Blogbejegyzésünkben a tervben maradt, vagy csak félig felépült, netán elúszott dolgokat gyűjtöttük össze.
(Nem mindegyik hiányzik...)
Miért nem lett Nógrádverőcén uszoda?
A nógrádverőceieknek múlt héten az volt a szenzációjuk, hogy elúszott egy viharos éjszakán a felállításban levő uszodájuk. Lengyel Mór volt az uszoda gazdája, a ki szomorúan nézte néhány napig a vizen igazán hült helyét vízi alkotmányának. Ámde arca örömet mutatott, mert hirt vittek neki, hogy Vácnál kifogták az uszodát. Rögtön lejött Vácra és azt a két embert, ki a nyári vízi alkalmatosságot kifogta, de a rendőrségnek nem jelentette, ő jelentette fel a bíróságnál.
(Váci Hirlap, 1907)
A játékbank Nógrádverőcére költözik? - Szenzációs hirt kaptunk a szomszédos Nógrádverőcéről. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a margitszigeti játékbank, melynek budapesti üzletét elrontották s úgy megkeserítette a Tisza- kormány a helyzetét, a festői szép Nógrádverőcét szemelte ki megtelepülési helyül. Az elmúlt napokban ugyanis a játékbank megbízottai Szobtól Vácig minden községbe ellátogattak és terepszemlét tartottak. Legjobban megtetszett nekik Nógrádverőce, a hol rögtön Zacskó Rezső főjegyzővel tárgyalást is kezdettek, vajjon nem ütközik-e akadályokba a játékbank felállítása. Mi volt a tárgyalás eredménye, nem szivárgott ki, de tény, hogy a megbízottak a verőcei Péterffy-házra már alkudozásba léptek és hir szerint több dunaparti házat, bizonyára jó áron, meg akarnak vásárolni, hogy azokat az ismert célra lerombolják és a legrafináltabb ízléssel újraépítsék a játékbank palotáját. A vállalkozás, mely a Duna gyönyörű fordulóját zsákmányolja ki, bizonyos, hogy nem remélt fellendülést fog Nógrádverőcének — a magyar Monte-Karlónak teremteni. A főváros közelségét keresték s azt igazán szebb helyen nem találhatták meg. Most már csak az a kérdés, vajjon a Tisza-kormány, mely áthúzta a budapesti üzlet számításait, megfogja-e engedni, hogy a főváros közelében nyissák meg azt a bankot, a mely annyi izgalmat, ekzisztenciák letörését ígéri? Ha igaz az a hir, hogy a kormány felajánlotta a kincstári fürdőket a játékbank céljaira, nem lehetetlen, hogy a nógrádverőcei bankalakitásba is belemegy s akkor a mi Verőcénk néhány év múlva világhírre tesz szert."
(Váci Hirlap, 1913)
1916-ban egy villamosított HÉV-vonal előkészítésére adtak ki engedélyt Budapest és Nagymaros között, és még 1928-ban sem tettek le róla (ez sem épült meg soha, a túloldalon pedig még a vonatról is lemaradtak) :
A váci járás főszolgabírájának, Újpest és Vác városok polgármesterének, valamint az érdekelt községek elöljáróságainak.
A Ganz-féle Villamossági Rt. kérvényére az Újpest megyei város belterületéről és pedig az István-térről kiindulólag a Sándor-, Lőwy- és Attila-utcákon át, majd Káposztásmegyer és Dunakeszi községek, Göd-puszta, Vác megyei város, Nógrádverőce és Kismaros községek érintésével Nagymaros községig vezető szabványos nyomtávú önálló üzletkezelésben tartandó, villamosüzemű helyiérdekű vasútvonalra az 1916. évi február hó 10-én, 1756. K. M. szám alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1928. évi november hó 29-én, 120.934. jK. 'M. szám alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára, az 1924. évi július hó 15-én (61.262—1924. K. M. szám alatt kelt rendelettel közölt kikötések fenntartásával, meghosszabbította.
Budapest, 1929 december 3.
Agorasztó, alispán.(Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1929)
Az 1894-es hadgyakorlat során felépített ideiglenes Nagymaros-Visegrád híd
Nagymaros és Visegrád között már 1916-ban is hidat terveztek:
Beavatott helyről szerzet értesülésünk szerint Nagymaros és Visegrád között a kormány a közeli időben hidat építtet s a tervezési munkálatokat már az államépitészeti hivatal mérnökei készítik is.
Ez a hir Vácra, iparára és kereskedelmére nagy fontosságú, ezért nagyon is megérdemli, hogy most a kezdet kezdetén a vármegyétől kezdve mindenki, a kinek beleszólása van, felvilágosítsa a kormányt, hogy óriási károkat fog okozni a mi városunknak, melyet ipari és gazdasági téren más nem sújthat jobban, mint a nagymaros-visegrádi állandó hid építésével.
