Magyarkút, Irma-forrás - 1893. május 28. (Daróczi János tulajdona)
A forrást a nógrádverőci kastély tulajdonosa, Swadló Ferenc vasgyáros épittette ki, hálából Irma lánya gyógyulásáért. Ma is ez képezi Magyarkút lelkét.
Sajnos a forrás vízhozama idén nagyon lecsökkent. Reméljük, csak a száraz időjárás hatására...
Verőce régi templomáról keveset tudunk. Némelyek úgy vélik, hogy a Magyarkút felett levő és a tatárok által 1241-ben elpusztított „Pusztatemplom" romjai helyén volt a község első temploma. - írta Kovács László helytörténész.
Az viszont biztos, hogy a feltárását az a Horváth A. János nagymarosi tanár végezte, aki Szobtól egészen Vácig kutatott és bukkant rá jelentős régészeti leletekre.
Részlet Horváth A. János 1933-as ásatási jelentéséből (Magyarkút) - a Pusztatemplom feltárása
A XIX. század végén, XX. század elején az embereknek igényük támadt a természet látogatására. Sajnos a Börzsöny ekkor még a látogatók elől elzárt terület volt - Verőce környékén a püspökség, Nagymaroson pedig az uradalom birtokolta az erdőket. Nem tudni, hogy az Irma-forrás megnyitása járult-e hozzá, de Magyarkút felé szabad út vezetett, és ez nagyban hozzájárult a település újkori fellendüléséhez.
Az 1909-ben felavatott drégelypalánki vasútvonal már külön Magyarkút-Nógrádverőce állomást kapott, amely szintén a turistákat szolgálta. Magyarkút belterületén viszont csak 1930-ban állt meg először a vonat, amely akkorra bevett majálisozó hellyé vált, és több politikai rendezvényt is befogadott.
A Munkás Testedző Egyesület turista alosztálya május hó 19-én a Magyar Kut-hoz rendez nagy családi kirándulást. Itt a „Galilei Kör" tudományos előadást rendez, amelyet dr. Guttmann Emil fog megtartani. Magyar Kuttól az összes csoportok Nógrádverőcére mennek.(Népszava, 1912. május 8.)

Huszár Pufié a kastély és a tízholdas birtok és a kétlovas cséza, valamint a halászhálók, azonkívül a kétlovas cséza (vagy azt már mondtam?), amin a kastélyból kirobogunk Magyarkút felé rákvadászatra. Lulué a tekintély (azonos azzal a Bálint Lajossal, aki a Nemzeti Színház dramaturgja), valamint egy olyan Londonban készült vadászdressz, amilyenben Bennet lord jár, és peerjei és earljai szoktak "megvadászni" reggelenként.Magam a tudást és alaposságot, tehát a szellemi tőkét képviselem a részvénytársaságban, a romantikus erdők közt trappolva fel a hegyekbe, részletesen kifejtem a rákokról, skorpiókról és tetvekről (egy család!) összegyűjtött ismereteim, például a rák különleges egyensúlyszervéről és térérzékéről, amit vadásztársaim tiszteletteljes undorral hallgatnak végig, csak Pufi jegyzi meg némi éllel (ki senézne az ember ilyen élt, ilyen gömbölyű termetből), hogy nyilván a rákkutató intézetben töltöttem néhány esztendőt, mielőtt rászántam magam, hogy velük tartok. Mértékletesen felvilágosítom, hogy ez megint más dolog.*Kies vidék, déli elhajlású hegyek. Hátrafordulva a visegrádi vár bukkan elő, két hegy között. Kanyargós út, svájci táj, de Svájcban itt ezerszemélyes szállodákat építenének. Nálunk minden forgalomból kiesik ez a vidék. Kiesik e vidék, mondom.Viszont hosszú fasorok merednek csupaszon és letaroltan az ég felé: apácalepke pusztítása. Egész hegyoldalak, mint rühes állat hátán a szőr, felborzolva, kihullott csomókkal. A fenyvesekben, hallom, vaddisznó, őz, róka és pisztráng. Komoly vadaskert. A nyári délután aranymártása önti el az egészet, mint sodó a kuglófot.Nagyon jól érzem magam, egyelőre.Karinthy Frigyes: RÁKÁSZOK (Színházi élet, 1933)
A magyarkúti vendéglátás
A Katalin völgyön és Nógrádverőce virányain át történt kerekezés után értünk el a magyarkúti csárdához, a hol megszámlálhatatlan pohár sörök tűntek el a jó országúti portól kiszikkadt torkokon. Itt tapasztaltak azután a motorosok egy olyan dolgot, a melyről a krónikás is csak szemlesütve számol be. A «kimondhatatlan» helyen, — ó boldog motorosok — egy szemfüles a következő feliratot találta: «Csak az itt étkezők használhatják».
(Váci Hírlap 1930)

