Dunakanyarkult

2021. július 14. 16:53 - fabiane

Esterházy Péter Dunához fűződő kapcsolata

 epdunar.jpg

(Kép forrása: moly.hu)

Öt éve hunyt el az író, aki még regényt is szentelt szeretett folyójának. Posztunkban a Dunához és az itt élő emberekhez kapcsolódó írásaiból, valamint a rá emlékező szövegekből válogatunk.

ag_1.jpg

Andreas Gursky, 1999. (Kanyartalan Duna)
Az asszony, aki amúgy egyedül élt, kis fiolákba gyűjtötte a Dunát. Volt neki esti Dunája, hajnali Dunája, tavaszi Dunája, haragos Dunája, zajló Dunája (ezt a jégszekrényben tartotta), volt zöld Dunája, szőke, szürke és kék Dunája, és ki tudná mind felsorolni; ott sorakoztak az ágya fölött egy kézzel faragott polcon, és aki ott járt, az asszony minden tisztelőjének végig kellett nézni a kollekciót.
Ez a Duna, morogták a férfiak.
(Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása)

estcsalad.jpg

A négy Esterházy gyerek (a kép jobb szélén az író)
Van egy családi legenda egy elsüllyedt dunai uszályról, amelyről csak dédapám tudta, hogy szögrakománya rozsdamentes – ebből vette meg vaskereskedését. Borászattal is foglalkoztak. Ez ági nagyapám tanította meg édesapám fiát lepkét gyűjteni és lombfűrészelni. Egyszer a zebegényi erdőben elveszett a lepketartó ciánosüveg. Volt izgalom.
(Esterházy Péter: Harmonia Celestis)
es_1.png
A csillaghegyi focicsapatban: az álló sorban balról harmadik Esterházy Márton, mellette Péter, 1974
Tényleg minden áldott nap fociztunk. Ha épp nem voltak ott a haverok, akkor négyen játszottunk, ketten-ketten egymás ellen. A Rómain laktunk, a stranddal szemben, csak átmásztunk a kerítésen, és éjjel-nappal fociztunk. – meséli Esterházy Márton.
(Hogyan focizott Esterházy Péter? - Eurosport)

Nádas Péter mesélte:

Voltam kint a pályán Esterházyval, fényképezni akartam őt anno ’78-ban talán. A múlt században, „még láttam Lenin elvtársat” – ez egy Esterházy-mondat. Kimentem egyszer a pályára, amikor játszott, Csillaghegyre, de a második vagy a harmadik percben kiállították. Csak azt tudtam lefényképezni, amint már felöltözve dúlt-fúlt a pálya szélén. Rám ordított, hogy hagyjam abba ezt a hülyeséget, mármint ezt a fényképezést. Soha többé nem láttam ilyen leplezetlenül. Mélyen fel volt háborodva. Nagyon szomorú, de nagyon vicces dolog volt a kiállítása, és ez az egész csillaghegyi futballklub. És nagyon érthető.

(Közösek voltak a céduláink (in: Litera))

ena.png

A fiatal Esterházy Péter és Nádas Péter Kisorosziban 1979-ben

Nádas Esterházyról Kisorosziban (Talált cetli):
Mindez persze, egy azóta sem múló belső szégyenkezés kíséretében, csak akkor juthatott eszembe, amikor a Váci-utcai könyvesbolt polca mellett állva elolvastam tizenöt oldalt Esterházy első könyvéből, aztán a többit a buszon, Kisorosziba zötykölődve.
Most is itt ülök.
Őt bizony a szívembe zártam.
Este van, gyertyafény.
Esterházy első két könyvének mondataiban az csapott meg, ami belőlem, s nyugodtan mondhatom, hogy belőlünk hiányzik. Ezeknek a mondatoknak nem kell senkitől és semmitől kikényszeríteniük a szabadságukat.
Görcstelenül és derűsen szabad.
eme.png
Esterházy Péter átveszi az Örley-díjat Mészöly Miklóstól
Esterházy a másik Kisorosziban alkotó íróval is kapcsolatban állt:

MM is változtatott a magyar mondaton. Nem szelídítette meg, mint a zseniálisan plump Mikszáth, nem bontotta ki, mint Krúdy, nem nyeste meg, mint Kosztolányi, ennyi tér már nincs. Húzott rajta egy kicsit. Megfeszítette (magát, hogy stb.). Lett egy kis hajlás a mondatban; mint egy íj, pattanás előtt. Robbanás előtt. Valamit matatott ott belül a molekulák közt, amitől telitöltődött energiával a mondat.

(Esterházy Péter)

mm_hl.jpg

Mészöly Miklós az Örley-hajón

Mindketten tagjai voltak az Örley-körnek, és együtt hajóztak a Dunán:
Az Örley Kör kétségtelenül legnagyobb „dobása” azonban a tiltások–tűrések–támogatások korában az a bizonyos hajó volt. Az ötlet, hogy béreljenek hajót, Hekerle Lászlótól származott – mesélte Rácz Péter –, és az volt benne szenzációs, hogy kijátszhatták általa a cenzúrát. A nyolcvanas években ugyanis – folytatta a magyarázatot Györe – mind a lap-, mind a kiadóalapítás, vagyis minden, írásos publikációt feltételező tevékenység tilos volt. Felolvasni előzetes engedélyeztetéssel lehetett művelődési házakban. „A hajó egy kiskapu volt – magyarázta Györe –, ahhoz csak pénz kellett.” Az örleysek négy órára bérelték ki a négyszáz főt befogadó dunai sétahajót, amely zsúfolásig meg is telt érdeklődőkkel. „Azért mentünk a Dunára, mert ott voltunk szabadok” – summázta a hajózások jelentőségét Szkárosi Endre. Az Örley-hajóból négy is kifutott a vízre az évek során, Tábor Ádám felsorolta az esteket és azok központi témáját. Az 1985-ös első hajón többek között Kornis Mihály olvasta fel máig emlékezetes és felkavaró Dunasirató című novelláját. 1986-ban indult a Vitahajó – itt Mészöly Miklós tartott vitaindító beszédet a hagyományok megőrzése és a világirodalmi kitekintés párhuzamáról. 1987-ben a Jövő-hajón gyűltek össze a résztvevők, itt Varga János környezetvédő is felszólalt. Végül az 1988-as Duna-hajón már kimondottan a bős–nagymarosi vízlépcső volt a téma, ahol számos Duna-körös is jelen volt. Ebben az évben a már jelentősen lazuló cenzúra közepette épp a Duna-kör adta ki a felolvasásokból összeálló Duna-antológiát.
("Azért mentünk a Dunára, mert ott voltunk szabadok!" (Irodalmi jelen))
ant.jpg
Visegrád büszke várának magasából évszázadokon át kedvtelve figyelték a magyar királyok, ahogy a Duna éppen bekanyarodik. Ez a szép kanyarodás lett most elkúrva a vízlépcső által. Az írók bánatukat egy Duna-antológiába fojtották. Amelyet azután az idők zúdulásos szellemében nyilvánosan dedikáltak.
(Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat)
edun.jpg
...és Esterházy megírta a maga Duna-könyvét is:

P. s. Ha a Duna, mint nagy integrátor nincs, hol vannak akkor a Habsburgok? Sehol. De azt már nem merem mondani, hogy Európa sincs sehol. És nem fogadom el, hogy a történelemnek vége volna. Vagy halott volna.

Ne feledje: víz és folyó közt az a különbség, hogy utóbbinak van emlékezete, múltja, történelme. Nincs fejlődés. Nincs történet. De van sors.

Írjon Hessnek. A különlenyomatot Campe elküldi. Ne legyen türelmetlen. Öregedjen meg egy kicsit. Lassacskán olyan leszek, mint egy nőíró. Ismeri?! Egyik szemük a papírra függesztve, a másik mindig egy férfiúra. Kivétel Hahn-Hahn grófnő, aki félszemű.

Híve. H. Heine

 

Teljes könyv: 

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/esterhazy_peter/Esterhazy_Peter-Hahn-Hahn_grofno_pillantasa.xhtml

„Duna-regény” — akárcsak a Termelési-regény (a „futball-regény”) vagy a Harmonia Caelestis (az „apa-regény”) címéhez, így a Hahn-Hahn...-éhoz is könynyedén hozzátapadt egy jól csengő, talán túlságosan gyakran használt szószerkezet. A földrajzi név és a műfajelnevezés összekapcsolása azonban beleillik a könyv teremtette kontextusba: arról árulkodik, hogy a Duna a regényben szövegek helyeként tárul fel. Az anekdotafüzérekből, elbeszélés-töredékekből, fiktív levelekből úgy bomlik ki két (vagy inkább számtalan) Duna-kaland története, hogy az útleírás szövegek, beszédmódok, történelmi korok közti barangolássá válik.
Az efféle, „szövegek közti barangolásról” beszámoló mondatok is arról tanúskodnak, nehéz szabadulni az utazás és szövegformálás folyamatát egymásra vonatkoztató, az utazás képzetköréhez tartozó kifejezéseket a metafiktív alakzatok játékterébe bevonó regénynyelv hatása alól. írás/olvasás és utazás metaforikus azonosíthatósága az európai (nyomtatott könyvön nyugvó) kultúrában minden bizonnyal a lineráris, előrehaladó mozgás képzetén alapszik, melyhez hozzájárul az is, hogy mindkét tevékenység esetében kitüntetett szereppel bír a vizuális érzékelés. Az analógiára irányuló reflexió régtől fogva visszaíródott magukba az irodalmi művekbe is: az Esterházy regénye előtt egy jó évtizeddel megjelenő Calvino-regény, a Ha egy téli éjszakán egy utazó különösen emlékezetes módon aknázta ki az olvasás/utazás analógiában rejlő poétikai potenciált. Azt, hogy a közép-kelet-európai térség kultúráját meghatározó Duna-toposz bevonásával különösen gazdag és kiterjedt hagyományrendszer mozgósítására vállalkozik, a szöveg maga is bejelenti: „Ekkor megértettem, hogy én mindent meg fogok ettől a folyótól kapni, hegy- s vízrajzot, történelmet, néprajzot, idegenforgalmat, anekdotákkal, reményekkel, halottakkal együtt, lesz minden, múlt, jelen, jövendő, árvíz és aszály, lesz buzgár és halászlé, és lesznek emberek”.

covers_41371.jpg

 

A magyar férfi áll egy nővel egy New York-i felhőkarcoló ötvenedik emeleti üres irodájában, a férfi megpróbálja a nő arcára rárajzolni Magyarországot. Ujjával finom vonalat húz a homlokon végig (Győr,Komárom), bekanyarodva a szemgödörbe (Visegrád), le a remegő orr mentén a korallpiros ajkakig (Baja).
- Duna - mondja a nőnek bizakodva.

A következő videóban Esterházy Péterről készített képek közül fia, a képzőművész Esterházy Marcell válogatott. “Bár a fotók lehetnének egy kiállítás falain, de helyette most videón nézhetjük meg a képeket, miközben Bán Zsófia Aparchívum című szövegét olvassa fel.”