Eltekintve attól, hogy ez a tervezett hid tisztán két községnek, nyaralóknak, turistáknak adott több milliós ajándék, bizonyos, hogy semmiféle forgalmi utat nem érint, hiszen mindkét oldalon hatalmas hegyek állják el a folytatását. Legfeljebb a Kisduna mellett vivő országút fog rávezetni a hidra s ez lesz a mi nagy sérelmünk a jövőben. A szentendrei sziget és a kisdunai községek természetes központja évszázadok óta Vác volt. Itt vásároltak, ide hozták be termékeiket is. Mindenki előtt ismeretes, hogy a túladunaiak nélkül váci vásár és heti piac nem is képzelhető el s mikor a kompközlekedés, a propellerjárás a jégzajlás miatt szünetel, akkor legkisebb a mi vásárunk, hetipiacunk. Ezeket akarják még kisebbé tenni az új híddal.
Évek óta rebesgetik, hogy megépül a kisdunai villamos, már látjuk, mint fog szépen áthaladni a visegrádi hídon és viszi, viszi el Váctól a fogyasztót, termelőt, vásárlót iparunktól, kereskedőinktől, a piacunktól ....
Ám legyen meg a kisdunai villamos, a fejlődésnek gátat vetni úgy sem lehet, de ne üssék agyon Vácot a második csapással, hanem építsék meg a tahitótfalusi kisdunai hid okos, helyes és főleg egészen természetes folytatásaként a váci állandó dunai hidat, melyre a szigetség két községe, a túladunaiak jobban várnak, mint a nagymarosira. A tervezett villamos menjen csak akár Esztergomig is, de egy kiágazással a tótfalusi és váci hídon át vezessen el a váci vasúti állomáson! Ez az igazi és természetes fejlődés, igy jut közelebb a szigetség népe a fővároshoz és az ország bármely részéhez is, de nem Nagymaroson át.
Félünk, hogy gyenge szavunk nem hallatszik el a hatalmasokhoz, kiknek intézkedniök most,mikor még nem késő, kellene. Szeretnők megmozgatni a váci keresedőket, iparosokat, hogy ne tétlenkedjenek, mert mikor talán megmozdulnak, már a befejezett tények ellen nem tudnak küzdeni.
Nincs azonban, semmiféle szervezetük sem kereskedőinknek, sem iparossainknak, a hol szavuk súlyát éreztetnék a nagyfontosságú kérdésben, legfeljebb kocsmákban és kávéházakban fognak ismét búsulni újabb romlásukon és azután napirendre térnek. Úgy gondoljuk, érdemes lenne a városi közgyűlésnek is foglalkozni a nagymaros-visegrádi hid tervével a vármegyét figyelmeztetni, hogy nincs újabb áldozatkészségűnk, pótadónk saját iparunk, kereskedelmünk tönkretételére!
(Váci Hirlap, 1916)
A váci Vízierőmű, amely HÉV-et, villamost hajtott volna 1917-ben:
Ha majd arról lesz szó, hogy Vác város és környékének polgársága csatlakozzon a vizerőre berendezett váci áramfejlesztő központ megteremtéséhez, ott lesz kicsije, naggya a törekvésével, a pénzével ez eszme valóraváltásánál. Mert kérdem! Ki lehetne ellensége annak, hogy az Újpesttől Nagymarosig járó villanyos vasutat? a közbeeső községek villanyvilágítását? esetleges ipari és közüzemeit? a majdan Vácon járó mellékágú villanyos vasutat? Vác város tökéletes, akadálytalan villanyvilágítását? ipari és közüzemeit? Verőce, Nagymaros világítását? ipari és esetleges közüzemeit? ne a váci vizerőre berendezett Áramfejlesztő Központ lássa el?
(Váci Hirlap, 1917)
A Börzsönyből sem lett végül síközpont (a tömegturizmust kerülnénk):
Zsitvay Tibornak, a Magyar Turista Szövetség elnökének van egy kedvelt mondása: »Először jönnek a szöges bakancsok, nyomukba lépnek alakkcipök. Ezt úgy érti, hogy a túristák kitapossák az utat, felfedezik a természeti szépségeket, aztán a feltárt gyönyörű vidékeken a kultúra lehetővé teszi az emberek ezrei számára az üdülést, pihenést. A 844 méter magas Hangyászbérc alatt van egy olyan fensík, ahol felépülhet az első magyar subalpin üdülőház a tisztviselők részére. Ha megépül, utána bizonyosan sorra fognak jönni a panziók és a szállodák.(Magyarország, 1936)
A zebegényi Kálváriahegy (1890)
Maróti Géza építész hősi emlékmű és országzászló építését kezdte meg, mely végül csak félig készült el:
Mit csinál a kis Zebegény? A zebegényi Kálvária hegy hoszszú tetején élénk sürgés-forgás van már az egész télen. Kubikolnak ott fenn, planirozzák a tető egy részét, utakat készítenek, fundamentumokat ásnak. Az Országzászló és a Hősök emlékműve ügyét akarják itt úgy megoldani, hogy valami szépet, az országban páratlant alkossanak. Díszes, magas, kőből épült emlékmű lesz itt, messzire ellátszó nemzeti lobogóval, a vasúti állomásról szabályozható éjjeli kivilágítással. Egyben rendezik a dunaparti sétányokat is. Zebegény igy egyik látványossága lesz a szép Dunánknak.
