295376392750640_n_1.jpg
Mattioni Eszter: Tavasz a Dunakanyarban
310985222_5475259272511788_3176386881622823424_n.jpg
Mattioni Eszter: Dunakanyar
318730171_5652727264764987_2245956454521396708_n.jpg
Mattioni Eszter: Dunakanyar, Nagymaros - Az ősz színei
mfest.jpg
Mattioni Eszter Nagymaroson fest, 1956
94396863_2858743350830073_5125504436495450112_n.jpg
124127739_3418829211488148_7892920355896713003_n.jpg
Mattioni Eszter: Dunakanyari táj

 

270332981_4645959685441755_1700277343821557774_n_1.jpg

 

 

 Ezek a művésznők sajátos látásmódjukkal bővítették a Dunakanyar festészetét! Reméljük, hogy egyszer újraélednek még a művésztelepek...

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúrtörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

 

1 komment
2023. február 20. 17:01 - fabiane

Vármegyék Szobtól Vácig - most már csak egy bérlet kell


varmegyek.png

 

A Dunakanyar bal partjának települései csak Trianon után kerültek közös közigazgatás alá, de lakosaik akkor sem a közeli Vácra jártak ügyeiket intézni... 

A következő hercehurca elszenvedőjének mindjárt három vármegyebérletre, vagy egy országbérletre lett volna szüksége:
Közigazgatási árnyoldalak. - Váczi Közlöny, 1884
Szegény Misitz András, ez ugyan csak megjárta. Mint Sredó, tengerparti községbeli lakos véletlenül Ipolyságra került. Itt ugyan csak véletlenül előkérték igazolási jegyét. Nem tudta előadni. Szolgabirói rapportra vitték. Itt aztán kiállították részére azt a mivel nem birt: az igazolási jegyet: toloncz levél alakjában. Útnak indították aztán Budapestre. Hanem, ha nem ismerte eddigelé azon helységeket, a melyeken akarata ellenére át utaztatták — most megismertették vele, úgy hogy alkalmilag, ha ezekbe el akarna utazni kalauzra sem lesz szüksége. Még folyó évi január hó 3-án indították el. Ipolyságról Berencsére, innen Perötsénybe, innen Vámos-Mikulára, Vámos-Mikuláról, Viskibe, Viskiből Tölgyesre, Tölgyesről Letkésre, innen Damasdra, Damasdról Szobra, Szobról Zebegénybe, innen Nagy-Marosra, Nagy Marosról Verőczére, Verőcze bölcs intézkedése folytán, Szendehelyre, innen Rétsághra, Rétsághról Bánkra innen Felső-Peténybe, Felső- Petényből Agárdra, Agárdról Kosdra, Kosdról vissza Rádra, Rád község elöljárósága aztán feltalálta magát és Váczra expediáltatta, a honnan Budapestre menesztetett. Hét napig utaztatták ezek szerint szegény Misitz Andrást ; mig végre valahára czélponthoz érhetett. Bele került ez az államnak 9 frt 17 krjába, pedig, ha szabályszerűen jártak volna el az illető hatóságok hát csak Nagy-Oroszi és Rétságh községeket kellett volna értesítenie hogy Váczra érhessen, a mi legfelebb csak 3 frt 10 krba került volna. Igen helyén volna, ha a hiába valóságban okozott költségeket a magas kormány az illető közegen venné meg. Hadd tanulnák meg, hogy nem mindig jó az az önkénytelen kéjutaztatás. — Különben ne sajnálja a t. olvasó közönség a térképet kezébe venni, s ott nézni azt a körutat, melyet szegény Misitz Andrással megtétettek, s meg vagyunk győződve, hogy helyeselni fogja jelen közleményünk czimzését: közigazgatási árnyoldalak, sőt még ha azt mondtuk volna is ; közigazgatási miseriák. — Felhívjuk erre a magas belügyminiszter ur figyelmét.
Kismaros és Verőce Nógrád vármegyéhez tartozott:
46445103_1917254681645616_7886347965990699008_n_1.jpg

A vármegye az egykori központjáról, Nógrádról, illetve váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Balassagyarmat 1790-től székhelye. Az új vármegyeháza építését 1832-ben kezdték el és 1835-re fejezték be.

 kepeslap5.jpg

Madách Imre 1842 és 1848 között, Mikszáth Kálmán 1871 és 1873 között volt itt vármegyei aljegyző.

A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette. 1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

degenfeld-lajos-1843-212x300.jpg

Gróf Degenfeld (Schonburg) Lajos - Nógrád megye főispánja (1843 - 1922)

Verőce és Kismaros Váchoz szeretett volna tartozni:

Küldöttség a minisztériumhoz. A nógrád-megyei Kosd, Pencz, Rád, Verőcze és Kismaros községek küldöttjei e hó 24-én a városház termében értekezletet tartottak azon czélból, hogy a nevezett községek igazságszolgáltatásilag a váczi kir. járásbírósághoz csatoltassanak.
(Váczi Közlöny, 1890) 

70826195_2528014960569582_8946567210013294592_n.jpg

Szügy valamikor nagyot gondolt, és épített egy vármegyházát. Csak egyszer használták, de úgyis nézhetjük, hogy egyszer legalább használták annak ellenére, hogy nem ők voltak Nógrád megyeszékhelye. 

Hont vármegye - Nagymaros, Zebegény és Szob tartoztak ide

800px-hont_county_map.jpg

Hont vármegye a 11. században vált le a vele szomszédos Nógrád vármegyétől. Az 1300-as évek elején hozzácsatolták a Kis-Hont nevű régiót, amely 1802-ig volt része, akkor egyesült Gömörrel és létrejött Gömör és Kis-Hont vármegye, amelynek székhelye Rimaszombat lett.

1552 és 1685 között a vármegye az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt és a Nógrád szandzsákhoz tartozott.

1920-ban a vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországnál maradt. A Csehszlovákiához tartozó rész 1923-ig önálló megyeként tovább működött, 1923–1928 között Zólyom megyéhez tartozott, 1928 után viszont megszűntek a megyék Szlovákia területén. A Magyarországhoz tartozó rész először tovább működött Nagymaros székhellyel, majd 1923-tól 1938-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegye része volt.

Az első bécsi döntés 1938-ban Hont területének nagy részét Magyarországnak ítélte, ekkor jött létre Bars és Hont k.e.e. vármegye, amely 1945-ig létezett. 

A második világháború után helyreállt az 1938 előtti országhatár, és a magyarországi rész Nógrád-Hont vármegye része lett, majd nagy része 1950-től Pest megyébe olvadt be.

 

73280833_2480508525320226_7920858711113859072_n.jpg

 Horváth Béla, Hont vármegye főispánja

97732524_2913841798653561_7589637086718722048_n.jpg

Csökönyösen német nagymarosiak, és a magyar jövő népe (Fővárosi Lapok 1888)

Hontmegye kérése a prímáshoz. Hont- vármegye közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy Nagymaros és környéke népének magyarosítása érdekében kérést intéz Simor János hercegprímáshoz. Abból a helyes és gyakorlati elvből indul ki, hogy ha az iskola megmagyaritja a jövő anyáit, akkor magyar lesz a jövő népe is. Azért magyar tanítónőket kér a hercegprímástól. Az újításra ép jó alkalom van, mert a nagymarosi róm. kath. iskola öt tanítói állomása közűi három üresedésben van. A megyebizottság tehát azt kéri a prímástól, küldje oda tanítónőül a paulai szent Vincéről nevezett apáca-rend két tagját. E rend tagjai hazafiasán működnek a megye több helységében: Szélaknán, Mária-Nostrán, Szobbon és Alsó-Szemeréden; ottani iskoláikban a gyermekek magyarsága erősödik s ezt az üdvös hatást várják és óhajtják Nagymaroson is, hol a nép csökönyösen német.

 

224159575_4139131176124611_6769950917743492084_n.jpg

Szokolyi Alajosnak, Magyarország első olimpiai érmesének Bernecén volt kastélya. Hont vármegye főispánja 1907-ben kinevezte őt a vármegye levéltárosává. Az eseményről így ír a Honti Naptár 1908-ban: „Szokolyi Alajost, a világhírű sportolót, a kiváló gazdát és bortermelőt Hont vármegye levéltárosának nevezték ki. Kisült az igazság, hogy ehhez is jobban ért, mint egy sereg elődje.”
Élete: https://www.retsag.net/tortenet/hc070425.htm
Vác viszont Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott, amely 1876 és 1950 között állt fent. 
pest-pilis-solt-kiskun_county_map_1.jpg
 1881-ben Kisoroszit ide csatolták Nógrád vármegyétől.

80435391_2616367788400965_4052962583408279552_n.jpg

Esztergom vármegye szemet vetett a dunakanyari településekre (1908)

Esztergommegyét kikerekitik. Laptársunk, az Esztergomi Lapok írja: Az hírlik, hogy a vármegyét kikerekitik. Nevezetesen hozzá csatolják Hont vármegyének egy részét, továbbá Pest vármegyéből a pilisi alsó- és felső járás bizonyos községeit. Nem ismerjük ugyan a kikerekitési tervet, de azt véljük, hogy legalább tizenhét községet kell hozzácsatolni. Nevezetesen Pestmegyének pilisi alsó járásából Zsambék, Tök, Tinye, Perbal, Jenő, Piliscsaba és Pilisszentlászló, a pilisi felső járásból Visegrád és Bogdány, Hont megyéből pedig Verőce, Nagymaros, Zebegény, Szob, Helemba, Kövesd, Bajta és Szalka községek volnának Esztergommegyéhez csatolandók. Ezen községek több mind fele valóban gazdag lévén, a vármegye fentartásához oly erőt nyújthatnak, amely jelenleg sehonnan sem pótolható. Zsambék, Perbal, Jenő és Piliscsaba községek német anyanyelvű, de jó magyar érzelmű polgárai ritka példányképei a tudatos gazdálkodásnak és józan takarékoságnak. Visegrád, Verőce, Nagymaros és Zebegény népe nemkülönben. E négy község egyébként a nyaralók révén is gazdag.

(Váci Hirlap, 1908)

 

tr_1.png

1920-ben Hont vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországon maradt, és Nagymaros székhellyel működött 1923-ig.

79014714_2566557733381971_51100150793240576_n_1.jpg

A társadalmi életnek külön színt adnak a megyei urak. Igen, mert Nagymaros megyeszékhellyé avanzsált. Itt van az Ipolyságról elmenekült Hontmegye székhelye.
- Szomorú, hogy itt van - mondja az hajdú, aki a megyeháza lócáján pipálgat
A megyeháza: a régi iskola földszintes épülete, amelyben Czompó Ede alispánnal együtt harmincöt tisztviselő szorong.
- Tessék megnézni, - mondja keserűen a hajdú - ez volna Hont vármegye székháza. Százötven községünk volt, most csak tizenkilenc van. És ki tudja, meddig marad meg ennyi is... Megtudjuk azután, hogy a keserű jóslat arra a tervre vonatkozik, hogy Hont megye megmaradt községeit Csonka-Nógrád megyéhez csatolják s akkor megszűnik a külön közigazgatás. Ezzel szemben van egy másik terv is, amelynek érdekében már többször deputációztak a belügyminiszternél. Vác székhellyel külön megyét szeretnének felállítani, amely egészen Felső-Gödig terjedne és hozzá tartoznék a megmaradt Hont megye is. A hontmegyei uraknak akkor Vác lenne a székhelyük s a püspök már megfelelő székházat is biztosított nekik.
(Pesti Napló, 1923)
Nagymaros 1920 és 1923 között Hont vármegye Magyarországon maradt részének székhelye volt.

