DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2021. december 05. 14:34 - fabiane

Szabó Antal épületszobrász és családja

Újabb verőcei kapcsolat Ybl Miklóshoz

sturm.png

Szabó Antal korának legjelentősebb épületdekoratív szobrászműhelyét vezette és irányította, Ybl Miklós részére is dolgozott. Itt ismerhette meg Sturm Ferencet, az épitkezés művezetőjét is, akinek Ybl Verőcén tervezett nyaralót. Szabó Antal 1889-ben vásárolt nyaralót nálunk, majd egy ideig a Migazzi kastélyt is bérelte.

Nagyon örülünk és büszkék vagyunk, hogy Verőce története az ő családjukkal is gazdagodott!

 matk.png

A posztunk Magyarszéky Gábornak köszönjük, ő tett közzé néhányat az itt látható fotók közül a Fortepanon. Amikor megkerestem, hogy osszon meg történeteket is Szabó Antalról, aki - mint kiderült - az ő dédapja volt, elmondta, hogy egyik rokona, ifjabb Dümmerling Ödön önéletírásában mesélt a család verőcei napjairól is. Magyarszéky Gábor megszerkesztette és könyv formájában kiadta az unoka visszaemlékezésit - mi részleteket közlünk belőle:

 

sza.png

   szabi.png

 

Szabó György kőszobrász és Schumi Erzsébet római katolikus vallású szülők harmadik gyermekeként 1853. június hó 13-án született Budapesten Szabó Antal, Nagyapám.

Alsó fokú iskoláit Budapesten végezte. Rajzkészsége, tehetsége rendkívül korán megnyilatkozott.

1876 – 1880 között Szabó Antal Budapesten, Szandház Károly műhelyében dolgozott. Ez időben figurális szobrászattal is foglalkozott. 1880. április 4-én jegyezte el Szandház Máriát és még abban az évben megházasodtak.

szasz.png

15 év alatt 10 gyermekük született, akik közül 5 érte meg a felnőttkort.

szad.png

1889-től kezdve a nyári időt Nagyszüleim Nógrádverőcén töltötték. Először a régi hajóállomás közelében, a későbbi Villoner-féle házzal szemben béreltek ki lakást, majd a vasútállomás közelében, a Duna parton vettek egy földszintes L alakban épült házat, amely az utcai oldalon jobbról bal felé haladva a kapualjat, egy nagyobb szobát, konyhát s egy kisebb szobát foglalt magába, folytatólagosan az udvari szárnyban volt a pincelejárat feletti kamra, egy kisebb és egy nagyobb szoba, s egy üveges veranda. Az utcai helyiségek előtt, egészen a verandáig tartóan, a helyiségek előtt az udvari oldalon, egy nyitott favázas tornác húzódott végig. Az udvari épületszárnnyal szemben volt egy különálló fáskamrát és árnyékszéket magába foglaló melléképület, a dunai oldalon pedig egy üvegezett szaletli.

szad2.png

1905-ben azután Szabó Antal kibérelte a váci püspökségtől az egyemeletes Migazzi kastélyt a hozzátartozó erdőséggel s kevés szántófölddel. Az Isidore Canevale tervezte, gr. Migazzi Kristóf bécsi érsek,bíboros és váci püspök által 1766 és 1774 között építtetett, s 1824-25 között Nádasdy Ferenc által átalakított kastély a családnak kedves, meghitt nyaralója lett, ahol sok szép napot töltöttek el.
A festői tájban elhelyezkedő, egykor parkkal övezett, de a bérbevételkor elhanyagolt környezetet Szabó Antal rendeztette. A bejárat előtt teraszt alakíttatott ki, amelyre középen, a bejárattal szemben néhány fokos lépcsőzet vezetett fel, két oldalán pofafalakra 1-1 gipsz szfinx került, a kastélykaputól a szfinxes lépcsőig vezető kocsiútnak a bal oldalán az erdőszéli lejtő peremén lévő korlát pillérei gipszszobrokkal díszíttettek.
A kastélyt a nagy család igényeinek megfelelően kényelmesen rendezték be, a földszinten volt a barna színű parasztbútorokkal berendezett nagy ebédlő, mellette nyugat felé hatalmas nagy konyhával, kelet felé kamráknak használt szobákkal, majd a személyzeti szoba s a kocsislakás. Az északi oldali helyiségek előtt széles folyosó húzódott, s erről indult a keleti végén az emeleti kétkarú lépcső, nyugati végén pedig az épület csak kis része alatti pincébe a pincelejárat, amelynek egyébként kívülről is volt külön bejárata. Az emelet is kétmenetes volt, déli oldali lakóhelyiségekkel, északi oldali széles folyosóval. E vadásztrófeákkal díszített folyosó, az ú.n. „pipázó”-hoz három mély üvegezésű ajtóval kapcsolódott az épület középtengelyében, a három axisos egykori nagyterem, ami
Nagyapáméknál ugyancsak ebédlőnek volt berendezve, de amit csak kivételes alkalmakkor használtak. A nagyteremhez kapcsolódott nyugat felé egy szalon, majd Szabóék hálószobája, amely világos sarokhelyiségből, a sarkon kidomborodó kerek, zárt erkéllyel rendkívül barátságos volt, s az erkélyről gyönyörű kilátás nyílt a visegrádi fellegvárra. E sarokszobából nyílt az északi traktusba átfordultan, a kék színű, virágos parasztbútoros leányszoba, s ezt követően egy kis szoba, Szandház Károlyné részére, majd a szalon felé átjáróul is szolgáló mosdóhelyiség vezetett vissza a pipázóba. A nagyteremből kelet felé nyílóan volt a fiuk szobája, ezt követően a Gabel szoba, amelybe be volt építve a kápolna emeleti oratóriuma.

misza.png

Az utóbbi két szoba és a lépcsőház közötti folyosó vezetett egyfelől a kápolna karzatára, másfelől a padláslépcsőhöz. A félköríves záródású, aránylag nagy méretű kápolna a földszint-emeletnek megfelelő belső magassággal volt kialakítva, s északi oldalán a karzat alól nyílott a szabadba kőkeretes bejárata. A kápolna után a kastélyépülethez építetten következett a földszintes kocsiszín és az istállók. Szabó Antal Verőcén hintót, vadászkocsit s két lovat tartott.

Szabó Antal műhelye igen közismert volt, és e kor nagy tervező építészei, Hauszmann, Korb, Giergl stb. által messzemenő felkarolásban részesült, ami magával hozta a műhely fejlesztésének, nagyobbításának szükségességét, de az egyre növekvő család részére is nagyobb lakás vált szükségessé. Ezért Szabó Antal 1895-ben megvette a VII. ker. Városligeti fasor 39-41. számú  üres telket. A telken azután a kor két legjelentősebb magyar építészével, Korb és Giergl-vel terveztette meg Szabó Antal a maga, és Senyei Károly részére szolgáló villát.

ke1.png

Anyámat, Szabó Margitot gondos neveléssel készítették elő szülei, s készült fel ő maga is arra, hogy leány-korának legfontosabb lépéséhez érjen el. De nem csak a külső feltételek biztosításának előkészítésével készült Szabó Margit a házasságra, hanem hosszú időn keresztül kölcsönös megismerés, és megszeretés alapján nyújtotta kezét leendő élettársának, Dümmerling Ödönnek. Hosszas megfontolás után, de lelkében már régen megállapodva, választotta ki számos udvarlója közül élettársát, akihez szíve mélyéből fakadó igaz szeretet fűzte.

