Fischer Balázs festőművész fotója, 2022
Az 1968-ban Dániel Kornél, Mizser Pál és dr. Végvári Lajos által alapított alkotótábor hozzátartozik a település lelkületéhez. A történetét Köpöczi Rózsa művészettörténész mesélte el.
1986 / T. Balogh László: Szőnyi István alkotótábor, Zebegény
A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)
Az alapítók:
Dániel Kornél Miklós festőművész saját, zebegényi műtermében (1969) A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1949-ben. Mesterei: Berény Róbert, Pór Bertalan. Rajztanárként kezdte pályáját, majd a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola megalapítójaként vált ismertté.
Dániel Kornél: Zebegény
Mizser Pál (1941-2021) képzőművész a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1965-ben végzett. Mestere: Fónyi Géza volt.
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola egyik alapítója, ott volt a szabadiskola születéséről szóló beszélgetésen Vácon, 1967. augusztus 20-án, a Szőnyi múzeum megnyitása után két nappal. Ennek történetét Dániel Kornél elbeszélésből ismerjük: „A kiállítás után elbeszélgettünk néhányan – köztünk volt Mizser Pál fiatal festő is – arról, hogyan lesz tovább Zebegény sorsa, mit lehetne tenni, hogy a Szőnyi ház több legyen egy emlékmúzeumnál. Különböző javaslatok merültek fel a „birtok” hasznosítására, Végvári Lajos ötlete volt, hogy alapítsunk képzőművészeti szabadiskolát. Akkor és ott született meg a zebegényi szabadiskola gondolata.”
1968 és 1981 között folyamatosan tanított Zebegényben, majd 1995 és 1998 között még pár évre visszatért. 1978-ra kristályosodott ki egy minden korábbinál aprólékosabban kidolgozott oktatási rendszer, ami nagyon pontosan szabályozta az oktatás menetét. Mizser Pál a Struktúra tanulmányok szekciójában, a vizuális szintézis és analízis osztályt vezette Váli Dezső mellett, aki vizuális gondolkodás osztálynak nevezte kurzusát. Az 1995-98 közötti időszakban is nagyon népszerű volt kreatív festő osztálya, szívesen látogatták végzett építészek is, hogy rajzi tudásukat fejlesszék.
Dr. VÉGVÁRI LAJOS (1919–2004) művészettörténész, MTA kandidátusa. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett, majd 1948–1953 között a Fővárosi Képtár igazgatója és a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1954-től 1981-ig a Képzőművészeti Főiskola (ma Egyetem) Művészettörténeti Tanszékét vezette és a művészhallgatóknak tanította a művészet történetét. 1971-től a miskolci művészeti élet szervezésében is részt vett, majd a Herman Ottó Múzeumban dolgozott. A szabadiskola első ciklusának művészeti vezetőjeként Dániel Kornéllal és Mizser Pállal együtt határozták meg az iskola programját és ehhez kértek fel művésztanárokat az oktatásra.
Végvári Lajos az első tíz évben intenzíven jelen volt a szabadiskola mindenféle platformján. Napi szinten járta körbe az osztályokat, konzultált a hallgatókkal és estéről-estére komoly koncepció köré épített előadássorozattal avatta be a növendékeket a művészettörténet alapkérdéseibe, eljutottak a kortársművészet problémáinak megvitatásáig. Meghívta a korszak legjobb művészettörténészeit, Németh Lajos, László Gyula, Miklós Pál professzorokat, rendszeresen tartottak előadásokat Cifka Péter, Körner Éva, Hegyi Loránd, Wehner Tibor, Pataki Gábor, Lóska Lajos, Urbach Zsuzsa, Pap Gábor.
Kórusz József - A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke (1948–1953), Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei, freskó szakon végzett. 1953-tól kiállító művész. 1960–66 között Zebegényben a Szőnyi-házban dolgozott. Megfordul Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában. Később visszatér és letelepedik Zebegényben. 1969-től a zebegényi szabadiskola tanáraként tevékenykedett. Szőnyi szellemi hagyatékának ápolója, a Dunakanyar egyik legkiemelkedőbb alkotója.
(Képes Ujság, 1969)
Gyémánt László a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola festő osztályán 1969.
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola alapító tanára, visszaemlékezése szerint VÉGVÁRI LAJOS művészettörténész 1968-ban meghívta őt az újonnan alakult Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolára tanítani Zebegénybe. Az első két év meghatározó tanár egyénisége volt. 1970-ben Londonba disszidált, majd Bécsbe települt át.