123436755_3409801212390948_2844904840162397278_n_1.jpg

Klebelsberg Kunó Nagymaroson, 1926
A kultúra terjeszkedése - Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki a legújabb időben igen ritkán, de annál talpraesettebben szokott itt-ott felszólalni, Nagymaroson igen érdekes nyilatkozatot tett a magyar kultúrpolitika céljáról. Kinyilatkoztatta ugyanis, hogy mint közoktatásügyi miniszternek, határozott célja az, miszerint a magyar kultúrát olyan magas nívóra emelje, hogy vonzó hatással lehessen az elszakított területeken élő népekre. Mert azok között a történelmi vonzó és feszítő erők között, amelyek nemzeti integritásunk érdekében dolgoznak, egyik legfontosabbik a kultúra összeforrasztó ereje.
Itt beszél: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8507...

54521140_2092866874084395_4540297979726135296_n.jpg

Balassagyarmat, 1929 (Fortepan)
A csonkaságában összekapaszkodott Nógrád-Hont vármegye székhelye 1923-38-ig Balassagyarmat volt.
A verőceiek 1890-es küldöttsége pedig 1937-ben majdnem cél ért:
Mélyreható változást készít az a terv, hogy Nógrád megye egyes községeit közigazgatásilag Váchoz csatolják, igy már régebben szó van arról, hogy Kosd, Penc, Rád, Ősagárd, Nógrádverőce, Nagymaros Váchoz tartozzék és itt legyen a főszolgabíróság. Ebbe azonban Nógrád vármegye soha sem fog beleegyezni és nem fogja megengedi, hogy megcsonkittassék. A törvény úgy intézkedik, hogy a községek maguk határozzák el és kérhetik beosztásukat. Nem képzelhető el az sem, hogy Nógrád vármegye községei vármegyéjüktől beleegyezésüket kaphatnának ahhoz, hogy Váchoz tartozzanak. Egész bizonyos, hogy természetellenes, miszerint Vácon át érhetik el ezek a községek főszolgabiróságukat, adóhivatalukat, járásbíróságukat. Minden viziút, minden vasút, minden országút Vácon át vezet és igy természetellenes ezeket a községeket erőszakkal visszatartani, mikor kereskedelmi életük évszázadok óta a váci piacon folyik le. A belügyminiszter felszólalása ezeket nem érintette, de bizonyos, hogy erre a megoldásra is gondolt és talán nincs messze az idő, hogy hatalmi szóval fogják helyes belátásra bírni Nógrád vármegyét, hogy községeit engedje át Pest megyének és Vácon végre kialakulhat a földrajzi, kereskedelmi, közigazgatási és társadalmi központ.
(Váci Hirlap, 1937)
17492723_1380760781947173_5852890166286865012_o.jpg
Nógrádverőce látképe (1960-as évek)
Végül az 1950-es rendezés során került a Szobi járás Pest megyéhez. 1965-ben Verőce a "Nógrád" előtagtól is elbúcsuzhatott...

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

Szólj hozzá!
2023. február 05. 14:35 - fabiane

Zseniális feltalálók és bohókás szabadalmaik a Dunakanyarban

328519150_749477592978563_3677774178838535202_n.jpg

Szalay Bálint nógrádverőcei hentes valószínűleg nagy kiránduló volt, és ezért találta fel a hátizsákká alakítható esőköpenyt. De mi jutott eszükbe a többieknek?

328714803_675042107736209_3194107112774629511_n.jpg

328770891_495157232695555_274616209440863753_n.jpg

Berger András szintén verőcei bádogos kifutásmentes edényben gondolkodott, ereszt építve a szélére:

sztnh_szabadalmileirasok_100034-1665296328_pages1-1_1.jpg

sztnh_szabadalmileirasok_100034-1665296328_pages2-2_1.jpg

 Horváth Béla férfiasabb találmányt választott:sztnh_szabadalmileirasok_097384-1665272500_pages4-4_1_1.jpg

Ennek leírása itt olvasható:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_097384/?pg=0&layout=s

 

Visszatérve a háztartáshoz. az egyik legismertebb XX. század eleji magyar női feltaláló Eördögh Emília Visegrádon élt, ő szabadalmaztatta a mai kukták egyik ősének tekinthető pároló-, főző- és sütőkészüléket.Ezt a berendezést a Szabadalmi Újság 1909. február 1-i száma így írta le:

Pároló-, főző- és sütőkészülék, mely egy a tüzelés felett forgatható hengeres dobból áll, melynek fenekén, vagy fedelén, vagy mindkét helyen nyitható és zárható, a dobban keletkező gőz elvezetésére és a szükséges fűszerek stb. bedobására szolgáló nyílásai, esetleg a dob belsejében végbe menő sütés ellenőrzésére vannak.

Eördögh Emilia pároló készüléke (Szabadalmi lajstomszám 45736)

Eördögh Emilia pároló készüléke (Szabadalmi lajstomszám 45736)

Kicsivel később, 1909 márciusában már egy hajókra szerelhető hajtómotor szabadalmával jelentkezett.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_046100/?pg=0&layout=s

 

A következő 1913-as zseniális találmány Erdélyből származik, mégis dunakanyari képpel illusztálták:


Jelen
találmány tárgya állomásjelző szülék vasúti kocsikra, melynek rendeltetése, hogy az utazó közönséget a közeledő állomás nevéről, a várakozási időről, netalán szükséges átszállásokról stb. tájékoztassa. A találmány egyszerű szerkezete, áttekinthető megbízható működése, könnyű kezelhetősége és aránylagosan olcsó ára által tűnik ki. A találmány azon elven alapszik, hogy minden egyes vasúti kocsiban egy szekrényke van elhelyezve, melynek ablaka mögött az állomások nevét és egyéb tudnivalókat hordó szalag mozog el időszakosan. Ezen szalagnak két vége ismert módon egy-egy hengerre csavarodik. Jelen találmány szerint ezen hengereket a készülékben elhelyezett óramű forgatja, melyet rendes körülmények között villámdelejes gátlószerkezet nyugalomban tart. A vonaton lévő összes állomásjelző-szekrénykék áramkörei párhuzamosan vannak kapcsolva olykép, hogy a vonatvezető az összes készülékek áramköreit egyszerre zárhatja; miáltal a gátlókészűlékek kikapcsolódnak és az állomások neveit hordó szalag az ablak mögött elmozog.

Teljes leírás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_069992/?pg=0&layout=s

 

sztnh_szabadalmileirasok_069992-1611879840_pages3-3.jpg


Roskó Pál m. kir. erdőaltiszt Visegrádon 1929-ben tette közzé ötletét:


A találmány lábhajtású körrepülőgépes népmulattató játék, mely lényegében függélyes tengely körül forgó vázból áll, melyhez központosán több repülőgépszerű 5 jármű van erősítve. Az egyes repülőgépeken lábhajtású légcsavarok vannak, melyeknek meghajtásával az összes repülőgépek körben forognak. A gépeket tehát a benn ülő egyének hajtják meg, és minél 10 jobban dolgoznak, annál gyorsabban futnak körül a gépek. A gépnek szárnyfelületeit vízszintes tengely körül elállíthatjuk, ami által a gép orra emelkedik és az az érzésünk, mintha a gép emelkedne.

sztnh_szabadalmileirasok_102378-1665317395_pages3-3.jpg

Teljes leírás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_102378/?pg=0&layout=s


Kubíss Nándor soroksári gépészmérnök és Fischer Dezső zebegényi gépszerelő viszont valódi sárkányrepülőgépet szabadalmaztatott 1942-ben:


A
találmány  a sebesség tág határok közötti változtathatóságát, a repülés biztonságának sokszorosát és a tetszés szerinti nagyságra való megépíthetőségét egyaránt kielégíti. Ezt mindenekelőtt úgy érjük el, hogy a repülőgép hosszirányú stabilitására az eddiginél sokkal nagyobb súlyt helyezünk.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_131396/?pg=0&layout=s

sztnh_szabadalmileirasok_131396-1665932029_pages6-6_1.jpg

Ugyanők légcsavarra is benyújtottak szabadalmat:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_132507/?pg=0&layout=s

Vajon Fischer Dezsőnek köze lehetett a Fischer-malomhoz?

315174402_5575762492461465_855327664522883894_n.png

 

pestmegyeihirlap_1971_07_pages252-252.jpg

 

(Pest Megyei Hírlap, 1971)

 
A nagymarosi Váli József szerelő 1922-as szabadalma nemcsak a témája miatt lett kedvencem, hanem az ökotudatossága miatt is.

Öblítőberendezés klozettcsészékhez és effélékhez 

A vízvezetéki öblítőberendezések, klozetcsészékhez és hasonló célokra, tudvalevőleg magasan elrendezett öblítőszekrénnyel bírnak, amelyben a vízbevezetést egy úszóval működtetett szelep szabályozza, míg az öblítővíz levezetésére, szivornyával kapcsolatban, egy külön, kézzel ködtetendő szelep szolgál, amely saját súlya alatt záródik. Az ilyen berendezések működése használatban kevéssé bizonyult megbízhatónak, eltekintve attól, hogy a tartánynak és nyomóvezetéknek építészeti szempontból körülményes és legkevésbé sem tetszetős magas elrendezése a nyomó és öblítővezetékeknek a falba való bevésését tette szükségessé.
Próbálkoztak
ugyan már ú. n. légnyomásos, vagyis teljesen zárt és a vízvezeték nyomása alatt álló öblítőtartányokkal is, de az eddigi rendszerek, egyrészt nem bírtak a kellő üzembiztonsággal és öblítőhatással, másrészt ezeknél a tartány üzemen kívül üres és csak működtetése alkalmával telik meg vízzel, mire önműködően nyílik az öblítőszelep.
Ezekkel
szemben, a jelen találmány tárgyát oly légnyomásos öblítőberendezés pezi, amely egyszerű szerkezet mellett, tökéletesen üzembiztos és amelynél az öblítéshez szükséges víz, pontosan beállítható mennyiségben, a tartányban raktározva van, az öblítőszelep a tartányban uralkodó, vagyis a teljes vízvezetéki nyomás alatt áll és működtetése alkalmával ugyancsak ezen nyomás felhasználásával önműködően, nyílik és a szükséges vízmennyiség kibocsátása után ismét csak önműködően és megbízhatóan záródik.

sztnh_szabadalmileirasok_083954-1665151501_pages4-4.jpg

 Teljes leírása itt olvasható: 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_083954/?pg=0&layout=s

Zoller Antal Nagymaroson adta ki a Méhészújságot:

119516111_3256803724357365_1094507920640812055_n_1.jpg

...és találmánya is volt a témában:

119418836_3256821717688899_5772958122289474764_n.jpg

 

1933-ban Zoller András molnár Csuklós evezőkészülék tárgyában adott be szabadalmi leírást - feltételezhetően ez hobbijához kötődhetett. Így kezdődik a szerintem zseniális leírás:


Az
ismeretes evezős csónakoknál az evezős háttal fordítva ül a menetirányban, úgy hogy a menet irányában levő járműveket és egyéb akadályokat közvetlenül nem látja, ami számos szerencsétlenségnek, illetve összeütközésnek okozója.
A
találmány célja e hátrány megszüntetése és lényege abban van, hogy a csónakon forgathatóan ágyazott, különálló evezőnyél a csónakra erősített rúd felhajlított, szabad vége körül mozgatható, közbenső taggal csuklósan van összekötve, mely közbenső tagnak hossztengelye a külön darabot képező evezőlapáttal olykép van összekötve, hogy a lapát, e tengely körül, megszabott határok zött forgást végezhet. Az evezőrészeknek ily összeköttetésénél az evezős arccal ülhet a menetirányban, minthogy a lapát, a nyélhez képest, ellenkező irányban gez mozgást. Azáltal, hogy a lapát a közbenső tag tengelye körül meghatározott forgást végezhet, a vízből kiemelkedő lapát, a víz hatása folytán, merőleges helyzetéből vízszintes irányba fordul.
A
találmány szerint oly eszközről van gondoskodva, hogy fékezés céljából az evező lapát merőleges helyzetében rögzíthető,

 

Teljes leírás: 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_110720/?pg=0&layout=s

sztnh_szabadalmileirasok_110720-1665392522_pages3-3.jpg

Ugyanő emeltyű fűrészfeszítő készülékről is adott be szabadalmat.

