M.S. mester: Krisztus az Olajfák hegyén (Keresztény Múzeum, Esztergom)
A húsvéti Misztériumhoz kapcsolódva gyűjtöttük össze a helyi vonatkozásokat.
A 16. század első felében alkotó festőművészek sorában a legrangosabbak egyike a kilétét csak M. S. szignatúrával jelző, hol selmecbányainak, hol augsburginak, hol müncheninek, s Váralljai Csocsány Jenő művészettörténész elmélete szerint esztergominak tartott művész. Ha az utóbbi feltételezés helytálló, akkor az M. S. jelentése Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton. Egy bizonyos, hét, eredetileg a selmecbányai Szent Katalin- plébániatemplomban látható passióképe közül négy, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás az esztergomi Keresztény Múzeum kincse.
A Szentírás szerint miközben Jézus Atyjához imádkozott elfogta a halálfélelem, és verejtéke vércseppként hullott a földre. Tanítványait, akiknek meghagyta, hogy a hegy tövében várják és imádkozzanak, elnyomta az álom. Mindezt igen hűen ábrázolja a festő. A bánat színébe, lilába öltözött Jézusnak megjelenik az égi küldött kezében a szenvedés kelyhével. A kedvenc tanítvány, János köpenye piros, azaz a szeretet színe. Mögötte alszik Jakab, előtte Péter, aki az előtűnő alárajzolás szerint eredetileg kardján tartotta kezét. Lábánál újra feltűnik a Vizitáció-tábláról ismert szamóca. Jézus háta mögött már az elfogatás jelenetét vetíti elő a kertkapun belépő sereg.
(Képzőművészet Magyarországon)
A Bibliában az Özönvíz elmúltát jelzi a Noéhoz a bárkába visszatérő, csőrében olajágat hozó galamb. Ez a megbékélés jelképe Isten és ember között, valamint az élet újjászületésének jele a Földön. Az áldozás szimbóluma is, hiszen Jézus az utolsó éjszakáját az Olajfák hegyén töltötte imádkozással.
Radnóti Miklós 1941-ben így számolt be az utolsó látogatásáról Babitsnál, annak esztergomi Elő-hegyi házában.
Ilonka kikísér. Nincs kedve már élni, – panaszolja elgyötörten. Még megnézzük Tündért, a kutyát, (köhög, aszpirint kapott) és a két kölykét, gyönyörű komondorfarkas keverékek. Felírom a nevem a falra, Ilonka virágzó olajágat vág nekünk búcsúzóul, a ‘béke olaj ágát’, s lemegyünk..
M.S. mester: Keresztvitel
A keresztvitel kínja, Cirénei Simon segítő feltűnése, az emberek vérszomja – mind-mind részeivé váltak a keresztvitel-jeleneteknek. M. S. mester selmecbányai oltárának is egyik legsikerültebb ábrázolása ez.
A Dunakanyarban több nagyon szép kálvária is van:
André Kertész az esztergomit örökítette meg 1917-ben.
A szobi kálváriakápolnát egy kőműves kezdte felújítani közadományokból
A kismarosi Ciszterci Monostorhoz tartozó az egyik legfrissebb és egyben legmeghatóbb.
M.S. mester: Kálvária (1506)
A tájban több meghatározó kereszt is emelkedik:
A hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a Hosszú-hegyen áll. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt.
A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára. Nagy a keresztet azért készítette, mert családját elkerülte a dühöngő járvány. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871-ben szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak.
A helyi néphagyomány szerint aki a háromszor megkerüli keresztet térden csúszva, az meggyógyul
Zách Klára keresztjét Viktorin József,, Visegrád plébánosa avatta fel 1869-ben, de az ünnepélyhez, melynek során először olvasták fel Arany János a helyszínen játszódó, Zách Klára költeményét szabadtéren, még fel is kellett juttatni a hallgatóságot. "A mire, előlegesen legalább, igen nagy szükség volt, abban állott, hogy a várhoz, a kálvárián keresztül egy rendes út készítessék." Ez lett az első magyarországi turistaút.
