Szent Család a nagymarosi templom üvegablakán
Róth Miksa és tanítványainak csodálatos alkotásai már az 1800-as évek végétől díszítik templomainkat...
Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, különleges színű és fajtájú üvegek előállításával nemzetközileg elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet. Családja generációkon keresztül üvegesmesterekből állt, így már gyerekkorában elleshette az üvegfestés rejtelmeit édesapja, Róth Zsigmond műhelyében. Első saját műhelyét 1885-ben alapította, de igazán ismertté csak egy évtizeddel később, az Ezredéves Országos Kiállítással és az Országház üvegfestményeinek elkészítésével vált. A közkedvelt historizáló stílustól aztán a szecesszió felé csábult el, így születtek meg ikonikus mintái allegorikus alakokkal, tekeredő indákkal és színpompás virágokkal.
Öt ablakon olvashatók az adományozók nevei. A többiről Hummer Nándor, a Templomépítő Bizottság titkára informál minket A Leányfalui Római Katholikus Kápolna története című,1892-ben írt kiadványban: „A kápolnának kilencz ablaka van, s a vallásos kegyelet mind a kilencz ablak számára talált gazdát, kik azt a kápolna ékességéül szolgáló üvegfestéssel feldíszítették. A szép stílű sanctuarium három ablakára dr. Glósz Ferenc ügyvéd neje Szt. István, Boldog Jolán, Szt. Hermin alakjait festeté. A kápolna hajójának hat ablaka közül az egyiket Benke Gyula és neje Szenes Ilona által adományozott Szt. Ilona képe díszíti, - a másodikat dr. Szitányi Ödönné szül. Kövér Jolán Szűz Máriája (sextini Madonna), - a harmadikat Palkovics Edéné szül. Eisner Ilona Szt. Erzsébetje, - a negyediket Latinovics Lászlóné szül. Szitányi Valéria Szt. Annája. Két ablakkép még nem készült el; az egyiket Köhler István készítteti, Szt. Istvánt fogja ábrázolni, - a másikat özv. Köhlerné, ez a Defregger-féle Szűz Anya képe lesz. E képeket a nemes lelkű adományozók nagy áldozattal készíttették el, s az építő-bizottság több ülésén nem is késett az Isten dicsőségére felajánlott buzgalmukat hálásan megköszönni.”
(https://leanyfaluplebania.hu/index.php/templomtortenet)
A Dunakanyarra néző temetőkápolnát Feszl Frigyes (fő műve a Pesti Vigadó) és Gerster Károly tervei alapján emelték 1851-52-ben. Megbízóik a Luczenbacher-testvérek, Pál és János voltak, akik szüleiknek építtették a családi kriptát.
A helyi településarculati kézikönyvben Róth Miksának jegyzik a művet, ő készítette a sírkápolna ólmozott üvegablakait is. A Róth-műhely munkáival, ábrázolásmódjával teljesen megegyezik a különleges mozaikalkotás.
Érdekes, hogy mozaik azonos formában kiállítva megtalálható a XIII. kerületi Szent Margit templomban. Vélhetően a Róth-hagyatékból vásárolták meg az 1940-es évek végén,
Róth Miksa Giergl Kálmánnál érkezett Verőcére, előtte a Zeneadémián dolgoztak együtt. A helyi Griegl villában maradt fent tőle üvegablak, és a Giergl Kálmán tervezte kápolnát is az ő alkotásai díszitették. Utóbbiak eredeti példányai a II. világháború alatt megsemmisültek.
Az ipolydamásdi templom Róth Mika üvegablakai
Ezt az üvegablakot a váci Feylinger Lajos számára tervezte a művész.
A zebegényi templom üvegablakait Kós Károly tervei alapján Majoros Károly üvegművész kivitelezte:
Majoros Károly üvegfestő 1867-ben született. Először Kratzmann Edénél tanulta az üvegfestést. Később Münchenben folytatta tanulmányait. Budapesten nyitott műhelyt 1905-től. 1912-ben az Iparművészeti Társulat éves kiállításán állami iparművészeti érmet kapott. Az ő festett üvegablakai díszítik például a marosvásárhelyi kultúrpalotát, az egri székesegyházat és budapesti Városmajori templomot.