Az összes nagymarosi találmány:

https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTRVJJRSI6IFsiU1pUTkhfU3phYmFkYWxtaUxlaXJhc29rIl19LCAicXVlcnkiOiAiTmFneW1hcm9zIn0

Kiemelném még a nagymarosi Komáromi-féle Cimbalomtelepet, amely több találmánnyal is jelentkezett 1909-ben:

87444033_2716268951744181_4980860997506957312_n.jpg

sztnh_szabadalmileirasok_046619-1611736803_pages5-5.jpg

 

Szintén 1909-ben Nagymaroson fejlesztette ki Horti Lajos mérnök a találásokat önműködően jelző céltáblát...
sztnh_szabadalmileirasok_047265-1611739646_pages3-3.jpg

Én le vagyok nyűgözve ezektől a találmányoktól, de megértem azt is, aki az ellenkezőjét gondolja, hogy inkább "letalálni" kellene a dolgokat - Karinthy a következőként írta le a verőcei Huszár Pufi kastélytulajdonos szavait 1931-ben:

Kérlek szépen, magyarázza Pufi, úszónadrágban a filagória emeletén, kérlek szépen, te írtál nemrég egy krokit Letalálás címen, hogy legjobb volna a nagy technikai találmányokat mind visszatalálni: nem is tudod, milyen igazad volt. Nekem ehhez a tizenhét holdhoz mért nincsen autóm, nem fizeti ki magát: két lipicai visz le az állomáshoz, ahol ha néha Pesten akad dolgom, felülök kettőhúszér a harmadik osztályba. Két év múlva ez a kis birtok el fog tartani, aztán már ki se mozdulok innen - visszatérek az ősfoglalkozáshoz: halászat és vadászat. És legfeljebb néha egy hangos film: azt is csak magyar nyelven, házi használatra.

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

1 komment
2023. január 29. 17:00 - fabiane

Vándorló szobrok a Dunakanyarban

fortepan_193951.jpg

Béla király sétány, a Nyár című szobor (Gyurcsek Ferenc, 1973.).

Ez az alkotás a nagymarosi Alkotóházból került ide, de honnan  hova érkeztek a többiek?

"Ez a szobor a nagymarosi fiúk kollektív tudattalanjának része." - állította róla Győrffy Ákos itt felnőtt költő.

A Nagymarosi Művésztelepen készült, mint a sétányon ötletszerűen elhelyezett szobrok többsége. Amikor a Bős-Nagymaros vízlépcső építkezése elkezdődött, a telepet felszámolták. Később a partrendezéskor helyezték el a megmaradt alkotásokat itt. Jó volna a többi szobor alkotóját is ismerni, de Nagymaros nem büszkélkedik velük, nem nagyon említik sehol. Rajtuk nincs tábla sem.

 

 323885694_712599350420266_7724210531096220581_n.jpg

Fotó: Kobra

Kaubek Péter alkotásai (az is lehet, hogy elásott lószobrok is) a művésztelep megszünése után kerültek ki
Részlet Krasznahorkai László "Seiobo járt odalent" kötetéből:
…Odalent, a gödör közepén, egy földből faragott, életnagyságú lovat láttak, először csak ennyit, egy lovat, földből, aztán, hogy ez az életnagyságú, földből faragott ló habzó, vicsorgó pofáját féloldalt felfelé tartva, iszonyatos erővel vágtat, rohan, menekül valahová, hogy csak a legvégén fogják fel az egészet, hogy Grigorescu kiirtotta egy nagy területen a gazt, ásott egy óriási gödröt, de ezt a gödröt úgy ásta meg, hogy a közepén lefejtette a tajtékzó, rettenetes félelemben rohanó lóról a földet, mintegy kiásta tehát, szabaddá tette, láthatóvá, amint ez az életnagyságú, valamitől iszonyúan megriadt állat rohan a föld alatt. Elhűlve nézték a még mindig észrevétlensége tudatában dolgozó Grigorescut. Tíz napig ásta, gondolták a gödör szélén. Minden hajnalban és délelőtt órákig ásott. Valamelyikük talpa alatt megcsúszott a föld, Grigorescu felnézett. Egy pillanatra megállt, lehajtotta a fejét, s folytatta a munkát. A művészek kényelmetlenül érezték magukat. Úgy gondolták, valamit mondani kell. Ez csodálatos, Ion, mondta halkan a francia festő. Grigorescu megint megállt, egy létrán kimászott a gödörből, aztán egy odakészített kaparószerszámmal letisztogatta az ásóról a ráragadt földet, megtörölte egy zsebkendővel verejtékező homlokát, majd odajött hozzájuk, s egy széles, lassú mozdulattal végigmutatott az egész tájon. Még nagyon sokan vannak, mondta erőtlen hangon.
Krasznahorkai László: Odakint valami ég [részlet]
A szobrász nyaranként a helyi trafoházában alkot jelenleg is.

290731681_5179795408724844_5733014930380195109_n.jpg

290612207_5179795742058144_6403890626636007061_n.jpg

290716310_5179795185391533_6826738922864960977_n.jpg

290434120_5179796368724748_4684745821822760887_n.jpg

 

 Egy Zebegényből eltűnt szobor:

278912475_4999113213459732_15398729136824453_n.jpg

278918204_4999113430126377_7345372345753693775_n.jpg

Vallomás Szőnyi Istvánról

Zebegény központja az a park, ahol 1966-ban felállították Vilt Tibor Szőnyi Istvánról készült bronzszobrát....
...Vilt Tibor alkotása nem elégszik meg azzal, hogy Szőnyi István külső megjelenését ismételje csupán. Mi volt a titok, amit a világ nem látott s belőle, amit magányosan hurcolt, amit Vilt Tibor a pályatárs együttérzésével észrevett, és szoborrá alakított? Küzdelme a betegséggel. Ez az, amit hősiesen viselt magában, amit nem adott tudomásul környezetének — a tüdőroncsolódást Vilt Tibor kivetíti az üreges, földgödrös, törmelékes, kavicsmeder patakágyfelületre, ahol egyszerre látszik és érződik a szobrász lázas kezemunkája, de a hajdani festőkéz ecsethúzó buzgósága, s a nagy baj, amit elnyelt köhögések jeleztek a 40-es évektől.
E szoborember félig élet, félig halál — az idő váltóhelyén várakozik, és szikár tartása szelíd bölcsességgel nem adja tudtára senkinek a szervezet pusztító robbanásait; ezt saját félelmének őrzi meg. A festői magaslat mellett ez volt Szőnyi István jellemének csöndes értéke, s ez az emberi teljesítmény az, amit Vilt Tibor nem engedélyezett szobrából elszivárogni, központi elemmé dúsította.
A Vilt Tibor értelmezte Szőnyi ezért néz ránk oly magabiztosan, mert szellemiségének épségét nem kezdte ki a fiziológiai omlás. A szobor méltó módon tiszteleg a nagy festő emlékének.
Losonci Miklós

(Pest Megyei Hírlap, 1972)


Eltűnt a zebegényi Szőnyi-szobor

A hét végére már csak hűlt helye volt Szőnyi István mellszobrának, amely több évtizede díszítette a zebegényi Szőnyi-parkot. Az eddig kő talapzaton álló, mintegy hatvan centiméteres, bronz mellszobor neves művész, Vilt Tibor alkotása, és a község tulajdona.
Zebegény polgármestere elmondta, hogy a szobor eltűnését azonnal jelentették a rendőrségnek, amely azonnal megkezdte a nyomozást. Krebsz Ferenc abban bízik, hogy ez az alkotás is megkerül, hasonlóan a korábban ellopott másik szoborhoz. Ugyanis, a Szőnyi István Emlékmúzeumnak is van egy Szőnyi-szobra, amelyet szintén elvittek egyszer, és azt szerencsére sikerült megtalálni. B.J.G.

(Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000)

A helyére Nagy Attila nagymarosi szobrász készített újat:

287628846_5162204243817294_8994257818271554641_n_1.jpg

 (Magyar Nemzet, 2001)

Nagymaroson a Nepomuki Szent János-szobor kezdett vándorlásba:

87086054_2720716247966118_4494440214474784768_n_2.jpg

Nepomuki Szent János szobra eredetileg a Főtéren állt, az országút Duna felőli oldalán, a valamikori víztorony tövében. A háború után Bethlen Dániel őrizte meg, majd fia, Behtlen Gábor visszaadta a városnak. 1996-ban Nagymaros várossá avatásának az évében felújították és a Dámon felállították.

122687064_3388105161227220_9207430649158318107_n.jpg

Tóth Dávid verőcei szobrász mesélte a következő cikkben, hogy ellopták az első öntésből Géza fejedelem fejét és kezeit. Nem találkoztatok velük azóta a környéken?

gez.jpg

(168 óra, 2000)

Itt viszont a még csak félig elkészült Ybl-szoborral látható a művész:

110124244_3091885860849153_3330378821847747809_n_1.jpg

110693425_3091903394180733_2540394324181715531_n.jpg

300890634_5349418128429237_317666004626085557_n.jpg

(Magyar Nemzet, 2021)

Az összes verőcei szobor mellett a kismarosi ivókút lányalakja is tőle származik...

123246827_3404214952949574_7364070464596959632_n.jpg

308794045_5433906199980429_2966362860003750546_n_1.jpg

Ziman Lajos szobrára a szobi Börzsöny Múzeumban leltünk...

308654749_5433907286646987_5994377515971952239_n.jpg

Ziman Lajos (Szob, 1941.11.20. – 2018.08.01.)
A MÁV Képzőművészeti Körben és a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában tanult, mestere: Kirchmayer Károly, Benedek György, Paál István, Csíkszentmihályi Róbert és Somogyi József volt.

 

 Ohmann Béla és vándorló Mária-szobra Nagymaroson

ohm.jpg
A művész 1890-ben született, tanulmányait az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán végezte. Nem sokkal később belőle is oktató vált: 1921-ben, a katonai szolgálata után a Budai Iparrajziskola tanára, és az intézmény kerámiaműhelyének vezetője lett. Később, a harmincas években korának legmeghatározóbb épületszobrászává vált. Egyik szobrán a Magyarok Nagyasszonyaként ábrázolta a Szűzanyát, ami "Patrona Hungariae"-ként szerepelt az 1937-es párizsi világkiállításon. Később a nagymarosi Szent Kereszt felmagasztalása templomban helyezték el a művet, ahol többször is áthelyezték: először az evangéliumi oldalon, egy mellékoltár mellett állt (e helyen ma a keresztelőmedence látható), majd berakták a szentélybe, a főoltár mellé, az egyik Bebó Károly-féle angyal-alak helyére, aztán pedig eldugták a sekrestyébe. Tréfásan "vándorló Máriának" is hívják. Utolsó útja a Szent Márton közösségi házba vezetett - a műremek a kezdetektől, vagyis 2014 óta ékesíti annak nagytermét.
273602507_4798330320204690_2116344589391639144_n.jpg
Ortutay Tamás három egyforma, alma alakú kutat készített 1972-ben a Dunakanyar Intéző Bizottság (Budapest) megrendelésére. Az első képen a nagymarosit láthatjuk, de volt Verőcén is. Egyedül a dömösi áll még ma is...
191322618_1193817611056709_2417539927623373078_n.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

1 komment
2023. január 16. 17:34 - fabiane

A dunakanyari sörgyártás története

legr_1.jpg

A legrégebbi Nagymarosról készült fotón 1868-ban még ott állt a sörház (az emeletes épület a kép jobb szélén). De miért szűnt meg a verőceivel együtt?
Visegrádot Nagymaros éltette - birtokosai már az Anjou-kor óta Visegráddal szerves gazdasági egységként kezelték. Nagymaros XIV. századi városi kiváltságlevelében is az áll: feladata, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan határú Visegrádot ellássa mezőgazdasági termékekkel és mindennel, amire az akkori királyi székhelynek szüksége volt. Itt volt a sörfőzdéje és vendégfogadója is.

serfozo_1.jpg

A nagymarosi sörfőzde homlok- és alaprajza a XVIII. századból
1700-ban is ez volt a helyzet, a visegrádi kocsma sörét is az uradalom egyetlen serfőzőjében, Nagymaroson állították elő. A nagymarosi serfőzőházat évi 500 Ft-ért bérelte Geiger Mátyás vállalkozó, aki maga látta el sörrel belátása szerint az uradalmi kocsmákat. A serfőző pincéje a könyvtár épülete alatt van.
Verőcén is fennmaradt a hasonló serfőző ház pincéje. 1837-ben egy utazó köz dícsétű verőczei serről számol be, amit még tovább is szállítanak:
regelopestidivatlap_1837_1_pages379-379.jpg

 

Mi volt a szerepük a serházaknak?

