Az Una Cordát David Klavins lett hangszerkészítő Balingenben kezdte el fejleszteni 2016-ban, és azután váci manufaktúrájában mutatta be.  A zongora a Duna Corda napok keretében többször bejárta a Dunakanyart. Ugyan a Klavins Manufaktúra időközben kivonult Magyarországról, tulajdonosa nálunk hagyott egyet, így a jövőben is találkozhattok majd a környéken vele. Ismerkedjetek meg a hangszer történetével!

David Klavins szülei, Paulis és Zeltite 1945-ben menekültként érkeztek Lettországból Németországba. Dávid nyolc gyermekük közül a harmadikként született. Édesanyja zongorázott, apja pedig hegedűn játszott. Ő 1971-től a Braunschweig-i Wilhelm Schimmel Pianofortefabrikban tanult hangszerkészítést. 1976-ban Bonnban alapította meg első saját vállalkozását, a "Klavierhaus Klavins" -t. 

Miközben Klavins restaurálta és tanulmányozta a zongorák architektúráját, szakértője lett e hangszerek hagyományos építésének. Úgy gondolta, hogy a közös zongoragyártásban használt anyagok elavultak és nem tükrözik az anyagtudomány jelenlegi helyzetét, ezért saját hangszerét az akusztika modern ismeretei alapján tervezte meg. 1987 novemberében mutatta be a 370 centiméter magas zongorát, melynek teste függőlegesen helyezkedett el. Súlya két tonna volt, a zongorista a legfelső emelet padján ül, miközben a húrok fő része és a rezonanciatest a lába alatt folytatódott, dupla hangtábla mérettel.  Ez gazdag hangzáshoz és a felhangok nagyobb spektrumához vezetett. A legmélyebb basszusfüzér 3,03 méter hosszú volt - körülbelül háromszor hosszabb, mint egy szokásos zongoránál. A Modell 370 a világ legnagyobb zongorája lett.  Ma a Tübingeni Egyetem Zenetudományi Intézetében tárolják. Klavins soha nem szándékozott sorozatban gyártani a hangszert. 

A hangszerkészítő Bogányi Gergely zongorájának fejlesztése kapcsán érkezett Vácra...

De milyen zongorát tervezett Bogányi Gergely?

A váci születésű Bogányi akadémiai székfoglalójában mondta el, hogy már gyermekkorában különös kapcsolat fűzte a zenéhez. „Legkedveltebb hobbim az volt sokáig, hogy mindenféle dallamot, zenét egyfajta ideális, a valóságosnál sokkal gyönyörűbb hangon játszottam le magamban. Ez rendkívül szórakoztató volt, mert először is semmilyen energiába nem került, mert azzal azért vigyáztam, hogy a gyakorlás, meg ilyesmi ne menjen túlzásba. És a hangzás pedig egy ingyen gyönyör élményt adott a lelkemnek" – mondta a zongoraművész. Előadásában kitért arra is, hogy milyen igények hívták életre a találmányát. „Bármennyire is szerettem a technikai bravúrokat és mindenfajta csillogást, mindig jobban szerettem volna játszani, ahogy a zongora maga szólni tudott" – utalt az akadémikus az innovációt megelőző tapasztalataira. Elmondta továbbá, hogy a zongora megszületését a megfelelő hangigény is inspirálta. „Volt olyan is, amikor kifejezetten zongorából kaptam inspirációt […] Például egyik-másik Fazioli zongora, amelynek az ember az erejét, a tisztaságát érzi, és egy olyan élmény, ami sokkal közelebb van ahhoz, mint amit az ember belülről érez, vagy hall."
Saját fejlesztésű zongorája kapcsán beszélt arról is, hogy társaival nem design zongorát akartak létrehozni, hanem – ahogy fogalmazott – „a zongora lelkét óhajtotta megújítani", és ehhez alakult ki a formája. „A vallásos jelző az imádkozó sáskánál a lábára, a láb tartására utal, amely ugye emlékeztet az imádkozó emberek összekulcsolt kezeire. Ugyanúgy, ahogy a mi zongoránknál van" – zárta előadását a Kossuth-díjas zongoraművész.

