Nógrádverőce már 1899-ben köztisztasági szabályrendelet alkotott "természettől megáldott szépségei, fekvése, egészséges levegője és dunai fürdője folytán nyári üdülőhely lévén, mint ilyennek ápolása érdekében". Ebben a helyiek partközelben végzett tevékenységeit (állatok itatása, ápolása, mosás, kavics kinyerése) próbálták összeegyezteni az idelátogatók igényeivel.

 (Montázsolt képeslap régi halászcsónakkal és az 1928-ban felavatott strandépülettel)

Miután Verőcze községben a nyaraló közönségnek egyik fő élvezetét képezi, hogy a szabad Dunában társaságban fürdőzhessék, s mert ez veszéllyel nem jár, a szabad Dunában való fürdő helyéül a község belterületén a Duna-sor melletti házak alatti részt jelölték ki, a szabadban való fürdés csak megfelelő úszóruhákban van megengedve.

A marhákat, lovakat, juhokat és sertéseket csak e czélra kijelölt helyen és időben szabad úsztatni.

A hajók kátrányozása is csak a község alsó végén levő szabadkikötőben engedtetik meg.

A háztulajdonosok, kiknek kiadó nyári lakásuk van, kötelesek rendesen falazott és épített trágyagödröt és fedett pöcze gödörrel ellátott árnyékszéket építeni.

Május 1-től október 31-ig árnyékszékek ürülékének Dunába bocsájtása tiltott, 300 korona büntetéssel jár.

Forrás: Szomszéd András: Verőcei évszázadok

 Zebegényben szerencsére új tere nyílt ennek a szórakozásnak:

Béka-falva a zebegényi szigeten (Pesti Hírlap, 1911) 
A hónapok óta tartó nagy szárazság egy egész nagy szigetet, emelt ki a Dunából, amelyet a nomád életű nyaralók rögtön megszállottak és sátorfalut emeltek rajta. A nevetlen falut elkeresztelték Béka-falvának és az előkelő nyaralók elhatározták, hogy a község elöljáróságát is megalakítják. Dr Zebegényi Gyula jogügyi tanácsos és Zebegényi Lajos gyógyszerész, valamint dr Ladányi Miksa fővárosi bankigazgató rendkívüli ünnepéllyel akarták emlékezetessé tenni ezt a napot. Nagymarosról éjnek idején az erdőn keresztül megszöktették Radics Józsi zenekarát s busás foglalóval rávették, hogy jöjjön el Békafalvára, ott lesz a magas kormány is s biztosan kap valami ordót. Radics el is jött, de mikor megmutatták neki a Duna közepén elhúzódó Békafalvát, a hegedű-húrok mind az inába szállottak, s dideregve mondta:
— Jaj, tekintetes uraim, az én bandám nem tud úszni. '
— Átviszünk titeket csónakokon.
— Csónakon, jaj-jaj, — óbégattak a cigányok, hanem egy pár ropogós bankó mégis bátrakká tette őket, hogy a tikkasztó hőségben folyton dideregve, mégis átengedték vitetni magukat Békafalvára. Itt aztán mindjárt a Rákóczival kezdték, hogy gyűljön a publikum. Jöttek is a karcsú csónakok egymásután. Mikor a sziget egészen benépesedett,
Maróthy Géza szobrásztanár, az új község borbélymestere, elsütötte a mozsárágyukat. A községi képviselőtestület Rauscher Alajos műegyetemi tanár s Békafalva csőszének elnöklete alatt megalakult s közfelkiáltással és egyhangú lelkesedéssel dr Bartóky József szabadságos államtitkárt választották meg községi bíróvá. Fogadására nyomban deputációt választottak, amely hatalmas evezőcsapásokkal sietett az új községi biró elé. Mindnyájoknak zöldleveli béka volt a gomblyukukba tűzve. Kobler Emil ügyész izzasztóan meleg beszédet intézett a biróhoz és harsonák zengése közt kisérték Békafalvára. Itt nyomban bevitték a községházára, amelyen az egyik falán árverési hirdetmény, a másikon egy házassági hirdetés volt kiakasztva.
Zebegény két előkelőségének eljegyzéséről szólt ez a hirdetmény. A vőlegény Állami Dahsli (az államtitkár daliás házőrzője) és Kincstári Lili (Zebegényi Gyula kedvenc mopsza) voltak. Dr Ladányi Miksa meleg szavakkal üdvözölte az új községi bírót és átadta neki egy virágcseréphez kötve a bírói pálcát. Bartóky József meghatottan válaszolt s igen szeretetremáltóan invitálta áldomásra az új község népét.
— Uraim! Itt a Duna, tessék kiinni — mutatott az aranyos hullámokra, mire a község népe cigánymuzsika mellett hányta le magáról a ruhát és békamódra szökött bele a hüs hullámokba. A tánc sokáig tartott volna, de Lenmeister Antal községi gyalogpostás s békafalvi nagyvendéglős az aznap érkezett posta szines leveleivel megterített a kavicsokon, s föltálalta a paprikás gulyáshúst. Erre valamennyi béka kiugrott a vízből s elfoglalta helyét a dúsan terített kavicsok körül. Ma reggel már korán hivatalába evezett a községi biró a egy bagatell-ügyben olyan ítéletet hozott, hogy azé az igazság, aki fölissza a fölösleges vizet Békafalva keskeny utcáiról, vagy pedig nyilvánosan megcsókolja dr. Zebegényi házi bolondját, a majomképü Lilit.