A mindennapos hiteligénynek a fedezetét jelentették a serfőzőházak és a vendégfogadók. A kisforgalmú, csekély termelésű uradalmi serfőzők hosszú idejű életképességét az tette lehetővé - amiről már szóltam -, hogy azok működése ráépült a gazdaságra (hizlaldák, élesztőkészítés, pálinkafőzés). A főzés után visszamaradó mellékterméket, a malátát feletették a hizlaldákban, rendszeresen élesztőhöz jutott az önellátó uradalom, s nem veszett kárba a megromlott ser sem, mert kifőzték pálinkának. Az uradalmi serházak jövedelmezőségét biztosította az, hogy a sernevelők körüli munkák egy részét (favágás, fuvarozás, árpa és komlótermesztés, stb.) a jobbágyi szolgáltatások révén ingyen lehetett elvégezni.

(Csiffáry Gergely: A régi Magyarország serfőző ipara)

vacgal.jpg

Vác a XVII. században

Mi volt a helyzet Vácon?

A török fennhatóság alól Vác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorra épületállománya teljesen romokban hevert, állandó lakossága nem volt, földjei parlagon. Az újjáépítő munkát azonnal megkezdték, de hadi események (Rákóczi szabadságharc), valamint természeti katasztrófák évtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-es tűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosi házból 198 leégett - kezdődtek meg a nagy püspöki építkezések. A XVIII. század második felére, az 1770-es évekre alakult ki a zömmel középkori alapokra épített barokk város. A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösen a szőlőtermesztés - és a kézművesipar is.
A korra jellemző vallási békétlenség a városszerkezet alakulására is hatással volt. A török idők alatt protestáns hitre áttért lakosságot igyekeztek visszatéríteni a katolikus vallásra. A püspöki székvárosban 1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig. Sajátos újabb kettősség a korabeli város felosztása a Püspökség és a Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapján a Káptalan - mint önálló testület - Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részét kapta volna, de perre került sor, mivel a püspöki uradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a város tényleges felosztásával fejeződött be, a Káptalan az elmaradt összeg fejében megkapta a város és határa 1/8-ad részét. Ettől kezdve Káptalan-Vác külön közigazgatási egységet alkotott, külön tanáccsal, pecséttel, önálló céhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a két mezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác - csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közös bizottságot.

(https://www.vac.hu/vac/varostortenet.html)

Mindkét városnak külön serházat építettek, a Káptalan sörház a mai Káptalan utcában, a városi a szt. Háromság-téren van.

vaclk.jpg

1768-ban Káptalan-Vácról írják:

Ezen kivül vásári alkalmatosságnak idein szabadságunk vagyon az vásárban is 2 korcsmát áléttanunk és abban egyedül sört árultattnunk. Vagyon 2 ujj malmunk is az uraságtul, és mind ezeken kivül sör-háznak is beneficiumát birjuk, mellyben égettetni szokott pálinkát szabad különössen az sörfőzőnkkel vagy mással árultattnunk.

A céh a következőképpen működött:

Voltak a városnak sörfőzői is, akik bérbe vették a sörfőzést. Maga a város szabja meg nekik az egyes intézkedéseket és teendőket, és a sör árát is. így a káptalanvárosi tanács 1792-ben Bernhard Ferenc sörfőzőnek kiadja, hogy a maláta puttonyát egy polturáért adja, de csakis káptalani részi lakosnak. Megszabják, hogy egy főzet sörhöz harminckét kiló árpánál többet ne vegyen a sörfőző. A sör árát is a tanács engedelmével lehetett megváltoztatni. így 1805-ben egy itze sör öt kr.-ra emelkedett, 1806-ban már hat kr.-ra; 1852-ben egy itce duplasör négy kr., a márciusi sör pedig hat kr. lett.

(Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912))

Érdekes tény, hogy a serházakat zsidók kezdték működtetni:

A nagyobb tőkeerővel és vállalkozói kedvvel rendelkezők különböző, az uradalmakhoz vagy a városokhoz tartozó jelentős létesítményeket béreltek komoly összegekért. Országosan jellemző, hogy a zsidók a legkifizetődőbb tevékenységformákat a törvényes szabályozás után szívesen haszonbérbe vették, pálinka-, bor- és sermérés, valamint ezek előállítása, mészárszékek, vendéglők. Az uradalmi pálinkamérési jog bérlői 1860-ban Raizer Mózes és Grósz Farkas, másutt Grósz Móricz Angyal Manóval (240 Ft-ért). 1861—62-ben sikertelenül kísérli megszerezni ezt a jogot Steiner Jósef. Utóbbi évben 550 Ft-ot és egy aranyat ajánl. 1862-től 3 évre Reisz Adolf és Freud Jósef „uraknak" (a korszakban az első megkülönböztetés nélküli megszólítás!) adja ki a kormányzó ezt a bérleményt. 1832—40 között nyolc és fél év alatt 1560 Ft 33,3 kr-t fizet be az uradalmi főpénztárba Polácsek Leopold az „Israelita Vendéglő" haszonbérlője. A káptalanváci „Arany Korona" vendéglő árendása előbb Lövi Bernát (1852) 410 Ft-ért, majd 1853. júniusától szeptember 3-ig Veisz Ferdinánd. Rövid bérlésének magyarázata, hogy a vendéglő leégett és a szerződését felbontják. 1854-től viszont ő a városi .serház haszonbérlője. 1855-ben árverésen 800 pFt-ért hosszabbíttatja meg szerződését. A következő évtől újabb 6 évre — szolgabírói engedéllyel — a kizárólagos jogokat is megszerzi. A tanács ezt kezdetben ellenezte, majd megbékélt. Nyilván jól vezette és fejlesztette a serházat, s ez a város pénztárát is gazdagította. Családi ügyei miatt 1858-ban elhagyta a várost, de továbbra is ő a bérlő. A vállalkozást távollétében felesége, Stefan József (nejével később a serház bérlői, 1862-ben már csődjüket tárgyalják) és Nepomuzcky Ignácz haszonbérlők vezetik. 1854 ellőtt a serházat Neuman Adolf bérelte.
„Aranykéz" néven vezet kisebb mérőt Lövy (Levi) Márk. 1862-ben — német nyelvű levélben — kocsmáltatási jogért folyamodik David Groszman a püspöki uradalomhoz. Évi 450 pFt-ot ajánl fel Neuman Izsák (Isac) (1850-től bérli az ikerváros mészárszékeit, mind a nyolcat. Mivel újpesti lakos, helyi megbízottja Fischer Károly. 1854-ben már a püspökváci serház és — felsőbb rendelet ellenére — a káptalanváci serház is az ő bérleménye. A '60-as években már terménykereskedelemmel is nagyban foglalkozik, mint váci lakos.
A káptalanváci mészárszéket — Neumant követően — Schubert Lázár bérli 1852—64 között, közben megszerzi több püspökváci szék bérleti jogát is.
Megjegyezzük, forrásaink azt sejtetik, hogy zsidók ezeket a kisebb királyi haszonvételeket 1848-tól bérlik Vácott. Püspökvácott 1848-ban kinyilvánítják: 1848—51-re — mivel keresztény bérlő nem jelentkezett — az alábbi feltételekkel is hajlandók a mészárszékek árverését lebonyolítani: „ ... vallás különbség nélkül.. .".
Erre pedig korábban sor sem kerülhetett. Tehát joggal állapíthatjuk meg, hogy az 1850-es évek elejétől a város serházai és mészárszékei zsidó kézre kerültek és nem egy vendéglővel is ők rendelkeztek. Mintegy monopolizálták — vagy ezt tehették volna — ezeket az ágazatokat, de idézett eseteink is bizonyítják, sokszor egymás ellen licitálták. Nem beszélhetünk tehát egy egységes és koncentrált, a városok polgárait vagy tanácsait veszélyeztető zsidó gazdasági „összeesküvésről", mint ahogy azt a kortársak vagy a későbbi antiszemita irodalom állította. Ennek ellenére a tanácsok és uradalmak megkülönböztetett figyelemmel — megszorításokkal — léptek fel időnként térhódításuk ellen.

(IIlon Gábor: Adatok Vác zsidóságának életmódjához (19. sz.)

 ptan.jpgRohbock Lajos metszete 1856-ból 

 ...és ekkor egy nagyhírű sörgyáros tűnik fel a serház bérlőjeként! 

anton_dreher_junior_1888_eigner.jpg

vacv_vtt_01_keso_pages504-504_1.jpg

Mivel ifjabb Dreher Antal (1849-1921) még csak 14 éves volt apja halálakor, így csak 1870-ben vehette át a négy Dreher serfőzde (Schwechat, Kőbánya, Triest, Michelob) vezetését. Fejlesztette gyárai technológiáját és bővítette kapacitásukat. Gyárai közül a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyárává vált. Valószínüleg a váci serházba csak a Pesten főzött italt szállíttatta. Még az is lehet, hogy ez volt az első magyar vasútvonalon továbbított sörszállítmány, hiszen az nem sokkal azelőtt nyílt meg...

1890-ben Haggenmacher is raktárat létesített Vácon:

haggen.jpg

Ugyanekkor a helyi szőlőket kipusztította a filoxéra és ez a bortermelést is lehetetlenné tette. A sörgyárosok megjelenése viszont a kis serházak vesztét jelezte előre - ekkor szűnt meg a nagymarosi és verőcei is:
shszam.jpg
A táblázatból leszűrhető, hogy 1851 után kezd csökkenni a serházak száma. Az 1851-ben fennálló 773 műhely már mindenképpen kevesebb, mint az 1848-as forradalom előtti évek 800-ra becsült üzemeinek a száma. A forradalom és szabadságharc utáni csökkenést bizonyosan befolyásolta, hogy a Bach-korszak kezdetén, 1850-ben a sörfőzést is állami adózás alá vették, mint például a szivargyártást. Az üzemek számának látványos csökkenése következett be 1870-ig, amikorra a hagyományos kis serfőző műhelyek 60 %-a megszűnt. Valószínű szükség volt egy ideig a hazai hitelintézetek kiépüléséig a kis serházakra is. 1862-től számíthatjuk Magyarországon a nagyipari sörgyártás kezdetét, amikor felépült Dréher Antal sörgyára, s ettől kezdve a sörfőzés kilépett a manufaktúraipar köréből. Négy évtized elteltével az üzemek száma egyhetedére esett vissza a söripar koncentrálódása következtében, míg közben a termelés megnégyszereződött. 1895-ben az összes Magyarországon előállított sörnek a kétharmadát 5 pesti sörgyár termelte, azaz a korábbi népes számú, kis kapacitású sörházak helyét átvette véglegesen a nagyipari sörgyártás.
(Csiffáry Gergely: A régi Magyarország serfőző ipara) 
Még egy érdekesség - a nemrég elhunyt verőcei helytörténésznek, Cifka Annának a nagyapját is a sörfőzés hozta Magyarországra:
cifka-anna-prospekzus-11-12_old_-uj-1_1.jpg
cifkau.png
"Számos cseh szakember játszott szerepet a magyarországi sörgyártásban a XIX. század második felében, illetve az ahhoz kapcsolódó iparban. Említhetem a Cifka családot. A mai napig is a sörösüvegek lezárására használt söröskupakot, az úgynevezett koronadugót a Deutsche Crown-Cork nevű cég hozta forgalomba, Magyarországon pedig ezt a céget a cseh származású Cifka József sörösüvegeket is gyártó vállalkozása képviselte. Cifka József apja, Václav Cifka cseh földön volt háztulajdonos, de fia, aki még ott született, a magyar fővárosban csinált karriert." https://magyarnemzet.hu/szembeszed/2012/08/a-sor-gyilkol-es-mamorit
Cifka József a sörcikkforgalmazás mellett számos önálló találmánnyal is jelentkezett:
sztnh_szabadalmileirasok_051593-1611783895_pages1-1.jpg
sztnh_szabadalmileirasok_051593-1611783895_pages3-3.jpg
visegradip.jpg

 

Visegrádon pedig 2020-ban új sörfözde nyílt. Tavaly nyáron megkóstoltam a VisegrádI PAlota-sört és finomnak találtam. A  nagymarosi Tandembe a serfőző maga szállítja át a kompon kerékpárral... Én drukkolok a vállalkozása sikeréhez!