 

Szólj hozzá!
2021. július 05. 23:51 - fabiane

Jégmadártól a sólyomig - a Dunakanyar madárvilága

jegmad.jpg

(Jégmadár)

A velünk élő röpképesek közül csak néhányat tudunk bemutatni - Gaál Csaba a Sólyom-szigeten fotózta ezeket a gyönyörű képeket, tehát mondhatni úgyis, hogy városi környezetben, csakhogy Nagymaroson még találkozni élő természettel. A verseket a túlparton élt Áprily Lajos költőtől idézzük, a szövegrészletek pedig 1934-ből és 2014-ből származnak.  Reméljük, a madarak kitartanak mellettünk, de ezért nekünk is tennünk kell!  

Olyan némán suhannak, mint az évek,
álmatlan évek végtelen vizen.
Bátran vágnak az ismeretlen éjnek
s ki hol kötnek, nem tudja senkisem.

Utolsó fény játszik a vizek árján,
estébe fúl a harmatos határ,
s föléjük, mint egy hamvadó szivárvány,
kitérő ívet húz a jégmadár.

(Áprily Lajos: Utolsó tutaj - részlet)

Valamikor régen, mikor még szabadon garázdálkodtak, a hegyi patakok telve voltak pisztránggal, hallal, mikor még nem járta az erdő minden zugát az ember, a jégmadár egyedül halászott, ott ült buksi fejével nagy komolyan valami víz fölé nyúló ágon vagy kövön lesve a jó szerencsét: halzsákmányát. Ez is gyönyörű szinpompás madár. Fészkelése nálunk több mint valószínű, de mert annyira óvatos és félénk — tanyáját partom­lásokba vájja — fészkét megtalálni szinte lehetetlen. Néha láthatjuk csak az Ipoly, Duna mellett leggyakrabban Börzsöny vadhalas pa­takjainál.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága, 1934)

A "trópusi kinézetű" szalakótaalkatúak minden hazai faja (szalakóta, gyurgyalag, jégmadár, búbosbanka) él a Börzsönyben. A szalakóta az erdőszegélyek, ligeterdők, árterek öreg fáinak odvaiban költ. A jégmadár folyóknál, a hegyság tavainál és patakjainál bukkan fel. A partba hosszan (akár 1 m) beásott költőüreg végében fészkel.

(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)

 

natar.jpg

(Nagy fakopáncs / tarkaharkály)

Még nem vonult fel magas erdejébe,
itt fuvolázgat még a halk pirók,
szól az ökörszem cserregő zenéje,
rajban cincognak még az őszapók.

De szaggatott emelkedésre készen
pacsirta szól; küllők rikoltanak,
s rigó-torokból frissen és merészen
kibuggyan már s nő-nő a dal-patak.

A forrásnál pár fürge cinke perget
becéző szót: Kicsi ér! Kicsi ér!
Nagy tarkaharkály járja fenn a kertet
és néha kasztanyettával kisér.

(Áprily Lajos: Koncert)

Legszebb madaraink közé tartozik a már Csonkamagyarországon is annyira ritka fekete harkály. Nem szereti a lármát, a kultúrát,) magányos remeteként él az erdő mélyén. Fészkét a léghozzáférhetetlenebb helyeken, öreg bükkfák csúcsán vési ki. Nálunk egyedül a Börzsönyben fészkel, ott is a diósjenői vidéket kivéve pusztulóban van és lassan erdő tarolásával eltűnik ez is a soha vissza nem térő múltba, mint ímegannyi szép madarunk. Koromfekete ru­hája, vérvörös feje, hátborzongató hangja annyira hozzá tartozik az erdő romantikájához, hogy nélküle talán nem is lenne erdő az erdő.
A nagy fakopáncs, a fehérhátú fakopáncs s a közép fakopáncs, majd mindenütt fészkel erdőségeinkben. A kisfakopáncs (Dendro-copus minor) sokkal ritkább az előbbieknél. A háromújjú harkály és a szürke küllő csak elvétve kerül hozzánk, míg a zöld küllő szorgalmasan kopogtatja beteg fáinkat.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

A fakopáncsok vagy tarkaharkályok is odulakók. A kis fakopáncs a Magas-Börzsönyre és környékére jellemző, a nagy fakopáncs megtelepszik a zárt erdőkben is. Az ország más részeiben az emberi települések közeléből a nálunk először 1937-ben megjelent balkáni fakopáncs szorítja ki. A fakopáncsok fiókáikat a lombon, növényeken talált ízeltlábuakkal, hernyóval, pókkal, bogárlárvával etetik, amúgy harkály módra csak a költési időszak után kezdenek kopogtatni. Önmagukban is nagyon értékesek, de tudni kell, hogy az általuk vájt odvak számos más madár (cinegék, csuszkák, nyaktekercs, stb.) és emlősfajnak (denevérek, pelék, stb.) teremtik meg a létfeltételeket. Ezt a pótolhatatlan szerepet elismerve szokás a harkályokat "kulcsfajoknak" nevezni.

(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)

fakusz.jpg

(Hegyi fakusz)

A fakusz szorgalmasan keresgéli a rovarokat, álcákat erdeinkben, kertjeinkben. Közönséges úgy rendes, mint a rövidhajú (Certhia fám, brach.) fakusz is. Ugyanígy a csuszka is. A cinegék népes családja szép számmal van képviselve vidékeinken. A széncinke a leggyakoribb, utána következik a közönséges barát cinke (Parus pal. communis) a hegyi barát cinkét még nem tudtuk megtalálni, majd a kék cinke, s mint legritkább valamennyi közt a fenyves cinke fejezi be a sort. Ezek a bájos apró madarak az őszapóval együtt. melynek mind a két fajtája előkerül vidékünkön (Aegithalus caudatus és caud. europeus) fáradhatatlanúl sürögnek, fo­rognak a fákon, szedegetik a hernyókat, rovarokat, mérhetetlen hasznot hajtva. Minden kiméletet és dédelgetést megérdemelnek. Há­lásak is érte, mert a téli etetést s a fészekoduk kirakását, gyümöl­csöseink kitisztogatásával fizetik meg. Az erdők pusztulásával ők is szenvednek, mert fészküket faodukban rakják. Ezért kell mester­séges fészekoduk kiakasztásával elősegítenünk szaporodásukat.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

cs2.jpg

(Kék cinege)

 

barcin.jpg

(Barátcinege)

"Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok."

Áprily Lajos: Március - részlet

Egy kapcsolódó anekdota:

Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor és Áprily Lajos egyszer ezekről a daktilusokról vitatkoztak. Nagyon jó barátságban voltak, szerették is egymást, a költő éppen a tanár úr Szilágyi Erzsébet fasori otthonában vendégeskedett, amikor a házigazda nekibátorodott és megkérdezte: „Lajos bácsi, biztos, hogy daktilusokat mond a picinyke szénfejű cinke?” Áprily azt válaszolta: „Hát miért? Szerinted nem?” Lőrincze tanár úr ráfelelte, hogy: „Nem. Énszerintem anapesztusokat. Mert nem azt mondja, hogy tá-ti-ti, hanem azt fütyülgeti: ti-ti-tá. És Lajos bácsi is egy másik versében azt írja, hogy »ki-csi-csűr, ki-csi-csűr«, tehát nem tá-ti-ti, hanem ti-ti-tá.” Lőrincze professzor úr tovább érvelve felemlítette, hogy Szent György-napkor ők is azt hajtogatták mindig Szentgálon: mondja már a cinege, hogy „tu-tyi-kő, tu-tyi-kő, tehát most már posztóból való cipőt is fel lehet venni, mert jóra fordult az idő. Bájos volt a költő, mosolygott, és azt mondta: „Hát, tudod, attól függ, hol kezdi el, meg hol hagyja abba.”

Kő András: A cinke éneke (Magyar Hírlap, 2019)

mok.jpg

Egy kakukktojás: 

A zápor sűrű cseppekben szakadt,
fácán futott az odvas bükk alatt.

A mókus nézte félig álmosan
s szólt: Boldog itt, akinek odva van.

(Áprily Lajos - Erdei jelenet)

vorosbegy.jpg

(Vörösbegy)

Szajkó, rigó, vörösbegy nem hagy el, nem mond búcsút a nyár felhőivel. Ha hóviharral ránkszakad telünk, a völgyben itt borzonganak velünk.

(Áprily Lajos: A hűségesek)

Örvös rigót mindössze egyszer figyeltek meg, akkor is átvonulóban a börzsönyi Nagymánán 1927-ben. Fekete rigó mindenütt kö­zönséges, épp így az énekes is. A léprigót már fészkelve is találtam, míg a fenyves rigó és a szőlő rigó csak őszi-téli vendégünk. Ök az erdő énekművészei, s nálunk talán csak a fülemüle dalol szebben. Nálunk csak a kis fülemüle közönséges, a nagy fülemüle fészkeléséről biztos tudomásunk nincsen. Kőbányáinkban, néha az országúti kőrakásokban fészkel a hantmadár, de nem nagyon gyakori itt. A házi rozsdafarkú igen közönséges, ennél valamivel ritkább a kerti rozsdafarkú, míg a vörösbegyet megtaláljuk mindenhol.
Lapályaink, domb és hegyvidékeink hála Istennek sűrűn vannak benépesítve madárral s úgyszólván csonka Magyarország leggazda­gabb megyéi ebből a szempontból. Vizeinkre, ha nem is nagy mérték­ben, de ugyanazt mondhatjuk.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

 

oszapo.jpg

(Őszapók)

Áprily Lajos: Madarak
„Pascua qui volucrum vivus
Walthere, fuisti…”


Hó esett. A tar hegy orma
habfehéren integet.
Erdőkből a hó leűzött
őszapókat, pintyeket.

Almafánk és csipkebokrunk
madarak tanyája lett…
Walther von der Vogelweide
lelke száll a kert felett.

Titkos erdőn, vadcsapáson,
babonás ösvényeken
ez a nyugtalan madár-raj
hányszor volt kísértetem.

Mennyi füttyös és bolondos,
vígan cserregő barát…
Megetetem Walther von der
Vogelweide madarát.

Most a ködből méla hangok
hullanak, mint halk rímek.
Bús pirók-jel. Csak varázsló
és poéta érti meg.

Pinty felel rá. Cinkeszó. – Most
szállingózni kezd a hó.
S Walther von der Vogelweide
megölel a múlton át, mint
mesebeli nagyapó.

