A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Hochstein Károly néven. Harmincéves korában lett az első magyar moziszkeccs főszereplője (Pufi cipőt vesz, 1914), ezután karrierje is beindult. Itthoni szereplései után külföldön is szerencsét próbált, és sikerei egymást követték. Olyan klasszikusokban is játszott, mint Fritz Lang: Dr. Mabuse, a játékos (Dr. Mabuse, der Spieler, 1922) és Josef von Sternberg: A kék angyal (Der blaue Engel, 1930) című filmje. 1932-ben vásárolta meg - a Verőce egyik legszebb pontján álló - impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen töltötte szabadságát, majd ott is lakott. Ezután a kastélyt mókásan csak „Huszár-laktanya”-ként emlegették. Gyakori vendégei közé tartozott Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökítette Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok). Többször vendégeskedett nála Gózon Gyula, Rajnai Gábor és Kabos Gyula is, valamint külföldi vendégei is voltak. Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt.

Karinthy Frigyes így ír a Levél a faluból című tárcájában: "... okos ember (maga is annak vallja magát) Huszár Pufi, akit tegnap látogattam meg hercegi kastélyában, itt a hegyen, amit potom pénzért vett és kevésbé potom pénzen valóságos paradicsommá varázsolt. Kérlek szépen, magyarázza Pufi, úszónadrágban a filagória emeletén, kérlek szépen, te írtál nemrég egy krokit Letalálás címen, hogy legjobb volna a nagy technikai találmányokat mind visszatalálni: nem is tudod, milyen igazad volt. Nekem ehhez a tizenhét holdhoz mért nincsen autóm, nem fizeti ki magát: két lipicai visz le az állomáshoz, ahol ha néha Pesten akad dolgom, felülök kettőhúszér a harmadik osztályba. Két év múlva ez a kis birtok el fog tartani, aztán már ki se mozdulok innen - visszatérek az ősfoglalkozáshoz: halászat és vadászat. És legfeljebb néha egy hangos film: azt is csak magyar nyelven, házi használatra.

Hát igen. Az Übermenschet nemcsak szárnyas angyal formájában lehet elképzelni. Lehet, hogy inkább fog hasonlítani egy terebélyes fához, aminek esze ágában sincs elmozdulni a helyéről."

"A tiszta francia renaissance-stilusú (Swadló) kastélyt annakidején az Uránia Színház tervezője építette. Huszár Pufi, az új gazda, 1932-ben belsőleg teljesen modernizáltatta az épületet, fayence burkolatú, nagyméretű fürdőszobával és modern mellékhelyiségekkel szereltette fel." (Színházi élet - 1938)

A villát az 1880-as években az a Schmahl Henrik tervezte, akit Ybl Miklós fedezett fel és taníttatott ki. 

Pufi nagy gazdaságot vezetett, többek között ő vezette be a jódos tojást Magyarországon. A munka mellett nagy vendéglátó hírében is állt...

"PAUL KOHNER, az amerikai Universal-filmgyár igazgatója pár napig Budapesten tartózkodott. Meglátogatta verőcei birtokán Huszár Pufit is, akihez régi barátság fűzi az ismert amerikai fllmvezért." (Színházi Élet - 1932)

(Színházi Élet, 1933) "Kezdődött a dolog azzal, hogy Joe Pasternak, az Universal filmgyár Budapesten tartózkodó menedzsere, aki tudvalevően nálunk készíti Gaál Franciska új, ezúttal már magyarul is beszélő hangosfilmjét, kinn a Hunnia filmgyárban félrehívta a film vezérkarának tagjait és titokzatosan a fülükbe súgta: — Holnap Pufiéknál cseresznyeszüret van Nógrádverőcén — meghív téged is!

...Ebéd után, amikor a vendégek már szuszogni is alig bírtak, Pasternak Regiesitzungot hívott össze a nógrádverőcei Huszár-birtok kilátótornyába. Igen ám, de senki nem akart azon résztvenni. Székely lstván, a rendező, Brodszky és Benedek László, a rendező asszisztense, igen jól érezte magát a cseresznyefa tetején. Végül azután Pasternak úgy oldotta meg a 'dolgot, hogy maga is felmászott a fára. Itt folyt le az új Gaál Franciska első rendezői megbeszélése."