Abonyi Balázs, aki nemrégiben költözött haza Visegrádra közel húsz év után, a következőket nyilatkozta.

 

Milyen kapacitású lesz a főzde?

Egy 200 literes főzőm van, illetve épp készül a hozzá tartozó tartály is. 20 literes főzővel kezdtem otthon, innen már nagyon komoly lépés ez a mostani 200 literes, aztán meglátjuk, mit hoz a jövő. Folyamatos fejlesztésben gondolkodom, de úgy érzem, hogy a tervben lévő kísérleteimhez kifejezetten ideális lesz ez a méret, tehát ha nagyobb is érkezik, ez biztosan megmarad majd. 

 

Milyen tervekre gondolsz egész pontosan?

Nem csupán a meglévő palettát, tehát a Búzát, a Klasszt, a Fesztet és a Palotát szeretném tovább finomítani, de újdonságokban is gondolkodom. Idénysörökben például, de nagyon szeretnék főzni gyümölcsös söröket is. Sőt. Dédelgetek egy régi álmot egy visegrádi barna búza kapcsán is, de ez legyen tényleg a jövő zenéje.

 

Regionális sörfőzésben gondolkodsz, ahogyan említetted. Mikor volnál elégedett?

Nehéz ezt megmondani, mert tényleg nem célom az extra méretűre növekedés, viszont az tény, hogy vannak elképzeléseim. Ha idővel Visegrád vendéglátó helyein, éttermeiben, szállodáiban és a Dunakanyar leginkább frekventált pontjain kapható volna a Visegrádi Sör, nagyon boldog lennék és azt érzem, hogy innen nézve az már a célegyenes volna.  

Tervezel esetleg programokat, sörkóstolókat a jövőben?

Az elsődleges célom a sörfőzés, de szeretnék kapcsolódó programokat is, amelyek kifejezetten a sörfőzés, illetve a valódi minőségi sörök univerzumába engednek betekintést az érdeklődők számára.
Vendéglátóhelyet semmiképpen sem akarok üzemeltetni, az nem az én utam, de biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk majd azokat a helyszíneket, amelyek szívesen befogadnak majd hasonló rendezvényeket, például a kérdésedben említett sörkóstolókat, sörvacsorákat is. 

Az alapanyagok terén is van még kilátásban egy kis meglepetés a jövőre nézve… Igen. Egy ideje feszegetem a visegrádi komlótermesztés lehetőségeit és eddig egészen bizakodó vagyok. Dél-Németországban rengeteg komlót termesztenek és az az éghajlat kifejezetten hasonlít a miénkhez, így egyáltalán nem reménytelen ez a vállalkozás. Most még furcsán hangzik, hogy „visegrádi komló”, de ha sikerrel járok, szeretném ha ez az alapanyag minden sörömnek elhagyhatatlan eleme volna. 

https://visitvisegrad.hu/hirek/interju-abonyi-balazzsal?fbclid=IwAR2020Q8CWiIzKCPwHPQebbUIJ8Hb-Maf7bXPSV-d0YpND1Jt8SuYdVrOXY

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

Címkék: Nagymaros Verőce
Szólj hozzá!
2023. január 08. 17:19 - fabiane

Amrita Sher-Gil, a magyar-indiai festőnő Nógrádverőcén

kinszkiam.jpg
Amrita fest, mellette Egan Viktor ül a nógrádverőcei parton (Kinszki Imre felvétele)
A festőnő 1933-ban első nőként és első indiaiként elnyerte a Párizsi Szalon Aranyérmet. Ebben az időszakban többször járt a Dunakanyarban.
1934-ben írta:
Drága jó mamám!
Tegnap érkeztünk meg Magyarországra. ...Mi jól vagyunk, Verőce remek hely. Van egy teljesen elhagyatott kis szigete. Jó homokja, erdeje, és persze Dunája. Elkezdtem festeni. Nagyon rendszeres, beosztott életet akarok élni. Festészet, evezés, úszás, nagy gyaloglások. ...Már egészen jól evezek. A minap volt Zebegényben egy nagy mulatság - mi is elmentünk, én meg Viktor. Hajnalig mulattunk cigány mellett. Pesten járva meghallgattuk Szabó Dezső irodalmi estjét. Volt néhány érdekes gondolata a zseniről is. Egy kávéházban találkoztunk Karinthyval is, nagyon kedves volt. Meghívott bennünket vacsorára. ...Az utóbbi időben rengeteget dolgoztam. Egyebet sem csináltam, csak egész nap festettem. Az ernyesztő hőségben néhány tájképet és csendéletet is felvázoltam.
In: Amrita Sher-Gil: A ​Self-Portrait in Letters and Writings (Tulika Books, 2010)

csendel.jpg
Amrita Sher Gil: Csendélet tojásokkal
Felfogadtam egy cigánylányt, aki napi egy pengőért plein air-ben ül nekem. Két pengőért még hajlandó aktot is ülni. A napokban megkezdtem egy nagyméretű képet. Igen lassan haladok, mert most már gondolkozom is, miközben festek. Ez a jó irány! - Tegnap voltunk egy nagyon szép Bartók Béla koncerten. Bartóknak rendkívül érdekes megjelenése van és nagyszerűen játszik.
amrita_sher-gil_hungarian-gypsy-girl_1.jpg
Keserű Katalin így ír róla könyvében:

279108533_5031610870209966_6032573390430082049_n_1_1.jpg

 

amritaf.jpg

 

csonak.jpg

Amrita Sher-Gil: Csónak

szolo_1.jpg

Amrita Sher-Gil: Szőlő

karver.jpg

Karinthy kiszáll a vízből Verőcén (1937 nyara)

Forrás: Kovács Ida (szerk.): Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe (Budapest, 2016)

A festőnő akár helyben is megismerkedhetett volna kedvenc írójával, Karinthy Frigyessel, aki ekkoriban rendszerint itt nyaralt családjával (de a jelek szerint itt elkerülték egymást).

Csónakon voltunk ma délután a visegrádi Duna-katlanban: a svájci tavak világára emlékeztet. Isteni színjátéka a Természetnek - el tudtalak felejteni? Hálás vagyok a nyomorúságnak, mely visszakényszerített kertedbe! Milyen messze vitt Tőled a hóbortos álom... Régi dalokat dúdoltam közben, a hullámok langyos loccsanása duruzsolta a kísérőzenét.

Aztán vagy két kilométert "csurogtunk" lefelé, úszva a Dunán - mekkora távolság, ha kézzel és lábbal kell legyőznöd, meztelenül, ahogy születtél!

A Nagy Álmot pedig tedd el: este van, a csillagok várnak és hallgatnak, van idejük.

(Karinthy Frigyes: Levél egy faluból - Nógrádverőce (Pesti Napló, 1932. augusztus 14.))

Karinthy verőcei látogatásairól itt írtunk:  https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/05/11/karinthy_frigyes_a_dunakanyarban

 

bartok_verocen.jpg

Bartók Béla és felesége Nógrádverőcén, 1938 (?) - (Pásztory Jenő felvétele)

...és Bartók Bélával sem itt találkozott, pedig a zeneszerző is járt nálunk feleségével - valószínűleg az itt mérési gyakorlatokat végző fiúkat látogatták meg.

Mikor a kedves, dunaparti községben híre terjedt annak, hogy az ünnepelt nagy zeneköltö bájos hitvese megérkezett és néhány hetet tölt a községben, a villák előkelő hölgyei nagyon megörültek az uj vendégnek. Halkan lépdeltek a kertben, hogy ne zavarják. De hát semmi sem tart örökké. Az egyik uriasszony reáunt a monotón csendre és kissé, fortébb hangon hívta a szobalányt. A másik uriasszony rosszalló pillantást vetett feléje. De a hangosabb beszédű hölgy nem hagyta magát dirigálni, hanem erélyesen visszavágott: - Ugyan kérem, ne féltsük mi annyira Bartók Bélánét. Egy kevés zaj nem árt meg a fiatal méltóságos asszonynak. Elég lármához lehet ő szokva. Hiszen naponkint hallgatja a férje kompozícióit.Derüs hangulat követte e kedves evődést. Másnap a strandon mindenki erről a bon-motról beszélt.Bartók Béláné közeli szomszédságában nyaraltam és abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Bartók Bélánétól több kérdésre választ kaptam. A méltóságos asszony, a ki kitűnő zongoraművésznő, maga is növendéke volt Bartók Bélának a Zeneművészeti Főiskolán és szavait idézve; — „ma is az vagyok és remélhetőleg az. is leszek életem fogytáig” áhítattal és nagy lelkesedéssel beszél férjéről.

Bartók Béla bájos, ifjú felesége a nyarat Nógrádverőcén töltötte (Nyaraló hölgyek is humorizálnak) - Ujság, 1936. 

Erről itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/24/zeneszerzok_a_dunakanyarban

amr3.png

(Sára Sándor filmjéből)

Anyjának írt levelében aktuális udvarlójáról is írt: "Juszufnak írtam egy komoly levelet, amiben kijelentem, ha nem szokik le az ivásról, akkor nem megyek hozzá feleségül. A mohamedán házasság igencsak meggondolandó. Juszuf imádja a nőket és képtelen a hűségre. Ha elvesz egy másik nőt, akkor én nem tehetek semmit. Juszuf a Hungária Hotelben lakik és úgy iszik mint a kefekötő."

egan_1.jpg

Végül 1938-ban unokatestvérével, Egan Viktorral házasodott össze, akivel az első kép tanúsága szerint már itt is szoros barátságot tartottak.

Amrita és családja az 1930-as évek elején kezdett Zebegénybe járni, erről itt olvashattok bővebben: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/05/30/amrita_sher-gil_zebegenyben

amrind.jpg

(Forrás: Kieselbach Galéria)

A forrás szerint ez a kép is Nógrádverőcén készült Amritáról és hugáról, Indiráról - de most a zebegényiek visszakövetelik, szerintük a Hétház nevű épületegyüttesük előtt állnak.

Amrita dunakanyari fotói sem mindig pontosan beazonosíthatóak, ezt az adatolás szerint a zebegényi vasutat ábrázoló festményt is kötötték már Kismaroshoz:

amritafe.jpg

kismpa.jpg

(A kanyar a máik oldalról...)

amr6.png

A Kőgeszteli-szigetet, ahol Amrita csatlakozott Baktayék indiántáborához, pedig Kisoroszi annektálta...