(Esztergom és Vidéke, 1936)
...és a csak töredékében felépült emlékmű terve
Örömmel állapítható meg, hogy a főváros lakossága, felismerve vármegyénk táji szépségeit, mind nagyobb számban keresik fel a vendéglátásra beszervezett községeinket, sokan ott nyaralókat építve, huzamosabb tartózkodásra rendezkednek be.
E tekintetben igen nagy jelentőséggel birt gróf Károlyi Ferencnek szokolyai ingatlanán Börzsönyliget parcellázása, amely gyönyörű erdős hegyoldalakon, mintegy kétezer nyaralótelket parcellázott ki, az egész nyaralótelepet elsőrendű műutakkal hálózva be. Nagy áldozatokkal ugyanezen nyaralótelep részére a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg, amely előreláthatólag a jövő évben elkészül. E páratlan szépségű nyaralótelepen ezideig is már mintegy 70 nyaraló felépült, a telkek túlnyomórészben már elkeltek és így remény van arra, hogy az építőanyaghiány megszűntével hatalmas méretű kertváros bontakozik ki e helyen, amely vármegyénk vendégforgalmát hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni.Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve, 1943
VI-NA Visegrád-Nagymaros függővasút 2004
Ez a projekt, mely nem híd, nem alagút, csak egy vékony fonal, mely turisztikai célból, de tájba illően összekötheti a két várost. Ez a képletesen mondott fonal nem más, mint egy drótkötél,
Visegrád és Nagymaros összekötése függővasúttal
- az álmom. Hitem, hogy megvalósulása nemcsak szűkebb hazámat a Dunakanyart szolgálná, hanem újabb lehetőséget biztosítana, mutathassunk minél többet az ide látogatóknak mindabból a természeti csodából, látványból és történelmi kultúrából - mellyel elhalmozott minket itt a teremtő.
2004-ben, immár egy évtizede, hogy megálmodtam. Sokan kérdezik ma is, hogy áll a VINA-projekt? Hogy a kérdésre választ adjak, ezért is fogtam neki az írásnak, meg azért is, mert úgy gondolom, ne adja fel az ember az álmát!
2004-ben támadt az ötletem. Ültem otthon Nagymaroson szokott kis helyemen, a teraszunkon, szemben a gyönyörű Visegrádommal, a Dunával, a várral és bevillant. Az idegenforgalmat szolgáló eszközrendszernek fontos eleme a közlekedési infrastruktúra, melynek fejlettsége, vagy akár a fejlesztés lehetősége egyik városnak sem adatott meg. Híd? - dehogy! - építésére ebben a térségben egyhamar (2004!) biztosan nem kerül sor. Lehet, hogy van olyan közlekedési eszköz, amelyik nemcsak kiszolgálója, de célja is lehet az idegenforgalomnak? Igen, - hát a függővasút, Visegrád és Nagymaros összekötése függővasúttal. Ez is híd, de csak a két város együttműködésének szellemi hídja. Úgy gondoltam és gondolom ma is, hogy megvalósítható és működtetése a két város, Visegrád és Nagymaros világszínvonalú ismertségéhez, idegenforgalmi fejlődéséhez is nagyságrendű léptékkel hozzájárulhat, hiszen egy ilyen környezet-, táj-, és örökségvédelmi szempontból is ideális idegenforgalmi célt szolgáló közlekedési eszköz önmagában is turisztikai látványosság lenne. Nos, itt kezdődött az álom.
Azt hittem akkoriban, hogy majd mindenki rácsap az ötletre, mindenki látja benne az érdekének megfelelő további járulékos fejlesztési lehetőségeket, mindenkinek tetszik, s akkor kollektív akaratból az álom, az ötlettől a megvalósulásig ripsz-ropsz beteljesül. Persze lehet, hogy egy évtized egy ilyen nagy projekt szempontjából nem is nagy távlat, ahogyan akkoriban is írtam; hogy álom-e ez, vagy a jóslat valósággá válik, majd meglátják unokáink, vagy azok unokái. Nekem nagy idő, akkor még nem volt, ma már van unokám, s kérdés látni fogja-e ezt a függővasutat, vagy csak az ő unokái? S látni fogják-e a visegrádi, nagymarosi 2005-ös rajzverseny - az óta felnőtt - gyerekei, vagy csak nekik is a gyerekei, unokái? Egyszer biztosan megvalósul, ez egy itt is papírra vetett és a későbbiekben bebizonyosodó jóslatom! Lehet, hogy még én is megélem?
Ötletemet a két város polgármestereinek támogatásával, módomban állt előadni 2004 májusában Nagymaroson, a két város együttműködését is célzó, kezdeményezésemre és szervezésemben megvalósult Visegrád és Nagymaros együttes képviselőtestületi ülésen. Nagymaros város képviselőtestülete 2004-ben határozatban fogalmazta meg támogatását a projekt kidolgozására, Visegrád város még ma sem támogatja a projektet.
(az időközben megszűntetett vina.hu oldalról)
Gorka Géza alkotása (1930-as évek)