Vasárnap szentelték fel a Nógrádverőcéhez tartozó s az esztergomi turisták által is gyakran felkeresett Magyarkút kirándulóhely turista- és cserkész-kápolnáját. A felszentelési szertartást Zadravecz István dr. ny. tábori püspök végezte. A kápolnát, amely egy a tatárjárás előtt épített templom romjai mellett épült, közadományozásból állították fel. A kápolna felszentelésén nagy és előkelő közönség vett részt.(Esztergom és Vidéke, 1933)



(Unitárius Élet, 1936)
A táboruk a mai napig működik...
A háborús idők után is népszerű maradt Magyarkút, a MÁVAG sportolók már 1948-ban nyitották meg üdülőjüket, erről a híradó is beszámolt:
A MÁVAG-üdülő a Börzsönyben - 1948. JÚLIUS - UMFI MAGYAR FILMHÍRADÓ 20.
A MÁVAG turistái szabad vasárnapjaikon építették ujjá a Börzsöny volt úri nyaralóját. Az utolsó simításokat Florek Gyula munkás vezérigazgató látogatásakor végezték. Az illegális idők túráiról beszélt Szántó Gyula, a turistaszövetség elnöke. A munkásmozgalom sikerét jelenti, hogy a munkások napi 11 forintért nyaralhatnak és szórakozhatnak a magyar vidék legszebb tájain.
Magyarkút, erdei pihenő a MÁVAG üdülő környékén, 1955 (Fortepan/Gyöngyi)
Nobuta vendégház ma
(Magyarkút, 1958)
...és ha már a MÁVAG
Néhány évvel ezelőtt egy magyarkúti házból MÁVAG Tr-5-ös buszt bontottak ki... A lelet különlegességét az adta, hogy ez az utolsó fennmaradt példány (Ingatlanhirdetésban szerepelt, hogy be van építve, az új tulajdonos lebontatta az ingatlant, a buszt pedig a Veké-nek adományozta. A Mávagnak üdülője volt itt, de ez akkor is elég szürreális... )
A Nehézipari Központ szevezésében a Mávag 1947-ben készítette el a Tr 5 jelzésű trambuszát, ami egyúttal a gyár utolsó típusa volt.
...de persze líraibb titka is van Magyarkútnak, Berda József költú versébe foglalta:
Berda József: Magyarkút, 1958
Örökké barangoló; egyedül te élsz még
a lemaradottak közül, ki nem hagyta cserben
ezt a tündéri tájat, mely bő buzgású
forrásával fiatalítja az erre járót.
A többiek, majdnem mind, kuka kispolgárok,
krajzlerosok lettek az idők forgatagában,
bár élő halottként "élnek" még valamennyien.
Három halott barátod emlékét őrzöd még, ha
erre csavarogsz. S ők még mindig veled vannak,
veled tartanak a boldog barangolásban még
akkor is, ha sírhant fedi már tetemüket!
Hát élnek, élnek-e valóban, akik mind-mind
erőszakkal öregítik magukat?!
Meg kell, hogy haljanak, akik így kérődzik
a halált! - - Hát járj, gyalogolj a
végkimerülésig legalább te, ki hisz az
életben és együtt énekel vele mindörökké!



Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Szeretettel várom sétáimon is! :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lobo Marunga 2022.01.25. 16:34:27