Börzsönyliget, Riesner-forrás (1920-ban kiépítve)
Vajon kik foglalták az elsőket és mi a mostani sorsuk?
Ismerkedjünk meg először is a Börzsöny vízrajzával, a források természetes keletkezésével:
A Börzsöny hegyvidékre hulló csapadékmennyisége viszonylag bőségesnek tekinthető. A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hossszúságú patakok és völgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A vulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán a hegység felszíni vízfolyásai általában rövidek és kis vízhozamúak, ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg közel 60%-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része a csapadékból és a hóolvadásból táplálkoznak. A résvízforrások vízhozama csekély és ingadozó, több közülük időszakosan működik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai, időnként pusztító erejük a vulkanikus eredetű kőzetek csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az alapkőzet mélyebb részeibe.
A Börzsönyben 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondaható jelentősebb vízhozamúnak. A leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a 25,6 km hosszan kanyargó Kemence-patak, ami a Csóványos keleti oldalában felfakadó források vízéből születik. Teljes vízgyűjtő területe 107 km², átlagos vízhozama 294 l/sec.
A helyi források három fő típusba sorolandók: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások és a hegység belsejében található résvízforrások. (Ez utóbbi típus a Börzsöny egyik kiemelt természeti értéke, melynek teljes körű felmérését és adatbázisba illesztését a szakemberek jelenleg is végzik.) Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, közülük a legmagasabban a Rózsa-forrás, másik nevén Marcika-kút, ami a Csóványos északi oldalában, 904 méterrel a tengerszint felett bukik felszínre.
forrás: weberdo.hu
Nógrádverőce, Magyarkút - Irma-forrás (A fotó tulajdonosa: Daróczi János)
Az általunk ismert első börzsönyi forrásfoglalás 1893-ban történt, amikoris a Nógrádverőcén nyaralókastéllyal rendelkező Svadló pesti gyáros, hálából az Irma nevű lánya gyógyulásáért, kiépíttette a magyarkúti forrást. Mint ahogy a fotón látszik, ide a helyiek és a turisták is jártak vízért.
1932-ben már a vendéglő is felépült mellette (Fotó: Schermann Szilárd - Fortepan)
1917-ben már a szervezett fellépésre buzdítják a turistaegyleteket:
A Dunakanyarban is beindut a szerveződés, a kismarosi Riesner-forrást 1920-ban avatták fel az elsők között.
(Természetjárás, 1959.)
Persze nem mindegyiket építették ki:
Némely forrás fölé még pihenőkunyhó is került:
(Turista Magazin, 2014)
(Turisták Lapja, 1938)
Az 1960-as években kezdték számba venni a forrásokat:
(Hidrológiai Tájékoztató, 1961)
Egy biológus pedig feltérképezte a bennük és körülöttük élő élőlényeket, amelyek a vízminőségnek is jó mutatói lehetnek:
(Dunakanyar, 1992)
Sajnos manapság egyre több forrásra kerül ki a "nem iható tábla":
Nemrégiben megérkeztek a zebegényi Erzsébet forrással kapcsolatos vízminőségi laborvizsgálatok eredményei és kiderült, hogy nem iható a forrás vize – közölte közösségi oldalán a zebegényi önkormányzat. A település vezetése ismertette, hogy BFKH NF Közegészségügyi Laboratóriumi Osztálya még szeptember 28-án végezte el a mintavételezést. 2017 márciusában és a tavalyi esztendőben is megírtuk, hogy nem volt fogyasztásra alkalmas az Erzsébet forrás vize. Az önkormányzat megrendelésére nemrégiben újabb vizsgálatot végeztek, melyből kiderül, hogy bár a víz hőmérsékletével nem (szeptember 28-án 16,5 fokosnak mérték), de a minőségével akadnak bajok. Lényegében azért nem fogadták el a forrásvizet ivóvízként, mivel Enterococcust figyeltek meg benne – amit egyébként „fekália indikátorként is használnak.hidlap.hu
Az erdőkben található források sokszor csábítók lehetnek a kirándulók számára. Látszólag ritkán tűnnek szennyezettnek és a legtöbb helyen jelzik, ha valamilyen oknál fogva nem érdemes fogyasztani a vízből.
A Börzsönyben található Deszkametsző-völgy elején is található egy forrás, melynek vizét a szokolyai önkormányzat, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága egy akkreditált laboratórium közreműködésével bevizsgáltatta.
A Királyréti Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont tájékoztatása szerint a forrás feletti részre nagy mennyiségű trágya került, ami jó eséllyel beszivárgott a talajba. Emiatt történt a bevizsgálás, majd a mintavétel után kiderült, hogy a megengedett határértéknél nagyobb a coliform baktériumok jelenléte a vízben, így azt fogyasztásra alkalmatlannak minősítették.
hidlap.hu
Hogyan tudnánk összefogni a forrásaink megmentése érdekében? Találtunk erre egy jó kezdeményezést!
A ForrásVízŐrző Civil Hálózatot a Gyermekekkel a Természetért Egyesület (GYETE) és a Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület „Természetes forrásvizeink védelme” című projektje (NCTA-2014-8244-E) keretében hoztuk létre 2014-ben, hogy összefogjuk a vízvédelemmel foglalkozó magyar civil szervezeteket. Azért alakítottuk meg ezt a közösséget, hálózatot, mert úgy érezzük, hogy nagy szükség van az összefogásra a források védelme érdekében, hiszen az állam véges lehetőségei nem teszik lehetővé ezt a munkát, egy civil hálózat viszont gyors eredményeket tud elérni a területen.A hálózatban szeretnének egy erős és egységes, hatékony, fenntartható környezetvédelmi munkára és szakmai érdekérvényesítésre is képes civil összefogás alapjait lerakni a forrásvízvédelem területén. A civil hálózat egyesíti a forrásvízvédelemmel kapcsolatos társadalmi tevékenységeket. Létrejön egy erős szakértői bázison nyugvó szervezett közösség, amely alkalmassá tud válni a szakmai érdekképviseletre. Az országos civil háló létrehozása jelenti véleményünk szerint a megoldást arra a problémára, hogy a civil szektor a forrásvizek védelmének területén nem tud elég hatékonyan működni.Egy demokratikus, a szervezetek teljes önállóságát megtartó szakmai és érdekszövetség létrehozását képzeltük el, melynek működését a csatlakozó szervezetekkel közösen alakítjuk ki. A hálózat tudásmegosztással, közös érdekvédelemmel, környezetvédelmi akciókkal, marketinggel és PR-tevékenységgel, forrásteremtéssel igyekszik segíteni az egyes tagszervezeteket tevékenységük hatékonyságának, szakmai és társadalmi erejének növelésében a forrásvízvédelem területén.https://forrasvizorzok.eu/
Tegyünk együtt a börzsönyi forrásokért!
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Szeretettel várom sétáimon is! :)
(Művészet, 1977)