A Zebegényből ideköltöztetett táborról a következőt írta Kelényi Béla:

Ahogy a Törzs Lexikonja a „Törzs” címszó alatt kenetteljesen megfogalmazta: „Alapította a Főnök 1931-ben, de egyes áltitánok lázongása miatt az alighogy emanált tényt visszaszívta magába, hogy 1934-ben ismét kiárassza és ezúttal tartós létet leheljen belé, baloldalán fekve.” 1934   nyarán  – Nyílhegy kezdeményezésére – a indián tábor is újjáéledt a felső Verőcei-szigeten. Ettől fogva azonban nemcsak a helyszín, hanem a tagok egy része is megváltozott. A véletlennek köszönhetően egy 1934-es dunai evezős túra alkalmával megjelent és attól fogva a Törzsben is maradt Fekete Víz (a későbbi Sok Kutya), azaz Gottesman Ernő, Baktay unokaöccse. A Törzs hagyománya szerint: „A másodlagos teremtéskor létesült, s miként Vénusz, a Fekete Vízből (az éji Nagy Folyóból), mások szerint egy köcsög teából merült fel.” És ekkor lett nélkülözhetetlen tagja a társaságnak az egyik legmarkánsabb karakter, „a” Rancher, azaz dr. Frohner Román, „dúsgazdag” nógrádverőcei vegyészmérnök, többek között a budapesti Állategészségügyi Telep szappanműhelyének vezetője (számos érdekeltsége között korábban Gorka Gézával együtt volt igazgatósági tag az 1928-ban csődbe ment, nógrádverőcei Keramos agyagipari Rt.-ben). Mint azt a Nagy Lexikon lejegyzi: „RANCHER, a másodfokú Teremtés, vagyis a Tábor második megalapításának évében létrejött Nagyság, a Pantheon legcsodálatosabb, pótolhatatlan félistene. Voltaképpen már a másodlagos Teremtés előtt is létezett s önmagát szülte, de később csatlakozott a Város és a Törzs istenségeihez, s mihamar a Nagyok közt is Naggyá lett. Legendás csoda, s nem is igaz, ilyen ember egyáltalán létezhetett, amilyen ő volt! Más nevei: Vadölő és Tüzes Víz, s különösen az utóbbi jellemezte.” A várva várt táborok nyaranta ismétlődtek, az indián (és a bohém) életforma egyre jobban kiteljesedett, a társaság újabb tagokkal bővült, röviden szólva kezdetét vette a Törzs harmincas évek közepén kibontakozó fénykora a különböző dunai szigeteken. Következményeiben valamiképp hasonló életformát alakítva ki, mint amit Babits versét idézve („Légy sziget / s várj napot a mocsárból! Különös / gubók szülhetnek pillét.”) a Kerényi Károly és Hamvas Béla által 1935-ben alapított Sziget-kör megalakulása kapcsán Fejtő Ferenc fejtett ki – egyébként a kör nézőpontját alapvetően félreértő – egykorú kritikájában:
„A szellem emberének rezignációja ez: ha nincs fül, amely hallja, lélek, amely értse, elvonulni, emigrálni a társadalomból, ha csak jelképesen is, valami csúcsra, szigetre, amely még kiáll az özönvízből.” Valóban, ez a sziget-lét a legviszontagságosabb időkben is sokáig nyújtott Baktaynak és társainak biztos menedéket a korszak egyre nyomasztóbb kilátásai, majd a II. világháború és az azt követő proletárdiktatúra közepette is. De ez már a későbbi történethez tartozik.

https://ujforras.hu/wp-content/uploads/2021/06/Az-Uj-Forras-2021.-evi-marciusi-szama.pdf

 Egy biztos, a szigeten filmet is forgattak:

Amrita pedig független, szabad lélek volt, aki hozzáadott a Dunakanyar életérzéséhez, de tovább kellett mennie...

Úgy tűnik nekem, hogy sohasem kezdtem festeni, mindig festettem. Mindig volt bennem egy különös bizonyosság afelől, hogy festőnek kell lennem, és semmi másnak. Noha tanultam, sohasem tanítottak festeni a szó szoros értelmében. A személyiségem lázadt minden külső beavatkozás ellen. Mindig és mindenben magam akartam megtalálni az utam. ... Egy képnek festménynek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy egy szék vagy csizma képének olyan kielégítőnek, és érdekesnek kell lennie, mint egy jóképű férfinak, vagy elragadó nőnek. Lévén, hogy a művészet célja absztrakt szépségből varázsolni élményt, a vonalak, a formák és a színek segítségével, és nem pedig a képen ábrázolt modell szépségéből. A festészet az első, a modell csak a második tényező egy képen. Egy művet szemlélve azok az emberek, akikben semmilyen érzelmet nem keltenek a tiszta formák, értetlenül nézik azt, olyanok, mint a süketek a koncerten.

 Az indiai haza utáni honvágy erős volt benne, 1934 novemberében családjával hazaindult Indiába. 

"Vissza kell költöznöm Indiába, új forrásokra van szükségem. A hosszú európai tartózkodás vezet vissza Indiába. A modern művészet mutatta meg az utat, hogy megértsem, és értékeljem India művészetét." - írta

 

amrr2.png

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!
2022. december 29. 02:35 - fabiane

Sváb disznóvágás Nagymaroson

bard.jpg

Nógrád megye, 19. sz. vége, kovácsoltvas bárd

Az állatot perzselés után leforrázták, majd rénfára/rémfára feszítve darabolták.

szoko.jpg

Szokolya, 1914

A hízótartás mind a magyar, mind a sváb lakosság között el volt terjedve a Dunakanyarban, hiszen biztosítani kellett a szükséges húsmennyiséget a család számára. A XIX. századi nagymarosi adókivetési könyvecskében külön sora volt a községi kandisznó tartási költségének.

ako.jpg

kokan.png

Adókivetési könyvecske - Nagymaros, 1889 - Megnézve a tételeket (pl. községi kandisznó), azóta még csökkentettek is a terheken

 

A sertés a konyhai hulladéktól kezdve, a különböző gyümölcsökön keresztül, minden háztartási maradékot megevett, ezt pótolták még kukoricadarával. Amikor elérte a kívánt súlyt, leölésre került.

Faluhelyen a legtöbb ember karácsony előtt vágott disznót.  A hideg idő a füstölnivalók szempontjából kedvező időszak, és a hús sem romlott meg.

Az eseményeket Nemes Anna és Herczog Krisztián Disznóölés egy német nemzetiségű faluban  tanulmánya alapján követhetjük:

diszn.jpg
A disznóvágást megelőző nap az előkészületekkel telt. Összegyűjtötték és kiválasztották az eszközöket és alapanyagokat (rizs, fűszerek). A tűzifát is összekészítették. A disznóölés mindig hajnalban kezdődött. A segítőket ilyenkor pálinkával kínálták, bontáskor pedig forralt bort vittek az asszonyok. Az állatot hagyományosan szúrással ölték meg, vérét pedig felfogták. A legügyesebb, leggyakorlottabb (tehát nem mindig a legidősebb) családtag lett a böllér, ő szúrta le a disznót, és ő is bontotta fel. Négy ember kellett a sertés lefogásához, ők voltak az ún .fogók. Ott kellett állnia a vérfogó asszonynak is, aki a szúrás után az edényével felfogta egy lábasban a vért, és folyton kavarta, hogy meg ne alvadjon. Ezt sok helyen rögtön elvitték a reggeli készítéséhez. A leszúrásnál az ifjúságnak a disznó farka jutott, ők azt fogták. A leölt állatot a teknőbe két lánccal tették be, amelyeket a végükön lévő karikánál fogtak, és a későbbi művelet közben ezek segítségével forgatták az állatot.
Helyi visszaemlékezés:
"Volt olyan disznóvágás, hogy amikor megbökték a cocát, diót és almát szórtak a földre, nekünk gyerekeknek, mintha az a malac ajándéka lenne. A megbökött coca vérét egy kisebb vejlingba fogták fel, és folyamatosan kevergették fakanállal, hogy meg ne alvadjon. Ebből lett a hagymával pirított reggeli és egy kevés véreshurka. Ez utóbbit nem szerettük. A májas hurkát annál inkább! Ilyen finom májas hurkát mint a marosi, sehol sem ettem!
Hogy a májas hurka halom tovább elálljon, apám füstöltette. A disznósajt bőrke részét apám ledaráltatta, hogy mi gyerekek is megegyük, csak a húsok maradtak darabosak. Dehát ahány ház, annyi szokás, és annyi szép emlék."
"Anyám 1971-ben kapott disznótoros kóstolót valakitől. A májashurkát továbbajándékozta nekem. Elmondhatatlanul finom volt. A fűszerezése teljesen egyedi, talán valami különleges gyógynövény lehetett benne, vagy ki tudja mi, de utolérhetetlen! Kértem őt, kérdezze meg a böllért a receptről, amit meg is tett, de a böllér bizony nem árulta el a titkot. Azóta már meg is halt, és elvitte magával."
porkolse.jpg
A disznó pörkölése
pork2.jpg
Utána a disznó a hatalmas teknőbe került
disznooeleskor-diszno-poerkoelese-utan-forrazas-636648.jpg

 

Ezután speciális sváb eljárással a perzselést forrázással helyettesítették. A forrázással együtt járt a fürdetés, lemosás, sikálás. Ekkor forró vízzel telt teknőben súrolták tisztára a disznó bőrét kúp alakú eszközzel, majd gyökérkefével tisztították. Erre az égetéses szőrletisztítás miatt volt szükség.
ranfa.jpg
Rénfás disznóvágás (Kismarosi Falumúzeum) - 
A rénfa három részből áll: két „A” alakra szétnyitható falábból, és a falábakat összekötő, néhány fogból álló gerendából. Valószínűleg a ráma, keret szó német változatából eredt a neve. Rémfának is hívták.
Sváb szokás szerint a fejjel lefelé lógó disznó bontását a hason kezdték, majd a belsőségeit kiemelték, és a gerincoszlopot is kétfelé hasították. Az állat felbontását és darabolását nagy késekkel, a csontoknál bárddal végezték.
orj.jpg
Az ezen a környéken ritkábbik feldolgozási módszer az orjáról való vágás volt, ehhez csak egy deszka szükségeltetett (Nagymaros, Váci u. 19. - Veress Árpád és Oli Józsi bácsi, a "böllér")
A szétbontás után különféle időigényes és párhuzamos tevékenységek következek. A fél disznót tovább bontották a két bakállványra tett deszkán (ez az ún. „hórszag"), így különítették el a két sonkát, a karajt és a szalonnákat.
bontas.jpg
Sonka bontása
A többi húst pedig tovább darabolták (a kolbászhoz) és csontozták. Közben a zsírt elkezdték kockázni a töpörtyűhöz. A belsőségeket (máj, szív, lép stb.) forró vízben megfőzték, ezt a műveletet abálásnak is nevezik. Utána különválogatták a hurkának és a sajtnak való húsokat és bőrkét. A disznósajtot a disznó gyomrába töltötték, amit előzőleg szeletelt vöröshagymával átmostak, hogy ne legyen szaga.
bel_1.jpg
Közben az asszonyok a béllel foglalatoskodtak. Megtisztították és előkészítették a hurka és a kolbász betöltésére.
A szép, formás húsokat pácolták. A szalonnát, a sonkát, a májas hurkát és a disznósajtot egy gömbölyű, szálkamentes rúdra akasztották, és betették füstölni az erre szolgáló helyre (a kolbászt csak másnap, mert annak egy nap szikkadási időt hagytak).
Idővel nekifogtak a hurka és a kolbász készítéséhez is. Mindkettőt bélbe töltötték. A hurkák (lehet véres, májas, rizses, tüdős) főtt belsőségekből és zsemléből vagy rizsből álltak, amiket rövid ideig forró vízbe mártottak, majd fűszerekkel kevertek. Kolbászt is készítettek. Az így sokféle módon (sózással, páccal, főzéssel, füstöléssel) tartósított élelmiszerek sokáig elálltak a kamrában („spájz") vagy a padláson.
Ezzel azonban még nem zárult le a nap. Hátra volt még az eszközök megtisztítása, a segítőknek és a rokonoknak járó kóstoló csomagok összeállítása, valamint maga a disznótor. Ez utóbbi a disznóölést követő vacsora, ahol a friss húsokból készült ízletes ételeket fogyasztották el. A nap végén a férfiak ugyanazt tették, mint a nap kezdetekor: iszogattak (de ekkor már inkább fröccsöt).