(1919, Daróczi János tulajdona)

Nagymaroson korán kiépült a strand, mégsem mindenki azt választotta:

Két strand van Maroson : az egyik, ahol fizetni kell, a másik, ahol költségmentesen lehet élvezni a Dunát. Magától értetődően ez az utóbbi frekventáltabb. A marosi hölgyek egészen uj megoldási találtak az ingyen strand praktikus használatára. Felveszik az úszóruhájukat, erre öltik a kecses slafrokot, az ingyen strandon azután a Pista vagy a Marcsa vigyáz a pongyolákra, mialatt Madame habfehér testét nyaldossa a Duna e környéken csöppet sem habfehér hulláma. A másik strand csak vasárnap van tele, ezt most építik, ebből idővel igen rendes strand lesz és ez a strand mégcsak drágának sem mondható.

(Színházi Élet - 1924)

A strandon új programokkal próbálkoztak a közönség becsalogatására:

(Színházi Élet, 1924)

Verőcén nyitották meg 1928-ban a legnagyobb strandépületet. A cikkból az is kiderül, hogy miért nem honosodott meg nálunk a jazz, avagy az alulvilágítós táncparkettel modernizált strandfürdő hat a zenei ízlésre is.

Nógrádverőcén hiányzott a strand, hiányzott a strandkényelem, hiányzott a fővárosi evezősök részére az alkalmas kikötő és általában hiányzott a nyaralók és a hétvégi kirándulók részére az az alkalmas hely, ahol a fürdés, ellátás és szórakozás igénye együtt, egyhelyben, tehát a legkényelmesebben és a legolcsóbban elégíthető ki. Ezt a hiányt pótolta az idén telekfalvi Karátson Endre ny. h. államtitkár, aki, mint nógrádverőcei villatulajdonos, meglátta és felfedezte azt a sok értéket, amely hivatottá teszi Nógrádverőcét arra, hogy a főváros környékének legkeresettebb és leglátogatottabb üdülő- és kirándulóhelye legyen. Karátson Endre áldozatkészségéből épült fel az idén a nógrádverőcei strand, melyet Dunagyöngyének nevezett el és amely valóban méltó is erre a névre, mert a Duna jobb- és balpartján lévő strandfürdők között legízlésesebb stílusú és a legtöbb kényelmet és szórakozást nyújtja a közönségnek.
A strandfürdőn vendéglő, kitünően vezetett konyhával (kirándulóknak napi 5.40 pengőért bőséges reggeli, ebéd és vacsora, kabin jeggyel kombinálva), fodrászterem, trafik, állandó cigányzene és tánc céljaira színes alsóvilágitással ellátott parkett áll a szórakozást kereső közönség rendelkezésére. Ma, amikor a magyartalan jazzband egymásután hódítja el és bitorolja a magyar cigányzene területeit, külön emlitésreméltó, hogy a nógrádverőcei strand cigányzenekara, a modern táncdaraboktól eltekintve, csak magyar és klasszikus darabokat játszik és szebbnél szebb régi magyar nótákkal szórakoztatja a közönséget.
A Dunagyöngye, ez a minden igényt a legmodernebbül kielégítő strandfürdő, nagyszerűen illeszkedik bele abba a csodálatos harmóniába, mellyel a természet Nógrádverőcét oly gazdagon ajándékozta meg és amely nemcsak testileg, de lelkileg is egészségessé teszi azokat, akik Nógrádverőce varázslatos tájszépségei között keresnek üdülést és pihenést.

