Az 1930-as évektől komoly turisztikai kampányt indítottak a belföldi utazások felélénkítésére. A Dunakanyar is fókuszba került. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. művészek által készített plakátokat is bevetett...

Konecsni György: Utazzunk a M.F.T.R. hajóin (turisztikai kampány plakátterve, 1930)

Konecsni György (1908-1970) A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Számos díjjal jutalmazták: idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét, 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-díjat kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 

Élő BNV (Színházi Élet, 1935)

A Magyar Folyami és Tengerhajózási Részvénytársaságot 1894-ben alapították és a következő évben kezdte meg működését Baross Gábor kezdeményezésére. Számos hirdetését, plakátját a legnagyobb grafikusok tervezték, Konecsni György, Gönczi Gebhardt Tibor, Bánó Endre. Néhány, színes hirdetésük és egyéb kampányfogásuk például a Színház Élet című folyóiratban is megjelent, így buzdítva a színházszeretőket a kirándulásra. 

Az egyik legatraktívabb plakátot talán PÓLYA TIBOR (1886-1931) festő, grafikus készítette a cég számára. A szolnoki származású művész előbb az Iparművészeti Iskola, majd a Mintarajziskola hallgatója volt, később Münchenben és Párizsban is végzett tanulmányokat. Utóbbi városba a neoimpresszionizmus csábította, majd a világháború kényszerítette haza. Részt vett a kecskeméti és a szolnoki művésztelep munkájában, járt New Yorkban és Rómában is. Festmények mellett karikatúrákat, könyvillusztrációkat is készített – például Krúdy Gyula és Karinthy Frigyes műveihez.

Arról, hogy milyen volt egy Budapest-Dunakanyar hajójárat, Lissák Tivadar készített valós képet...

De azért jó elmerengeni a plakátokon is:

Ugyanekkor a Magyar Királyi Államvasutak is hírdetésbe kezdett, nehogy legyőzze a konkurencia. Érdekes, hogy plakátjukról épp a vonat ábrázolása hiányzik!  

A túloldalon viszont (vasút hiányában) a Budapesti Helyi Érdekű Vasút Rt. próbálta a világválság következtében megcsappant jövedelmét az utazásra, kirándulásra buzdító kampánnyal növelni. Először színes plakátokat helyeztek ki az állomásokra, valamint a járművekre, később képeslapok, térképek és „számolócédulákat” is kiadtak, utóbbit a HÉV-vonalak mentén elhelyezkedő vendéglátókban használták, a pincérek ezen vezették a fogyasztást, a cédula másik oldalán sorszámmal ellátott – HÉV-vel jól megközelíthető – kirándulóhely, vagy nevezetesség rajza volt látható. 

De hogyan juthatott el turista hévvel Visegrádra, amikor csak Szentendréig volt meg a vonal?

Ezen a jegyen látszik, hogy a BHÉV Dunabogdány és Szentendre között kapcsolódó autóbuszokat özemeltetett.

1928 A BHÉV visegrádi vonalra beszerzett autóbusza (Fortepan) 

 A HÉV végül nem készült el a Dunakanyarban, de a BHÉV autóbuszai 1948-ig még kijártak oda. 

A Magyar Szovjet Hajózási Részvénytársaságnak (MESZHART) 1946. március 30-án alakult meg. 1945-ben még az MFTR indította újra a hajóforgalmat és kezdte meg az elsüllyedt hajók kiemelését, a sérültek javítását. Nyugatra vitt hajói az új békeszerződés megkötése után 1946/47-ben hazatértek, azokat azonban 1950-ig fokozatosan át kellett adnia a MESZHART-nak. A szovjet fél az új közös vállalkozáshoz a hadizsákmányként birtokába került MFTR hajókat adta. A plakát is a szovjet kliséket használja, előtérben egy nyírfával. 

A Csepel kerékpárt 1928-tól kezdték gyártani grazi licensz alapján. A plakát az ezzel közlekedő csapatos turistákat próbálta a Dunakanyarba vonzani - ami máig az egyik legnépszerűbb közlekedési forma lett itt.

...de térjünk vissza a 30-as évek hajózásához - egy különlegességet szeretnénk még bemutatni: 

Dunaszögletes plakát - Az óceánjáró hajó méretezése miatt csak a fűtengeren tud átvágni, és akkor most tekintsünk el attól (is), hogy arra (jég)hegyek keresztezik az útját! A datáláshoz az adhat segítséget, hogy a Visegrád, Gizella-telep Horthy néven szerepel.

 A vírushelyzet lecsengése után mindenkit szeretettel várunk!