Ybl Miklós 1889-ben egy közeli munkatarsának tervezett házat a verőcei Dunapartra. A ház kertjéhez a mester tervei alapján egy támfal is épült, ami oly népszerű lett a helyi villatulajdonosok körében, hogy pár éven belül szinte az egész parthosszban megépült a ma is látható támfalrendszer.
Giergl Kálmán, a Zeneakadémia tervezője 1906-ban vásárolt házat nálunk, amit átépített.
Hogyan találtak ezek a híres építészek ide?
Az első itt tervező Ybl-munkatárs Schmahl Henrik lehetett, aki 1887-ben kapott megbizást pesti gyárostól a villája munkálataira. Mivel az oromzaton korábbi dátum szerepel, így ez valószínűleg egy eredeti épület átépítése volt.
Maecenas. Nógrád-Verőczéről értesítik lapunkat, hogy Swadló Ferencz budapesti lakos gyönyörű fekvésű nyaralóját az ottani plébános folyó hó 21-én egyházi szertartással ünnepélyesen megáldotta. Ennek emlékére Swadló 300 forintot adott át az iskolaszéknek a 2-ik tanosztály felállítása végett, mely szép és valóban nagylelkű adományért ezúton is köszönetet mond az iskolaszék. A szép tett önmagát dicséri. Vajha több ily nemes lelkü tanügybaráttal áldaná meg az Isten vidékünket!
(Váczi Közlöny, 1887)
Schmahl Henrik (Hamburg, 1846 - Drezda, 1912) az akkor még önálló városállamban, Hamburgban született. Eredetileg kőművesnek tanult, ipariskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Mivel otthon nem talált munkát, így világnak indult, melynek eredményeképp Budapesten kötött ki; az Első Magyar Általános Biztosító székházának építkezésén dolgozott. Ezután a Vámpalota (a mai Corvinus Egyetem központi épülete) 1870-ben indult építkezésén kapott munkát, mint segédpallér. Itt figyelt fel a fiatal német tehetségére a palota tervezője, Ybl Miklós. A szárnyai alá vette és saját költségén kitaníttatta építésznek. Schmahl Ybl irodájában többek között a Budapesti Operaház építésén is munkálkodott, mielőtt önállósította volna magát. Önálló munkáit eleinte reneszánsz stílusban tervezte (pl. a Haggenmacher-palota az Andrássy út 52. alatt), majd egyre több elemet kezdett átvenni a velencei gótikus, illetve a mór építészeti stílusból, amiket a korban népszerű eklektika elvei mentén kevert. Utóbbi tervezései közül kiemelkedik az Uránia mozi épülete (1893), illetve a Belvárosi Takarékpénztárszékháza, a Brudern-ház (avagy Párizsi udvar) a Ferenciek terén.
A tiszta francia renaissance-stilusú (Swadló) kastélyt annak idején az Uránia Színház tervezője építette.
(Színházi élet, 1938)
A pesti Bazilika és a nógrádverőcei építkezés kapcsolata
1845-ben Hild József kapott megbízást a Bazilika terveinek elkészítésére. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor, azonban Hild József 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. Az építésvezető Sturm Ferenc volt, akinek Ybl nyaralót tervezett 1889-ben Nógrádverőcén.
Sturm Ferenc nyaralója (1889)
U alakú, földszintes, de az utcafronton tetőtérbeépítéses, nyeregtetős, oromzatos épület. Az utcai front egytraktusos, magas lábazat, sima téglafal. A háromszögletű, lépcsőzetes lezárású oromzatban ablak, alatta hangsúlyos kapu. Díszesen faragott keret, két konzolon nyugvó párkány, felette oromzat. A nyugati oldalon, a kert felé egytraktusos, földszintes, félnyeregtetős oldalszárny tapad a szomszédos épület tűzfalához, végén a kert felé beforduló, oromzatos homlokzatvégződéssel. A keleti oldalon alacsony, félnyeregtetős beépítésben fészersor, mellékhelyiségek találhatók. A kert két oldalát téglafalkerítés határolja, oszlopokkal, ívekkel átboltozva. A kert déli, dunai oldalán lépcsőn lehet lejutni a csónaktároló pincébe. A magas támfalon korlát van. A kertben az egykori szökőkút talapzata megtalálható.
A legenda szerint az Operaház megalkotójának, Ybl Miklósnak a kedvenc hangversenyterme szabadtéren, a Duna-parton volt. A támfalat a villához kapcsolódva, a terasz kialakításához kezdték építeni. Az építész, Ybl Miklós ezután még a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Nógrádverőce új vendéglőjét is Ybl Verőcén letelepedő munkatársai, Sturm Ferenc és Liszkay Boldizsár tervezték 1904-ben díjmentesen. "Az építtetni szándékolt községi vendéglő a község elmaradhatatlan fejlődését biztosítja, s a nyaraló közönség nagy számát ide vonzza... Verőcének oly nagyobb szabású vendéglője nincsen, amely az itt nyaralni szokott úri közönség igényeit teljesen kielégíteni képes legyen, s tekintve azt, hogy a község mint erkölcsi testületnek Dunaparton páratlan kilátással bíró oly nagy telke van, hogy ezen az építkezés akadály nélkül végre is hajtható..." A tervet a megyének is jóvá kellett hagynia, de addig is "a Duna támfal ezen őszén felépítve lesz". (Százados András: Verőcei évszázadok)
1921-ben saját tervezésű házát eladta, s megvette a mellette lévő kisebb parasztházat, megfelelő átalakítás után ez lett a nyaralója. Idős koráig sokat sportolt. Neki volt Magyarországon először motoros siklóhajója, a francia gyártmányú “Ricochet” hajócskát sokszor látták Nógrádverőce és Visegrád között.
Jeles műgyűjtő volt. Utazásai során is gyűjtött számos értékes művészi tárgyat. Így pl. a Művészet c. folyóirat beszámol arról, hogy a Nemzeti Szalon 1903. évi budapesti téli tárlatán Giergl Kálmán megvette Munkácsy Mihály “Alvó nő” és Edvi Illés Aladár “Raguzai táj” c. olajfestményét.
Nógrádverőcei házának kertjében egy oroszlános pad emlékeztetett arra, hogy Hauszmann munkatársaként a királyi vár újjáépítésében is részt vett. Sajnos, ez a szobor a második világháború alatt elpusztult. Sokat utazott külföldön. Sohasem nősült meg. Halála után a nógrádverőcei házat Giergl Imre leszármazottai (a Gelley család) örökölték.
1936-ban Giergl Kálmán tervezte Verőce modernebb, nagyobb méretű kápolnáját az Ybl-házzal szemben álló régi helyére. Az építész annak idején kiharcolta, hogy Róth Miksa készíthesse a Zeneakadémia üvegablakait, cserébe a művész itt is vele dolgozott.
Sírja a nógrádverőcei temetőben.
---
További híres építészek Verőcén:
Szabó Antal épületszobrász, aki a Puskin mozi épületének díszitését végezte 1895-ben, 1890-től nyaralt nálunk, 1905-től a Migazzi kastélyt bérelte és díszitette fel szfinxekkel, 1919-től költözött az Árpád utcai házába szobraival, ahol 1939-es haláláig élt.
Kozma Lajos (1884 - 1948) építész, iparművész 1935-ben tervezte ikonikus épületét, az Átrium-házat és a 600 főt befogadó mozi teljes belső kialakítását, a mozi előterének és nézőterének bútorait. 1939 és 1945 között nógrádverőcei parasztházába vonult vissza, ahol főként írással foglalkozott.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.