 

 

olyv.jpg

(Egerészölyv)
Vajon él-e sólyom a Börzsönyben?
A ragadozómadarak a Börzsönyben megtalálják fészkelésükhöz a háborítatlan erdőket, zavartalan völgyeket, meredek sziklákat és faóriásokat is. Féltett ritkaságunk, a kerecsen a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. Több évig költött az Inóci kőbánya kőerkélyén, de a fészekrablók miatt állandóan őrizni kellett. Fő tápláléka az ürge, értük a hegyvidék belsejében költő pároktávoli legelőkre is elrepülnek. A vándorsólyom előbb csak ritka vendég volt, majd a múlt század végén megtelepedett. Főként galambféléket zsákmányol. Kisebb a kerecsennél, de erőteljes, acélos madár. A feleakkora kis sólyom téli vendég, kisebb madarakat eszik. Az alig galamb nagyságú, elég gyakori kabasólyom elkapja a szitakötőt, és más repülő rovarokat, de a fecske sem menekülhet előle. Az ártéri erdőkben és hegyvidékeken is megtelepszik, elfoglalva a dolmányos varjak facsúcsra épített fészkét.
Az egerészölyv a Börzsöny, de egész Európa leggyakoribb ragadozó madara. Sok mindenre vadászik, télen szinte csak mezei pockokra, ezért le is húzódik a hegyekből. Nagy szerencsével két sajátos étrendű, és ritka fajjal, a darázsölyvvel és a kígyászölyvvel is találkozhatunk.
(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)
...és mit teszünk a helyi élővilág érdekében?
Az Országgyűlés 1991. áprilisában hozta létre a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységek, az Ipoly-völgy és a Szentendrei-sziget egyes területein.
A Dunakanyar Budapest és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő-, és tartós üdülőterülete, ahol az alapvető gazdálkodási célokon kívül az erdőknek ki kell elégíteniük a lakosság pihenési, természetjárási és sportolási igényeit is. Az üdülőnépességet vonzó Dunakanyarban a beépítési törekvések a védett területeket is elérhetik. A jelenlegi jogi szabályozás, az önkormányzatok kritikus anyagi helyzete az ütközések fokozódásához vezethet. Mindezek a helyi állatvilágot is veszélyeztethetik, amellyel reméljük, hogy nem szakad meg a kapcsolatunk...
k1.jpgk2.jpg
(Dunakanyar, 1991)
Címkék: Nagymaros
1 komment
2021. június 27. 17:19 - fabiane

A dunakanyari gőzhajózás kezdetei

vade.jpg

Vadas Ernő: Dunakanyar (1930)

Az első Pest-Esztergom járatot a szobi vállalkozó család, Luzcenbacherék indították 1860-ban. Aztán már a bécsi hajók is megálltak nálunk...

szob_4.jpg
(Képes Újság, 1864)
Szob hontmegyei falu, a Duna bal part­ján, közel az Ipoly vizének beszakadásához, mely fölött a vasút nemrég épült pompás hídja áll, Esztergomtól és Visegrádtól egy-egy órányira fekszik; a fökáptalan birtoka, magyar és tót lakosainak száma 840. Van pálya-udvara is, s ott a gőzhajók is kikötnek. A természet utáni rajzunkon 1 alatt a katholikus templom, 2 alatt Luczenbacher háza, 3 Csákihegy, 4 alatta vaspálya-udvar, 5 alatt a Luczenbacher-család sirkápolnája, 6 alatt a Duna jobb partja tűnik fel. 
(Képes Újság, 1864)

Luczenbacher Pál 1818-ban született Szobon. Apja, Luczenbacher János helyi birtokos, a Duna, Garam és az Ipoly folyók halászatának bérlője és nagykereskedő volt.

Luczenbacher János egyszerű halász volt, Hontmegye Szob helységében, kinek egyszerű foglalatossága mellett abból állott első spekulatiója, hogy falujában s a szomszéd helységekben fát vásárolt össze, s azt jó sikerrel addig szállitgatá Pestre, mig megtakargatott szerény nyereségeiből végre hajót birt vásárolni, melynek segitségével aztán rendezett fakereskedésbe vágott.

Iskolai tanulmányainak befejezése után Pál, testvérével Luczenbacher Jánossal (1816-1877) együtt otthon segítették apjukat munkájában. Apjuk halála után együtt folytatták annak munkáját. 

lb.jpg

Luczenbacher Pál és János (Vasárnapi Ujság, 1861)

A testvérek 1860. májusában kaptak hajózási engedélyt Pest-Buda területére, majd novemberben az ország összes vizeire. Első hajójukat az Inn-Donau Társaságtól vették, mely a Szent István nevet kapta. E hajóval indították meg a Pest-Esztergom közötti járatot. Csak pár évig tudták üzemeltetni...

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Luczenbacher_P%C3%A1l )

szig_2.jpg

Luczenbacherék Szent István gőzöse (Fortepan/Klösz György)

1867-ben gőzhajóval indultak a Párizsi Világkiállításra a Duna-Rajna-Majna-Szajna útvonalon - a gőzgép Szobról származott, Mariskából Hableány vált...

mar_6.jpg


Konkoly Thege Miklós, a híres csillagász, aki kortársa volt Hartmann Józsefnek, az Óbudai Hajógyár tervezőjének, a következőképpen írt a vállalkozásról: Luczenbacher Pál szobi fakereskedő, a magyar hajózás és hajóépítés egy másik úttörője, szobi fahajógyárában 1861-ben épített egy kis kerékmeghajtású gőzcsónakot, a Mariskát. Luczenbacher általában szerencsés kezű ember volt, vidéki kereskedőből élete folyamán három-négy millió korona vagyonnal rendelkező főrendiházi taggá lett, de a Mariska bizony rosszul sikerült, hajózásra nem igen lehetett használni. A hajótestet, amely fából készült, hamar szétverték, és a gépet, amelyet egy magyar mérnök tervezett, az ócskavas közé dobták. Ekkor szerzett Hartmann tudomást a Mariska kiselejtezéséről s még idejében bejelentve szándékát, sikerült a gépet a pusztulástól kimentve megvásárolnia. A szükséges javítások után ezt a gépet egy kitűnő Höcker-féle kazánnal kiegészítették és Széchenyi Ödön gróf Hableány nevű kisebb hajójába beépítették. A gróf a Hableánnyal kiment az 1867. évi párizsi kiállításra, ahol ugyan a többi hasonló nagyságú hajóval sebesség tekintetében nem versenyezhetett, mivel azok az időközben felfedezett, de Magyarországon még nem elterjedt hajócsavarral voltak meghajtva, azonban a hajó termei s általában egész kiállítása, „mert ehhez Hartmann értett", igen sikerült s ízléses volt, s ezért sikert aratott. Még a kiállítás időtartama alatt Nadar francia fényképész és híres léghajós megvásárolta a gróftól a hajót. 1871-ben a porosz—francia háború idején Nadár a Marne folyón felderítést végzett, de közben felfedezték és elfogták. A hajót hadizsákmány gyanánt a Rajnára vitték és a személyforgalomba állították. Itt robbant fel 1874-ben, helytelen használat következtében a Hableány, amely Hartmann egyik romantikus vállalkozását megtestesítő, jól sikerült alkotás volt.
„Mindenekelőtt tehát oly nagyságú hajót építettek, amely úgy hosszúságra mint mély járatára és szélességére nézve a legkisebb mélységű s legkeskenyebb folyókban illetőleg csatornákban használható legyen.” Széchenyi Ödön
A Hableány gőzös nem volt nagy, hossza 20 métert tett ki, szélessége mindössze 3,66 méter volt, azaz alig volt nagyobb egy mai csuklós busznál. A hajó merülése mindösszesen 46 centiméter volt, ez ideálissá tette a belvízi utakon való közlekedésre.
Az utazás 1867. április 6-án indult, és 43 nappal később, május 18-án ért véget Párizsban. Az útvonal a Dunán vezetett a Lajos Csatornáig, amelyen keresztül érték el a Majna-Rajna vízi utat. A Rajnáról hajózható csatornákon keresztül értek a Marne folyóra, majd a Szajnára és így Párizsba. A Lajos csatorna a Duna és a Rajna folyók vízgyűjtő területeit kapcsolta össze, I. Lajos bajor király építette ki 1836-1845 között 177,6 kilométer hosszan, számos zsilippel, ám keskeny volt a nagyobb hajóknak, és ekkor komoly kereskedelmi forgalomra nem volt alkalmas.
A 2000 kilométeres út nem volt zökkenőmentes, szinte azonnal történt egy olyan meghibásodás, ami miatt Bécset már vontatva érte el a hajó, de itt sikerült a hibát kijavíttatani. A később is előforduló hibák mellett a zsilipeknél való várakozás is hátráltatta az utazókat. Mindemellett a német városokban mindenütt érdeklődve várták, a lapok írtak róluk. Április 25-én értek Passauba, május 2-án érték el a Majnát, majd egy rövid frankfurti szervizelés után május 6-án már Strasbourgnál jártak. Párizsban is várták a hajót a Jena hídnál, kikötésnél Jules Verne fogadta az utazókat, akit az út és Széchenyi Ödön inspirálta a Dunai Hajós című mű megírására.

(Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911)

  amand.jpg

Párkány és Esztergom 1868-ban - a kép Amand Helm bécsi fotós Duna-albumában szerepelt

 

Ekkor már szükségessé vált a dunakanyari kikötőhálózat kiépítése is:

verreg.jpg

Hajóállomás megnyitása volt f. hó 7-dikén (csütörtökön) Verőczén. Annak idején említettük, hogy a budai zeneakadémia azon okból nem tarthatta meg Migazziba való kirándulását, mert Verőczén nincs gőzhajózó állomás. Ilyen és számos hasonló eset már előzőleg arra bírta Verőcze község képviselőtestületét, hogy áldozatokat kötött le az esetre, ha a Duna- gőzhajózási társaság Verőczén állomást létesít. Hosszas utánjárásra sikerült annyit kivinniök, hogy az esetre, ha 400 frtot készpénzben lefizetnek és a község ingyen kikötést enged, az állomás feltételesen 2 évre létesittetik, két év múlva azonban, ha ki nem fizeti magát, megszüntethető. A község a 400 frtot elvállalta, Kühn János pedig a saját kőfalánál a kikötést ingyen megengedte. Csütörtökön Balás Ferencz rétsági járási főszolgabíró volt jelen az állomás megnyitásánál, és miután azt rendőrileg kifogástalannak találta, sok szerencsét kívánt a társaság forgalmához, mit Gottschal István hajóskapitány a társaság nevében megköszönt. A hajóállomás ez alkalommal zöld gallyakkal és zászlókkal volt feldíszítve. Az érkező hajó mozsárlövésekkel üdvözöltetett.

(Váczi Hirlap, 1888)

dun_8.jpg

(Fővárosi Lapok, 1889)

n0894.jpg

Nagymarosi Duna-part, kikötő, szemben Visegrád, a Salamon-torony és fenn a Fellegvár. A felvételt 1894-ben készítette Dabasi-Fromm Géza (Fortepan)

Nagymarosnak hajóállomása 1863-ban, csavargőzösközlekedése Visegráddal 1890-ben létesült.

Visegrád és Nagymaros közt csütörtökön megnyilt a csavargőzös-közlekedés, zeneszóval, mozsárdurrogással, dikciókkal és természetesen bankettel. A nagymarosi kikötőhelynél vasúti megállóhely lesz s Visegrád naponként tizennyolc vonathoz nyer összeköttetést.

 (1890. május 25.)

 

vidsg.jpg

A XIX. század végi dunakanyari hajózást még nagy lapátdobos, oszcilláló gőzhajók bonyolították (Iris, Vesta). Két rendszeres hajójárat volt, a bécsi és az esztergomi - ezeket akkor már a DDSG osztrák-magyar vállalat üzemeltette.