A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola 1970-ben
A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)A Zebegényi szabadiskola harminc éve (Zebegény, 1999)
Zebegényi szabadiskola szobája 1975-ben Váli Dezső fotóján
Váli Dezső Zebegényben
2018. október 5., péntek - NaplórészletKincset küldtek. Zebegényi Nyári Szabadiskola, ahol Szütscsel összebarátkozva összevontuk osztályainkat, 1978, és ezáltal tízszeres hatékonysággal tanítottunk és korrigáltunk. Néhány arcot fölismerek, néhány sorsra emlékezem. Én a bal szélen. A mellettem fiú öngyilkos lett. Szerelme is a fotón, szintén építész, aki aztán sokáig járta egy buddhista prédikátorral a világot, drogfutárként tartották el magukat. Később egyszer a metrón egyeztettük meglepően hasonlóvá érett életfilozófiánkat. Én egy életre bezárkózva egy szobába, ő ‒F/1978/72
Váli Dezső77.7.Zebegénytényleg, hogy ez értelme lehet: a fáklyát vinni és továbbadni---csak zavart keltek, ha érdeklődést és barátságosságot mutatok hallgatóim felé. nincs fedezete, lelepleződöm.belőlem tisztességes közös munka telik ki.eleget kapnak.-----még egy szempontból kell nekem ez a Zebegény, amellett, hogy mégiscsak a pihenésem egyetlen megtalált formája, és éveim ritmusjelzése is (tavasztól már visszaszámlálok, nem mintha jobb lenne bármi egyéb időtöltésnél, -)egyébként hallatlan fárasztó-ja - : valami önbizalmat, öntudatot? ad. otthon majdnem mindig én vagyok a gyengébb (készülő képemmel szemben állva)meg. gondolkoznom kell, s a szokottnál gyorsabban fogalmazni,mások gondolatát továbbgondolni, idegen kézzel alkotni
Zebegény (1982) A képen Dániel Kornél zebegényi festőművész, Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művésztanár és Dr. Hann Ferenc Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, művészeti író, muzeológus, egyetemi tanár látható, aki 1981–1992 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola művészeti igazgatója volt.
Barcsay Jenő levele Szőnyi Zsuzsának
Dániel Kornél sírja a zebegényi temetőben (Emri-Nagy Zsófia fotója)
...és egy 1998-as cikk arról, hogy a festő visszavágyott Vácról Zebegénybe!
1986-07-29 / T. Balogh László: Szőnyi István alkotótábor, Zebegény
A szabadiskola ma is működik, habár kisebb-nagyobb bajokkal küzd, épületei felújításra szorulnának::
"Azok az intézmények tudtak megmaradni, amelyek reagáltak a megváltozott igényekre. Ezt az utat választotta a Dunakanyar szívében, a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola is. Az ötven éves múltra visszatekintő intézmény programja a megújuló művészeti oktatás mellett nemzetközi filmhétvégékkel, kortárs zenei és tánc előadásokkal is bővült. A kínálat frissítésén túl, célja az épületállomány rehabilitációja is."
https://artportal.hu/magazin/az-ma-mar-keves-hogy-mindenki-maganyosan-fest-a-tajban-peter-agnes-a-muvesztelepek-helyzeterol/
Fischer Balázs festőművész fotói a zebegényi a Szőnyi kertben - az idei táboroztatás során születtek...
Született új terv egy új alkotóázi komplexumra is! (Király Csenge, MoMe)
A zebegényi ”forfa” telek revitalizációja (Király Csenge diplomaterve) - Hátha egyszer majd erre is akad pénz! Nincs a Dunakanyarban megfelelő kiállítóhely, pedig hoznának ide kötődő műveket...
https://epiteszforum.hu/a-zebegenyi-forfa-telek-revitalizacioja-kiraly-csenge-diplomaterve
"A programot Zebegény kulturális lelkülete határozta meg. A szomszédos Szőnyi István Emlékmúzeum, illetve a Szőnyi-kertben működő nyári Képzőművészeti Szabadiskola előrevetíti egy állandó jellegű művésztelep gondolatát is, melynek a ’forfa’ telek adhatna otthont. A mestermunkám ezáltal a nyári táborhely és a Szőnyi Múzeum tengelyére ül fel, programja ezeket kiegészítve jön létre, melynek az oktatáson túl (műhelyek, szakkörök, erdei táborok) célja egy állandó rezidencia program kialakítása (műteremek, szállás), illetve egy olyan kulturális kávézó és kortárs galéria megvalósítása, mely képes befogadni a Szőnyi Múzeum és a Szabadiskola különböző művészeti kiállításait és összművészeti programjait.
Mestermunkámban a hagyomány és modernitás építészeti és településképi összefüggéseire kerestem választ, építészeti koncepciómat a lépték és az illeszkedés kérdésköre határozta meg. Egy hagyományos vidéki település szövetében mi a helyénvaló építészeti magatartás ma? Van-e szükség illeszkedésre és ha igen, hogyan és milyen mértékben? Mi az az építészeti nyelv, amely összeköti a múltat a jelennel, a hagyományt a modernnel?"
Sok sikert a folytatáshoz!
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Ígérem, meghálálom :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
zord íjász · zordidok.blog.hu 2022.12.04. 11:25:01
Egyébként nagyon szép poszt ez is, és több okból is közel áll hozzám. Konkrét időutazás ismét, bár meglehetősen szomorú felhangokkal, ha valaki a bemásolt újságcikkeket is elolvassa, vagy a telep jövőjére gondol...szinte röhejesen kevés pénzből meg lehetne menteni, felújítani, felfuttatni ismét, de persze nem kezdek el politizálni.
Szép munka, bloggertársak.
fabiane 2022.12.04. 11:26:35