Béla király sétány, a Nyár című szobor (Gyurcsek Ferenc, 1973.).
Ez az alkotás a nagymarosi Alkotóházból került ide, de honnan hova érkeztek a többiek?
"Ez a szobor a nagymarosi fiúk kollektív tudattalanjának része." - állította róla Győrffy Ákos itt felnőtt költő.
A Nagymarosi Művésztelepen készült, mint a sétányon ötletszerűen elhelyezett szobrok többsége. Amikor a Bős-Nagymaros vízlépcső építkezése elkezdődött, a telepet felszámolták. Később a partrendezéskor helyezték el a megmaradt alkotásokat itt. Jó volna a többi szobor alkotóját is ismerni, de Nagymaros nem büszkélkedik velük, nem nagyon említik sehol. Rajtuk nincs tábla sem.
Fotó: Kobra
…Odalent, a gödör közepén, egy földből faragott, életnagyságú lovat láttak, először csak ennyit, egy lovat, földből, aztán, hogy ez az életnagyságú, földből faragott ló habzó, vicsorgó pofáját féloldalt felfelé tartva, iszonyatos erővel vágtat, rohan, menekül valahová, hogy csak a legvégén fogják fel az egészet, hogy Grigorescu kiirtotta egy nagy területen a gazt, ásott egy óriási gödröt, de ezt a gödröt úgy ásta meg, hogy a közepén lefejtette a tajtékzó, rettenetes félelemben rohanó lóról a földet, mintegy kiásta tehát, szabaddá tette, láthatóvá, amint ez az életnagyságú, valamitől iszonyúan megriadt állat rohan a föld alatt. Elhűlve nézték a még mindig észrevétlensége tudatában dolgozó Grigorescut. Tíz napig ásta, gondolták a gödör szélén. Minden hajnalban és délelőtt órákig ásott. Valamelyikük talpa alatt megcsúszott a föld, Grigorescu felnézett. Egy pillanatra megállt, lehajtotta a fejét, s folytatta a munkát. A művészek kényelmetlenül érezték magukat. Úgy gondolták, valamit mondani kell. Ez csodálatos, Ion, mondta halkan a francia festő. Grigorescu megint megállt, egy létrán kimászott a gödörből, aztán egy odakészített kaparószerszámmal letisztogatta az ásóról a ráragadt földet, megtörölte egy zsebkendővel verejtékező homlokát, majd odajött hozzájuk, s egy széles, lassú mozdulattal végigmutatott az egész tájon. Még nagyon sokan vannak, mondta erőtlen hangon.Krasznahorkai László: Odakint valami ég [részlet]
Egy Zebegényből eltűnt szobor:
Vallomás Szőnyi Istvánról
Zebegény központja az a park, ahol 1966-ban felállították Vilt Tibor Szőnyi Istvánról készült bronzszobrát....
...Vilt Tibor alkotása nem elégszik meg azzal, hogy Szőnyi István külső megjelenését ismételje csupán. Mi volt a titok, amit a világ nem látott s belőle, amit magányosan hurcolt, amit Vilt Tibor a pályatárs együttérzésével észrevett, és szoborrá alakított? Küzdelme a betegséggel. Ez az, amit hősiesen viselt magában, amit nem adott tudomásul környezetének — a tüdőroncsolódást Vilt Tibor kivetíti az üreges, földgödrös, törmelékes, kavicsmeder patakágyfelületre, ahol egyszerre látszik és érződik a szobrász lázas kezemunkája, de a hajdani festőkéz ecsethúzó buzgósága, s a nagy baj, amit elnyelt köhögések jeleztek a 40-es évektől.
E szoborember félig élet, félig halál — az idő váltóhelyén várakozik, és szikár tartása szelíd bölcsességgel nem adja tudtára senkinek a szervezet pusztító robbanásait; ezt saját félelmének őrzi meg. A festői magaslat mellett ez volt Szőnyi István jellemének csöndes értéke, s ez az emberi teljesítmény az, amit Vilt Tibor nem engedélyezett szobrából elszivárogni, központi elemmé dúsította.
A Vilt Tibor értelmezte Szőnyi ezért néz ránk oly magabiztosan, mert szellemiségének épségét nem kezdte ki a fiziológiai omlás. A szobor méltó módon tiszteleg a nagy festő emlékének.
Losonci Miklós(Pest Megyei Hírlap, 1972)
Eltűnt a zebegényi Szőnyi-szobor
A hét végére már csak hűlt helye volt Szőnyi István mellszobrának, amely több évtizede díszítette a zebegényi Szőnyi-parkot. Az eddig kő talapzaton álló, mintegy hatvan centiméteres, bronz mellszobor neves művész, Vilt Tibor alkotása, és a község tulajdona.
Zebegény polgármestere elmondta, hogy a szobor eltűnését azonnal jelentették a rendőrségnek, amely azonnal megkezdte a nyomozást. Krebsz Ferenc abban bízik, hogy ez az alkotás is megkerül, hasonlóan a korábban ellopott másik szoborhoz. Ugyanis, a Szőnyi István Emlékmúzeumnak is van egy Szőnyi-szobra, amelyet szintén elvittek egyszer, és azt szerencsére sikerült megtalálni. B.J.G.(Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000)
A helyére Nagy Attila nagymarosi szobrász készített újat:
(Magyar Nemzet, 2001)
Nagymaroson a Nepomuki Szent János-szobor kezdett vándorlásba:
Nepomuki Szent János szobra eredetileg a Főtéren állt, az országút Duna felőli oldalán, a valamikori víztorony tövében. A háború után Bethlen Dániel őrizte meg, majd fia, Behtlen Gábor visszaadta a városnak. 1996-ban Nagymaros várossá avatásának az évében felújították és a Dámon felállították.
Tóth Dávid verőcei szobrász mesélte a következő cikkben, hogy ellopták az első öntésből Géza fejedelem fejét és kezeit. Nem találkoztatok velük azóta a környéken?
(168 óra, 2000)
Itt viszont a még csak félig elkészült Ybl-szoborral látható a művész:
(Magyar Nemzet, 2021)
Az összes verőcei szobor mellett a kismarosi ivókút lányalakja is tőle származik...
Ziman Lajos szobrára a szobi Börzsöny Múzeumban leltünk...
Ohmann Béla és vándorló Mária-szobra Nagymaroson
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
zord íjász · zordidok.blog.hu 2023.03.26. 13:12:50