A verőcei Tóth László írta: "Modern hajóegységek kerültek forgalomba az 1910-es évek elején. Az első osztály utasainak hálófülkék, pazar étterem, dohányzó és női szalonok álltak rendelkezésre. Minthogy a vállalatot az állam erősen szubvencionálta, a tarifák a magyar középosztály számára elviselhetők voltak, nem is beszélve a tisztviselői kedvezményről. Az első világháború nehéz élelmezési viszonyai közepette igen sok bécsi váltott jegyet a hajóra, hogy élelmiszerjegy nélkül teleehesse magát. Mi a kikötőbe jártunk, hogy ne mulasszuk el a hajókról áradó étteremillatot..."

kl_1.jpeg

"Ládába rejtve, a bécsi hajón, hagytam el az országot." - írta Kassák Lajos 1920-ban. 

hm.jpg

 bha.jpg

Verőceiek tartanak Bécs felé...

hm2.jpg

jup.jpg

Az Uranus gőzhajó fedélzetén 1935-ben 

A DGT 1928 után teljesen új, gyorsjáratú hajókat helyezett a Dunakanyar, Bécs vonalra (Jupiter, Saturnus, Uranus, Helios). Ezeket a második világháború alatt szinte csak katonai célokra vették igénybe, hadikórházakként is működtek.

 

uhk.jpg

Az Uranus 1942-ben

 

elbel.jpg

»DDSG MOTOR I. (1910) az első dunai belsőégésű motorhajtású hajó (Fortepan/Magyar Közlekedési Múzeum)

A II. villágháború végéig folyamatosan fejlődött a dunai hajózás. A MFTR hajóparkja már megközelítette a trianoni béke előtti nagyságát: 75 motoros és gőzhajója volt. A II. világháború végén a hajópark jelentős részét (valamennyi mozgásképes hajóját, 56 géphajót és 147 uszályt) Nyugat-Európába menekítették, ahonnan 1946-ban tértek haza. Egy részüket a szovjet haderő lefoglalta hadizsákmányként.

1946-ban megalakult a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. és ezt követően három év alatt a MFTR-t teljesen felszámolták. 1954-ben a MESZHART részvényeinek szovjet tulajdonban lévő ötven százaléka a magyar kormányhoz került, s a vállalat nevét Magyar Hajózási Rt.-re (MAHART) változtatták.  Ezt követően motoros, hajócsavaros vontatóhajók sorozatát vásárolta a vállalat a magyar hajógyáraktól.  

stjan.jpg

st.png

Mi meg csak nézzük, hova tűntek a gőzhajóink... (Janák Vendel munkái)

 

 

 

 

Szólj hozzá!
2021. június 20. 13:19 - fabiane

Rómaiak a Dunakanyarban - Lehet-e szellemi véderővonal a limes-ből?

ro_2.jpg

Római őrtorony romja Nógrádverőcénél (Kinszki Imre felvétele, 1930-as évek)

Most, hogy a kormány visszavonja a Limes világörökséggé való nyilvánításának pályázatát, mit kezdünk az emlékeikkel? Salacz Ádám "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viselő diplomamunkájában remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően!

Az utat az 1. századtól folyamatosan építették ki, akkor még magas harcértékű légiók és segédcsapataik védték. A 4. századtól jellemzően kisebb harcértékű határőr alakulatok vették át ezt a feladatot.

A légiók katonai táborai katonavárosok voltak, melyet sánc, árok és őrtorony erősített. A tábor központjában főhadiszállás állt, de hivatali helyiség, raktár, zászlószentély, gyakorlótér, kórház és pénztár is működött. A tisztek házakban, a katonák közös hálótermekben voltak elszállásolva. 

Verőcétől kb 1 km-re, a 12-es számú főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a Duna bal partjának egyetlen feltárt római őrtornyának alapfala. Ezt a 4. században emeltette Valentinianus császár (361-375), ám a barbárok hamarosan el is pusztították.

Egy nagyobb és két kisebb őrtorony egy fallal csatlakozott egymáshoz. Feladatuk a határ védelme volt a szárazföldön, és természetesen a vízen is. A verőcei őrtornyot ezért egy pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal, hogy közösen így óvhassák a területeiket.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

 

 

A feltárás az 1930-as években kezdődött:

uc.jpg

A leletekből az alábbi következtetéseket vonták le: 

Azt, hogy a római sereg 375-ben itt kelt át, egy másik 1934-ben előkerült bizonyíték támaszthatja alá. Paulovics ugyanis az átkelő közelében cölöpmaradványokat talált a Duna medrében. ... Azt, hogy az átkelés Verőcénél történt meg Ammianus leírása is alátámasztja, mely tökéletesen megfelel a verőcei hídfő környezetének: „Azok (kvádok) a sziklás hegyekről figyelték jövetelét (I. Valentinianus), ahová nagyobb részük a jövőbeli események miatt nyugtalankodva és aggódva hozzátartozóival együtt elköltözött. Szinte megbénultak a rémülettől, amikor saját földjükön, minden várakozás ellenére megpillantották a császári hadijelvényeket.” A helyszínen végzett terepbejárás bizonyította, hogy az átkelés feltételezhető helyével szemben lévő hegyekről nemcsak a kvádok figyelhették a rómaiakat, de azok is láthatták őket, hiszen nem esnek olyan messze a Dunától (kb. 500 – 900m), hogy szabad szemmel ne lehetett volna látni a kvád felderítőket. Emellett a Szent László – hegy, Fenyves – hegy, Fehér – hegy, Csattogó – hegy, valamint a Lósi-, illetve Morgó – patakok által határolt 4x1 km-es Duna – mező alkalmas volt arra, hogy az átkelő római csapatok a magaslati pontok megszállásával biztonságban fel tudjanak fejlődni és rendezni tudják soraikat az átkelést követően. A kvádok az átkelést felderítve nagyon meglepődtek, mert nem erről várták a rómaiak támadását, de a rómaiak terve nem sikerült, mert az átkelés lelepleződött, hiszen a kvádok „sziklás hegyekről figyelték” azt. Ezért Valentinianusnak végül nem sikerült megütköznie a kvádokkal, csak a Börzsönyben menedéket keresőkön tudott bosszút állni.

https://limes.blog.hu/2012/08/27/megerositett_atkelohelyek_a_duna_menten

Nagymaroson vélhetően egy kőtábla őrzi a rómaiak emlékét:

nm_1.jpg

Nagymaroson büszkén emlegetik az ókori szőlőtermesztést, amelynek ékes bizonyítéka a templom északkeleti oldalának aljába beépített szőlőfürtöt ábrázoló állítólagos római kori faragvány. A jobb sorsra érdemes kőlap legalább 1700 éve dacol az idővel, társai hova lettek, nem tudjuk. A templom falába a 12.-13. században építhették bele, azóta áll ellen esőnek, fagynak. Aki szeretné látni, siessen, mert bár minden írásban büszkén emlegetik, védelemre eddig nem jutott a lokálpatrióta büszkeségből és ki tudja, meddig lehet még felismerni a szőlőfürtöt.

Döbrössy Mihályné: Nagymarosi gyümölcstörténet 

Vajon tényleg volt római erődítmény a zebegényi Remete-barlangok közelében? Ez az 1975-ös cikk ezt állítja: https://tinyurl.hu/8NMN/ - a felvetett korabeli kommunikáció módját szívesen felújítanánk:

zebi_7.jpg

 A verőcei erőd mellett egy másikat is feltártak a Duna bal partján:

20210620_143927.jpg
A leggazdagabb római lelőhelyet a Visegrád-Lepencén  találták:


rvo.png

Az Élet és Tudományban 1995-ben írtak a feltárásról:

0001_1.jpg

0002_1.jpg

0003.jpg

Egy érdekesség a feltárt leletek kapcsán - a rómaiak egyedi kerámiákat készítettek a helyi agyagból:

vl_1.jpg

Visegrád-Lepence, 2.-3. század - Miért nyomták meg a rómaiak az italoskancsók, korsók oldalát?

"A horpasztott oldalú poharak csak a római korszakra jellemzőek. Az edény oldalának benyomása valószínűleg a felszín növelését szolgálta, mivel a nagyobb felületű tárgyak lassabban melegszenek fel, ezért a bennük lévő ital is tovább maradt hűvös. Az 1-2 dl-es borospoharaktól kezdve a kb. 1 l-es „söröskrigli”-ig sokféle formai változatuk ismert."

Fizikatanár kiegészítése: "Ez jogos. Ha tömör, nagy hőkapacitású (hőtárolóképességű) anyagból készült, ilyen például a cserép is, de pl nem ilyen a fém, mert az vezeti a hőt. Ez esetben minél kedvezőbb a felszín/benne tárolható bor űrtartalom aránya, annál inkább hűsen tudja tartani a benne lévő italt. Tehát minél nagyobb nagy hőtárolóképességű cserépfal jut egységnyi borra, annál tovább tartja a bor hűvösét. Viszont nehezebb elmosni..."

cirpi.jpg

A dunai római erősségek

A Dunakanyarban még a következő római helyőrségeket tárták fel:

Pilismarót - A község helyén állt az egykori római település: Ad Herculem.

Dunabogdány (Cirpi) - A település Tahi felőli határában, a Szent János-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben, közvetlenül a Duna partján feküdt a Római Birodalom (Pannonia provinciabeli) keleti határ- és védvonalának (limesének) katonai tábora. Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás.

Szentendre (Ulcisia Castra) - Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. A rómaiak 371-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt.

Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtornyok maradványait tárták fel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%B3mai_limes_magyarorsz%C3%A1gi_szakaszai

 

Pályázat született a Limes világörökségi helyszínné való nyilvánítására, amelynek megtörténte után a római emlékeket kiemelten mutatták volna be. Verőcén Grauszmann György polgármester a következő terveket mutatta be: 

turisztikai-fejlesztes-verocen.jpg

Megépül majd az egykori római hídfőállás egyik őrtornya, így képet kaphatunk arról, hogy hogyan funkcionált az a 4. században. Egy közeli trafóházból kiállítótér lesz, melynek alsó szintjén a késő római határvédelem, és a római kori hajózás kerül bemutatásra, az emeleten pedig egy vízügyi múzeum épül majd.

A kiállítóhely kialakításában Verőce Község Önkormányzata szakemberek segítségét veszi igénybe. A vízügyi múzeumban a DMRV Zrt. többek között szeretné megmutatni, hogy régen milyen gépeket használtak, illetve azt is, hogy jelenleg milyen új technikákkal dolgoznak.

Várhatóan egy 1 km hosszú történelmi tanösvény is készül majd, amelyen meg lehet közelíteni a települést a világörökségi helyszínről. Ennek külön érdekessége lesz, hogy a tanösvényen sétálva információs táblák segítségével ismerhetjük meg jobban a római kori maradványok, illetve a hajózás történetét és a katonai táborok mindennapjait.

A nagyszabású turisztikai fejlesztés Verőcén a gyerekek számára is tartogat izgalmakat. Egy tematikus római játszótér is épül majd a pályázati forrásból, amely megjelenésében tökéletesen illeszkedik majd a a fejlesztések témájához.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

 

un.png

Forrás: veroce.hu

Időközben a kormány visszavonta a limes világörökségi jelölését. Vajon megvalósulnak-e így ezek a fejlesztések?

A magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a közösen benyújtott teljes pályázat visszavonását. Erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést, az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész - írja a portál.

A Limes egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a Római Birodalom határán, ennek értékes maradványai 2009 óta Magyarország és az említett államok fontos világörökségi várományos helyszínei.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/a_kormany_visszavonta_a_limes_vilagoroksegi_jeloleset

Találtunk egy kevésbé költségigényes emlékőrző formát - Salacz Ádám epiteszforum.hu oldalon diplomamunkája a "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viseli és remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően! Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe:

terk_2.jpg

Umbert Eco - Gyufalevelek
Miért hosszabbítják meg az életünket a könyvek?
„Ma a könyvek a mi véneink. Észre sem vesszük, de azáltal vagyunk gazdagabbak, mint az analfabéta (aki nem az, de nem olvas), hogy ő csak a saját életét éli, mi viszont megszámlálhatatlanul sokat."
1991

 

 

Diplomamunkám a visegrádi ókori római limes maradványaival foglalkozik.

A tervezési program alappontjai

A rendszer (I)

A római maradványok kiegészítését, rekonstrukcióját meghatározza a fennmaradt romok mennyisége, minősége. Az őrtornyok esetében három csoportot lehet elválasztani. Első: amikről a legkevesebbet, tehát csak feltételezett helyüket tudjuk (Szentgyörgypuszta, I; Kisvillám; Rév utca aluljáró). Második: a megmaradt kövekből konkrét alaprajzi méret szerkeszthető ki (Szentgyörgypuszta, II.; Várkert). Harmadik: alaprajzok, felmenő falazatok, alapozások maradtak fenn (Kőbánya, Lepence, I.; Lepence, II). Az őrtornyok visszaállításánál, jelzésénél ezek a kiinduló pontok együtt alkotnak rendszert. A két erőd erős önálló objektum, minkét esetben egyedi arcuk van a láncolatban.

A funkció (II)

A rekonstrukciónak akkor van értelme, ha lesz funkciója a rekonstruált épületnek. Ha van funkciója, van gazdája, van, aki valóban gondozza, fenntartja a létesítményt, így a visszaépített teret valódi látogatók töltik meg élettel. Minden esetben a funkció, a szűkebb környezeti adottságból, hiányosságból, lehetőségből fakad. Ezáltal a helyi környezet formálja saját képéből adódóan az épületeket. A funkciót persze befolyásolja az is, hogy a rendszerben melyik elemről van szó, melyik csoportba tartozik.

 

Néhány eleme:
Kisvillám, őrtorony – mélázó
Földmunkák során egy 2. századi fa őrtorony maradványait találták meg. A fa váz-alap kiegészül az alsó raszterben egy gerenda kitöltéssel. Tér alakul ki a torony aljában a hegy tetején. Lehetőség nyílik az elvonulásra, gondolkodásra.
Kőbánya, őrtorony – könyvörző - 10x10 méteres alapterületű őrtorony egy belső pillérrel, ami feltehetően a tetőt tartotta.
Az új funkció: könyvörző. A régi falak nem csak anyagokat hordoznak magukban. Bennük van a kor tudása, gondolkodása, erőfeszítése. Az idő haladtával ezek az épületek egyre kevesebbet mesélnek az adott korról. De ott vannak a könyvek, amik tovább fennmaradnak az épületnél, és a könyvek, pont úgy, mint falak, magukban hordozzák a kor tudását, gondolkozását, eszmeiségét. Rengeteg könyv kerül szemétre, tűzre. Ez a torony egy mentőhely lenne az ilyen könyvek számára. A Dunakanyar fölösleges könyvei itt gyűlnének, cserélődnének. Önkéntesek felügyelnék, vezetnék a torony életét. Bárki betérhet egy kis időutazásra, olvasásra. A régi falra ráépülő új fal rétegelt ragasztott fa lemezből készülne, mely befogadja a könyveket. A belső pillér visszakapja eredeti funkcióját, megtámasztja az új üvegtetőt. Emellett új feladata is lesz: meleget sugároz majd az olvasóknak. A pillérben egy fatüzelésű kályha-rendszer lenne kialakítva. A pillér anyaga kőből készülne, így a kályha melege a pillérben jól raktározódhat. A szinteket összekötő lépcsők fémből készülnek, azok behelyezett bútorok a „falban".
A Lepence, II. őrtorony egy 18,35x18,35 méteres alapterületű építmény. Négy belső pillér osztja a belső terét a toronynak. Átlagosan 2 méteres felmenő falazat maradt meg, mely jelenleg védőtető alatt van. Bejárata a Duna felé néz.
A rekonstrukció lényege, hogy a négy belső pillért négy fénykút idézi meg, így egyszerre történik visszaállítás és új térstruktúra teremtése. Az új térhelyzet lehetőséget ad arra, hogy új kulturális intézmény jöjjön létre Visegrádon. Az emeleti tér alkalmas kisebb kiállítások, rendezvények, színjátékok, koncertek lebonyolítására. A földszinti tér pedig ennek megfelelő kiegészítő-, pihenő-, fogadóteret biztosít.
A tervezés első gondolatait Umberto Eco írása inspirálta, így a végén is azokhoz térek vissza. Diplomamunkám a Limes romok személyes olvasatának a lenyomata. A terv a valóság és az utópia határán egyensúlyoz.
https://epiteszforum.hu/ujragondolt-limes-visegrad-kornyekenek-ortornyai?fbclid=IwAR31HTueT0e23MTpIuY8zcq2WVnjyZyRHHryVkzoOroifOfS_BFdrOPe88U
Szólj hozzá!
2021. június 13. 18:46 - fabiane

A Prédikálószékre hidraulikus energiatárolót terveztek

pre.jpg

Kilátás a Prédikálószékről,1929 (Fortepan/Schermann Ákos)

A Visegrádi-hegység szép kilátást nyújtó magaslatát az 1800-as évek végétől látogatták. Az 1900-as évek végét épp, hogy csak megúszta egyben...

fj.jpg

Ferenc József kedvenc hobbija a vadászat volt, de túrákra is indult...

ki_1.jpg

(Turistaság, 1889)

rev_1.jpg

A Dömösi átkelés vonatmegálló csak az 1900-as évek elején létesült, előtte Nagymarosról kocsival érkeztek a révhez a vendégek

 Az első túraleírás 1893-ban született:

0001_1.jpg

0002.jpg

0003.jpg

(Turisták Lapja, 1893)

 

Az 1900-as évek elején már annyian érkeztek, hogy megállóhelyet létesítettek a révnél:

 

 

da.jpg

dak.jpg

(Dr. Thirring Gusztáv: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja,1914)

dom_2.jpg

Budapesti turisták a dömösi átkelésnél (Balogh Rudolf, 1913)

Időközben a Prédikálószék környéke is turistáktól elzárt területté vált:

ni1.jpg

ni2.jpg

ni3.jpg

(Nimród, 1914)

 

ram.jpg

 Rám-szakadék (Fortepan/Schermann Ákos)

rsz.jpg

(Ujság, 1929)

pll.jpg

Végül az erdők rendeletek általi felszabadítását 1932-ben kezdték meg, amikoris újra a turisták birodalmává vált...

 

pred.jpg

(Fortepan, 1956)

1958-ban, az iparosítás korszakában már a hidraulikus energiatározók egyik lehetséges helyszíneként jelenik meg a Prédikálószék:

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen mértékben tudunk élni a tározás lehetőségével hazai viszonyok figyelembevételével, általában szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy milyen nagyságrendben építhetünk ki hazai viszonylatban gazdaságosan hidraulikus energiatározókat. Tudjuk, hogy a hidraulikus energiatározó építése akkor kedvező, ha az esés nagy, a nyomócső rövid és ha a mű az energia fő fogyasztási pontjaihoz közel esik. Magyarországon az eddig végzett kutatások alapján 9 olyan helyről tudunk, ahol hidraulikus energiatározót gazdaságosan fel tudunk építeni. E 9 hely közül azt a 6 helyet választottuk ki, amely a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja a kiépítésre. Ez a 6 hely a következő : Szentmihályhegy, Prédikáló-szék, Nagyvillám, Hármashatárhegy, Badacsony, Bükk-hegység. Ezen a 6 helyen építendő energia-tározók segítségével 1 milliárd kWó-t tudnánk átvenni évente.

(Vízügyi Közlöny, 1958)

A Szent Mihály-hegy tetejére tervezett víztározóról itt írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/19/vizieromu_i 

30 év múlva pedig majdnem megvalósításra is került a prédikálószéki energiatározó:

A magyarországi szivattyús energiatározó telepítésével kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy a műszaki, a gazdasági, valamint a környezet és természetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele alapján a Duna és a Keserű-hegy között létesíthető, ismert nevén a prédikálószéki szivattyús energiatározó megvalósítása a legkedvezőbb.

Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben (Vízügyi Közlemények, 1988)

viz.jpg

A nagyközönség először 1980-ben találkozhatott az elképzeléssel, Hazslinszky Tamás mérnök büszkén mutatta be a terveket a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatban. A mérnök kezében tartott szaklap cikkéből ma is kisilabizálható, hogy a csúcstól délre két, egyenként 1,4 millió köbméteres tározót akartak építeni, úgy, hogy a hegyhátat vízszintesen levágják, és az így kialakult sík területet körgáttal zárják körül. A mesterséges tavak 20 méter mélységűek lettek volna.

A Duna vizét éjféltől kezdve két szivattyú nyomta volna fel a medencékbe, két 3,6 méter átmérőjű csövön, 4 és fél órán keresztül, a dugót pedig délután három óra körül húzták volna ki, hogy az összesen 2,8 millió köbméter víz órákon keresztül csak zubogjon vissza a Dunába, meghajtva egy 600 megawattos erőmű turbináit. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két hét alatt a Velencei-tónak megfelelő vízmennyiséget mozgattak volna fel-le a Prédikálószéken keresztül. Ráadásul egy második ütemben megduplázták volna a víztározókat és az erőmű teljesítményét is.

Bár Hazslinszky Tamás hangsúlyozza, hogy az erőmű és a csőalagutak a föld alatt lettek volna, csupán a tározóknak maradt volna nyílt vízfelületük, valamint gondosan mérlegeltek minden környezetvédelmi kockázatot, ezt sokan nem hitték el. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, és a rendszerváltás le is söpörte egy darabig az asztalról a terveket.

https://index.hu/tudomany  Gigantikus kád épült volna az ország legszebb kilátóhelyére

 

Szerencsére akkor nem károsították meg a környezetünk - védjük meg értékeinket a továbbiakban is!

predi.jpg

 Pilismarótiak kezdeményezték a Dunakanyar tájegység védett természeti területté való nyilvánítását, mi is csatlakoztunk hozzájuk aláírásunkkal!

