Szalay Bálint nógrádverőcei hentes valószínűleg nagy kiránduló volt, és ezért találta fel a hátizsákká alakítható esőköpenyt. De mi jutott eszükbe a többieknek?

Berger András szintén verőcei bádogos kifutásmentes edényben gondolkodott, ereszt építve a szélére:

 Horváth Béla férfiasabb találmányt választott:

Ennek leírása itt olvasható:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_097384/?pg=0&layout=s

Visszatérve a háztartáshoz. az egyik legismertebb XX. század eleji magyar női feltaláló Eördögh Emília Visegrádon élt, ő szabadalmaztatta a mai kukták egyik ősének tekinthető pároló-, főző- és sütőkészüléket.Ezt a berendezést a Szabadalmi Újság 1909. február 1-i száma így írta le:

Pároló-, főző- és sütőkészülék, mely egy a tüzelés felett forgatható hengeres dobból áll, melynek fenekén, vagy fedelén, vagy mindkét helyen nyitható és zárható, a dobban keletkező gőz elvezetésére és a szükséges fűszerek stb. bedobására szolgáló nyílásai, esetleg a dob belsejében végbe menő sütés ellenőrzésére vannak.

Eördögh Emilia pároló készüléke (Szabadalmi lajstomszám 45736)

Kicsivel később, 1909 márciusában már egy hajókra szerelhető hajtómotor szabadalmával jelentkezett.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_046100/?pg=0&layout=s

A következő 1913-as zseniális találmány Erdélyből származik, mégis dunakanyari képpel illusztálták:

Jelen találmány tárgya állomásjelző készülék vasúti kocsikra, melynek rendeltetése, hogy az utazó közönséget a közeledő állomás nevéről, a várakozási időről, netalán szükséges átszállásokról stb. tájékoztassa. A találmány egyszerű szerkezete, áttekinthető megbízható működése, könnyű kezelhetősége és aránylagosan olcsó ára által tűnik ki. A találmány azon elven alapszik, hogy minden egyes vasúti kocsiban egy szekrényke van elhelyezve, melynek ablaka mögött az állomások nevét és egyéb tudnivalókat hordó szalag mozog el időszakosan. Ezen szalagnak két vége ismert módon egy-egy hengerre csavarodik. Jelen találmány szerint ezen hengereket a készülékben elhelyezett óramű forgatja, melyet rendes körülmények között villámdelejes gátlószerkezet nyugalomban tart. A vonaton lévő összes állomásjelző-szekrénykék áramkörei párhuzamosan vannak kapcsolva olykép, hogy a vonatvezető az összes készülékek áramköreit egyszerre zárhatja; miáltal a gátlókészűlékek kikapcsolódnak és az állomások neveit hordó szalag az ablak mögött elmozog.

Teljes leírás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_069992/?pg=0&layout=s

Roskó Pál m. kir. erdőaltiszt Visegrádon 1929-ben tette közzé ötletét:

A találmány lábhajtású körrepülőgépes népmulattató játék, mely lényegében függélyes tengely körül forgó vázból áll, melyhez központosán több repülőgépszerű 5 jármű van erősítve. Az egyes repülőgépeken lábhajtású légcsavarok vannak, melyeknek meghajtásával az összes repülőgépek körben forognak. A gépeket tehát a benn ülő egyének hajtják meg, és minél 10 jobban dolgoznak, annál gyorsabban futnak körül a gépek. A gépnek szárnyfelületeit vízszintes tengely körül elállíthatjuk, ami által a gép orra emelkedik és az az érzésünk, mintha a gép emelkedne.

Teljes leírás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_102378/?pg=0&layout=s

Kubíss Nándor soroksári gépészmérnök és Fischer Dezső zebegényi gépszerelő viszont valódi sárkányrepülőgépet szabadalmaztatott 1942-ben:

A találmány  a sebesség tág határok közötti változtathatóságát, a repülés biztonságának sokszorosát és a tetszés szerinti nagyságra való megépíthetőségét egyaránt kielégíti. Ezt mindenekelőtt úgy érjük el, hogy a repülőgép hosszirányú stabilitására az eddiginél sokkal nagyobb súlyt helyezünk.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_131396/?pg=0&layout=s

Ugyanők légcsavarra is benyújtottak szabadalmat:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_132507/?pg=0&layout=s

Vajon Fischer Dezsőnek köze lehetett a Fischer-malomhoz?

(Pest Megyei Hírlap, 1971)

 
A nagymarosi Váli József szerelő 1922-as szabadalma nemcsak a témája miatt lett kedvencem, hanem az ökotudatossága miatt is.