Paszternák József Szilágysomlyón született. Apja kántor hivatását vette át. 1921-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol végigjárta egy szokásos amerikai karrier valamennyi lépcsőfokát, amíg gyári segédmunkásból befutott producer lett. Az 1930-as évek elején Európában dolgozott az Universal Film gyártási igazgatójaként. A harmincas évek második felében visszatért az Újvilágba, az Universal stúdió után 1942 és 1966 között az MGM-nél működött. Későbbi filmjei olyan művészek karrierjét alapozták meg, mint Gene Kelly, Mario Lanza, Esther Williams és Doris Day.

Székely István az 1920-as években Németországban az Újság című napilap berlini tudósítója volt. Egyik kollégája szcenáriumíró volt tőle kapott kedvet a filmforgatókönyvek írásához, amit egy idő után a forgatásokon kisebb-nagyobb feladatok váltottak fel. Rendezőasszisztens, majd rendező lett, főleg a berlini Universalnak dolgozott.1929-től rendezett filmeket. 1931-ben hazajött, ekkor készítette el a Hyppolit, a lakáj c. nagysikerű alkotását, amely a második magyar hangosfilm volt. Itt valószínűleg a Pardon, tévedtem! (1933, magyar-amerikai-német) forgatására készült...

Gaál Franciskát  Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire. Már beindult a színházi és filmes karrierje itthon, amikor Székely István eljuttatta a róla készült felvételeit Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott filmes sikereket a német nyelvű filmekben. 1937-től Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban.

Huszár Károly és Szőke Szakáll a Pardon, tévedtem! c. Székely István filmben (1933)

(Váci Hirlap, 1933) Rövid interjú Szőke Szakállal Vácon
"Szerdán délben pontosan egy órakor a városháza Fodor előtti sarkán megállt egy Deutschland IA-45130 rendszámú elegáns csukott kocsi. Munkatársunk a volán mellől kilépő elegánsan öltözött férfiben nagy meglepetésére Szőke Szakállt, a mozivászonról jól ismert világhírű filmkomikust ismerte fel.
Szőke Szakáll már hetek óla Budapesten tartózkodik, hazajött pihenni, ő még az elsők közt volt, akik hazajöttek, azóta számos nagynevű szinészünk, köztük Alpár Gitta, Halmay Tibor, Gaál Franciska stb. tért vissza Berlinből, az új politikai rezsim egyenlőre nem veszi szívesen az idegen művészek foglalkoztatását.
Szőke Szakáll mióta Pesten tartózkodik népszerű alakja a dunaparti korzónak, a pestiek jól ismerik terjedelmes alakját. Vácon nagy meglepetést keltett s bár ebben az időben néptelenek az utcáink, mégis sok ember szerzett tudomást arról, hogy Vácnak milyen hires vendége volt.
Munkatársunk odalépett Szőke Szakállhoz, aki idegenül nézett körül és látszott rajta, hogy valakit keres. Tájékozódni akart. A rendőr úgy látszik másfelé járt ebben az időben, mert sehol sem volt látható. Érdeklődött, hogy hol van és merre kell Verőcére menni. Munkatársunk felvilágosította, hogy ez az ősi város, Vác és megmutatta az utat Verőce felé.
- Ja, Vác, igen ismerem, itt van a hires fegyház.
- Miért megy Verőcére?
-Sokat hallottam Huszár Pufi farmjáról és most azt szándékozom megnézni.
Fölemlitjük, hogy a napokban Bolváry Géza a híres rendező, aki Gusztáv Frölichhel utazott keresztül Budapesten a Nyugati Pályaudvaron az újságíróknak kijelentette, hogy »ilyen befutott hires emberekre, mint Szőke Szakáll, föltétlen szüksége van Berlinnek.«
- Igen - válaszolt - szándékozom visszamenni Berlinbe. Közben megérkezett egy másik autón a társaság másik része is.
- Látja - mutat a soffőrre Szőke Szakáll - mennyire hasonlít ez az ember Frölichre, milyen jó neki!
Búcsúzik. S már is, pár perces váci tartózkodás után tovább robognak Huszár Pufi farmja felé."