 

Címkék: Nagymaros
Szólj hozzá!
2021. június 06. 18:06 - fabiane

Csónak- és hajófelvonulások a Dunán

fortepan_54210_1.jpgSzent István Emlékév, hajófelvonulás a Dunán - 1938 (Fortepan/Nagy Gyula)

A dunai vízi felvonulások a múlt század elején indultak a frissen alakult evezős egyletek rendezésében, és természetesen nemsokára a Dunakanyarban is elterjedtek. Csak később kaptak ezek a rendezvények politikai, vallási felhangot...

Egy korai híradás 1905-ből:

nemzetis1.jpg

evegy.jpg

nemzetisp2.jpg

Tóth László helytörténész így írt a 20-as évektől a pesti nyaralók által szervezett verőcei felvonulásokról:
A terrénum, amelyben a verőcei társaság igazi kedvét lelte, az ünnepségek és mulatságok szervezése volt. Ebben páratlan tökélyre vitték nyári szerepléseiket. Az Anna bálok, a Szent István napi ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában Frohner Románnak vezető szerep jutott. Ő vezette le az elmaradhatatlan tüzijátékokat, a dunai lampionos csónakfelvonulást, amelynek záró csónakjában, amely egy nagyméretű molnárladik volt, Pitykó cigány és bandája húzta az indulót. Ebben a vízi járműben, mint kormányos foglalt helyet helyet Frohner Román, aki innen dirigálta az egész felvonulást és gyújtotta meg a tüzijáték kezdetét jelző első rakétát. A parti villák kertjeiben a lampionok százai egészítették ki a tüzijáték fényeit, és ebben az utolsó fázisban meggyújtott görögtüzes hangulatban ért véget a mulatság a nagyvendéglő nagytermében. Ez egyben a hangulat tetőfokát is jelentette.
Zebegény sem maradhatott le, ott sportversenyekkel párosították a víziünnepélyt - a védnök politikusok, egyházi személyek közül Koperniczky zebegényi, Keve Károly szobi születésű volt, a többiek pesti nyaralók:
zebip.jpg

fb_img_1622976875428.jpg

A 30-as években Apponyi grófnő is szervezett dunai ünnepségeket a Virágegylete számára:

 

fb_img_1622976582649.jpg

 


Mikulás jön át a Dunán (1934) - Zebegény nagyasszonya, gróf Károlyi Lászlóné szül. gr. Apponyi Franciska, mint Napraforgó, virágegylete számára az idén is érdekes és eredeti elgondolású Mikulás-estét rendezett december 6-án, melyen nemcsak a háromszáznál több tagot számláló virágegylet vett részt, hanem az egész község is. Az ünnepély az enyhe, sötét esti órákban, a Dunaparton zajlott le. Pilismaróti Dunapartról tűzijáték jelezte az onnan Zebegénybe igyekvő Mikulás indulását, ki feldíszitett és villamoslámpákkal kivilágított nagy csónakon helyezkedett el segítő társaival. Remek, felejthetetlen látvány volt a sötétben lassan közeledő kivilágított csónak, melyen fényes nagy kereszt és ragyogó csillag alatt állott csillogó ruhában a magas Mikulás, sok szeretetcsornagja közölt. A fűtött meleg szobákban várakozó gyermeksereg álmélkodva vonult a Duna- partra, ahol már elhelyezkedtek a szülők és más érdeklődők. Rövid ima és kisebb beszéd után szétosztották az édességeket tartalmazó sok csomagot. Minden egyleti tag, kicsi és nagy, kapott 1-1 csomagot. A Mikulás érkezését végignézte a kegyelmes asszony is két kis unokájával.

A fővárosban 1935-re már turisztikai rendezvénnyé vált a felvonulás, és a politikai jelképek is megjelentek:

0001.jpg

0002.jpg

csf.jpg

A pesti nézőközönség

1934-ben politikai hajófelvonulást rendeztek Horthy tiszteletére - ide motoros járműveket vártak:

hod.jpg

Egy szemtanú leírása szerint a korabeli dunakanyari csónakfelvonulás leképezte a politikai fenyegetést is:

Ízléstelen tüntetés Szent István napján  
Igen tisztelt Szerkesztőség! Szent István napján kínos látványnak voltam a tanúja. Nagyobb társasággal - többek között két külföldi vendéggel - csónakkirándulást tettünk Nógrádverőcére, ahol a Duna-partról néztük a nagy nemzeti ünnep alkalmából rendezett lampionos csónakfelvonulást. Legnagyobb meglepetésünkre az egyik csónakról egy két méter átmérőjű hártyapapíron percenként egy nyilaskereszt rajza villant fel. Ez a szent-istváni gondolattal ellentétes szimbólum a parton álló nézőközönségben meglepetést és felháborodást váltott ki. Mindenki elítélte ezt az eljárást, amely minden magyar magasztos ünnepét pártagitációra akarta kihasználni. Külföldi vendégeinknek, akik behatóan érdeklődtek a nyilaskereszt szerepe iránt, nem tudtam megmagyarázni, mi köze van Szent István kettős keresztjének a nyilaskereszthez.
Tisztelettel: (Aláírás).
(Esti Kurir, 1937. augusztus)
A felvonulások pompájáról a következő rendszer sem mondott le:

 vv.jpg

(Népszava, 1958)


fb_img_1623040541008.jpg

Lampionos kajakfelvonulás - Verőce, 2015 (Fotó: Zirig Árpád)

A Dunakanyarban napjainkban is megrendezik a Szent István napi lampionos csónakfelvonulást. Verőcén ezt mindig trombitaszó kíséri, ennek története a következő:

sc_1.jpg

Schuppauer Anita írta a Verőce Anno oldalra: "Apukám először 1967-ben játszotta el a lampionos csónakfelvonuláson az Il silenzio-t. Ami azóta is nagy siker az ünnepségsorozatban. 17 éves volt mikor egy fellépésről épp a Dunára érkezett. Tömör Gyuszi bácsi mondta neki: - Gyerek ülj be a csónakba és fújjál valamit. Azóta átadta a stafétát a fiának és sok éve már ő fújja."

dka.jpg

A csónakfelvonulások hagyománya a mai napig él. Most "hagyományteremtő szándékkal" hajófelvonulást hirdetnek - mi jobban szeretnénk, ha a környezetkímélés szempontja miatt is maradnánk az emberi erővel meghajtott járműveknél...

Dunakanyarkult Egyesület az egymeder csoport tagja, amely azért jött létre, hogy segítse egy mederbe terelni azon törekvéseket, amelyek a Dunakanyar fenntartható fejlődését tűzték ki célul. Legyen szó környezetvédelemről vagy fenntartható turizmusról. 

Szívesen megrendeznénk szezonindításként egy evezős hagyományőrző találkozót!

 

 

 

 

 

Címkék: Verőce Zebegény
Szólj hozzá!
2021. május 24. 17:46 - fabiane

Gizella-telep - Szanatórium és vízgyógyintézet Lepencén

san2.jpg

A Visegrád melletti kórházat és gyógyfürdőt az 1910-es évek elején létesítették. Csak 1973-ban derült ki, hogy termálvízlelőhely felett fekszik.

gizi.jpeg

vis_pap.jpg

Az intézet történetének első szakasza, Riegler József Ede nagyiparos idejére esik.  Az első világháború előtti időszakban a Gizella-telepi Kórház területén működött Riegler József Ede Papírneműgyár Részvénytársasága.  Riegler ott teremtette meg feltételeit egy gyógyintézetnek.  Felismerte, hogy a Duna jobb partján emelkedő hegyvidék legszebb részlete Visegrád és Dömös között található.  A történelmi emlékek lábainál hömpölyögnek az északról dél felé tartó Duna hullámai.  Ezen romok vidékén, köz vétlenül a Duna mellett, egy gyönyörű árnyas erdővel borított hegy lábánál, minden zajtól félre eső, derült éghajlatú tiszta és pormentes levegőjű, regényes szépségű helyen fekszik Gizella-telepfürdő klimatikus gyógyhely és vízgyógyintézet - írta tájékoztatójában Riegler.  A fürdőtelepet övező árnyas erdőnek jól gondozott séta útjai a legszebb kilátáshoz vezetnek.  Ezek sűrűn el vannak látva pihenőpadokkal, és lugasokkal - írja ismertetőjében a Gizella-telep gondnoksága.  A Gizella-telep fürdőre az ország bármely részéről, vasúton és a Dunán hajóval, könnyen el lehet jutni - folytatja a tájékoztató.  Külön ágyért naponta 1,2 korona, kiszolgálásért személyenként naponta 50 fillér a fizetendő összeg.  Részletesen ismerteti a tájékoztató a napi étrendeket, fürdő árakat, és egyéb gyógyászati ellátásokat.  „Ragályos betegségben" szenvedő betegek a fürdőtelepen lakást nem kaphatnak.  Mindennemű hazárdjáték szigorúan tilos.  A tenisz, tekepálya és - „csónakda jegyek" a fürdő igazgatóság irodájában előre váltandók.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_75_06.htm

gizi2.jpg

A vízgyógyintézetek divatja

lig.jpg

Az egyik legrégebbi műintézetben, dr. Batizfalvynál az Aréna út 82. alatt - a Velodrommal szemközt - az idegbetegek gyógyultak. A Városligeti fasor 15.-ben épült föl az Elektromágneses gyógyintézet, ahol az álmatlanságtól az isiászig, a gyomoridegességtől az ideges viszketésig gyakorlatilag minden tünetet sikerrel kezeltek a modern villamos eljárások segedelmével. A nőbetegekre szakosodott a szomszédban dr. Grünwald Mór, míg egy kicsit odébb sebészetet és belgyógyászatot is működtettek dr. Herczelnél.

A kúramódszerek zöme igen varázslatos képzeteket kelt, habár a "villamozás (galvan, faradikus és Franklin-áram)", akárcsak a "massage (diaetetikus és orvosi, vibratiós és rotatiós)" és a Svéd-gymnastika is lefordítható mai magyar nyelvre. Az olvasót mégis az lepi meg igazán, hogy a legtöbb szanatórium neve mellett még egy meghatározás olvasható: vízgyógyintézet. Manapság, amikor a fürdő automatikusan termálvizet jelent, és Budapest fürdőváros is elsősorban a gyógyvizeire büszke, már csak a régi könyvek segítenek felidézni, hogy egykor Pest-szerte számos intézmény épült a bőséges hozamú, tiszta vizet adó erekre. Ezt a forrást aknázta ki a Hungária fürdő, akárcsak a Hársfa utcai vagy az Erzsébet körúti tisztasági fürdő, erre alapozott dr. Renner, amikor létrehozta a Valeró - ma Kürt - utca 4. alatti vízgyógyintézetet, és ezt a pompás hideg nedűt használták a Fasor-környéki szanatóriumokban is.

Kádakban és medencékben gyógyult itt a tehetős pesti lakosság, alkalmaztak jódfürdőt, taposófürdőt és vízsugárfürdőt - avagy skótspriccet -, sőt a Liget keleti sarkában, egy tágas parkban kiépített István úti szanatóriumban mindezt olyannyira tökélyre fejlesztették, hogy a vízgyógyintézet "valósággal látványosságszámba ment". Ez persze nem volt olcsó mulatság. A Fasor Szanatóriumban például 1 korona 20 fillér volt az egyszeri vízgyógymód, 50 fillér az ülőfürdő, ugyanannyi a lábfürdő és a zuhanyozás; 3 koronát kértek viszont a szénsavas fürdőért, 2 és 6 korona között az orvosi masszázsért.

