Amrita Sher-Gil: Zebegényi temető
A gyönyörű sírkerteket az idelátogató és az itt élő művészek is megörökítették.
(Magyar Iparművészet, 1908)
Kós Károly rajzának temetője valószínüleg, csak az illusztrációt szolgálta, hiszen a Historia Domus szerint 1899-ben vették meg a templom telkét, mely "egy gidres-gödrös parlag terület volt, mely Forgács János és neje Schäfer Teréz tulajdonát képezte". Egy részéről még a patakot is el kellett terelni, ezért is kellet 2,5-3 m mélyen alapozni.
Bartóky József államtitkár úr Zebegény társasági életének felvirágoztatója (és Szőnyi apósa) volt. Halálakor írták ezt a verset:
(Budapesti Szemle, 1928)
Szőnyi István ugyanabban az éveben készült Zebegényi temetés-e (1928) "barbárul egyszerű értelmezése az emberi sorsnak." Ezt a primitív egyszerűséget a dekoratív foltfestés, a lokális színek ritmikája és szilárd összhangjának keresései jellemzik, mind olyan tulajdonságok, melyek Brueghel művészetében is megtalálhatók. Mint a például vett művön - a bécsi múzeum Vadászok című képén -, Szőnyi is a monumentálist keresi. A nem túlságosan nagyméretű kép szinte úgy is felfogható, mint egy freskóterv. Megerősíti ezt a feltevést maga Szőnyi, aki több ízben kifejezte véleményét, mely szerint a freskó és táblakép között kompozicionális eltérés nem lehetséges.
Forrás: Végvári Lajos: Szőnyi István
A festő freskókat is alkotott:
(Új Ember, 2005)
Szőnyi István temetése 1960-ban
...és a család felújított sírja:
A nógrádverőcei temetőben... (1972)
Nógrádverőcén egészen a XX. század végéig szokásban volt a fájfaállítás, a sírokra sokszor pedig gyümölcsfát ültettek:
(Művészet, 1977)
Református fejfák Verőcén
Verőcei új temető 1900 körül
Halottas társaság - Vasárnapi Ujság (1862)A néhány év óta Veröczén létező „halottas társaság" tagjai — kik minden temetéshez 10 krral járulnak — a közvidékiekkel együtt most már közel 800-an vannak; a megholtnak utódai minden temetéshez 60 uj ftot kapnak. A fölözet, részint más hasznos czélokra fordittatik, vagy az alaptökéhez csatoltatik, melyből egy pár száz forint mindig készen áll, hogy a szükséget azzal rögtön lehessen fedezni. — Ezen czélszerü intézet minden tekintetben méltánylást és utánzást érdemel, főleg faluhelyeken, hol akár hány eset van, hogy midőn a család közül valaki meghal, egy krajczár sincs a háznál — milyen jól esik ilyenkor, ha az illetők azonnal 60 fttal rendelkezhetnek; csak az kár, hogy sokan ezen szép öszszeget, mivel könnyen jött, túlzott czifra temetés — de leginkább költséges halotti torokra használják.
A Gorka család sírja:
Felekiné Gáspár Anni: A nagymarosi temető
(Pest Megyei hírlap, 1991)
Nagymaroson református temető is volt:
(Dunántúli Egyházkerület jegyzőkönyvei, 1907)
Nagymaroson, Verőcén zsidó sírkert is létezett, a képen a nógrádi látható:
(Győrffy Ákos fotója)
A Kismarosi Falumúzeum célul tűzte ki a helyi temető elhagyatott sváb síremlékeinek összeírását...
Vegyük védelmünkbe temetőinket!
Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.
(Fekete István)
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Szeretettel várom sétáimon is! :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.