 

hurkatolto.jpg

Karácsony Zita ahurka készítéséről interjúvolt meg egy sváb vendéglőst:

"– Így készítjük mi a véres hurkát: a másnapos zsömlét felkockázzuk, majd a zsiradék melléktermékében megpirítjuk. Addig kell pirítani – ahogy régen a nagyanyám tanította –, amíg nem csörög az üst oldalában, tehát keménynek kell lennie. Amikor megpirult, belekerül a keverőedénybe, és ott egyből jön is rá a hideg vér, amit előtte kicsit megsózunk és átkeverünk. Az igazi véres hurka eredetileg csak vérből és zsemléből állt, de később rájöttek, hogy lehet ezt kicsit szaporítani a megfőtt, ledarált melléktermékekkel. Ezután jön a fűszerezés: a vér édeskés, tehát enyhébben kell sózni. Ezenkívül a véres és a májas hurkába is kell majoránna és bors, a véresbe a mi családunk fahéjat is szokott tenni, éppen csak annyit, hogy érezni lehessen az ízét, de nem szabad, hogy egy fűszer kiabáljon belőle. A végén szép, gömbölyű íznek kell kijönnie a hurkából.

Ezután a nyers hurka belekerül az abalébe, amelyben előzőleg megfőztem az összes hozzávalóját. Ebben abáljuk meg a hurkát, ez további zamatot, ízt ad hozzá. A véres hurkát általában 70-80 fokos lében kell sokáig abálni, a nyers vér miatt.

Általában úgy állapítjuk meg, hogy készen van-e, hogy egy hurkapálcával megszurkáljuk. Ha sötét zsiradék jön ki, akkor kész. A májas hurka abálása egyszerűbb. Ez körülbelül tizenöt percig áll a 75-80 fokos lében, és amikor szépen felemelkednek a hurkák, szintén megszurkáljuk őket; ha szép, aranysárga zsiradék jön ki belőlük, akkor készen vannak. Ki kell teríteni őket egy asztalra, szellős helyre, hogy lehűljenek, utána pedig bekerülnek a kamrába, a hűvösre."

hurkab.jpg

Hurka abálása

 

....és néhány sváb hurkareceptet is találtunk:

Finom véres hurka

Egy fej vöröshagymát vágjunk apróra, és egy kanál zsíron fonnyasszuk meg. Két kiló disznóvért keverjünk össze két kockára vágott zsemlével, vagy néhány kanál főtt rizzsel, tegyünk bele borsot, majoránnát, csombort, fél kiló kockára vágott szalonnát és a hagymát, sózzuk meg óvatosan. Keverjük jól össze, és töltsük tiszta vastagbélbe. Addig főzzük, amíg a beleszúrt tű nyomán már nem jön ki belőle véres víz. Szaporíthatjuk az abáló léről leszedett zsírral is. Ha felfüstöltjük, ne tegyünk bele zsemlét.

Véres hurka

Három rész friss átszűrt vért, fél rész tejet és fél rész abáló levet összekeverünk, beleteszünk kevés apróra vágott, zsírban pirított vöröshagymát, fél rész kis kockára vágott szalonnát és ugyanannyi apróra vágott, főtt sertéshúst (tehát összesen öt résszel számolunk). A töltelékbe teszünk még két darab tejbeáztatott, átpasszírozott zsemlét is. Borsot, majoránnát és sót vegyítünk hozzá, megtöltjük a beleket, és nagyon lassan megfőzzük.

Sváb hurka

Egy kiló zsíros sertéshúst daráljunk meg, tegyük hozzá a sertés puhára főzött és megvagdalt veséjét, nyelvét és kevés szalonnát. Daráljunk meg nyersen egy negyed kiló májat, tegyük hozzá a masszához, ízesítsük sóval, borssal, szegfűszeggel, majoránnával, és tegyünk bele az abáló lébél is. Hurkabélbe töltjük. Lassú forrással főzzük s amikor (feljön a víz tetejére), kivesszük és hideg vízbe tesszük. Füstölve is nagyon finom.

Májas hurka

A főtt disznómájat megdaráljuk, megmérjük, összevágjuk feleannyi apróra vágott tokaszalonnával, ugyanannyi megdarált hússal és három-négy tejbeáztatott, átpasszírozott zsemlével, sóval, borssal és kevés abálólével. Hurkabélbe töltjük, és kifőzzük. A zsemle helyett rizst is tehetünk bele. Fűszerezhetjük majoránnával.

 

...a fűszerezésnek persze már új változatai is vannak, 2013-ban a nagymarosiak kapros hurkával indultak egy országos versenyen!

majhu.jpg

Jó étvágyat hozzá!

(Az eredeti nagymarosi fotókat Soós Árpádnak köszönjük)

 

Szólj hozzá!
2022. december 22. 18:03 - fabiane

A szakrális fények üvegablakai a Dunakanyarban

 

papirgyar.jpg

Szent Család a nagymarosi templom üvegablakán

Róth Miksa és tanítványainak csodálatos alkotásai már az 1800-as évek végétől díszítik templomainkat...

rmik.jpg

Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, különleges színű és fajtájú üvegek előállításával nemzetközileg elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet. Családja generációkon keresztül üvegesmesterekből állt, így már gyerekkorában elleshette az üvegfestés rejtelmeit édesapja, Róth Zsigmond műhelyében. Első saját műhelyét 1885-ben alapította, de igazán ismertté csak egy évtizeddel később, az Ezredéves Országos Kiállítással és az Országház üvegfestményeinek elkészítésével vált. A közkedvelt historizáló stílustól aztán a szecesszió felé csábult el, így születtek meg ikonikus mintái allegorikus alakokkal, tekeredő indákkal és színpompás virágokkal.

ltemp.jpg

Amikor 1890. augusztus 6-án leégett a leányfalusiak hitéletét is kiszolgáló pócsmegyeri imaszoba az Esterházy család urasági épületében, Leányfalu lakói még aligha remélhették, hogy alig két év múlva már saját templomukban imádkozhatnak. Ám a hívek eltökéltségének és adakozókedvének köszönhetően 1892. július 31-én már fel is szentelhették a leányfalusi templomot. Bár a Szent Anna-templom csupán egy kicsiny kápolnának épült ezen a fiatal, akkor még csak alig 400 lelket számláló üdülőhelyen, mégis olyan jeles művészek közreműködésével készült el, akik akár egy nagy város bazilikájának is büszkeségére váltak volna. A bejárat feletti mozaik Deák-Ébner Lajos (1850-1934) festőművész remeke. A Szent Ilonát ábrázoló festmény fémkeretének alsó peremén a következő felirat található: PINXIT MAXIMILIANUS ROTH, az az FESTETTE RÓTH MIKSA.

Öt ablakon olvashatók az adományozók nevei. A többiről Hummer Nándor, a Templomépítő Bizottság titkára informál minket A Leányfalui Római Katholikus Kápolna története című,1892-ben írt kiadványban: „A kápolnának kilencz ablaka van, s a vallásos kegyelet mind a kilencz ablak számára talált gazdát, kik azt a kápolna ékességéül szolgáló üvegfestéssel feldíszítették. A szép stílű sanctuarium három ablakára dr. Glósz Ferenc ügyvéd neje Szt. István, Boldog Jolán, Szt. Hermin alakjait festeté. A kápolna hajójának hat ablaka közül az egyiket Benke Gyula és neje Szenes Ilona által adományozott Szt. Ilona képe díszíti, - a másodikat dr. Szitányi Ödönné szül. Kövér Jolán Szűz Máriája (sextini Madonna), - a harmadikat Palkovics Edéné szül. Eisner Ilona Szt. Erzsébetje, - a negyediket Latinovics Lászlóné szül. Szitányi Valéria Szt. Annája. Két ablakkép még nem készült el; az egyiket Köhler István készítteti, Szt. Istvánt fogja ábrázolni, - a másikat özv. Köhlerné, ez a Defregger-féle Szűz Anya képe lesz. E képeket a nemes lelkű adományozók nagy áldozattal készíttették el, s az építő-bizottság több ülésén nem is késett az Isten dicsőségére felajánlott buzgalmukat hálásan megköszönni.” 

(https://leanyfaluplebania.hu/index.php/templomtortenet)

rmik_1.jpg
rothszob.jpg
Róth Miksa műhelye mozaikokat is készített a századforduló környékén. Szűz Mária a kis Jézussal a szobi temetőben álló, neogótikus Luczenbacher-kápolna bejárata felett lett elhelyezve.

A Dunakanyarra néző temetőkápolnát Feszl Frigyes (fő műve a Pesti Vigadó) és Gerster Károly tervei alapján emelték 1851-52-ben. Megbízóik a Luczenbacher-testvérek, Pál és János voltak, akik szüleiknek építtették a családi kriptát.

A helyi településarculati kézikönyvben Róth Miksának jegyzik a művet, ő készítette a sírkápolna ólmozott üvegablakait is. A Róth-műhely munkáival, ábrázolásmódjával teljesen megegyezik a különleges mozaikalkotás.

Érdekes, hogy mozaik azonos formában kiállítva megtalálható a XIII. kerületi Szent Margit templomban. Vélhetően a Róth-hagyatékból vásárolták meg az 1940-es évek végén,

rmuv.jpg

Róth Miksa Giergl Kálmánnál érkezett Verőcére, előtte a Zeneadémián dolgoztak együtt. A helyi Griegl villában maradt fent tőle üvegablak, és a Giergl Kálmán tervezte kápolnát is az ő alkotásai díszitették. Utóbbiak eredeti példányai a II. világháború alatt megsemmisültek.gk2_1.jpg

 poeydamas.jpg

Az  ipolydamásdi templom Róth Mika üvegablakai

rvac2.jpg

 

Ezt az üvegablakot a váci Feylinger Lajos számára tervezte a művész.

A zebegényi templom üvegablakait Kós Károly tervei alapján Majoros Károly üvegművész kivitelezte:

majoros_1_1.jpg

 

Majoros Károly üvegfestő 1867-ben született. Először Kratzmann Edénél tanulta az üvegfestést. Később Münchenben folytatta tanulmányait. Budapesten nyitott műhelyt 1905-től. 1912-ben az Iparművészeti Társulat éves kiállításán állami iparművészeti érmet kapott. Az ő festett üvegablakai díszítik például a marosvásárhelyi kultúrpalotát, az egri székesegyházat és budapesti Városmajori templomot.

 

 

szik_1.jpg

Kós Károly arcvonásait viselő Szent István

A szentély félkörívű apszisának ablakait Majoros Károly üvegfestő iparművész kivitelezte Kós tervei alapján a templom 1910-es felavatása előtt. A képeken szerepelnek az adományozók is: Koperniczky nővérek, Palus Antal, Héder Adolf és neje. Mindegyik ablakon látható Majoros Károly szignója, egy nagy M betű. Az M betűben az évszám 1905, akkor alapította Majoros a műhelyét. 

 


zte_2.jpg

A Boldogságos Szűz Mária 

zere.jpg

A kalotaszegi népviseletbe öltöztetett Magyarországi Szent Erzsébet (aki Kós menyasszonyára, Balázs Idára utal)

A keresztelő kápolna apszisa ívesen záródik, három festett üvegablakkal. A két szélső ablak dekoratív növényi ornamentikájú, és az adományozók nevét (Jékey ill. Bartóky) viseli. A középső ablakon Madonna-ábrázolás, és a keletkezés évszáma, 1914. Ekkor festették ki Kőrösfői Kriesch Aladár tanítványai a templomot.

keres_1.jpg

barto.jpg

Bartóky József földművelődésügyi államtitkár a templomépítő bizottságnak is tagja volt. Tevékenységéről itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/16/bartoky_zebegenyben 

jeke.jpg

 

A nagymarosi templom üvegablakainak alkotója, Zsellér Imre, szignója csak a szentély déli oldalának Szent Márton-miséje ablakán olvasható. Lohr Ferenc munkatársa volt, aki 1926-ban alkotta a freskókat.

sztmar.jpg

Szent Márton miséje

Zsellér Imre (Budapest1878május 8. – Tata1959szeptember 8.) mozaik- és üvegfestő művész.

