Magyarkút, Irma-forrás - 1893. május 28. (Daróczi János tulajdona)

A  forrást a nógrádverőci kastély tulajdonosa, Swadló Ferenc vasgyáros épittette ki, hálából Irma lánya gyógyulásáért. Ma is ez képezi Magyarkút lelkét.

Sajnos a forrás vízhozama idén nagyon lecsökkent. Reméljük, csak a száraz időjárás hatására...

Verőce régi templomáról keveset tudunk. Némelyek úgy vélik, hogy a Magyarkút felett levő és a tatárok által 1241-ben elpusztított „Pusztatemplom" romjai helyén volt a község első temploma. - írta Kovács László helytörténész.

Az viszont biztos, hogy a feltárását az a Horváth A. János nagymarosi tanár végezte, aki Szobtól egészen Vácig kutatott és bukkant rá jelentős régészeti leletekre.

Részlet Horváth A. János 1933-as ásatási jelentéséből (Magyarkút) - a Pusztatemplom feltárása

A XIX. század végén, XX. század elején az embereknek igényük támadt a természet látogatására. Sajnos a Börzsöny ekkor még a látogatók elől elzárt terület volt - Verőce környékén a püspökség, Nagymaroson pedig az uradalom birtokolta az erdőket. Nem tudni, hogy az Irma-forrás megnyitása járult-e hozzá, de Magyarkút felé szabad út vezetett, és ez nagyban hozzájárult a település újkori fellendüléséhez.

Az 1909-ben felavatott drégelypalánki vasútvonal már külön Magyarkút-Nógrádverőce állomást kapott, amely szintén a turistákat szolgálta. Magyarkút belterületén viszont csak 1930-ban állt meg először a vonat, amely akkorra bevett majálisozó hellyé vált, és több politikai rendezvényt is befogadott.

A Munkás Testedző Egyesület turista alosztálya május hó 19-én a Magyar Kut-hoz rendez nagy családi kirándulást. Itt a „Galilei Kör" tudományos előadást rendez, amelyet dr. Guttmann Emil fog megtartani. Magyar Kuttól az összes csoportok Nógrádverőcére mennek.

(Népszava, 1912. május 8.)

Karinthy Frigyes a következőképpen számolt be magyarkúti kirándulásáról: 

Huszár Pufié a kastély és a tízholdas birtok és a kétlovas cséza, valamint a halászhálók, azonkívül a kétlovas cséza (vagy azt már mondtam?), amin a kastélyból kirobogunk Magyarkút felé rákvadászatra. Lulué a tekintély (azonos azzal a Bálint Lajossal, aki a Nemzeti Színház dramaturgja), valamint egy olyan Londonban készült vadászdressz, amilyenben Bennet lord jár, és peerjei és earljai szoktak "megvadászni" reggelenként.

Magam a tudást és alaposságot, tehát a szellemi tőkét képviselem a részvénytársaságban, a romantikus erdők közt trappolva fel a hegyekbe, részletesen kifejtem a rákokról, skorpiókról és tetvekről (egy család!) összegyűjtött ismereteim, például a rák különleges egyensúlyszervéről és térérzékéről, amit vadásztársaim tiszteletteljes undorral hallgatnak végig, csak Pufi jegyzi meg némi éllel (ki se

nézne az ember ilyen élt, ilyen gömbölyű termetből), hogy nyilván a rákkutató intézetben töltöttem néhány esztendőt, mielőtt rászántam magam, hogy velük tartok. Mértékletesen felvilágosítom, hogy ez megint más dolog.

*

Kies vidék, déli elhajlású hegyek. Hátrafordulva a visegrádi vár bukkan elő, két hegy között. Kanyargós út, svájci táj, de Svájcban itt ezerszemélyes szállodákat építenének. Nálunk minden forgalomból kiesik ez a vidék. Kiesik e vidék, mondom.

Viszont hosszú fasorok merednek csupaszon és letaroltan az ég felé: apácalepke pusztítása. Egész hegyoldalak, mint rühes állat hátán a szőr, felborzolva, kihullott csomókkal. A fenyvesekben, hallom, vaddisznó, őz, róka és pisztráng. Komoly vadaskert. A nyári délután aranymártása önti el az egészet, mint sodó a kuglófot.

Nagyon jól érzem magam, egyelőre.

Karinthy Frigyes: RÁKÁSZOK (Színházi élet, 1933)

Persze a vendéglátás is megtelepedett az ideérkezők kiszolgálására

A magyarkúti vendéglátás

A Katalin völgyön és Nógrádverőce virányain át történt kerekezés után értünk el a magyarkúti csárdához, a hol megszámlálhatatlan pohár sörök tűntek el a jó országúti portól kiszikkadt torkokon. Itt tapasztaltak azután a motorosok egy olyan dolgot, a melyről a krónikás is csak szemlesütve számol be. A «kimondhatatlan» helyen, — ó boldog motorosok — egy szemfüles a következő feliratot találta: «Csak az itt étkezők használhatják».

(Váci Hírlap 1930)

Még a palackozott forrásvíz forgalmazásába is belevágtak!

De nemcsak a testi igények kielégítésére gondoltak:

Vasárnap szentelték fel a Nógrádverőcéhez tartozó s az esztergomi turisták által is gyakran felkeresett Magyarkút kirándulóhely turista- és cserkész-kápolnáját. A felszentelési szertartást Zadravecz István dr. ny. tábori püspök végezte. A kápolnát, amely egy a tatárjárás előtt épített templom romjai mellett épült, közadományozásból állították fel. A kápolna felszentelésén nagy és előkelő közönség vett részt.

(Esztergom és Vidéke, 1933)

1941-ben még turistaesküvőt is rendeztek a magyarkúti kápolnában, amelyen 1500 fős tömeg vett részt:

A következő képen pedig a Nógrádverőcére befogadott lengyel katonákat láthatjuk:

Az unitárius egyház 1937-ben épített Magyarkúton nyaralót, a "barakk” előtt később felállításra került Szent­ábrahámi Mihály egykori neves püspökünk mell­szobra és egy harangláb is, haranggal.

A gyerekeket sátrakban, pajtaépületekben nyaraltatták.

(Unitárius Élet, 1936)

A táboruk a mai napig működik...

 A háborús idők után is népszerű maradt Magyarkút, a MÁVAG sportolók már 1948-ban  nyitották meg üdülőjüket, erről a híradó is beszámolt:

A MÁVAG-üdülő a Börzsönyben - 1948. JÚLIUS - UMFI MAGYAR FILMHÍRADÓ 20.

A MÁVAG turistái szabad vasárnapjaikon építették ujjá a Börzsöny volt úri nyaralóját. Az utolsó simításokat Florek Gyula munkás vezérigazgató látogatásakor végezték. Az illegális idők túráiról beszélt Szántó Gyula, a turistaszövetség elnöke. A munkásmozgalom sikerét jelenti, hogy a munkások napi 11 forintért nyaralhatnak és szórakozhatnak a magyar vidék legszebb tájain.

Magyarkút, erdei pihenő a MÁVAG üdülő környékén, 1955 (Fortepan/Gyöngyi)

Nobuta vendégház ma

(Magyarkút, 1958)

...és ha már a MÁVAG 

Néhány évvel ezelőtt egy magyarkúti házból MÁVAG Tr-5-ös buszt bontottak ki... A lelet különlegességét az adta, hogy ez az utolsó fennmaradt példány  (Ingatlanhirdetésban szerepelt, hogy be van építve, az új tulajdonos lebontatta az ingatlant, a buszt pedig a Veké-nek adományozta. A Mávagnak üdülője volt itt, de ez akkor is elég szürreális... )

http://iho.hu/hir/kiszabadult-a-kobe-zart-lelek-140606

A Nehézipari Központ szevezésében a Mávag 1947-ben készítette el a Tr 5 jelzésű trambuszát, ami egyúttal a gyár utolsó típusa volt.

...de persze líraibb titka is van Magyarkútnak, Berda József költú versébe foglalta:

Berda József: Magyarkút, 1958

Örökké barangoló; egyedül te élsz még
a lemaradottak közül, ki nem hagyta cserben
ezt a tündéri tájat, mely bő buzgású
forrásával fiatalítja az erre járót.
A többiek, majdnem mind, kuka kispolgárok,
krajzlerosok lettek az idők forgatagában,
bár élő halottként "élnek" még valamennyien.
Három halott barátod emlékét őrzöd még, ha
erre csavarogsz. S ők még mindig veled vannak,
veled tartanak a boldog barangolásban még
akkor is, ha sírhant fedi már tetemüket!
Hát élnek, élnek-e valóban, akik mind-mind
erőszakkal öregítik magukat?!
Meg kell, hogy haljanak, akik így kérődzik
a halált! - - Hát járj, gyalogolj a
végkimerülésig legalább te, ki hisz az
életben és együtt énekel vele mindörökké!

MAGYARKÚTI MAGULYA BÉLA (1915-­1996) Nógrádverőce szülötte, itt töltötte alkotó éveit, és Verőcén lelt végső nyugalomra is. Tehetségét korán felismerték. Tanulmányait Kőszegen a Vasutasok Árvák Intézetében, majd az Újpesti Faipari Szakiskolában kezdte, ahol az asztalosságot, fafaragást sajátította el. Az Iparművészeti Szakiskolában többek között kerámiával foglalkozott. Az Országos Magyar Királyi Művészeti Iskolába a 800 jelentkezőből húsz főt vettek fel, ő köztük volt. Tanulmányainak csúcsát a Képzőművészeti Akadémia jelentette, ahol Bernáth Aurél volt a tanára, aki így nyilatkozott róla: "Minden ecsetvonása tiszta lélek." Művészi pályáját grafikus illusztrátorként kezdte. 1940-­től Atheneum Nyomda, 1952-­től a Híradó és Dokumentum Filmgyár, a Hunnia Filmstúdió, később a Pannónia Filmstúdió következett. A kor legnagyobb művészeivel dolgozott együtt. Bábfilmekhez készített hátteret, majd a rajzfilmek, mesefilmek makettjeit tervezte, kivitelezte. Ismert művei: Vuk, Mézga család, Bubó, Ludas Matyi (ezen egy évig dolgozott), Szaffi, Hófehérke (díszletét 500 háttérrel), Frakk, a János vitéz és a Nagyidai cigányok illusztrálása. Sokoldalúságát templomfestés, (Szokolya, Verőce, Szendehely) ,kerámiakészítés, fafaragás is bizonyítják. Verőcén festőként ismerték, látták gyakran alkotás közben. A szülőfalu utcái, a Dunakanyar szépsége méltán ihlette meg. Igényesség, lényeglátás, a téma iránti alázat jellemzi alkotásai. Szerény, közvetlen ember volt, nem hajhászta a sikert. (Berecz Imre helytörténeti kiadványából.)

A ma már családi- és nyaralóházakkal beépített település még számos csodával szolgál, megér egy sétát:

Aranyoskút felé kanyarodva pedig a Dunakanyar csodálatos kilátásában gyönyörködhetünk:

Ördög Richárdnak köszönjük a csodaszép fotókat!

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)