Mindennek ma már nyoma sincs. Az István úti vízgyógyintézet helyén iskola épült, Batizfalvy szanatóriuma idősek otthona. Ami megmaradt az egymás mellett sorakozó egykori Grünwald-, Glück- és Herczel-féle intézményből, az a Belügyminisztérium kórházaként szolgál. Dr. Renner vízgyógyintézete élt a legtovább, Kürt utcai tisztasági fürdő néven ismerhették.

Akkor, 1909-ben persze még sejteni sem lehetett a majdani végkifejletet. A szanatóriumok virágkorukat élték, és az, amelyik majd a legnevesebb lesz közülük, épp csak készülődött a nyár végi nyitásra. Természetesen ott is építettek vízgyógyintézetet. A Nagy János - ma Benczúr - utca 47. alatti Liget Szanatóriumban többek között mechanoterápiás és testegyenészeti osztállyal, szénsavas és villamos fürdőkkel, iszapkezeléssel várta betegeit az alapító, dr. Jakab László.

Vízgyógymód a Liget szélén

Ebben a Liget Szanatóriumban töltötte Ady utolsó napjait, de járt itt Krúdy Gyula is.

A ligeti fürdők egyikének tulajdonosa az a dr. Renner volt, aki aztán Gizella telepen is feltűnt.

 

zsidoanyag_multesjovo1911_1912-1600372782_pages181-181.jpg

(Múlt és Jövő, 1912)

Renner Adolfról a következőket írták: orvosdoktor, tanársegéd a m. kir. egyetemen és okleveles tanár, orvos Budapesten, vízgyógyintézeti tulajdonos; 1879-ben Bécsben nyert orvosdoktori oklevelet.

san.jpg

1920-ban majdnem elkelt a szanatórium: 

 azujsag_1920_12_pages60-60.jpg

De aztán új főorvossal megint népszerű lett:

szinhazielet_1922_22_pages41-41_1.jpg

(Színházi Élet, 1922)

...és újabb házak is épültek:

gt2.png

azestharmaskonyve1923_pages446-446.jpg

(Az Est Hármaskönyve, 1922)

ko_5.jpg

(Fortepan, Magyar Bálint)

Itt töltött időt Magyar Elek (a kép bal alsó sarkán), az Ínyesmester szakácskönyvének írója és Kosztolányi Dezső: 

 https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/11/kosztolanyi_a_dunakanyarban

1927-ben az OTI megvásárolta a 25 holdnyi területen fekvő intézetet.  Ekkor nevezték el a gyógyintézetet Horthy Miklós Munkásszanatóriumnak.  A csupán nyári üdülésre alkalmas gyógyintézményt az OTI télre-nyárra lakhatóvá tette.  Az épületeket megfelelően átalakítva 1929.  július 19-én adta át rendeltetésének.  Addig a biztosítottak nyaralásra szoruló kiskorú gyermekeit (400 fiút, 200 leányt) nyaraltatták három három héten keresztül.

gt20.png

OTI szanatórium parkja, 1930 (Fortepan/Kurutz Márton)

gize.png

1930-ban medencét építettek, amelybe majd több mint 40 év után érkezett termálvíz

 

1933-ban a fürdő és szanatórium közti térségen emeletes toldaléképület létesült, és a szanatórium röntgenlaboratóriummal bővült.

1937-ben nagyobb szabású építkezésre került sor.  A szanatórium épületével összefüggő emeletes új épület létesült és tető alá került a művészi kivitelben épült, 160 személyt befogadó kápolna is.

A II.  világháború alatt is működött az intézet, de szerencsére csak kevés kárt szenvedett.  1950-ben mint állami szanatórium, az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá került, majd 1951-ben a Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya vette tulajdonba.  A szervezett ágyak száma az idők folyamán 240-re emelkedett, majd komfortosítás után 200 ra csökkent.  Később - átépítést követően - ismét 250 ággyal működött.

Gyomor- és bélfekélyes betegek mellett beutalást nyertek könnyebb természetű idült betegségben szenvedők is.  A gyomor- és bélfekélyes betegek gyógyításához szükséges nagy tejmennyiséget az intézet a helyszínen beszerezni nem tudta, ezért az ingatlan mellett saját gazdaságot, így tehenészetet is létesített - ugyancsak a kórház gazdaságában sertéshizlalda is működött.  Szépen tevékenykedett a konyha kertészet is.  Innen kapta az intézet a friss zöldségeket.

Több országszerte ismert személyiség keresett az intézetben panaszaira enyhülést.  Például Sánta Ferenc Kossuth díjas író, Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, Kamondi László, Hegedűs Géza írók stb.  Éle le utolsó heteiben itt kezeltük Áprily Lajos költőt.  Megfordult intézetünkben Tamási Áron író is.

(A Visegrádi Szakkórház története)

le_1.jpg

 

Termálvíz a Dunakanyarban!

 


A Visegrád, Lepence-völgyi hévízkút műszaki átadás-átvételén, 1973. október 1-én minden érdekelt intézmény képviseltette magát. Ez az esemény azért is volt igen jelentős, mert már az első nagyobb mélységű, 632 m mély kutatófúrás az 1956-57-es években szénfeltárásra irányult ugyan, de a medencealjzatot képviselő triász időszaki üledéket nem érte el. Az újabb kutatófúrás létesítésének gondolata 1968-ban merült fel ismét és elsősorban azért, hogy a nagyközség és az akkor Lepencén kialakított Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) Alkotóháza a talajmechanikai laboratóriummal együtt, majd a szerény kivitelű üdülőrészleggel kiegészült telep hévízellátása megoldódjon. 
A több évig tartó tervezés és előkészület után végül sikerült biztosítani egy 1200 m mély kutatófúrás pénzügyi fedezetét, így azután 1973. május 2-án elkezdte a fúrást a Lepence-völgyben. A változatos földtani felépítésű területen a kemény vulkáni és ugyancsak kemény mészkő rétegek harántolása komolyabb gondot nem okozott a kivitelezéskor és még fél év sem telt el, máris sikeresen befejeződött szeptember végére az 1300 m mély hévízkút 

A
hévíz a VIKUV-telepi hasznosítással (1974) közel egy időben kapcsolódott be a Gizella-telepi Gyógyintézet. Ekkor a Pilisi Parkerdőgazdaság csővezetéket épített ki a Gyógyintézetig, amely két éven át hévízzel látta el az ottani, több évtizeddel korábban létesített szabadtéri medencét. Ez idő alatt nem csak az intézetiek, hanem még a községbeliek is szorgalmasan látogatták a termálvizes medencét. A medence állapota ezután fokozatosan romlott, majd teljesen tönkrement, és így egy időre megszűnt a további hévízfelhasználás. A gyógyvíz fölé 1977-ben emeltek fantáziadús találékonysággal teraszos kialakítású, igaz, a kor építészetét magán viselő strandot.

(Hidrológiai tájékoztató, 2003 - Dr. Dobos Irma: A visegrádi hévíz hasznosítása)

Ez a strand sajnos ma már a múltté, bezárásának történetét itt lehet elolvasni: 

https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/ujranyithat-e-valaha-az-orszag-talan-legszebb-strandja-3992263/

És hogy valaha újranyit-e? Abban még most is csak reménykedni lehet!

Címkék: Visegrád
Szólj hozzá!
2021. május 17. 19:24 - fabiane

Pestre szállító kofák és dunakanyari termelői piacok

kofahajo.jpg

Kofahajó (képtul.: Fajkusz József)

A gyümölcstermesztés sokáig meghatározó tevékenysége volt a helyieknek, akik Bécsbe és Pestre vitték árujukat. Később, a nyaralók megérkeztével, a helyi piacok is felfejlődni kezdtek.
kf_1.jpg
Kismarosi férfiak a bécsi Naschmarkon szőlőt árulnak (Kismarosi Falumúzeum)
A XIX. században a svábok Európa-szerte árulták szőlőjüket. Érdekes információ, hogy a szállítókosarakat rabokkal készíttették:

 


A
szőlő-üzlet óriási mérvekben mozog, ha egyéb adatot nem is hoznék fel ennek illusztrálására, elegendő volna felemlítenem Kozma Sándor királyi főügyésznek azt az adatát, hogy a felügyelete alatt álló fogházakban a múlt évben 26,000 forint árú kosár készült szőlőszállitási czélokra, melyek legnagyobb részét a nagymarosi exportőrök vették igénybe. Mint tudjuk, Nagy-Maros vidékén a filloxera pusztitó művét már majdnem teljesen befejezte, de ez nem akadályozza a nagymarosiakat, hogy a kivitelt nagyban űzzék, utána járnak az árunak, sőt, mint értesültem hajórakományokban oda helybe is szállították nekik a termelők. A nagymarosi szőlőkereskedők teljes vaggon terheket szállítanak, e vaggonok átrakodás nélkül mennek át az idegen vonalakra; szőlőjük teljesen és sértetlen állapotban érkezik meg rendeltetési helyökre, Berlin, Hamburg és a többi külföldi piaczra és eltekintve a sporadikus ritka esetektől, melyekben néha előre nem látott eshetőségek, úgymint: a szőlő hirtelen megromlása vagy az idegen ismeretlen vevő nem szolid eljárása miatt a törekvő szállító kárt szenved, általán véve nincs panaszuk s az üzletek eredményével meg vannak elégedve.
(Borászati Lapok, 1888)
Később Pestre szállították a terményeiket:
Még sötétben indul ez a hajó abból a kanyarodóból, ahol Visegrád és Nagymaros nézegetnek át egymáshoz jó szomszédok módjára. Itt még kéknek mondják manapság is a Dunát, különösen azok, akik a kocsmacégéreket pingálják. De ennek a hajónak az utasai nem sokat törődnek a Duna színével. Félálomban helyezkednek el a hajón batyuikkal, kosaraikkal. Alusznak, mint a káposztafejek. Kendőkbe, szoknyákba burkolóznak, mintha csak ezt az egyféle ágyat ismernék életükben. Nekik ugyan hiába szólal meg a harangszó Óbudán; nekik ugyan tutulhat a kapitány; addig nem jönnek vissza az álmok országából, amíg a hajó nagyot kanyarodva ki nem köt a nagyvásárcsarnok előtt.
A tavasz hajója viszi el a pénzt Pestről (1925)

kpi.jpg
1910-es évek
kof1.jpg
kof2.jpg
kof_1.jpg
 
A hajós áruszállítás évtizedekig divatban volt, több cikk is beszámolt róla:
nepszava_1933_08_pages126-126.jpg

ep19.jpg

Esztergomi piac 1899-ben (Fortepan/Glatz Ödön)

A nyaralók megérkeztével megnőtt a helyi kereslet - volt olyan dolog, amit a közeli városokból vittek Nagymarosra.

