Hazánk első hegyi időjárásmegfigyelő állomását 1896-ban építették dr. Téry Ödön és Konkoly-Thege Miklós kezdeményezésére. Később telefonon időjáráselőrejelzést is adtak innen a turistáknak...
Plökl Antal: Téry és a Dobogókő (1917)
Középen Téry fotója
A meteorológiai állomás első üzemeltetője Fehér István volt, akiről Téry Ödön így írt megemlékezésében:
Dr. Téry Ödön: Megemlékezés Fehér (Galambos) Istvánról (arczképpel), 1900
Fehér István Konkoly-Thege Miklósnál kapott képzést Ógyallán:
A felvidéki Ó-Gyallán épült meg Konkoly-Thege Miklós csillagvizsgálója volt , ő így írt róla: „Midőn 1871. év nyarán observatoriumomat felépíttettem, nem volt szándékom, benne rendes észleléseket tenni; czélom főkép az vala, hogy miután a csillagászat iránt különös vonzalmat éreztem, az e téren tett felfedezéseket figyelemmel kisérve, azokat magam is ohajtottam látni s egyszersmind gyönyörködni az universum nagyszerűségében szép estvéken. Csakhamar belátva azonban, hogy ezen újból épült kis csillagdának más czélja is lehet, mint épen saját szenvedélyem kielégítése, hozzá fogtam a rendes észlelésekhez, s eddigelé a fősulyt a napfoltok s a hulló csillagok észlelésére fordítottam; ámbár naplóm nehány spectroscopikus, úgy pláneta-észleléssel is bir, azt még csekélynek tartom, hogy jelenleg egész terjedelmében közöljem. A spectroscopicus észleléseim közül egy párt a különfélék rovatában ideigtatók, a többieket egy más alkalomra tartva fenn.”
Atudóst az MTA javaslatára 1890. szeptember 1-jén nevezték ki a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar
Királyi KözponA Intézet igazgatói posztjára.
(Réthly Antal cikke - Turisták Lapja, 1932)
Ki volt Réthy Antal, aki a legtöbb cikket írta a meteorológiai állomásról?
Réthly 19 évesen kezdett dolgozni gyakornokként, kalkulátorként, nem kisebb tekintély, mint Konkoly-Thege Miklós fizikus és csillagász mellett Ó-Gyallán, aki később egyetemi tanulmányait is támogatta.
1902-től tudományos státuszba került, asszisztensként tanulmányozta a földrengéseket és az éghajlat változásait. A kolozsvári egyetemen 1912. április 20-án „summa cum laude” minősítéssel doktorált. 1925-ben javaslatára alakult meg a Magyar Meteorológiai Társaság, melynek első főtitkára is ő lett. (Ugyanekkor a török kormány meghívására megszervezte a török meteorológiai szolgálatot, Ankarában meteorológiai obszervatóriumot létesített), Mint meteorológus elsők között emelte fel szavát a környezetvédelem érdekében. Magyarország éghajlatát egészen a honfoglalástól kutatta, munkája „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig” címen jelent meg.
1903-ban a következő cikket írta:
A műszerek így néztek ki:
Dobogókőn csillagászati megfigyeléseket is végeztek:
"Már hetekkel előbb elhatároztam, hogy a napfogyatkozás alkalmából a Dobogókőn megfigyeléseket fogok végezni, amire több meteorológus társammal szövetkeztem. Elérkezett végre augusztus 30.-a. Derült, napfényes idő helyett, felhős volt az ég, mely megfigyelésünkre zavaró hatással volt. Már délelőtt érkeztünk fel Dömös felől a Dobogókőre számos turista társaságában. Műszerfelszerelésünket két szolga hozta fel, valamint egy nagy 30 X 40-es fényképezőgépet, melylyel csak felhőképek sikerültek."
Érdekes lenne összehasonlítani a meteorológiai állomás 100 évvel ezelőtti adatait a maiakkal a klímaváltozás miatt!
A Dunakanyar természettudósairól itt olvashatsz még:
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/06/07/fold-hold
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Ígérem, meghálálom :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.