Kós Károly arcvonásait viselő Szent István
A szentély félkörívű apszisának ablakait Majoros Károly üvegfestő iparművész kivitelezte Kós tervei alapján a templom 1910-es felavatása előtt. A képeken szerepelnek az adományozók is: Koperniczky nővérek, Palus Antal, Héder Adolf és neje. Mindegyik ablakon látható Majoros Károly szignója, egy nagy M betű. Az M betűben az évszám 1905, akkor alapította Majoros a műhelyét.
A Boldogságos Szűz Mária
A kalotaszegi népviseletbe öltöztetett Magyarországi Szent Erzsébet (aki Kós menyasszonyára, Balázs Idára utal)
A keresztelő kápolna apszisa ívesen záródik, három festett üvegablakkal. A két szélső ablak dekoratív növényi ornamentikájú, és az adományozók nevét (Jékey ill. Bartóky) viseli. A középső ablakon Madonna-ábrázolás, és a keletkezés évszáma, 1914. Ekkor festették ki Kőrösfői Kriesch Aladár tanítványai a templomot.
Bartóky József földművelődésügyi államtitkár a templomépítő bizottságnak is tagja volt. Tevékenységéről itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/16/bartoky_zebegenyben
A nagymarosi templom üvegablakainak alkotója, Zsellér Imre, szignója csak a szentély déli oldalának Szent Márton-miséje ablakán olvasható. Lohr Ferenc munkatársa volt, aki 1926-ban alkotta a freskókat.
Szent Márton miséje
Zsellér Imre (Budapest, 1878. május 8. – Tata, 1959. szeptember 8.) mozaik- és üvegfestő művész.
Zsellér Imre 1878-ban született Budapesten. Édesapja, Zsellér Lipót hat gyermeke közül csak ő lépett művészi pályára. Fiatal korában Róth Miksa legtehetségesebb tanítványaként tanulta meg az üvegfestészet és a mozaikkészítés alapjait. A későbbiekben Ausztria, Svájc, Németország és Hollandia legkiválóbb művészeinek műtermeiben fejlesztette tovább a tudását. Családja 1903-ban költözött az Aréna (a mai Dózsa György) út 124. alatti házba, ahol Zsellér első műhelyét is alapította. Házasságkötése után, 1912-ben feleségével a Munkácsy Mihály utca 24.-be költözött, ezután pedig a zuglói (akkor VII. kerületi) Thököly út 163. alatti lakása mellett alakította ki a műtermét.
Zsellér Imre historizáló és szecessziós stílusú üvegfestői és mozaikkészítői munkásságának emlékét 290 templom őrzi. Budapesten kívül nagy számban dolgozott a kalocsai egyházmegyében, valamit említést érdemelnek a szegedi fogadalmi templomban és a jeruzsálemi Dormitio (Szűz Mária elszenderülése) bazilika magyar kápolnájában elkészült mozaikképei is.
A kórus északi részénél lévő üvegablak a ruhátlan koldussal köpenyét megosztó Szent Mártont és Szent Júliát ábrázolja. Szent Márton kiválasztását nemcsak a templom eredeti titulusa indokolja, hanem az egyik adományozó keresztneve is. Az üvegablak Heinczinger Márton és Weiszl Júlia ajándéka. Oltárok, üvegablakok készíttetésekor gyakran a megrendelő védőszentje is megjelenik az ábrázoláson. Az zsámolyon térdelő és keresztet kezében tartva imádkozó Júlia felett a Szent Lelket ábrázoló galamb lebeg. Míg a 4. században élt Mártont Magyarországon viszonylag gyakran ábrázolják, az 5. században hitéért vértanú halált halt Júlia ritkábban jelenik meg oltárokon, üvegablakokon, domborműveken.
Szeplőtelen Szűz Mária
"Engedjétek hozzám a gyermekeket"
Ábel áldozata
+1 mű - Mattioni Eszter hímeskő mozaikja az Esztergomi Bazilikában:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.