DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2020. július 12. 13:21 - fabiane

Kassák Lajos a Dunakanyarban

 kassa.jpg

Kassák Lajos szenvedélyes horgász volt, de még mi fűzte a környékünkhöz?

 

kassak_lajos.jpg

"Ládába rejtve, a bécsi hajón, elhagytam az országot." - írta Kassák Lajos 1920-ban. Hogy miért kellett távoznia?

1904-től Budapesten vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott, ahonnan sztrájkszervezésért elbocsájtották.  Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte – ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében. 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, amelyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt. 1919 őszén őt is letartóztatják; pár hónapig börtönben tartják: itt megismeri a fehér terror szörnyűségeit. Majd Simon Jolán segítségével, a Nyugat írói (elsősorban Babits, Móricz) közbenjárására szabadon engedik; s ő 1920 tavaszán átszökik a határon. 1920 májusában már újraindítja a MÁ-t; s költői értelemben szembenéz az eltelt időszakkal: elkezdi írni a forradalom „krónikáját”.

reggelek ezüst hajója úszik közöttünk nehe-
zemre esne kezemet beletenni a kezedbe
a folyó kiönti a fehér húsu halakat azért
tudjuk a szél fölneveli kölykeit
egyetlen fa virágzik a pusztában a madarak
megfagytak rajta
a 13 angyal és a 13 koldus az ég fekete ráncaiban
de mi csak a sárga fénytölcsérek nyílását látjuk
amint átvándorolnak a város házai között
reménytelenül
reménytelenül a mélyre leszállott garádicsokon
állunk nincs aki könnyű
ujjaival megfésülje
gondjainkat.
(Kassák Lajos: Új versek - részlet)

 

kma.jpeg

A MA-isták: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Kassákné, Barta Sándor


A Bécsben készült képen a Ma munkatársaival szerepel. 1926-ban tért haza. Irodalmi munkássága mellett politikai felvilágosításba is kezdett...

godi.jpg

Kassák a Gödi Fészekben tart előadást (1930-as évek eleje)

A Gödi (partifecske-) Fészek története a múlt század első negyedének végére nyúlik vissza. A Munkás Testedző Egyesület (MTE) turista-szakosztálya új telephelye az 1923. június 24-i „forrásfoglalást” követően lett a közigazgatásilag Dunakeszi külterületéhez tartozó homokbánya-gödörben jellemzően faházas nyaralótáborként kialakítva. Ide a munkás-proletár ifjúság Dunakeszi Műhely-telepig vagy Alsógödig utazott vonattal, de pénz híján idegyalogoltak a Megyeri csárdától, de még Rákospalotáról is. Voltak olyanok is, akik kerékpárral érkeztek, valamint sokan csónakon eveztek fel Pestről. A neve a parti fecskék homokfalba vájt fészkei után lett Gödi (fecske-)Fészek. Nevében a Göd csak a legközelebbi vasútállomás miatt szerepelt. A Fészek partja a többi strandtól eltérően ingyenes volt. Tartott itt előadást József Attila és Kassák Lajos is. 

gad.png

A következő Dunakanyarba vívő kapcsolat Gadányi Jenő festő volt, aki az első világháború harctereiről az összeomlás után hazatért fiatalok egyikeként figyelt föl az író, folyóirat-szerkesztő és mozgalomszervező Kassák tevékenységére. A kubizmusról és az expresszionizmusról az első információkat és közvetlen élményeket a Kassák szerkesztette Ma számaiból és kiadványaiból, továbbá a Ma kiállítóhelyein rendezett tárlatokon szerezte. Az élmény intenzitására vall önéletrajzának alábbi mondata: "Kassák írásai a mágnes erejével vonzottak." A forradalmak idején - föltehetően a Ma matinéin és kiállításain - személyesen találkoztak; Gadányi megismerkedhetett a Ma vezérével és a mozgalom képzőművészeivel. Mikor Kassák az emigrációból, Gadányi az 1927. évi párizsi tanulmányútról hazatért, fölújították ismeretségüket. Gadányi meglátogatta Kassákot, hogy előfizessen az 1928 szeptemberében indult Munka című folyóiratra, s egyben tovább mélyítették kapcsolatukat.