Nagymarosi piac hatása Esztergomra 
Kedves jó Szerkesztő ur! Kérem szépen, ez így nem tarthat tovább; bizonyos vagyok benne, hogy tömérdek válóper lesz a vége. Égnek áll a hajam szála, ha arra gondolok, hogyan fogok én az uracskámnak a jövő héten paprikás csibével, vajas pogácsával szolgálhatni. Nyolc órakor mentem ma a piacra és már sem csirke, sem vaj nem volt kapható. "Miért?" — kérdik Önök. Hát azért, kérem szépen, mert a hídnál, a vámnál aufpasszolnak a nagymarosi kofák s a beszállingózó vidékektől már ott összevásárolnak mindent, csirkét is, vajat is — a nagymarosi nyaralók részére. Kérem szerkesztő ur, írjon ez ellen egy vezércikket, addig, amíg férjeink be nem adják ellenünk a válókeresetet.
Hálás lesz érte:
Sok menyecske
(Esztergom és Vidéke, 1896)
vp.png
Váci piac a múlt századfordulón
Más helyről is panaszkodtak:
vacihirlap_1930_pages240-240.jpg
(Váci Hírlap, 1930)
 
zpi.jpg
Szőnyi István festményén a békés zebegényi piacot láthatjuk az 1920-as, 30-as évekből...
np_3.jpg
Vörös Géza pedig a nagymarosi piacteret festette le 1958-ban.
397d0a12c368ed09071d5b1c11314d9a-juhasz-erika-1926-2018-nagymarosi-vasar-c-olaj-vaszon-festmenye-86x66cm-eredeti-garanciaval-.jpg
Juhász Erika is ezt a témát ábrázolta megkapóan...
ludasmatyi_1960_pages469-469.jpg
(Ludas Matyi, 1960)
...és a jelen? A legjobb, ami a könyéken történhetett, az a helyi igényeket is kielégítő nagymarosi termelői piac megalapítása, amelynek most ünnepeltük évfordulóját:
tp_1.jpg
Létrehozásáról a Magyar Hírlap 2012-es cikkében olvashatunk:
mn.jpg
A piac azóta is él és virul...
tpn.jpg
...és a környéken egyre többen kapnak újra kedvet a termelésre, így a szomszédos településeken is nyílnak piacok. A verőcei tavaly kezdte meg működését:
verter.jpg
Most, hogy pályázat jelent meg a termelői piacok fejlesztésére, örülnénk, ha az önkormányzatok támogatnák ezeket a közösségi kezdeményezéseket!
Szólj hozzá!
2021. május 09. 19:35 - fabiane

A börzsönyi turistajelzések (fel)festői

jelfes.jpg

(Természetjárás, 1956)

Az első hazai turistajelzéseket valószínűleg a Téry Ödön alapította Magyar Kárpát Egyesület Selmecbányai osztálya helyezte ki 1882-es megalakulása után. A börzsönyi "vörös"-ről először 1889-ben írtak...

Kirándulásajánlat:

kk_6.jpg

(Kirándulók Kalauza, 1889 - Turisták lapja)

 

ter_1.jpg

Babós Imre (első turistajelzéses térképünk elkészítője) így emlékezett a Magyar Turista Egyesület útjelzéseire:

tu1.jpg

tu2.jpg

(Turisták Lapja, 1938 - MTE jubileumi száma)

A turistautak nyomvonala sokszor a magánterületek elhelyezkedésétől függött. Gróf Esterházy Miklós így panaszkodott a nagyszámú rendetlen érkezőre:

 

pt.jpgtu3.jpg

(Turisták Lapja, 1922)

 1928-ban az ország legtöbb részén megszaporodtak a turistautak, de a Börzsönyben nem ez történt:

uj_1.jpg

uj2.jpg

(Pesti Napló, 1928)

bh.jpg

A turistajelzés felfestőinek Lakner Károly adott gyakorlati tanácsokat:

ut1.jpg

ut2.jpg

ut3.jpg

(Turisták Lapja, 1929)

A Börzsöny tiltott területei csak 1932-ben szabadultak fel:

heg.jpg

Turista-mintaterület” a Hegyestetőn


A visegrád-dömösi híres Dunakanyar félkörben teljesen körülöleli a Börzsönyi hegység déli szigetszerű nyúlványát, a Nógrádverőce, Nagymaros, Zebegény közé szorult Szentmihályhegy-Hegyestetőt. Budapest környékének ez a régi szép kirándulóhelye az utolsó évtizedekben szigorúan zárt koronauradalmi vadászterület volt.
Most ismét megnyílt a turisták részére a természet e csodás paradicsoma, siker koronázta a szövetség szívós törekvését és Dr. Karafiáth Jenő turista-kultuszminiszternek, még mint OTT elnöknek ügybuzgó fáradozását: Horthy Miklós kormányzó hozzájárult, hogy e terület a MTSz-nek adassék 10 esztendőre bérbe.
Mint legutolsó számunkban röviden beszámoltunk róla, a MTSz a vadászbérletet oly feltételekkel adta albérletbe, amelyek a turistaforgalom szabadságát biztosítják és alkalmasak a vadász- és turistaellentétek mintaszerű kiküszöbölésére. A területet a szövetség egyébként is mintaterületnek tekinti és turistaműszaki munkálatainak végrehajtásával egyik csekély taglétszámú, de alkotó munkára készségéről jól ismert tagegyesületét, az Encián Turistákat bízta meg.
Az Enciánok a néhány tavaszi hónap alatt rengeteg fáradsággal, igazán csekély költséggel, jól irányított munkáscsapattal s minden tagjuk kezemunkájával tényleg mintaszerűt alkottak. Erről tanúskodnak a rendbeszedett, kitakarított, szélesített, sokhelyt újjáépített ösvények s utak, a szabályos átjelzések, útjelzőtáblák, a kényelmes, csinos pihenők, védkunyhók, az ízléses jelmondatos táblák, hulladékgyűjtő kosarak, — az új turistakultura mindmegannyi példás „mintaobjektumai“, — melyeket most, május 29.-én készen adott át az egyesület a MTSz elnökségének s hatósági kiküldötteknek és ezek révén a turistanagyközönségnek.

(Turistaság és Alpinizmus, 1932)

terk_1.jpg

 A börzsönyi mintaterületről itt írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/05/08/borzsonyi_mintaterulet

Érdekesség: A börzsönyi "vörös" jelzést módosítani kellett - ugyanis 1935-ben, amikor az országos túraútvonal egységesítése kezdődött, a kékpártiak győztek, hiszen ebből tudtak többet összekötni. Ekkor az Encián Turistaegyesület tagjai festhették újra a jeleket Zebegénytől Verőcéig.
Az országos Kék-jelzést (aminek eredetileg az Árpád út nevet szánták) végülis 1938-ban avatták fel "Országos Szent István Vándorlás"-sal, amely alatt a két végpontról indulva 800 turista stafétaszerűen váltva egymást, járta be az utat.

20210508_165957.jpg

(Turisták Lapja, 1938)

A jelzett utak száma egyre nőtt:

turistaklapja_1938.jpg

(Turisták Lapja, 1939)

...és már a térképen is feltűntek ezek a jelzések:

t1.jpg

t2.jpg

(Turisták Lapja, 1939)

A turistautak rendszerét az 1950-es években is tovább bővítették: 

 

te_1.jpg

(Természetjárás és Turistaság, 1958)

...és ez a munka a mai napig folyik.

jelzesfesto_sablonok-p1170344.jpg

A jelenlegi turistajelzések kihelyezéséhez alkalmazható segédletek itt találhatók:

http://mtsz.org/szakmai_fuzetek_sorozat

jelzesfesto_sablonok-p1170339.jpg

 

Búcsúzásul egy olyan, még XIX. századi Börzsönyi túra leírását idézzük, ahol nem a turistajelzések nyomában haladtak. Úttörőink nekünk is kijelölték az utat, jó kirándulást mindenkinek!

 

v1.jpg

v2.jpg

v3.jpg

v4.jpgv5.jpg

(Turisták Lapja, 1898)

1 komment
2021. május 03. 17:05 - fabiane

Csónakdák, uszodák, csúszdák és egyéb vízi attrakciók a Dunakanyarban

 

 

uszo.jpg

Magyar Nemzet, 1901 � Nagymarosról kis éllel írnak, Kismarost degradálják... Verőcét dícsérik - az utolsó megjegyzés azonban kellőképpen durva!
Remélem, most már nem ez a szint az újságirásban! Amúgy épp eaz ilyen cikkek miatt elkélne a belső nézőpontú útikönyv - mi mondjuk el, amit szeretnénk közölni magunkról - őslakosok és betelepülők együtt!

 

uszoda.jpg

esztu.jpg

Amikor az uszodát elviszi a víz - Esztergom 1896. június 14
"Az úszó uszoda.
Pénteken délután a szigeten sétálók érdekes jelenetnek voltak tanúi. A megáradt kis-Duna hömpölygő vize ugyanis a Korányi-féle uszoda láncait elszakítván, mint valami dióhéjat, ugy vitte a rabláncairól fölszabadított uszodát. Az uszodában épen akkor lubickoló közvitéz hadfiak megrettenve a nem várt dunai mozgósítástól, lélekjelenlétöket mint hadfiakhoz illik, nem vesztették el. mert az uszó alkotmányt az új vashidnál szerencsésen elfogták és diadalmasan húzták vissza a régi helyére."
Hova úszott az uszoda a nógrádverőcei kikötőből? - Váci Hirlap, 1907 �
"Elúszott uszoda. A nógrádverőceieknek múlt héten az volt a szenzációjuk, hogy elúszott egy viharos éjszakán a felállításban levő uszodájuk. Lengyel Mór volt az uszoda gazdája, a ki szomorúan nézte néhány napig a vizen igazán hült helyét vízi alkotmányának. Ámde arca örömet mutatott, mert hirt vittek neki, hogy Vácnál kifogták az uszodát. Rögtön lejött Vácra és azt a két embert, ki a nyári vízi alkalmatosságot kifogta, de a rendőrségnek nem jelentette, ő jelentette fel a bíróságnál." Vácon tényleg volt hajóuszoda - lehet, hogy a miénk...

pr.jpg

Visegrádi csónakház, 1942 (Fortepan/Preisich család)

 

Kettős Tamás gondolatait idézzük Kulturtáj című kondepciójából:

A Dunakanyar utoljára a 19. század és a 20. század elején mutatott olyan összképet, amely építészeti és élet-stílusában is messze egységesebbnek tűnik, mint a mai kép; mintha egy közös Képet látva alkottak volna életformát kép-viselői, akár tudva tudtak erről, akár tudattalanul mívelték volna ezt el.

oh_1.jpg

Nógrádverőce, Dunapart,strand - öltözőkabin hajó 1920. körül (Daróczi János saját gyűjteményi fotója)

  

dv_1.jpg

Bécs, 1909 

nst.png

nmcs.jpg

 Nagymaros, 1935 (Fortepan, Gara Andor)

ujsag.png

 

vi.jpgtp.jpg

tv1906.jpg

nagym_1.jpg

Nagymarosi csónakház, 60-as évek

1 komment
Dunakanyarkult
süti beállítások módosítása