Szőnyi István: Krisztus sírbatétele, 1921
A szobi templom kereplője a Börzsöny Múzeumban
Nagycsütörtök az Oltáriszentség, vagyis az Eucharisztia alapításának ünnepe. Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A pap fehér ruhában celebrálja, e színnel utal az ünneplésre, az örvendezésre. Ilyenkor a feszületeket takaró lila lepleket is fehérekkel váltják fel. Az orgona hangjára felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” kezdetű himnusz, s közben megkondulnak a harangok, megszólalnak a csengők, hogy utána nagyszombatig, húsvét vigíliáig némák maradjanak. Ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett. A prédikációt a már említett lábmosás követi.A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás, aminek során a templom oltáráról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket. E sajátos halotti szertartással jelképezik, hogy Jézust megfosztották ruháitól, de egyben utalnak a gyászra is. A középkor folyamán számos szerzetesrendben megszokott volt az oltármosás. Miután eltávolítottak mindent az oltárról, megmosták, megkenték, letörölgették. A Krisztus oldalából kifolyt vérre és vízre emlékeztetve, az oltárokat borral és vízzel mosták meg. Az oltármosás miatt sok helyen e napot tiszta csütörtöknek is hívják. E foglalatosságokat minden évben egyszer végzik el, emlékezve az oltáriszentség megalapítására, az oltár szeretetére és tiszteletére. Ugyanis az oltárt elsősorban Jézus testének megtestesítőjeként tartják számon, az oltár megfosztása a gyász jele, annak megmosása, megkenése pedig azt kívánja kifejezni, hogy Jézus halála nemcsak halál, hanem szentség, „benne van a mi üdvösségünk és feltámadásunk”.A templomokkal ellentétben, a székesegyházakban délelőtt tartanak misét. Ezen az adott egyházmegye valamennyi papjának kötelező részt venni, ahol megújítják, megerősítik papi fogadalmukat. Ekkor végzik el a krizmaszentelést, balzsammal kevert faolajjal. A püspök megszenteli és megáldja a következő évben használt szent olajokat – a keresztelendők olaját és a betegek olaját – valamint a krizmát. Megszentelik a nagypénteki áldozás ostyáit. Valamikor e napon fogadta vissza az egyház a megtért bűnösöket. Németországban ezt a napot például zöldcsütörtöknek nevezik, mert a bűnbánók zöld ágat kapnak, jelezve, hogy eleget tettek nagyböjti kötelezettségüknek.Magyar népszokásokA nagycsütörtöki misét követően a harangok elhallgatnak, a néphit szerint Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A harangok helyét a fakereplők foglalják el.A kereplő a népi hagyományban az egyik legfőbb gonoszűző eszköz. Csütörtökön a gyerekek csoportokba verődtek, végigjárták a falu utcáit, hogy mindenhonnan kiűzzék az ártó szellemeket. A felnőttek ezért tojással ajándékozták meg őket.Sok helyen a mise végén az oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat meg a lepellel letakart keresztet hagyják ott, szimbolizálva ezzel Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását. Van olyan település ahol még a keresztet is kiviszik a templomból.A Pilátus-égetés vagy verés is ezen a napon volt szokás, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt.Ez a szokás összefüggésben van a tavaszi téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől. A legények kimentek a határba, tüzet raktak és elégették a Pilátust jelképező szalma köteget.A palócok között a víz megszentelésnek volt hagyománya. A lányok aznap kimentek a határba, ahol keresztjárást végeztek, majd „rózsavizet” vettek a környékbeli folyókból vagy patakokból és másnap, nagypénteken abban mosakodtak meg.De elterjedt szokás volt nagycsütörtökön a virrasztás is, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.(Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika- Jeles napok, ünnepi szokások, Ökrös Mariann)
A nagymarosi templom tornyában őrzött régi kereplő
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünneplik a hívek. Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról emlékezünk. Ez a mély gyász és böjt napja. Régebben hozzátartozott a hallgatás, a csönd, melyben a tűz is kialudt, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították, úgy jártak-keltek, mint akiknek halottjuk van a háznál.
A kereszt a megfeszített, majd feltámadt Krisztus jelképe, amely nemcsak az ünnepeken, az egyházi gyakorlatban kap szerepet, hanem egész évben, a mindennapokban is hirdeti és emlékeztet a feltámadás örömére. Régen a mindennapi életterekben mindenütt jelen volt akár vasból, fából megformázva vagy más tárgyakra festve, faragva, varrva.
Nagypénteken egy mestergerenda alatti feszületre hívjuk fel a figyelmet, amely a palóc múzeum szabadtéri gyűjteményében, a palóc házban található.(Palóc Múzeum - A hét műtárgya)
„Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ugyanis leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Tekintete olyan volt, mint a villám, öltözete meg, mint a hó. Az őrök remegtek tőle való félelmükben, s csaknem halálra váltak. Az angyal azonban felszólította az asszonyokat: Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott! Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme, tudtotokra adtam.” (Mt 28,1–7)
Pilinszky János:HarmadnaponÉs fölzúgnak a hamuszín egek,hajnalfele a ravensbrücki fák.És szél támad. És fölzeng a világ.Mert megölhették hitvány zsoldosok,és megszünhetett dobogni szive -Harmadnapra legyőzte a halált.Et resurrexit tertia die.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.