"Ha Budapesten járunk, a posványos levegő kiöl minden reményt szíveinkből. De ha ide kijön a turista, újra megtisztul a szíve." - mondta Cholnoky Jenő földrajztudós a Naszály-kilátó megnyitásakor. Posztunkban a környéki hasonló célú építmények történetét gyűjtöttük össze...

Kilátó a Naszályon (1925) 

A kilátó karcsú testű, hatalmas torony, aljában palatetős menedékházzal, amelynek oldalából vezet a feljáró a toronyba. Az egész 22 méter magas. Maga a kilátó padlója 16 méter magas. Gyönyörű innen a kilátás. A négy sarkon táblák jelzik pontos iránymutatókkal, hogy mily irányban mi látható. Kát, hogy a köd nem akart oszlani s bizony a messze vidék panorámájától elestünk De a látottak is olyat ígérnek, amiért mindenki még sokszor meg fogja tenni ezt az utat. A kilátó palatetején óriási nemzetiszínű zászló lengett, a Tátra-asztal ajándéka, messze hirdetve a kilátó születésnapját. ...A Nagyszál viszonylagos magasságával (652 m), szerencsés fekvésével már a múltban is kedves kirándulóhelye volt a turistáknak, de sohasem volt hálás a hegy, mert a sűrű sövény megtépázta a turista ruháját s akik felfáradtak, a vélt kilátásban nem részesültek, mert a hegytető sűrűn benőtt erdővel van borítva. Néhány év előtt én is csalódva tértem vissza innen, mert a hegytetőt összebarangolva, csak hol itt, hol ott tudtam kitekin-teni egy-egy vidékre, de annál nagyobb vágyat éreztem arra, bárha körül lehetne tekinteni a hegyről a gyönyörű környező vidékre. Amikor osztályunk alig négyhónapos működése után a Nagyszáli kilátótorony megépítése iránti javaslatomat a választmány magáévá tette és azt az anyaegyesület választmánya jóváhagyta, megnyíltak a természetszerető szívek és jóakaró tárcák s íme, mikor osztályunk egyéves lett a torony már állott és kitisztított s újra jelzett utakon közelíthető meg. Hálás tisztelettel kell megemlékeznem mindenekelőtt azon terület tulajdonosa, Hannauer István megyéspüspök úr megértő támogatásáról, aki első kérésünkre nemcsak a területi engedélyt adta meg, hanem a torony építéséhez szükséges összes tölgyfaanyagot díjmentesen adományozta. Az építési terveket Hübschl Kálmán városi műszaki tanácsos úr önzetlen lelkesedéssel és nagy körültekintéssel szintén díjmentesen készítette el. De különösen hálás szívvel vagyok eltelve az ügynek leghathatósabb támogatója, dr. Krakker Kálmán polgármester úr, osztályunk elnöke iránt, aki minden akadály elhárítása, az anyagi eszközök előteremtése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, személye egész súlyával támogatott, felmerült nehézségek alkalmával erősített és bátorított bennünket, mert bizony többször erre is szükség volt. A pénzadományokat Vác város, a Magyar Nemzeti Szö-vetség és anyaegyesületünk 3-3 millió koronával nyitotta meg, - majd a következő adományok érkeztek be. (Az adományokat lapunk más helyén közöljük.) - Az előirányzott összeg nem bizonyult elegendőnek, ezért anya-egyesületünktől 8 millió kamatmentes kölcsönt kértünk és kaptunk, azonban az összes költségek figyelembe vételével még hiányunk mutatkozik, amit a mai megnyitáskor szedett csekély belépődíj bevételéből vélünk fedezni. — A faanyagot a hegytövéből a helybeli I. honvédkerékpáros zászlóalj legénysége szállította fel a tetőre, ahol Dalkó Gábor ácsmester építette meg a tornyot. Sok megértő szív, sok lelkes természetszerető barát mozaikszerű áldozatkészségével hordtuk össze és állítottuk fel a kilátótornyot, amelyet a Váci Osztály nevében mély tisztelettel adok át Anyaegyesületünknek."

Kövi István: A Naszáli-kilátó felavatása (Turisták Lapja, 1925)

Cholnoky Jenő földrajztudós is ott volt a felavatásán

...és egy kilátó a túlpartról:

Kilátó a Nagyvillámon. Most, hogy a visegrádi Dunakanyar középpontjában emelkedő Hegyestető kérdése megoldódott és a MTSz bérlete révén e pompás kiránduló- hely a turistaforgalomba bekapcsolható, ismét előtérbe került a szemközti parton, a Visegrádi vár mögött magasló Nagyvillám felszabadításának ügye is. E kiválóan alkalmas kilátócsúcsról egyszerre 4—5 helyen gyönyörködhetünk a Dunának a hegytetők között előcsillanó ezüstszalagjában. A legszebb körséta kínálkozik nemcsak a vérbeli turisták, de a nyaraló-, kirándulóközönségnek is, ha a Salamon-tornyától elindulva a koronauradalmi erdőn át tervezett 2 km-nyi új turistaút kiépül a Nagy villámra s on­nan a Visegrádi fellegváron át vissza, a hajóállomáshoz. A MTSz tanácsa még 1926. őszén kérvénnyel fordult a földmívelésügyi miniszterhez, hogy Dr. Zsitvay Tibornak, a szöv. volt elnökének kezdeményezésére felépítendő kilátótoronyhoz és a hozzávezető úthoz területi engedélyt és természetbeni (faanyag) támogatást nyerjen. Magát az en­gedélyt sikerült is megszereznünk — akkor ez is nagy esemény volt! — egyebektől azonban a minisztérium erdészeti osztályának akkori vezetősége mereven elzárkózott, íme, néhány idézet az 1927. május 10.-én 42.800/1927. I. 3. sz. földm. min. rendelet­ből: „. . . tekintettel arra, hogy a szóbanforgó erdőrész a jövőben vadászatilag fon­tossá válhatik, kikötöm, hogy a tervezett s engedélyezett út csakis gyalogúiként hasz­nálható, . . . urijog elismerése cimen 10 P fizetendő ... és a kilátótoronyhoz sem most,sem idővel menház vagy vendéglő nem építhető ... a szövetségnek segítség engedélyezése iráni kérelmét nem találtam teljesíthetőnek. A min. rendeletéből Pfeiffer s. k. ” . . Sem most, sem idővel! Ez a korszakalkotó, prejudikáló miniszteri elhatározás, reméljük, nem éli túl annak a rendszernek uralmát, amelyben a leirat fogamzott. A MTSz elnök­sége máris felvette az elejtett fonalat és bízva abban, hogy 5 év alatt sok viz le­folyt már a Nagyvillám lábait nyaldosó Dunán, szeretett védnökünk meleg érdeklő­dése s támogatása mellett igyekszik a területi engedélyt gúzsba kötő lehetetlen fel­tételek módosítását kieszközölni. A szerpentin-sétaút Loványi erdőtanácsos tervei sze­rint 2230 m. hosszban 2—3 m. szélességgel épülne, hogy szükség esetén építési anyag fuvarozására is alkalmas legyen. 600 m.-es szakaszon egy meglévő út is felhasználható. A földmozgósítás kb. folyóméterenként 1% m3. Hozzávetőleges útépítési költség 5000 P és egy mély szakadék áthidalására kb. még 1000 P-nyi költséget igénylő műtárgy. A kilátótorony költségvetése még nem készült el. Védkunyhóra, menedékházra, ill. jóturistavendéglőre is szükség volna fenn. Egyébként melegen érdeklődik a tervek iránt a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete is és szándéka, hogy társadalmi s anyagi erejé­vel bekapcsolódik a terv megvalósításába, ha erre a szövetségtől felhatalma­zást nyer.

(Turistaság és Alpinizmus, 1932)

Nagy-Hideg-hegyi kilátó

Kilátók, mint háromszögelési pontok - az állványos gúlák:

(Geodéziai Közlöny, 1927)

Háttérben a Csóványos eredeti kilátója, 1950 (Fortepan/Gyöngyi)

Az 1960-as évektől kezdve a régi kilától tönkremeneteléről panaszkodtak a turisták. Szerencsére a 2000-es évektől újra a reneszánszukat élik, a Csóványoson például 2014-ben építettek újat: 

A geodéziai mérőtoronyból átalakitott kilátó a Csóványoson (2014)

Ennek kicsinyített mása Katalinpusztán található:

A leglátványosabb fejlesztés Prédikálószéken történt, ahonnan az egész Dunakanyar belátható:

A Pilisi Parkerdő Zrt. a Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken adta át és nyitotta meg kilátóját a természetjáró társadalom előtt 2016 őszén. A beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. Az egyes szinteken a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a kézzel festett, egyedi tájékoztató táblák. Az új kilátó a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat is nyújt a látogatóknak: tetején két webkamerát helyeztek el, és környékén ingyenes Wi-Fi kapcsolat is elérhető. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat.

Történet:
A természetjárók körében nemcsak a fantasztikus panoráma miatt népszerű a Prédikálószék hegycsúcsa, hanem például az elérhető közelségben lévő, szintén rendkívül frekventált kirándulócélpontok, a Rám-szakadék és a Vadálló-kövek miatt is. Évente sok százezren döntenek úgy, hogy erről a csúcsról tekintenek körbe a térségre, vagy pihennek meg és piknikeznek egyet a rendelkezésre álló padokon és asztalokon.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján, 2016 tavaszán kezdett a Prédikálószékre megálmodott kilátó építésébe, és a helyszínen rendelkezésre álló közjóléti infrastruktúra további fejlesztésébe. A parkerdőgazdaság a tervezés során különös hangsúlyt fektetett egyrészt a hely korábbi állapotának megőrzésére (a kilátópont természetes képződményét ezért érintetlenül hagyta), másrészt az építés során a terület állat- és növényvilágának védelmére (a madarak költési időszakában és a növények vegetációs idejében, a természetvédelmi törvénnyel összhangban az építkezés szünetelt). A kilátó építése során környezetre veszélyes anyagot nem használtak fel.

https://parkerdo.hu/turizmus/latnivalok/predikaloszeki-kilato/

...tavaly pedig a Királyrét közeli Várhegyen adták át a legújabbat:

A Királyrét fölé emelkedő, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó, a Várhegy 359 méter magas csúcsának közelében épült. A torony faszerkezetű, 15 méter magas kilátó szintjéről csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a tetején pedig egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.

https://nogradhont.hu/helyi-hirek/2020/10/megnyilt-a-kiralyreti-varhegy-kilato-a-latogatok-elott

Jó kirándulást!

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)