 

ke2_1.png

Az 1904. évi mátkaság meghitt együttléteinek emlékét a Migazziban készült öt fénykép őrizte meg.

ke3.png

1904 tavaszának végén került sor azután az eljegyzésre. Az eljegyzéshez számos gratuláció érkezett a nagy létszámú család tagjainak részéről, Szabó Antal széles körű üzleti összeköttetéseitől, vadásztársaságától, verőcei, fasori ismerőseitől stb. jöttek az üdvözlő és gratuláló sorok.

esk1.png

Az esküvő után a fiatal házasok Verőcére, a Migazziba mentek nászútra. 1906. IV. 2-án  született meg első gyermeke, leánya, Margit. Anya lett, édesanya, új gondokkal, új feladatokkal, s szíve egész meleg szeretetével fogott új feladatkörének minél teljesebb, tökéletesebb betöltéséhez.

szam.png

1907-ben Szabó Antal maga mellé veszi társnak Rezső fiát, majd 1910-ben átadja műtermét teljesen fiának, s magánzóként visszavonul a megérdemelt nyugalomba. Ez azonban nem a tétlenség korszaka. Dolgozni ezután is dolgozik Nagyapám, de most már inkább passzióként.

szr.png

Szabó Rezső édesapja épületszobrászati hivatását folytatta, dolgozott többek között Korb Flóris és Giergl Kálmán, valamint Maróthy Kálmán részére is.

 

mike.png

Szabó Antal ezután úgy a pesti egyik műteremben, mint a Migazzi egyik padlásszobájában, kisebb asztalosműhelyt rendez be magának. Saját rajzai szerint különféle virágállványokat készít. Így egy derékszögbe fordított, ülőpados virágállványt készít verőcei házuk kútfedkövére. Egyszerűbb, egyenes virágállványt készít Hutába is Nelly leánya részére. Ezek az állványok gyalult anyagból, fehér mázolással készültek.

mike1.png

1913-ban Nagyanyámat epekővel kellett megoperálni, s felgyógyulásának emlékére Nagyapám, a Migazziból a község Eresztvény részébe vezető útja mellett, de még az erdőben, saját kezűleg, ácsszerkezettel egy Mária-kápolnát emelt. A három oldallal képzett kápolna vázszerkezetű volt, hátfalán egy Mária-képpel, alatta a felgyógyulás emlékét megörökítő felirattal. A két oldalon ülőpad volt, s az egész egy magasba nyúló, meredek, német jellegű nyeregtetővel volt lefedve. Nagyanyámat felgyógyulása után e kápolna mellett kísérte Nagyapám a Migazziba.

Nagyapám utóbb még egy feszületet is készített ácsszerkezettel a Migazzi-kastély előterébe, amit utóbb a verőcei ház Duna parti részén állított fel.

szma.png

1914-ben újabb gondokat jelent Nagyapám részére az első világháború kitörése, bár személyileg, 60 éves korára való tekintettel, ez nem érinti, viszont két fiának bevonulása, s frontszolgálatuk, súlyos gondot jelentenek a szülők számára. Fiainak időnkénti szabadsága érdekében vállal nagy összegű hadikölcsön jegyzést is. Ez időben beszerzi a különböző frontokon folyó haditerületek térképeit, s azokat a Migazzi nagyterem asztalán kiterítve apró, gombostűkre tűzött zászlókkal napról napra jelzi a frontok állását.

1914-ben Rezső fia bevonulásakor újra átveszi a műhely vezetését. Ekkor készült Hültl Dezső tervei szerint a budapesti kegyesrendiek új gimnáziuma. A munkálatok zavartalan előrehaladását sztrájk is megzavarja, s ekkor maga veszi kezébe a vésőt, hogy a kápolna kapujára kerülő angyalt, pontozóműszer alkalmazásával saját maga faragja ki, hogy a határidő betartható legyen.

ble.png

Másik fia, Béla festő lett - ő készítette Giergl Kálmán építészről a következő képet:

blgr.png

A családból egyre-másra repültek ki a gyerekek, 1912-ben Nelly leánya megy férjhez, 1916-ban Béla fia nősül meg, 1918-ban Rezső fia nősül, és Gizi lánya megy férjhez. Így a Migazzi lassan üressé lett, illetve hovatovább csak ketten maradtak, s így felmerült a bérlet feladása, s ezért a verőcei Árpád úti házát akarta Nagyapám kissé kibővíteni, és átépíteni szobára, 2 műteremmel, s az összes mellékhelyiségekkel. Ehhez 1916-17-ben Édesapám számos tervet készített.