Szőke Szakáll (Gerő Jenő) magyar kabarészerző és szinész, aki magyar sikerei után Ausztriában, Németországban, majd 1938-tól Amerikában folytatta pályáját. A Casbalanca c. filmben a főpincért alakította.

Gustav Frölich német színész és rendező volt. A Metropolis mellett szerepelt Székely István 1933-as Rákóczi induló című filmjében is.

(Színházi élet, 1936) "Egy hete tartózkodik idehaza Gaál Franciska. Teljes visszavonultságban él a Ferenc József rakparton lévő új lakásában, még egy nyilatkozata sem jelent meg eddig a pesti lapokban. A Színházi Élet munkatársának is Nógrád-Verőcére kellett utána utaznia, hogy negyedóráig tartó, nyugodt beszélgetést folytathasson vele.
Nógrád-Verőcére pedig úgy került Gaál Franci, hogy Huszár  Puffy nagy paprikás-csirkés ebédet rendezett Pest világhírű vendége, Lubitsch Ernő tiszteletére. Lubitsch Ernő külön kívánsága az volt, hogy ezen a vendégségen Gaál Franciska is jelen legyen."

Gaál Franciska itt már külföldről jött haza, Hatvanynével pedig egy másik fotón is találkozhatunk, férjével és Kosztolányiékkal áll Rozsnyay Kálmán irodalomszervező háza előtt...

Ernst Lubitsch német származású amerikai filmrendező, producer, író és színész. 1892. január 29-én született Berlinben. 1911-ben csatlakozott Max Reinhardt színházának társulatához. 1913-ban játszotta el első filmszerepét, amelyet 1920-ig – az utolsó filmes megjelenéséig – mintegy harminc követett. 1918-ben rendezte filmjét, később vígjátékokat és történelmi drámákat egyaránt készített, de mindegyik műfajban jelentős nemzetközi sikereket aratott. 1921-ben megalapította a saját produkciós cégét, majd a régebb óta fennálló kapcsolatai révén 1922-ben Hollywoodba költözött. Eleinte vígjátékokat forgatott a Warner Brothers, majd az MGM és a Paramount számára.  1935-ben a Paramount produkciós menedzserévé nevezték ki. Pasternák ajánlotta be neki Gaál Franciskát, aki ezután a Cecil B. DeMille rendezte Kalózkisasszony című filmben debütált Ameikában.

"Darvas Lilinek többféle és előkelő címe van. Ha akarja, úgy is aláírhatja magát, mint a volt Reinhardt színházak vezető művészmője, a Vígszínház volt tagja és jelenlegi vendégművésznője, vagy egyszerűlen úgy, hogy Molnár Ferencné. Vasárnap óta azonban új címet nyomathat a névjegyére: Darvas Lili, a nógrádverőcei kuglibajnokság győztese. És ez a kuglibajnokság annál értékesebb, mert előzőleg nem is trenírozott rá, egyszerűen indult és győzött. A kuglipálya Huszár Pufi nógrádverőcei kastélyának parkjában áll... (Színházi élet, 1935)
A szinésznő 1939-ben Molnár Ferenccel emigrált az Egyesült Államokba. Színészi pályafutását a tengerentúlon is folytatta, 1944-ben lépett fel először angol nyelvű előadásban. A világháború után többször hazalátogatott, a Madách Színházban 1965-ben nagy sikert aratott Molnár Ferenc Olympia című színművében.
1970-ben Makk Károly két Déry Tibor-novellából készült Szerelem című filmjének anyaszerepében, Darvas Iván és Törőcsik Mari partnereként, kiemelkedő alakítást nyújtott. A New York Daily News így írt róla annak idején “A Szerelmet újra és újra meg kell nézni – a rendezés kedvéért, a fényképezés kedvéért, a megragadó alakításokért és elsősorban Darvas Liliért, aki talán a világ leggyönyörűbb asszonya”

Darvas Lili Verőcén 1935-ben és a "Szerelem" című film forgatásán Makk Károllyal 1970-ben

...és visszatért Székely István is: Segítség, örököltem! - Bemutatja a Csaba-mozgó (Békésmegyei közlöny, 1938) "Igazi vígjátéki fordulattal értek véget a Hunnia uj magyar filmjének, a „Segítség, örököltem!" cimü bohózat felvételei. Székely István rendezővel együtt a szereplők kivonultak a még hiányzó külső felvételekre Nógrádverőcére, Huszár Puffi villájába és odavárták Rajnay Gábort is, aki az egyik délutáni gyorsvonattal érkezett. A vonat azonban nem állt meg Nógrádverőcén s a kivonult színészsereg harsogó nevetéssel üdvözölte az elámult Rajnay Gábort, akit elvitt a vonat. Rajnay azonban nem jött zavarba, meghúzta a vészféket — és mégis csak leszállt Verőczén, bár ez a szórakozása többe került, mintha bérautón jött volna a társaság után."

Huszár Pufi a helyiekkel is tartotta a kapcsolatot, de milyen volt az élet itt akkoriban?

Nógrádverőcéből virágos kertet akart csinálni: Megbukott! (Váci Hirlap, 1935)

"Nógrádverőcén szombaton ment végbe a biróválaszlás nagy izgalmak közt. Két jelölt mérkőzött: Heinisch János, a régi biró és Varga Antal ny. máv. főintéző. Itt nem közönséges elvek ütközéséről volt szó, ezért a verőcei biróválasztás nem is volt hétköznapi. Varga Antal, az új biró jelölt felforgató elveket hangoztatott, a község bennszülött lakossága szerint. Azt mondotta ugyanis, hogy Nógrádverőce foglalja el helyét a főváros nyaraló világában és virágoskert legyen belőle. Erre majd jönnek a budapestiek és a községnek nagy bevételei lesznek. Terveit pedig azzal is meg akarta valósítani, hogy a Községtől nem kér majd fizetést, pedig a bírót mindig' 300 pengővel fizették.
Verőce népe nagyon vegyes érzelmekkel fogadta a programot. A vége csak tetszett, hogy nem kell a bírónak fizetés, de a virágoskertnek már egyöntetűen ellentmondtak. Már a gazdanép. Elhíresztelték, hogy ha Varga Antal lesz a biró, ökrös szekérrel a virágok miatt nem lesz szabad Verőce utcáira lépni, ami roppant elkeseredést okozott. Ez a hangulat meg is nyilatkozott a biró választáson, melyet Helényi dr rétsági főszolgabíró személyesen vezetett, de szabad folyást engedett a többségi elv érvényesülésének. A választó gyűlésen először közfelkiáltással próbálta az eredményt megtudni, de oly izgatott volt a képviselőtestület, hogy kénytelen volt a titkos szavazást elrendelni, melynek eredménye az lett, hogy a volt biró 57 szavazata győzött az új biró jelölt 37 szavazata fölött. És ez a szavazás visszaadta a község népének a nyugalmat. Nógrádverőce ezután is a kies jelzőre és nem a virágos melléknévre fog hallgatni. Ha igy kell a fővárosiaknak, szívesen látják őket, de az őslakosságot ne háborgassák."

Ezen a képen a szüreti mulatság résztvevői közé filmesek keveredtek (a maharadzsa pedig talán Zebegényből jött.) Láthatólag sikerült összebarátkozniuk a zárkózott falu lakóival, amit valószinűleg a jókedélyű Pufi ért el...

Huszár Károly 1938-ban adta el villáját. Amerikába menekült volna feleségével, de a vélt könnyebb odajutás miatt kelet felé indultak. 1941 júniusában jutottak el Vlagyivosztokba, ahol Pufit a Vörös Hadsereg katonái letartóztatták és a Gulágra került. 

Verőcén megőrizzük emlékét!

Olvassátok el Huszár Pufi Verőcén írt könyvét, amelyet Papp Olivér szerkesztett és adott ki:

 https://moly.hu/konyvek/huszar-karoly-papp-oliver-szerk-egy-kover-ember-mesei