(Magyarság, 1928. július)

A különutasok persze elvonulhattak a saját kabinhajójukra itt is.

(A fotó Daróczi János tulajdona) 

A strandon pedig felháborító esetről számoltak be:

Elkeseredett bokszmeccs a nógrádverőcei drága kabin miatt

Fóthy László, az Automobilbehozatali Rt. igazgatója, ifjabb Szabolcska Mihállyal és fivérével autón Nógrádverőcére érkezett. A társaság vasárnap délután strandolni akart. A verőcei strandon egy kabin ára 1 pengő 20 fillér, a társasággal azonban — dacára annak, hogy egy kabinban öltöztek - 3 pengő 60 fillért fizettettek.
Fóthy igazgató ezt rablásnak mondotta. Emiatt a kijelentés miatt az igazgató, Karátsony Endre nyugalmazott államtitkár, a strandfürdő bérlője őt inzultálta. Verekedés kezdődött. A lármára odafutott az államtitkár fia, Karátsony Jenő, Makoldy Gida, miniszteri titkár, majd egy Tonhauser nevű fürdőszolga, aki professzionista bokszoló, leütötte Fóthyt.
Fóthy László feljelentést tett a szolga ellen. Az ügyet ma bejelentette a katonai becsületügyi hatóságnak.

(Magyarság, 1929. július 22. )

(Színházi Élet, 1931)

A Nógrádverőcei Strand Szépe 1931-ben Meszlényi Pia lett (felső sor közepe), aki egyébként dr. Meszlényi Róbert miniszteri tanácsosnak, a Zeneművészeti Főiskola közkedvelt tanárának leánya. A győztes udvarhölgyeinek Nagy Évát és Biró Rózsit választották. 

A nagymarosi strandra egy szerkesztőség települt ki. Hozzájuk tartozott a hirdetéssel ellátott vízicsúszda is:

Nagymaroson megindult a szezon és mi a magunk részéről igyekszünk belekapcsolódni Nagymaros nyári életébe. A strandon a fürdőidény tartamára nyári szerkesztőséget, illetve kiadóhivatalt állítottunk fel.
Előadásokat, strandünnepélyeket rendezünk és már itt jelentjük be, hogy az első strandünnepélyt julius 4-én, vasárnap rendezzük, amelynek műsorán szépségverseny, táncverseny, szerpentincsata, próbaházasság, zsákfutás és még számtalan kedves móka szerepel. A strandünnepély után este fővárosi művészek és művésznők fellépésével nívós nagy kabaréelőadást rendezünk, amelyre lapunk minden előfizetője díjmentes tiszteletjegyet kap.

(Színházi Élet, 1928)

Zebegényben pedig az Escher Károly fotóin látható művészek adakoztak a strand javára, de szerencsére az a továbbiakban is félig nomád maradt (a helyiek gyakran látogatják a szemközti pilismaróti öblöt is):

A zebegényi strand. Sikerült tréfás estet rendeztek Zebegény község nyaralói a Dunapart és a strand kiépítésére. Kárpáthy Jenő és dr. Papanek Ernő miniszteri tanácsos, aki dr. Ripka Ferenc főpolgármester mellé van beosztva, igen értékes festményeket ajánlottak fel a strand kiépítésének céljaira.

(Magyar Hirlap, 1929)

A fejlesztés végül csak 1951-ben készült el:

A fejlődés nyomai a parton máris fellelhetők. Az idén több pad kerül felállításra közvetlenül a vízpart közelében és először szerelnek fel kabinokat a strandon. Néhány nap múlva megindul a rendes kompjárat a túlsó partra is. amely kötött talajánál fogva sokkal alkalmasabb a fürdésre, mint a zebegényi. Az innenső parton sok a veszélyes forgó, néhol 18 méteres vízmélység is van, amely minden évben megszedi a maga áldozatait. Az idén már bójákkal és korlátokkal jelölik meg a veszélyes helyeket, s a fürdözőket inkább a tulsó partra irányítják, ahol majdnem a folyó közepéig lehet veszélytelenül bemenni.

(Kis Ujság, 1951)

...és mi fogadja a most ideérkezőket?

A tavalyi nagymarosi és verőcei strandfelújítás után idén a zebegényi kap új arculatot. De választhatjátok az eldugottabb partszakaszokat is a pihenésre. 

Jó fürdőzést mindenkinek!