Öblítőberendezés klozettcsészékhez és effélékhez 

A vízvezetéki öblítőberendezések, klozetcsészékhez és hasonló célokra, tudvalevőleg magasan elrendezett öblítőszekrénnyel bírnak, amelyben a vízbevezetést egy úszóval működtetett szelep szabályozza, míg az öblítővíz levezetésére, szivornyával kapcsolatban, egy külön, kézzel működtetendő szelep szolgál, amely saját súlya alatt záródik. Az ilyen berendezések működése használatban kevéssé bizonyult megbízhatónak, eltekintve attól, hogy a tartánynak és nyomóvezetéknek építészeti szempontból körülményes és legkevésbé sem tetszetős magas elrendezése a nyomó és öblítővezetékeknek a falba való bevésését tette szükségessé.
Próbálkoztak ugyan már ú. n. légnyomásos, vagyis teljesen zárt és a vízvezeték nyomása alatt álló öblítőtartányokkal is, de az eddigi rendszerek, egyrészt nem bírtak a kellő üzembiztonsággal és öblítőhatással, másrészt ezeknél a tartány üzemen kívül üres és csak működtetése alkalmával telik meg vízzel, mire önműködően nyílik az öblítőszelep.
Ezekkel szemben, a jelen találmány tárgyát oly légnyomásos öblítőberendezés képezi, amely egyszerű szerkezet mellett, tökéletesen üzembiztos és amelynél az öblítéshez szükséges víz, pontosan beállítható mennyiségben, a tartányban raktározva van, az öblítőszelep a tartányban uralkodó, vagyis a teljes vízvezetéki nyomás alatt áll és működtetése alkalmával ugyancsak ezen nyomás felhasználásával önműködően, nyílik és a szükséges vízmennyiség kibocsátása után ismét csak önműködően és megbízhatóan záródik.

 Teljes leírása itt olvasható: 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_083954/?pg=0&layout=s

Zoller Antal Nagymaroson adta ki a Méhészújságot:

...és találmánya is volt a témában:

1933-ban Zoller András molnár Csuklós evezőkészülék tárgyában adott be szabadalmi leírást - feltételezhetően ez hobbijához kötődhetett. Így kezdődik a szerintem zseniális leírás:

Az ismeretes evezős csónakoknál az evezős háttal fordítva ül a menetirányban, úgy hogy a menet irányában levő járműveket és egyéb akadályokat közvetlenül nem látja, ami számos szerencsétlenségnek, illetve összeütközésnek okozója.
A találmány célja e hátrány megszüntetése és lényege abban van, hogy a csónakon forgathatóan ágyazott, különálló evezőnyél a csónakra erősített rúd felhajlított, szabad vége körül mozgatható, közbenső taggal csuklósan van összekötve, mely közbenső tagnak hossztengelye a külön darabot képező evezőlapáttal olykép van összekötve, hogy a lapát, e tengely körül, megszabott határok között forgást végezhet. Az evezőrészeknek ily összeköttetésénél az evezős arccal ülhet a menetirányban, minthogy a lapát, a nyélhez képest, ellenkező irányban végez mozgást. Azáltal, hogy a lapát a közbenső tag tengelye körül meghatározott forgást végezhet, a vízből kiemelkedő lapát, a víz hatása folytán, merőleges helyzetéből vízszintes irányba fordul.
A találmány szerint oly eszközről van gondoskodva, hogy fékezés céljából az evező lapát merőleges helyzetében rögzíthető,

Teljes leírás: 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_110720/?pg=0&layout=s

Ugyanő emeltyű fűrészfeszítő készülékről is adott be szabadalmat.

Az összes nagymarosi találmány:

https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTRVJJRSI6IFsiU1pUTkhfU3phYmFkYWxtaUxlaXJhc29rIl19LCAicXVlcnkiOiAiTmFneW1hcm9zIn0

Kiemelném még a nagymarosi Komáromi-féle Cimbalomtelepet, amely több találmánnyal is jelentkezett 1909-ben:

Szintén 1909-ben Nagymaroson fejlesztette ki Horti Lajos mérnök a találásokat önműködően jelző céltáblát...

Én le vagyok nyűgözve ezektől a találmányoktól, de megértem azt is, aki az ellenkezőjét gondolja, hogy inkább "letalálni" kellene a dolgokat - Karinthy a következőként írta le a verőcei Huszár Pufi kastélytulajdonos szavait 1931-ben:

Kérlek szépen, magyarázza Pufi, úszónadrágban a filagória emeletén, kérlek szépen, te írtál nemrég egy krokit Letalálás címen, hogy legjobb volna a nagy technikai találmányokat mind visszatalálni: nem is tudod, milyen igazad volt. Nekem ehhez a tizenhét holdhoz mért nincsen autóm, nem fizeti ki magát: két lipicai visz le az állomáshoz, ahol ha néha Pesten akad dolgom, felülök kettőhúszér a harmadik osztályba. Két év múlva ez a kis birtok el fog tartani, aztán már ki se mozdulok innen - visszatérek az ősfoglalkozáshoz: halászat és vadászat. És legfeljebb néha egy hangos film: azt is csak magyar nyelven, házi használatra.

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812