Kofahajó (képtul.: Fajkusz József)
A gyümölcstermesztés sokáig meghatározó tevékenysége volt a helyieknek, akik Bécsbe és Pestre vitték árujukat. Később, a nyaralók megérkeztével, a helyi piacok is felfejlődni kezdtek.

Kismarosi férfiak a bécsi Naschmarkon szőlőt árulnak (Kismarosi Falumúzeum)
A XIX. században a svábok Európa-szerte árulták szőlőjüket. Érdekes információ, hogy a szállítókosarakat rabokkal készíttették:
A szőlő-üzlet óriási mérvekben mozog, ha egyéb adatot nem is hoznék fel ennek illusztrálására, elegendő volna felemlítenem Kozma Sándor királyi főügyésznek azt az adatát, hogy a felügyelete alatt álló fogházakban a múlt évben 26,000 forint árú kosár készült szőlőszállitási czélokra, melyek legnagyobb részét a nagymarosi exportőrök vették igénybe. Mint tudjuk, Nagy-Maros vidékén a filloxera pusztitó művét már majdnem teljesen befejezte, de ez nem akadályozza a nagymarosiakat, hogy a kivitelt nagyban űzzék, utána járnak az árunak, sőt, mint értesültem hajórakományokban oda helybe is szállították nekik a termelők. A nagymarosi szőlőkereskedők teljes vaggon terheket szállítanak, e vaggonok átrakodás nélkül mennek át az idegen vonalakra; szőlőjük teljesen jó és sértetlen állapotban érkezik meg rendeltetési helyökre, Berlin, Hamburg és a többi külföldi piaczra és eltekintve a sporadikus ritka esetektől, melyekben néha előre nem látott eshetőségek, úgymint: a szőlő hirtelen megromlása vagy az idegen ismeretlen vevő nem szolid eljárása miatt a törekvő szállító kárt szenved, általán véve nincs panaszuk s az üzletek eredményével meg vannak elégedve.(Borászati Lapok, 1888)
Később Pestre szállították a terményeiket:
Még sötétben indul ez a hajó abból a kanyarodóból, ahol Visegrád és Nagymaros nézegetnek át egymáshoz jó szomszédok módjára. Itt még kéknek mondják manapság is a Dunát, különösen azok, akik a kocsmacégéreket pingálják. De ennek a hajónak az utasai nem sokat törődnek a Duna színével. Félálomban helyezkednek el a hajón batyuikkal, kosaraikkal. Alusznak, mint a káposztafejek. Kendőkbe, szoknyákba burkolóznak, mintha csak ezt az egyféle ágyat ismernék életükben. Nekik ugyan hiába szólal meg a harangszó Óbudán; nekik ugyan tutulhat a kapitány; addig nem jönnek vissza az álmok országából, amíg a hajó nagyot kanyarodva ki nem köt a nagyvásárcsarnok előtt.A tavasz hajója viszi el a pénzt Pestről (1925)

1910-es évek



A hajós áruszállítás évtizedekig divatban volt, több cikk is beszámolt róla:

Esztergomi piac 1899-ben (Fortepan/Glatz Ödön)
A nyaralók megérkeztével megnőtt a helyi kereslet - volt olyan dolog, amit a közeli városokból vittek Nagymarosra.
Nagymarosi piac hatása EsztergomraKedves jó Szerkesztő ur! Kérem szépen, ez így nem tarthat tovább; bizonyos vagyok benne, hogy tömérdek válóper lesz a vége. Égnek áll a hajam szála, ha arra gondolok, hogyan fogok én az uracskámnak a jövő héten paprikás csibével, vajas pogácsával szolgálhatni. Nyolc órakor mentem ma a piacra és már sem csirke, sem vaj nem volt kapható. "Miért?" — kérdik Önök. Hát azért, kérem szépen, mert a hídnál, a vámnál aufpasszolnak a nagymarosi kofák s a beszállingózó vidékektől már ott összevásárolnak mindent, csirkét is, vajat is — a nagymarosi nyaralók részére. Kérem szerkesztő ur, írjon ez ellen egy vezércikket, addig, amíg férjeink be nem adják ellenünk a válókeresetet.Hálás lesz érte:Sok menyecske(Esztergom és Vidéke, 1896)

Váci piac a múlt századfordulón
Más helyről is panaszkodtak:

(Váci Hírlap, 1930)

Szőnyi István festményén a békés zebegényi piacot láthatjuk az 1920-as, 30-as évekből...

Vörös Géza pedig a nagymarosi piacteret festette le 1958-ban.

Juhász Erika is ezt a témát ábrázolta megkapóan...

(Ludas Matyi, 1960)
...és a jelen? A legjobb, ami a könyéken történhetett, az a helyi igényeket is kielégítő nagymarosi termelői piac megalapítása, amelynek most ünnepeltük évfordulóját:

Létrehozásáról a Magyar Hírlap 2012-es cikkében olvashatunk:

A piac azóta is él és virul...

...és a környéken egyre többen kapnak újra kedvet a termelésre, így a szomszédos településeken is nyílnak piacok. A verőcei tavaly kezdte meg működését:

Most, hogy pályázat jelent meg a termelői piacok fejlesztésére, örülnénk, ha az önkormányzatok támogatnák ezeket a közösségi kezdeményezéseket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.