Zsellér Imre 1878-ban született Budapesten. Édesapja, Zsellér Lipót hat gyermeke közül csak ő lépett művészi pályára.  Fiatal korában Róth Miksa legtehetségesebb tanítványaként tanulta meg az üvegfestészet és a mozaikkészítés alapjait. A későbbiekben Ausztria, Svájc, Németország és Hollandia legkiválóbb művészeinek műtermeiben fejlesztette tovább a tudását. Családja 1903-ban költözött az Aréna (a mai Dózsa György) út 124. alatti házba, ahol Zsellér első műhelyét is alapította. Házasságkötése után, 1912-ben feleségével a Munkácsy Mihály utca 24.-be költözött, ezután pedig a zuglói (akkor VII. kerületi) Thököly út 163. alatti lakása mellett alakította ki a műtermét.

Zsellér Imre historizáló és szecessziós stílusú üvegfestői és mozaikkészítői munkásságának emlékét 290 templom őrzi. Budapesten kívül nagy számban dolgozott a kalocsai egyházmegyében, valamit említést érdemelnek a szegedi fogadalmi templomban és a jeruzsálemi Dormitio (Szűz Mária elszenderülése) bazilika magyar kápolnájában elkészült mozaikképei is.

 

szmar.jpg

A kórus északi részénél lévő üvegablak a ruhátlan koldussal köpenyét megosztó Szent Mártont és Szent Júliát ábrázolja. Szent Márton kiválasztását nemcsak a templom eredeti titulusa indokolja, hanem az egyik adományozó keresztneve is. Az üvegablak Heinczinger Márton és Weiszl Júlia ajándéka. Oltárok, üvegablakok készíttetésekor gyakran a megrendelő védőszentje is megjelenik az ábrázoláson. Az zsámolyon térdelő és keresztet kezében tartva imádkozó Júlia felett a Szent Lelket ábrázoló galamb lebeg. Míg a 4. században élt Mártont Magyarországon viszonylag gyakran ábrázolják, az 5. században hitéért vértanú halált halt Júlia ritkábban jelenik meg oltárokon, üvegablakokon, domborműveken. 

 

szepl.jpg

Szeplőtelen Szűz Mária

eng.jpg

"Engedjétek hozzám a gyermekeket"


abel.jpg

Ábel áldozata

 

 

 

+1 mű - Mattioni Eszter hímeskő mozaikja az Esztergomi Bazilikában:

 

 

 

 

 

szent_kristof.jpg

"Szent Kristóf azon szentek sorába tartozik, akiknek a létezését történetileg nem lehet egyértelműen igazolni, mégis oly nagy tiszteletnek örvend, hogy e téren igen sok történetileg bizonyíthatóan létezett szentnek fölötte áll.Története: Volt ott egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. A remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrásától, segítsen az átkelésben. Kristóf megfogadta a tanácsot. Készített magának egy kunyhót a folyó partján, abban élt, s egy nagy botra támaszkodva sorra átvitte a folyón az utasokat.
Egy éjjel úgy hallotta, mintha a nevén szólították volna. Egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállai számára. Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra.
Ott azután a kisfiú elmagyarázta Kristófnak a keresztség misztériumát, és azt mondta: ,,Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ. A Teremtőd volt az, akit áthoztál, én ugyanis az a Krisztus vagyok, aki a leghatalmasabb és akinek szolgálni akartál."
Az esztergomi bazilikában látható Szent Kristóf című hímeskő, melyen Szent Kristóf a vállára ültetve viszi át a gyermek Jézust a folyón. A Szent Kristóf-hímeskő elkészítésére Lékai László bíboros személyesen kérte fel a művésznőt.
Boldog Karácsonyt mindenkinek! Jövőre is tartsatok velünk...
Szólj hozzá!
2022. december 11. 16:25 - fabiane

A pilismaróti vízi üdülőközpont terve

pmhaj.jpg

(Pilismarót, 1970)

A vízierőmű megépítésekor a Duna Nagymaros és Visegrád közötti felduzzasztása következtében egy tíz-tizenkét kilométer hosszú jött volna létre Pilismarótnál, amit vízi turizmusra kívántak hasznosítani.

Vajon a Pilismaróti-öbölben ez megvalósítható lenne?

 pmhaj3.jpg

Antalffy Gyula írta erről "A magyar Dunatáj" című cikkében (Látóhatár, 1964):

"Ez a hatalmas állóvíz kiválóan alkalmas lesz a legkülönbözőbb vízisportokra, s a Duna-kanyar regionális terve szerint itt jön létre az ország második legnagyobb vízi üdülőközpontja. Korszerű szállodák, táborhelyek, strandok, sportpályák, csónakházak épülnek a pilismaróti körül, amelynek körülbelül tizenhat négyzetkilométernyi víztükrét kisebb szigetek s valóságos laguna-rendszerek tarkítják majd. Nagy nemzetközi forgalomra számítanak a Duna-kanyarban kialakuló új tóvidéken, amely fölött Zebegény úgy helyezkedik majd el, mint Tihany a balatoni tájban."

A vízierőmű hátrányait a nagyszabású idegenforgalmi előnyökkel próbálták elfedni:

pobol.jpg

(Magyar Nemzet, 1963)

pmhaj2.jpg

Az építkezés tolódásával felmerült a kavicsbányászat terve, amit a vízierőmű beindítása előtt akartak elvégezni:

"A pilismaróti síkságot nagyrészt elöntő duzzasztó is bonyolult területrendezési problémák megoldását veteli. A területrendezési terv mutatott először, hogy a pilismaróti öblözetből még elárasztása előtt nagymennyiségű homokos kavicsot lehet kibányászni, amely kb 70 millió m3 mennyiségű. Ezzel megnő a tárolható vízmennyiség is, de ez megoldja a budapesti építkezések krónikus betonadalék anyaghiányát a következő 10—15 évre, uszályon olcsón szállítható az adalékanyag a Duna-parti beton- és épületelemgyárhoz és a házgyárakhoz. Emellett a pilismaróti tározó partján még helyet kell biztosítani a Dunakanyar központi jobbparti településeit ellátó vízbázis és egy nagy vízisportközpont számára is. A vízbázis ellátja Pilismarótot, Dömöst, Dobogókőt és Visegrádot, Dömöst a visegrádi csatornahálózatba lehet bekötni. A tározótó újonnan elöntött része majdnem állóvíz lesz, vízisportok számára ideális feltételekkel. Az ivóvízbázis olyan kavicsrétegek igénybevételét teszi szükségessé, amelyek a kitermelhető kavics mennyiséget 40—50 millió m3-re csökkentik. Mindez még tervezési — és tegyük hozzá — ma még meg nem oldott tervezési probléma.
A dömös—pilismaróti öblözetben található kavicsréteg kitermelése a tározótó elárasztása előtt megoldja a budapesti építőipar betonadalék anyaggal való ellátását.
Ugyanakkor nehéz településfejlesztési problémát okoz a jelenlegi Duna-parton és a leendő tározótó kellős zepén építési engedély nélkül felépült 400 telkes üdülőterület sorsa.
A jelenlegi feltételek mellett ez még értékes üdülőterület lenne. A vízlépcső megépítése után azonban az üdülőterület 85%-a duzzasztott vízszintnél mélyebb fekvésű lesz. Ezért a vízlépcsőrendszert építő OVIBER-nek választania kellett az üdülőterület védőgátakkal vabevédése és kisajátítása közt. A kisajátítás 10—15%-kal drágábbnak bizonyult, de ugyanakkor 8—15 millió m3 homokoskavics fekszik az üdülőterület alatt, amelynek értéke 15—30-szor nagyobb, mint a védőgáttal elért megtakarítás."

(Dunakanyar, 1980)

A kavicsbányászat útjába kerültek a helyi üdülők:

 

foka.jpg

(Magyar Hírlap, 1979)

1987-ben még tervpályázatot írtak ki Pilismarót üdülőközponttá való fejlesztésére:

magyarhirlap_1987.jpg

(Magyar Hírlap, 1987)

A roncstemetőt 1994-ben említették meg, ma is áll:

ro1994.jpg

1998-ban viszont már magát az erőművet építették volna oda:

pmgat.jpg

nepszava98.jpg

(Népszava, 1998)

Pilismarót, az örök ígéretek földje (Magyar Nemzet, 1997) - avagy tervek a vízierőmű árnyékában:

dpm2.jpg

 

2000-ben új ötletek merültek fel a Dunakanyar fejlesztésének irányára:

 

kesik.jpg

(Magyar Nemzet, 2004)

dunakeke.jpg

Forrás: DUNAKÉKE

2020 májusában környezetvédelmi engedélyt adott ki a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya, és hozott határozatot a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya Bányafelügyeleti Osztálya bányatelek létrehozására. Ebbe az ügybe az akkori önkormányzat belebukott. 

A 2022 májusában Pilismaróton megtartott időközi választáson, Hunyadi Balázs lett a polgármester, aki a kampánya alatt többször is hangoztatta, hogy „személy szerint nem szeretne sóderbányát nyitni”.

Mindenki meglepetésére a Polgármester októberben magánposztban jelentette be, hogy tárgyalásokat folytatnak a bányavállalkozóval. A következőket írta:

„A falu iránt vállalt fent említett felelősség az, ami az ilyen kérdéseket más megvilágításba helyezi. Olyan perspektívába, ahol a jognak is meghatározó szerepe van. Egyrészt a már említett aláírt szerződés a vállalkozóval, másrészt a nemzetgazdasági stratégiai érdek a kitermelésre vonatkozóan. A gazdasági szempontok szintúgy meghatározóak.”

Tehát újra a kavicsbánya-nyitásnál tart az önkormányzat...

Ha ellenzitek ezt, csatlakozzatok a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület petíciójához!

A híreiket itt követheted: https://www.facebook.com/DUNAKEKE2021

 Vajon egyszer megvalósulhat Pilismaróton a vízi üdülőközpont terve?

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812

Szólj hozzá!
2022. december 05. 18:08 - fabiane

A pilismaróti Heckenast-villa, mint szellemi központ

Tényleg csak a bányatársaság újítaná fel?

muemlekvedelem_1984_pages1-1.jpg

A helyi polgármester a vasárnapi falugyűlésen elmondta, hogy a kavicsbányászatot újraindítani kívánó társaság koncesszió-szerzési ajánlatai között szerepel a Heckenast-villa felújítása is. Ez a Feszl Frigyes tervezte épület az 1850-as években a környék szellemi központja volt, nagyon sok író, politikus látogatta - ma sajnos méltatlanul romos állapotban van. Mégis úgy véljük, hogy a rendbehozatalának nem lehet ára az ipari termelés Dunakanyarra szabadítása, hiszen ez kultúrtáj. 

Posztunkban Komárik Dénes tanulmányát közöljük, amely a Műemlékvédelem 1984-es évfolyamában jelent meg. Reméljük, hogy a Heckenast-villának mielőbb olyan felújítója akad, aki nem pusztítja el cserében a tájat...

Kérlek, kövesd a híreket első kézből a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület oldalán: www.dunakeke.hu

Írd alá a petíciót: https://szabad.ahang.hu/petitions/nemet-mondunk-a-soderbanyara-a-dunakanyarban

 

 

muemlekvedelem_1984_pages21-21.jpg

muemlekvedelem_1984_pages22-22.jpg

muemlekvedelem_1984_pages23-23.jpg

muemlekvedelem_1984_pages24-24.jpg

muemlekvedelem_1984_pages25-25.jpg

muemlekvedelem_1984_pages26-26.jpg

muemlekvedelem_1984_pages27-27.jpg

muemlekvedelem_1984_pages28-28.jpg

muemlekvedelem_1984_pages29-29.jpg

muemlekvedelem_1984_pages30-30.jpg

muemlekvedelem_1984_pages31-31.jpg

Szólj hozzá!
DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308
süti beállítások módosítása