Klavins a következőképpen mesélte a váci zongoraműhelye megalapítását:

Még 2015-ben kaptam felkérést a Vácon élő Bogányi Gergelytől, hogy vegyek részt abban a kreatív csapatban, ami az ő saját fejlesztésű zongoráján dolgozik. Örömmel fogadtam el a meghívást, majd a több mint egy éves együttműködés után olyan kapcsolatrendszer, szakmai és baráti kör alakult ki, ami miatt úgy döntöttem, hogy maradok, és itt hozom létre saját műhelyemet.

...és itt kapcsolódott be munkatársának Nils Frahm zenész, aki a Klavins-féle 370-es modellt fejlesztette tovább.

A hangszer még magasabb lett, már 4,5 méteresre nőtt - így csak a Bogányi Teams csarnokában fért el. Nils Frahm a hangzását is tökéletesítette. Később az újításai az Una Cordába is bekerültek.

“Mindenkinek azt tanítják, hogy a versenyzongora elnyerte végleges formáját, tökéletes, nincs szükség módosításra. Ezzel sosem értettem egyet." - nyilatkozta a zenész. A 450-es modell esetében a legmélyebb hangok definiáltabbak, érthetőbbek, mint a klasszikus versenyzongora esetében. Természetesen mivel viszonylag ritkán fordul elő, hogy használni kell ezeket a hangokat, legyinthetnénk az egészre, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy olyan új építési koncepció ez, ami a zongorát úgy kezeli, mint az orgonát: az épület részeként, alappillérekhez rögzítve.

https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/03/08/nils_frahm_zongora_iamyank/

David Klavins pedig időközben kbefejzte új hangszere, az Una Corda fejlesztését.

Ez a hangszer egy új változata az ún. “Upright piano” formának, ami felénk pianínóként ismert. Két fő cél volt az építésekor: az egyik, hogy könnyen hordozható legyen, a másik pedig az, hogy a szokásostól eltérően egy billentyűhöz csak egy húr tartozzon.

David Klavins a következőképpen nyilatkozott róla:

– Az alapvetésem az volt, hogy a meglévő zongorák hangja meglehetősen hasonlít egymásra, én pedig nem akartam elhinni, hogy ez a hangszer nem képes többre. Megszületett az egy húrhoz egy hang elvén működő hangszer, ami valóban innovatív lett a hangzás terén, ezért a mostani típust inkább azok a zeneszerzők tudják használni, akik valami új kifejezésmódot keresnek.

– Mi az a repertoár, amire a hangszer, adottságaiból fakadóan inkább alkalmas?

– Itt elsősorban a barokkot említeném, hiszen az Una Corda sokban hasonlít a klasszikus értelemben vett versenyzongorák elődjéhez, és nem utolsó sorban a kortárs zene, ami nem mellesleg sok esetben éppen a barokkal hozható párhuzamba.

– Hogyan tud az új fejlesztésű hangszer érvényesülni a piacon?

– Amikor az első hangszert készítettem csak az új hangzás érdekelt, semmi más. Később örömmel tapasztaltam, hogy mekkora az érdeklődés. A hangszerek kézzel készülnek, az ár pedig a modelltől függően 4-6 millió forint között mozog.

https://papageno.hu/zene/2018/08/david-klavins-magyarorszagon-akartam-zongoramuhelyt-alapitani/

Az Una Corda dunakanyari bemutatása a Duna Corda napok keretében történt.

"A Dunakanyarban működő Duna Corda koncertsorozat célja a kultúrális közösségépítés. Koncertjeinket a jazz-komoly zenei hangulat lengi át melyben a barokk hanghatást idéző Una Corda hangszernek is nagy szerepe van." - szól a bemutatkozásuk a https://www.facebook.com/dunacorda oldalán.

Mi már sok felejthetetlen koncertjükön jártunk a nagymarosi Piknikben, Sigil Galériában és a Tandemben, valamint az időközben megszűnt verőcei Forrásban és a váci zongoraműhelyben.

Ugyan David Klavins már nem tartózkodik Magyarországon, de egy hangszert hátrahagyott nekünk...

Aki szívesen vendégül látná a továbbiakban a koncertsorozatot, az Miklósi Lilit keresheti a facebook-oldalon.

Mi Őri-Kiss Botond és Horváth Dániel zenéjével kívánunk boldog újévet olvasóinknak!