kassho.jpg

Az 1930-as évek második felében Gadányi Jenő Kassák életének fontos szereplőjévé, egyik regénye és több verse létrejöttének előkészítőjévé vált. 1937-ben a két család Szentendrén nyaralt. Gadányi Kassák horgászszenvedélyét látván a következő évben közös nyaralásra hívta meg barátját és feleségét Drégelypalánkra. Abba az Ipoly melletti faluba, melyben Gadányi szülei még 1930-ban házat vásároltak, s ahol a festő családostul évről évre a nyár nagy részét eltöltötte. Gadányi szerzett szállást Kassákéknak. Ennek köszönhetően Kassák hosszabb időre a házigazda Sárvári-család mindennapi életének szemtanúja lehetett. Szállásadói - a halászattal és csempészéssel foglalkozó, ezen kívül a vadőr feladatait ellátó férj, a falu dolgairól szívesen beszélő feleség és a Jani nevű kamaszfiú megváltoztatott névvel Azon a nyáron című regényének főszereplőivé váltak. Gadányi Jenőné visszaemlékezéseiből ismerjük a közös nyaralás néhány idilli jelenetét is. Simon Jolán látogatóba érkező táncművész lánya, Nagy Etel délutánonként Gadányi kislányait tornásztatta a folyóparti füvön, míg Gadányi és Kassák órák hosszat a horgászbotok mellett ültek. Hogy ez utóbbi több volt, mint tétlen várakozás, arról Gadányi visszaemlékezése tanúskodik: „Sokszor ültünk együtt, néztük a víz játékos, szeszélyes mozgását, és hallgattunk. Művészember erdőben és vízparton nem beszél. Némelykor kivett zsebéből egy verset, vagy novellát, odaadta, hogy olvassam el. Elolvastam, és tovább néztük a vizet. Hallgatásunkat gondolataink kapcsolták össze."

 ks.jpg

Gadányiék akaratuk ellenére szemtanúi lehettek a Kassák és felesége közötti viszony feszültté válásának, ám a baljóslatú jelek ellenére sem gondoltak arra, hogy a Drégelypalánkon együtt töltött nyár valaminek a végét jelentette: egy héttel a Budapestre történt visszatérés után Simon Jolán öngyilkosságot követett el.

Előbb első feleségével, Simon Jolánnal találkoztam: együtt ebédeltem vele és több festővel egy szentendrei családnál, amely – pénzért – ebédet főzött, kosztot adott a Szentendrén dolgozó, háztartást nem vezető művészeknek. Simon Jolán bájos és közvetlen nő volt…
Rögtön letegezett, ez engem meghökkentett. Kassák – merev, inkább száraz arckifejezésével – egészen más volt, mint Simon Jolán. Kassákot sosem láttam nevetni, de talán még mosolyogni sem.

(Kortársak Kassákról)

(Radnóti Miklós Naplójából) 1938. szeptember 28.: "Simon Jolán temetése. Kezet fogok Kassákkal, megköszöni a Lloyd-beli tanulmányt, és kérdi, hogy miért nem látogattam meg a kávéházban, mióta megjött Drégelypalánkról... a felesége temetésén. Vérré vált póz? Életmű és magatartás?"

1 évvel később meghalt Simon Jolán lánya, Nagy Etel is.

vj.jpg

Vas István feleségével, Nagy Etellel és József Attilával kiránduláson Horányban, ahol a gödi Fészekhez hasonló telepet alakítottak ki

Vas István gazdag zsidó gyáriparos családból származott, Nagy Etel viszont annak a Simon Jolánnak a lánya volt, aki Kassák Lajoshoz ment férjhez. Boldogságuknak mégis csak a táncművész Etel betegsége vetett véget. Vas István Szentendrére vitte gyógyulni beteg feleségét, és annak nevelőapját, Kassák Lajost - erről írta:
„Szeptember eleje volt, a legszebb őszelő, amire a magyar klíma képes. … Jártam én korábban is Szentendrén, kamaszkori kirándulások, ifjúkori evezések idején, de csak a Duna-parti sétányát ismertem, vagy csak arra emlékeztem. Ahogy most az állomástól, kezemben a kofferrel, bekanyarodtam a főutcára, kezdtem észrevenni, hogy a parti villasor homlokzata mögött egy ódon vonulat húzódik, és amikor megálltam a Fő tér közepén, az ikonos, bizáncos kereszt (mint később megtudtam, a pestiskereszt) mellett, a térbe torkolló, helyesebben befelé kúszó és csurgó kis utcák között, úgy vettem észre, hogy ez a bizarr kőegyveleg nem hasonlít semmiféle városhoz, amit akár képen vagy moziban láttam."

ne_1.jpg

Nagy Etel mozgásművész  (Radnóti is írt hozzá verset) - Lengyel Lajos fotója

Vas István: Szentendrei elégia (részlet - Nagy Etelhez szól)

A templomokra rávillan az alkony,
a kusza város csillog bíborában,
csobban a Duna lassú vize halkan,
mint amikor még őmellette álltam,
hajlik a nyár a hirtelen viharban
és mosolyog, akár az ő korában,
az út, a domb, a lomb is ugyanaz még,
járok, mintha a múlt felé utaznék.