Kornélia Annának, akit a családban Nellynek neveztek 1912. március hónapjában volt eljegyzése Preussler Ferdinánd falkenbergi állami főmérnök és neje, Jeglinsky Mária fiával, Artúr Károly Gusztávval, a gróf Francken Sierstorpff jánospusztai uradalom erdőmesterével és vezérigazgatójával. Az esküvő után Jánospusztán-Hután az uradalmi udvarházban telepedtek le. 

Időközben aztán alkalom nyílott arra, hogy miután a Migazzi-bérletre új jelentkező jött, a bérleti szerződés lejárta előtt – 1917-ben – el tudták hagyni a 12 éven {helyesen: 14 éven keresztül} keresztül annyi emlékkel együtt járó Migazzi-kastélyt, s beköltözködtek az Árpád úti „kis házba”. A nagy utcai szoba lett a Nagyanyám hálószobája, ezt követte a konyha, majd a kisebbik utcai szobába került, mint Nagyapám hálója, az egyik parasztszoba. Az udvari kisszobába már nem emlékszem, hogy mi került, míg a másik nagyobbik szobában a paraszt ebédlőt helyezték el.
Nagyapám ekkor nagy gonddal és szeretettel fogott hozzá a kis udvar kertté való varázsolásához. A dunai oldalon volt üvegezett szaletlit lebontotta, a dunai lejáróhoz az utat lejtmenetesen képezte ki, s így lesüllyesztve a bejáratnál helyezte el a Migazziból behozott gipsz szfinxet. A dunai oldalon is süllyesztett virágkertet létesített, két kilátóerkéllyel. E mélyített virágkerteket a kert szinttől az inóci bányából hozatott lapos, áttört, alacsony kőmellvéddel zárta le. A dunai résznél állította fel, az ugyancsak a Migazziból behozott, s már említett, általa készített feszületet. A szomszéd Neizer-féle háztelek felé tömör deszkakerítéssel zárttá tette saját házát-kertjét, s ennek tövében ugyancsak inóci lapos kövekből teraszos kertrészt alakított ki, egy kis beton vízmedencével. Az üvegveranda síkjában nyírfából ácsolt kétnyílású átjáró között galambdúc házat emelt, a veranda oldalára pedig hasonló anyagból konzolos virágládát ácsolt. A melléképület mellett pedig egy kis gazdasági udvart létesített, szőrös lécekből alkotott áttört díszkerítéssel.
A sok türelemmel, szeretettel létesített kert, sok időt foglalt el Szabó Antal részére, kezdve a tavaszi ültetéstől, kiplántálástól, évközi gondozástól, az esténkénti rendszeres öntözésig, majd a nagy pálmák és óriási muskátlis ládák ősszel a pincébe való szállításáig.

A verőcei ház mellett ekkor még megvolt a fasori villa is téli lakásnak. Korán mentek ki Verőcére, s késő ősszel jöttek be, de 1919-ben, az akkori események miatt, a húsvéti kimenetel egyben végleges is lett. 1919-ben meghalt a fasori ház másik részében lakó Senyei Károly, amely így szintén felszabadult, s ezért is Szabóék elhatározták, hogy a Városligeti villát eladják

Szabóék ezután eladták a verőcei házból a parasztbútorokat, s a pesti lakásukat feloszlatva, a hálószoba, a férfiszoba s más szobák egyes bútordarabjaival kiköltözködtek a verőcei házba. 

A verőcei házba való berendezkedés után folytatta Nagyapám a kert továbbfejlesztését, a Pestről kihozott fák körüli műkő-kereteket is ekkor helyezte el a dunai oldali hársfák köré. 

Szabó Antal igen szívesen olvasott. Rendszeresen az újságot: Pester Lloydot, Az Estet, a német vadászújságot , a Pesti Hírlapot, azután járatta a kölcsönzőből a különféle képeslapokat, de emellett, különösen idősebb korában Verőcén regényeket is olvasott, s itt is előnyben részesítette a német nyelvű könyveket. Egyébként is feleségével általában leginkább németül beszélt. Korának előrehaladásával az olvasás is egyre ritkábbá vált. Később már csak hol a szobában, fotelban ült, hol kiment a kertbe, a Dunához – rendkívül szerette a dunai tájképet – majd vissza a szobába, s érdekes, hogy a hidegebb idő beálltával magára vette a rövid vadász bőrkabátot, s azzal járt ki, de visszajövet sem vetette le, s úgy ült a szobában anélkül, hogy ennek egészségére különösebb kihatása lett volna.

szanta.png

1938. febr. 27-én, Verőcén meghal felesége, akinek a verandán felállított ravatalához Béla fia kísérte, s ott ülve vett részt a beszentelésen.

Egyedül maradt a kis házban, egy háztartási alkalmazottal, annak jóformán kényére-kedvére hagyva. Három Pesten élő gyermeke, Anyám, Rezső és Béla keresték fel aránylag sűrűn, úgy, hogy több napot is töltöttek egymás-után mellette. 

Édesanyámnak ez időben igen komoly gondot jelentett, hogy Édesatyja lelki üdvösségét hogyan tudná biztosítani. Nagyapám a saját kora liberális szellemének megfelelően, nem volt gyakorló katolikus. Becsületes, tisztességes, szorgalmas, dolgos ember volt, de a vallási előírásokkal, a szentségekkel (szentmise-hallgatás, gyónás, áldozás) nem élt. Ugyancsak e kor nevelés adta szokásából kifolyóan, Édesanyám közvetlenül nem merte felvetni Nagyapámnak az utolsó útra való felkészülését, s töprengve, aggódva Anyám egyre halogatta az ügyet. Mikor azután láthatóan már nem sok idő volt hátra, s egészségi állapota is romlott, Anyám egy végső elhatározással nem szólt Nagyapámnak semmit, hanem felkereste a verőcei plébánost, feltárta a helyzetet, s megkérte, hogy jöjjön el Nagyapámhoz. Ez meg is történt, s Nagyapám az Istennel kiengesztelődve, Szentséggel megerősítve, rövidesen, aggkori gyengeségben, 1939. március hó 20-án reggel 7 órakor, 86  éves korában, egy utolsó kiáltással, illetve nyögéssel örök álomra hunyta szemeit.

Gizi leánya volt ekkor mellette. Az elhunytat, feleségéhez hasonlóan a „kisház” üveges verandáján, március hó 22-én ravatalozták fel kettős koporsóban, ½5-kor történt meg a beszentelés, mind az öt gyermekének és unokáinak, valamint Hültl Dezsőnek és feleségének, s másoknak jelenlétében. A beszentelés után a koporsót feltették a ház előtt várakozó furgonra, amelyre Rezső fia is felült, hogy utolsó pesti útjára elkísérje Édesatyját. S utánuk bezárult most már a családi kapcsot tartó „kisház” a kapuja is.

szabsz.png

  

A teljes könyv a Törökbálint anno oldal alábbi linkjén olvasható - a családot oda is sok szál fűzte:

http://opac3.torokbalint.monguz.hu/media-provider-webapp/download/default/RECORD35325/29814?tenant_id=tbalint&defaultImage=true

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)

 

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr6916773912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása