Rudnay Sándor érsek hercegprímás a fiatal Kühnel Pállal terveztette meg a hatalmas épületegyüttest, amelyet az esztergomi Vatikánnak szántak. Az alapkő letételére 1822. április 23-án került sor. Mivel Kühnelt hivatala Bécshez kötötte, az építkezés vezetője unokaöccse, Packh János lett, akinek a középkori Bakócz-kápolna áthelyezését köszönhetjük. A XVI. század elején a Szent Adalbert székesegyházhoz épített és a török kort épségben átvészelő vörösmárvány kápolnát Packh János 1600 számozott darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizte az utókornak. Még 1824-ben meghalt Kühnel Pál, majd 1831-ben Rudnay Sándor érsek is, aki nem érhette meg művének elkészültét. Ekkor az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak. A székesegyház két oldalára tervezett prímási palota, az egyik szeminárium, és az ellliptikus alakban elhelyezett kanonoki házak sohasem valósultak meg.

Kopácsy újonnan kinevezett prímás Pyrker János egri érsek ajánlatára az egri bazilikát tervező és felépítő Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild egyszerűsítette az eredeti terveket. Felülvizsgálta az épületet, a hibásan fölrakott boltíveket lebontatta, majd befejezte a szentély boltozását, saját tervei alapján, vasszerkezettel építtette fel a megemelt és oszlopokkal körbefogott kupoladobot és a lanterna nélküli kupolát, melyre a keresztet Kopácsy prímás 1845. augusztus 18-án helyeztette fel. 1847-ben azonban Kopácsy az építkezések megtekintése során megfázott és rövidesen, 72 éves korában meghalt. Sírja a bazilika altemplomában látható Rudnay Sándoré mellett. Az új hercegprímás, a Pécsről érkező Scitovszky János (1849-1866) folytatta az építkezést, ekkor készült el az északi torony, valamint a 64 változatú 3483 sípból épített orgona is.

Hazafiúi örömmel értettem, hogy Uraságod ama korunknak legjelessebb képfaragója Canova Antal oskolájában pallérozván művész talentomát, nemcsak magára betses érdemet, hanem édes Hazánkra is díszt hárított. És ugyan ezért annak idejébe szivesen fogok az Urnák Böjtmás hava 16-án költ levelében ajánlott munkájával élni. De az általam építtetni kezdett nagy Főtemplomnak belsejéről még mindeddig a rajzolat el nem készült. Addig is tehát csak azt adhatom tudtára, hogy a Templomnak Propyleumára 11 lépcső vezetend, melyek felett az kettős oszloprendeknek szélén két felől egy egy kerubim fog állani, s ennek magassága a piedestalon kívül 15 lábnyi lészen. . . . Tessék tehát ezeknek formáját kiművelt mesteri értelmével elhatározni, rajzolaton vagy inkább gipsz modelába mintegy 3 vagy 4 lábnyi nagyságban készíteni, hozzám küldeni, vagy személyesen elhozni.

 

(PROKOPP GYULA: Ferenczy István terve az esztergomi bazilika előcsarnokának szobraihoz)

Liszt Ferenc 1856-ban

„Az a hír, hogy az Eminenciád kegyes megbízásából, az esztergomi dóm felszentelésére írott misémet nem adják elő, számomra épp oly meglepő volt, mint amilyen szomorú. Függetlenül attól, hogy ilyen módon megfosztanak a megtisztelő feladattól, ezzel a magatartással engem, a nyilvánosság előtt, rendkívül érzékenyen érintő, művészi célkitűzéseimet és eredményeimet illető bírálat ér, úgy hiszem, érdemtelenül.” - írta Liszt Ferenc júliusban az esztergomi érseknek.

Mi volt ennek a levélnek a háttere?

(Sugár Viktor: Liszt Ferenc Esztergomi miséje)

Liszt mégis saját darabját vezényelhette augusztus 31.-én a bazilikában. Nem volt teljesen elégedett a bemutatóval, a templom akusztikája ugyanis nagyon rossz volt. A Hölgyfutár szeptember 2-án így számolt be a zenemű elhangzásáról: "Liszt miséje, e geniális szerzemény pedig a fényes ünnepélynek egyik legnagyobb értékét képezte. A kart maga a kitűnő zenész vezénylé. A műnek és művésznek végül igazságot szolgáltattak. "

https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_mise

 

"1856. augusztus 31-én került sor a bazilika ünnepélyes felszentelésére (amely még ekkor sem volt teljesen kész), melyen részt vett Ferenc József császár, aki akkor még nem volt magyar királynak megkoronázva. Az ünnepségeken hangzott fel először Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséje (Missa Solemnis), melyet a zeneszerző vezényelt."

https://studhist.blog.hu/2017/10/04/az_esztergomi_bazilika_epitese_es_kulso_megjelenese

A felszentelésre kiadott emlékérem, 1856

(Vasárnapi Ujság)

Rossz föld, de megterem itt legalább a csend

virága, nyugtató lótuszom, s odalent

kertem az egész táj, hol óriás csiga

kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.

(Babits Mihály: Dal az esztergomi bazilikáról - részlet)

Ha egy Bazilika nem lenne elég... Kerny István 1917-ben készítette el ezt a trükkfelvételt Esztergomban. Valószínűleg már neki is elege lehetett az épület reklámcélra való túlhasználásából, ami azóta is jellemző...

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is: https://seta.dunakanyarkult.hu/