Vas István felesége 1939-ben halt meg agydaganat következtében - Radnóti így búcsúzott tőle:

Radnóti Miklós: ŐSZ ÉS HALÁL
Nagy Etel emlékének

Hány súlyos őszt és hány halált,
halálok vad sorát értem meg eddig én!
a süppedő avar szagával mindig
tömjén is száll felém.

Száll? inkább csak lejt, szalad,
míg rá nem hull a hó,
földönfutó és tömzsi páros illat,
kettős búcsúztató!

Az alkony most is két emléket ringat,
a földrehulló nyár futó szagát
s egy jámbor illatét...
lejtett utánad az, mikor a hűtlen ég
tested a hűvös földnek adta át.

*

Az erdő vetkezik
és síkos már a rét,
körötted hét szép csillag ég,
hét csillag ég körötted és
tested körül most hirtelen
suhogó kört szalad
hét bársonyos vakond a föld alatt.

*

Ó, honnan táncoltál a fényre te?
falak tövéből, nyirkos, mély sötétből!
S miféle szárnyas akarat emelt?
mit láthattál, micsoda égi jelt?

S mi lett belőled, mondd?
te lélekűzte test,
te röppenő és dobbanó!
a gyertyák lángja és a friss
lehellet táncol most helyetted s - érted is.

Mi lett belőled lélekűzte test?
te dobbanó és röppenő!
ki könnyű voltál, mint a szellő,
súlyos vagy, mint a kő.

*

Most rejt a föld.
S nem úgy, mint mókust rejti odva,
vagy magvait a televény
csak télen át, -
örökre! mint emlékedet
e tépett költemény.

(1939)

dp_1.jpg

1944 nyarán újra Drégelypalánk vált menedékké Kassák számára. Gadányi hívására ide költözött a Budapestet nap mint nap érő bombázások elől. Gadányi följegyzési tanúsítják, a közös természetélmény - kiegészülve a háború okozta fenyegetettség érzésével - ezúttal is közel hozta őket egymáshoz: „Barátom szenvedélyes halász. Én szenvedélyes szemlélő vagyok. Ő gondolatait kereste a víz csillámló fodrai között - én a színeket és a természet titokzatos mozgását lestem. Barátom letette maga mellé a botot, két térdére könyökölt, és meggondoltan sodorta cigarettáját a kopott pléhskatulyából. Az esti napsugár narancssárgára festette fejét. A táncoló kis sügérek miatt a cigaretta hosszú ideig készült. Végül rágyújtott. A gyufát a vízre hajította, véletlenül egy úszó levélre, lassan forogva, füstölve. Eszembe juttatta a tengeren süllyedő égő hajókat. A háborúról nem beszéltünk a víz felett, csak gondoltunk rá."

(Csaplár Ferenc: Gadányi, Kassák)

 

A túlsó partról

Budapest, ma láttalak először fényben
hogy lefelé jöttem a hegyről
hol barátaim élnek emlékeik közt
kertek sűrűjében a házuk.

Messze egy kék torony állongott a ködben
ó, bús visszhangtalan kiáltás
a Duna felett akkor vérzett el a nap
s íme, felragyogott a város.

Árulók és orvgyilkosok áldozata
két arcod mutatod egyszerre
egyiken feslik a megifjodott élet
másikon fagyott vér sötétlik.

Hirdetem, hogy bontogatod már szárnyaid
s ha az éj barlangja kitárul
lámpáid gyöngyfüzére világítja meg
az utat, min félve baktatunk.

        1945. február

 

kcz.jpg

Czóbel Béla és Kassák Lajos Szentendrén,Czóbel műtermében,1966 (Fotó : Vattay Elemér)

Kassák a háború után is többször visszajárt a Dunakanyarba szentendrei festőbarátaihoz, vagy épp Leányfaluba.

