(Pilismarót, 1970)

A vízierőmű megépítésekor a Duna Nagymaros és Visegrád közötti felduzzasztása következtében egy tíz-tizenkét kilométer hosszú tó jött volna létre Pilismarótnál, amit vízi turizmusra kívántak hasznosítani.

Vajon a Pilismaróti-öbölben ez megvalósítható lenne?

Antalffy Gyula írta erről "A magyar Dunatáj" című cikkében (Látóhatár, 1964):

"Ez a hatalmas állóvíz kiválóan alkalmas lesz a legkülönbözőbb vízisportokra, s a Duna-kanyar regionális terve szerint itt jön létre az ország második legnagyobb vízi üdülőközpontja. Korszerű szállodák, táborhelyek, strandok, sportpályák, csónakházak épülnek a pilismaróti tó körül, amelynek körülbelül tizenhat négyzetkilométernyi víztükrét kisebb szigetek s valóságos laguna-rendszerek tarkítják majd. Nagy nemzetközi forgalomra számítanak a Duna-kanyarban kialakuló új tóvidéken, amely fölött Zebegény úgy helyezkedik majd el, mint Tihany a balatoni tájban."

A vízierőmű hátrányait a nagyszabású idegenforgalmi előnyökkel próbálták elfedni:

(Magyar Nemzet, 1963)

Az építkezés tolódásával felmerült a kavicsbányászat terve, amit a vízierőmű beindítása előtt akartak elvégezni:

"A pilismaróti síkságot nagyrészt elöntő duzzasztó tó is bonyolult területrendezési problémák megoldását követeli. A területrendezési terv mutatott rá először, hogy a pilismaróti öblözetből még elárasztása előtt nagymennyiségű homokos kavicsot lehet kibányászni, amely kb 70 millió m3 mennyiségű. Ezzel megnő a tárolható vízmennyiség is, de ez megoldja a budapesti építkezések krónikus betonadalék anyaghiányát a következő 10—15 évre, uszályon olcsón szállítható az adalékanyag a Duna-parti beton- és épületelemgyárhoz és a házgyárakhoz. Emellett a pilismaróti tározó partján még helyet kell biztosítani a Dunakanyar központi jobbparti településeit ellátó vízbázis és egy nagy vízisportközpont számára is. A vízbázis ellátja Pilismarótot, Dömöst, Dobogókőt és Visegrádot, Dömöst a visegrádi csatornahálózatba lehet bekötni. A tározótó újonnan elöntött része majdnem állóvíz lesz, vízisportok számára ideális feltételekkel. Az ivóvízbázis olyan kavicsrétegek igénybevételét teszi szükségessé, amelyek a kitermelhető kavics mennyiséget 40—50 millió m3-re csökkentik. Mindez még tervezési — és tegyük hozzá — ma még meg nem oldott tervezési probléma.
A dömös—pilismaróti öblözetben található kavicsréteg kitermelése a tározótó elárasztása előtt megoldja a budapesti építőipar betonadalék anyaggal való ellátását.
Ugyanakkor nehéz településfejlesztési problémát okoz a jelenlegi Duna-parton és a leendő tározótó kellős közepén építési engedély nélkül felépült 400 telkes üdülőterület sorsa.
A jelenlegi feltételek mellett ez még értékes üdülőterület lenne. A vízlépcső megépítése után azonban az üdülőterület 85%-a duzzasztott vízszintnél mélyebb fekvésű lesz. Ezért a vízlépcsőrendszert építő OVIBER-nek választania kellett az üdülőterület védőgátakkal való bevédése és kisajátítása közt. A kisajátítás 10—15%-kal drágábbnak bizonyult, de ugyanakkor 8—15 millió m3 jó homokoskavics fekszik az üdülőterület alatt, amelynek értéke 15—30-szor nagyobb, mint a védőgáttal elért megtakarítás."

(Dunakanyar, 1980)

A kavicsbányászat útjába kerültek a helyi üdülők:

(Magyar Hírlap, 1979)

1987-ben még tervpályázatot írtak ki Pilismarót üdülőközponttá való fejlesztésére:

(Magyar Hírlap, 1987)

A roncstemetőt 1994-ben említették meg, ma is áll:

1998-ban viszont már magát az erőművet építették volna oda:

(Népszava, 1998)

Pilismarót, az örök ígéretek földje (Magyar Nemzet, 1997) - avagy tervek a vízierőmű árnyékában:

2000-ben új ötletek merültek fel a Dunakanyar fejlesztésének irányára:

(Magyar Nemzet, 2004)

Forrás: DUNAKÉKE

2020 májusában környezetvédelmi engedélyt adott ki a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya, és hozott határozatot a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya Bányafelügyeleti Osztálya bányatelek létrehozására. Ebbe az ügybe az akkori önkormányzat belebukott. 

A 2022 májusában Pilismaróton megtartott időközi választáson, Hunyadi Balázs lett a polgármester, aki a kampánya alatt többször is hangoztatta, hogy „személy szerint nem szeretne sóderbányát nyitni”.

Mindenki meglepetésére a Polgármester októberben magánposztban jelentette be, hogy tárgyalásokat folytatnak a bányavállalkozóval. A következőket írta:

„A falu iránt vállalt fent említett felelősség az, ami az ilyen kérdéseket más megvilágításba helyezi. Olyan perspektívába, ahol a jognak is meghatározó szerepe van. Egyrészt a már említett aláírt szerződés a vállalkozóval, másrészt a nemzetgazdasági stratégiai érdek a kitermelésre vonatkozóan. A gazdasági szempontok szintúgy meghatározóak.”

Tehát újra a kavicsbánya-nyitásnál tart az önkormányzat...

Ha ellenzitek ezt, csatlakozzatok a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület petíciójához!

A híreiket itt követheted: https://www.facebook.com/DUNAKEKE2021

 Vajon egyszer megvalósulhat Pilismaróton a vízi üdülőközpont terve?

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812