A helységnek ahol nyárra megtelepedtem
szép neve van
Leányfalu.
Nem tudom ki ajándékozta meg nevével
ki fedezte fel megnyugtató szépségét.
Mögötte dús zölddel borított hegyek.
Előtte a rohanó folyó dorombol
mintha nagybőgőn skálázna valaki.
Ünnepélyesség
tarka cicomák nélkül.
Keresztül-kasul
vadgesztenyefa-allék.
Vaskerítések mögött színes virágtáblák
geometriája.

(Nyári áldás - részlet)

kk_5.jpg

Kassák Lajos, Lengyel Balázs és Kassákné Klári

Az író még házat is birtokolt Nagymaroson, de arról nincs adat, hogy azt lakta volna - új felesége viszont kölcsönadta Pilinszkynek, aki alkotott ott:

Kassák Lajosné 1977-es levele Pilinszky Jánosnak:

Édes Jancsi!
Mi van magával, hol kószál a nagyvilágban? Valahányszor kimegyek Nagymarosra és benyúlok a szekrénybe, azonnal szemembe ütközik szépen rendbe rakott holmija, amit ott felejtett.
1. Szép téli drapp pulóver.
2. Két pár gyönyörűen tisztára mosott zokni.
3. Egy bontatlan írógépszalag.
4. Jutta nadrágban, Jutta fürdőruhában, Jutta nem tudom még miben, de egyik szebb, mint a másik. Hogy volt szíve ezeket a gyönyörű fotókat csak úgy elhagyni? Egyébként én megőrzök mindent és bármikor a rendelkezésére áll. De a büntetés az, hogy ki kell érte jönni Nagymarosra. Hogy mikor leszek Nagymaroson, azt Elemérrel megüzenem, aki ma este jön hozzám, mert megírni hosszadalmas és bonyolult. De hogy ilyen hűtlen legyen valaki, attól nagyon szomorú vagyok. Kijött‐e már az új könyve, remélem sürgősen küldi, nagyon várom.


Addig is sok‐sok csók és szeretet
Kassák Kláritól

taj_1.jpg

Gadányi Jenő festménye

„Művészete csupa bensőséges izgalom, ellentétes erők aktív küzdelme, tüzes lobogás” - írta barátjától Kassák. Saját magából pedig pont a kezdeti küzdelmet hiányolja a már elismert íróként a visegrádi MUOSZ alkotóházban írt, a tájat magasztaló versében - megtalált helyette mást:

Visegrád dicsérete

A ház ahol most élek
erődhöz vagy zárdához hasonló
s magába száll a lélek
hogy kiköltse napéj tojásait.

Oly távol a zord világ
miért hát a bánat és gyötrődés
álmodnak itt a költők
ízlelve a dicsőség gyümölcsét.

Énem tört cserepeit
keresem a csönd szunnyadó mélyén
az énemet ki voltam
s aki lehetnék a tiszta fényben.

Hol hagytatok el engem
kohók tüze szidalmak szegénység
hová lett a salakút
nyílt sebeim emlékeznek rátok.

Termékenységem bő forrása
kertem rózsáit lásd hiába tépték
belőlem él e kert és engem gyámolít
ízleld meg piros almáit vándor
ha erre jársz hajszolva tűnt nyugalmad.

Dicsőség néked erő és akarat
ti szültetek engem és edzettetek keményre
dicsőség e csöndes téli tájnak
hol reggelente akár egy gyermek
köszöntöm testvéreim.

344350353_1384117635761188_999328673002322549_n.jpg

Kassák Klári nyilatkozta a nagymarosi házról: "Ezek után úgy döntöttem, hogy magam hozok létre egy olyan múzeumot, mely férjem képzőművészeti alkotásait foglalja magában. Ehhez azonban külföldi kiállításokat kellett rendeznem, amelyek rendkívül sikeresek voltak, s az eladott képek ellenértékéből egy múzeum célját szolgáló házat építtettem fel Nagymaroson." (Ország-Világ, 1976)
A folyamatosan bővülő anyagot 1975-ig Kassák Lajosné nagymarosi házának külön e célra kialakított kiállítótermében tekinthették meg az érdeklődők. 1976 őszén a gyűjtemény az újonnan megnyílt Kassák Múzeumba került, ahol 1980 tavaszán időszaki kiállítást rendeztek belőle.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr8215996662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása