DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308

2020. június 23. 16:48 - fabiane

A Migazzi-vadaspark, mint Verőce közkertje... Mi lesz a mostani sorsa?

fb_img_1612510462735.jpg

Ilyen sohasem volt a Migazzi parkja, csak Janák Vendel másolta hozzánk a zugligeti lóvasút-vegállomást

Térkép: 

A Migazzi-kastély vadasparkja sokáig mulatságok helyszínéül szolgált. Hogyan lett közpark a terület? Mikor hozták lére az Expressz Tábort? Mi lesz a terület várható sorsa? A poszt aktualitását egy, a napokban megjelent ingatlanhirdetés adja, amelyben a helyet luxusranchok építésére ajánlják.

1890-ben írták:

A Migazzi kert nem emberemlékezet óta, hanem csak 1848 óta lőn nyitott kertté. 1848. évig, mint teljesen körülkerített vadaskert, a vadak tenyészete végett, a közönség elől el volt zárva. Ezen évben lett a kerítés a félrevezetett nép által széthordva és a vadak a szabadba eresztve. Az ezen év után következett főpap az egyházmegye rendezésével igen el lévén foglalva, ezen helyre csekély gond fordíttatott, s a kert a verőczei lakosok mulató helyévé lett, kik a vasár és ünnepnapok délutánjait az akkori erdész által felállított tekepálya mellett töltötték, mígnem Peitler bold. emlékű volt váczi püspök e helyre figyelmét fordítva, azt lakható állapotba helyezte és használván, Verőcze népsége e kedves hely látogatásától elszokott.

A legelső zajos mulatság 1848. nyarán a váczi nemzeti őrsereg tiszteletére lett rendezve és azontúl, majd a váczi növendékpapság, majd a Budapestről kiránduló vigalmi társaságok által, úgyszólván évenként látogattatott. Ennyit a történelem részéről a Migazzi liget érdekében. A Migazzi kastély és liget a váczi püspökség tulajdona lévén, azt az idő szerinti tulajdonos tetszése szerint használhatja, és ha a közönség elől, illetve csak is a nagy tömegben mulatni jövő kirándulók elől, mert ezek valóban károkat tesznek, — elzárja, ez ellen igazsággal senki fel nem szólalhat. Az azonban püspökünk ő nagyméltósága nemes érzékéről fel nem tehető, hogy a Migazzi liget éltető, gyógyító levegőjét élvezni óhajtó és sétáló közönség elől elzárná. Ő, ki székhelyén nagy költséggel fenntartott kertjét a közönség előtt nyitva tartja és annak élvezését nemcsak megengedi, sőt örvend a látogató közönségnek, azzal beszélget és szórakozik; ő ki ezt egy helyen gyakorolja és megengedi, ugyanazt ligetjénél is bizonyára szívesen engedélyezi, mert megvan benne a szépnek, a nemességnek, az igazságnak érzéke.

pb.jpg

A hely több kulturális eseménynek is helyt adott, a pest-budai dalárda például operaelőadást rendezett itt: 

Nem sokára aztán Verőcén szálltunk ki, honnét a nagy falu tömeges kíséretében szintén zeneszóval mentünk a Migazzi kastélyhoz, s annak hajdanta vadas kertjében, azon völgyben, hol a két hegy közt folydogáló csermely partján szép nyílt térség terül el - állitá fel magát a dalárda, s nehány jól előadott ének után bekoronázásúl a katonai zenekar, igen szép meglepetést szerzett egy csataképlettel. Ugyanis: a völgy közepén egy erőteljes gyalog induló véghangjainál a balról fekvő hegyoldalból a vadászoké, közvetlen utána pedig jobbról a lovasságé hangzott, s néhány harci riadó után eleinte a távolróli csatazaj, ágyúzás — a nagy dobbal — majd a harcosok előnyomulása, összeütközése, fegyvercsattogás , s folyvást közelebb közelebb hangzó puskaropogás közt — pisztolyokkal — egy valóságos ütközet sceniroztatott, annyira híven, hogy ki még csatát nem látott, róla fogalmat szerezhetett magának , míg végezetül az ezalatt összeszaladt zenekar játéka egy győzelmi indulóvá (a pest-budai dalárda díszindulója Dubeztől) fejlődött ki, és szűnni nem akaró tapsok, éljenek közt vonult előbbre zászlaja alatt az érdemes énekegylet. Közkívánatra ismételtetett.
Ezután a kastély udvarán tánc kezdődött, léghajó eresztetett, míg a reálisabb irányú rész ozsonnához látott, s minthogy ezen falusias színezetű ünnepély késő estig tartott, már 10-re járt, midőn hajónk Budapest közé érkezett.

(Hölgyfutár, 1857)

 

1860-ban pedig a nyomdászok rendezték meg Guttenberg-ünnepüket:

Délután négy és öt óra között a hajó Verőcze alatt kikötvén, a társaság az innen egy negyedórányira eső Migazzi-féle kastélyba indult. E kastély bár még egészen ép, mégis a földszint egyes szobáit kivéve, üresen áll. Az épület körül gyep terül el, s a közel erdő terebélyes lombjai árnyékkal kinálkoznak. A szomszéd verőcziek ekkor már nagy számmal gyűltek itt egybe. Hihetőleg azelőtt is jól mulattak, de csak most kezdődött az igazi vigalom, a midőn a pestiek hatalmas muzsikát hoztak magukkal. A meglehetősen letapodott gyep tehát rögtön tánczteremmé alakíttatott, s mint szokás, egyre-másra következének a csárdások, mikben a verőczei csinos menyecskék és leányok is résztvettek. Valóban úgy látszott, e napra Pest Verőczével szoros barátságot kötött; mikor elbúcsuztunk tőlük, elkísérének minket a hajóig, s míg a gyors gőzös messze el nem ragadott minket, folyvást üdvkiáltásokat hangoztatánk egymás felé, a mit végre a kendők lobogtatása s kalappali integetések fejezének be. Verőczén a Guttenberg nevű léghajó, csinosan felszökkent a magasba, s csak akkor égett el, a midőn úgyis közel volt hozzá, hogy elrejtezzék a láthatárt képező hegygerincz háta mögé.

(Vasárnapi Újság, 1860)

haj_2.jpg

Még Verőce első kikötőjét is a Migazziba érkezőknek készitették (képünk csak a másodikról van):

Hajóállomás megnyitása volt f. hó 7-dikén (csütörtökön) Verőczén. Annak idején említettük, hogy a budai zeneakadémia azon okból nem tarthatta meg Migazziba való kirándulását, mert Verőczén nincs gőzhajózó állomás. Ilyen és számos hasonló eset már előzőleg arra bírta Verőcze község képviselőtestületét, hogy áldozatokat kötött le az esetre, ha a Duna- gőzhajózási társaság Verőczén állomást létesít. Hosszas utánjárásra sikerült annyit kivinniök, hogy az esetre, ha 400 frtot készpénzben lefizetnek és a község ingyen kikötést enged, az állomás feltételesen 2 évre létesíttetik, két év múlva azonban, ha ki nem fizeti magát, megszüntethető. A község a 400 frtot elvállalta, Kühn János pedig a saját kőfalánál a kikötést ingyen megengedte. Csütörtökön Balás Ferencz rétsági járási főszolgabíró volt jelen az állomás megnyitásánál, és miután azt rendőrileg kifogástalannak találta, sok szerencsét kívánt a társaság forgalmához, mit Gottschal István hajóskapitány a társaság nevében megköszönt. A hajóállomás ez alkalommal zöld gallyakkal és zászlókkal volt feldíszítve. Az érkező hajó mozsárlövésekkel üdvözöltetett.

(Váczi Hirlap, 1888)

 

 

...és jótékonysági eseményeknek is helye került itt :

Junialis. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ 1889. évi junius hó 10-én (Pünkösd hétfőn) a társulat elaggott munkaképtelen iparos segély-alapja javára a kies Migazzi ligetben zártkörű Juniálist rendez. - Belépti-díj tetszés szerint. - Migazziba a vasúttal utazhatni Verőcze állomásig: Délelőtt kéjvonattal 7 óra 30 perczkor, személyvonattal 10 órakor; délután omnibusszal 3 órakor és 5 óra 7 perczkor. A vonat visszafelé indul este: Omnibusz 8 óra 15 perczkor, kéjvonat 9 óra 10 perczkor. — Vasúti menet vagy jövet jegy 23 kr.

(Váczi Közlöny, 1889)

 bor_1.jpg

1890-ben aztán a Püspökség visszavette a parkot, és az egész létesítményt kiadta magánhasználatra. A verőceiek kiálltak a Migazzi kastély kertjének közhasználatáért:

(Egy érdekes pör) Schuster Konstantin váci megyés püspök úr ellen mind sűrűbben érkeztek a panaszok az esztergomi aulához. Most meg a jámbor verőceiek járultak a prímás elé azzal a kérelemmel, csinálna rendet Vácon, mert a jó püspök úr meg akarja enni Verőrét. Verőce község tudniillik nyaralóhellyé vált a fővároshoz való közelsége folytán s körülbelül 600 ember szokott Verőcén és vidékén nyaralni. A múlt évben 100 lakás állt a nyaralók rendelkezésére s ennek a 100 lakásnak a jövedelme átlagban 60 forintjával 6000 forintnak felel meg, a mit a község nehezen nélkülözhetne. A szőlőket elpusztította a filokxéra; a nép tehát főkép a nyaraló és kiránduló fővárosiaknak nyújtott különféle szolgálatokból él s élelmiszerekkel kereskedik. Verőcén azonban tulajdonkép semmi sincs, a mi a nyaraló közönséget oda vonzaná; de ott van Verőce közelében a gyönyörű fekvésű Migazzi kastély s ennek pompás vadaskertje szolgál a verőceieknek sétahelyül s ez a minden természeti szépséggel bővelkedő vadaskert vonzza Verőcére a nyaralóközönséget, mert Vác boldogult püspöke, az áldott emlékű Peitler Antal mindenkit szívesen látott ebben a kertben és szerencséjének tartotta, ha otthonosnak érezte magát a nagyérdemű nyaraló közönség. Most Verőcét a filloxeránál is nagyobb veszedelem fenyegeti. Schuszter püspök pazarlásnak tartja a nyaralást s évi 1300 frt bérért kiadta e nyári kastélyt a hozzá tartozó óriás terjedelmű vadaskerttel, nehány holdnyi szántófölddel, rétekkel és két malommal együtt árendába Zubovics Fedornak. Magától érthető, hogy Zubovics, mint bérlő el fogja zárni, sőt tényleg el is zárta már Migazzit a közönség elől, mihez föltétien és kétségbevonhatlan joga is van; a mint hogy ahhoz sem férhet szó, hogy megtagadta az engedélyt egy fővárosi egylettől, mély ott juniálist kívánt tartani. A park rétjein termő széna mintegy 600 forintnyi értéket képvisel s a bérlő lehetőleg védi a saját érdekét. Már most azonban Verőcéről pusztulnak a nyaralók. Migazzi nélkül a verőcei nyaralás semmit sem ér, mert a vadaskerten kívül nincsen is alkalmas sétahely. Képzelhető tehát, milyen ingerült a hangulat a verőcei jámbor hívek között a kegyes püspök ur ellen, ki 1300 forint évi haszonért Verőcét fő jövedelmi forrásától fosztja meg. A verőceiek azt mondják, hogy ők — ha tudták volna, hogy a püspöknek szabad vagy illik a saját nyárilakát árendába adni — maguk is kibérelték volna Migazzit, sőt jelentékenyen magasabb bérösszeget is ígértek volna, mert a rétek, a szántótöldek és a két malom legalább 1000 frtot jövedelmeznek. Valaki azonban kisütötte, hogy a püspök és Zubovics Fedor közt kötött bérszerződés semmis s a verőceiek deputációt menesztettek a prímáshoz, hogy a kastélynak a a benne levő fölszentelt templomnak árendába adásától a püspök urat tiltsa el. Ezt a kastélyt ugyanis Migazzi bíboros olykép hagyományozta a váci püspökségnek, hogy azt a püspök, a káptalan és a növendékpapok nyári tartózkodásul használják, ha pedig nem használnák, szálljon az vissza a Migazzi grófi családra. Bizonyos tehát, hogy a kastély csakis a püspök személyes használatára rendeltetett és nincs joga azt bérbe adni. A bérleti szerződés tehát, melyet már a püspök is aláirt, igen alaposan megtámadható. A primás — mint nekünk írják — kegyesen fogadta a verőceiek kérelmét s megígérte nekik, hogy határt fog szabni annak a gazdálkodásnak, melyről ma már mesébevaló híreket beszélnek uton-utfélen. Érdekes pörre van tehát kilátás, ha a prímás vétója következtében a szerződés felbomlik és Zubovicsot, kinek e kastéllyal tervei voltak, a takarékos váci püspöknek kártalanítania kell.

(Pesti Hírlap, 1890. június)

zub.jpg

Zubovics Fedor 1890-ben bérelte ki a verőcei Migazzi-kastélyt Schuster Konstantin váci püspöktől évi 1340 forintért istállókkal, szántókkal, erdővel együtt. A kastélyban kis múzeumot is berendezett műtárgyaiból és trófeáiból. Folyamatosan meghökkentő tettekkel borzolta a környékbeliek idegeit. Kertjét brazíliai vérebeivel, majmaival, aligátoraival és persze újságírókkal népesítette be. Az idejét robbanószerek kikísérletezésével és afrikai vadászatokkal múlatta, vagy ha egyikhez sem volt épp affinitása, párbajozni járt Hontba és Nógrádba, pedig állítólag nem éppen a kard volt az erőssége. 

nal.jpg

A folyamatos hadakozások vadnyugati helyzeteket szültek ittléte alatt:

Merénylet Zubovics ellen a verőcei állomáson (Pesti Hírlap, 1893)
Zubovics Fedornak, a hires sportsmannek és jelenleg a Migazzi- kastély tulajdonosának valami vitája támadt egy verőcei emberrel, ki nem akarta elismerni Zubovics földesúri jogait. Ez az ember széltiben hirdette, hogy lelövi a kapitányt, a hol találja. Zubovics hallott a fenyegetőzésről s tegnap, mikor meglátta ellenségét a verőcei állomáson, odaállott elébe és mellét kiszegezve, kérdőre vonta. A verőcei ember szó nélkül lekapta válláról a puskát s ha a közelben álló emberek meg nem akadályozzák, lelövi Zubovicsot. A fegyver, melyet most corpus delictként őriznek, golyóval volt megtöltve. A merénylő ellen megindították a fenyítő eljárást.
Kiadtuk a múltkor ez ügyre vonatkozólag a verőcei törvénybiró levelét, most Zubovits ur az alábbi válasz közlésére kért föl. Úgy e levelekből, mint más információk utján meggyőződtünk róla, hogy Migazzi bérlője és több verőcei lakos közt a viszonyok annyira elmérgesedtek, hogy nagyon sürgősen kívánatos azoknak orvoslása. Az illető hatóságok kétségkívül fognak találni módot, hogy a mostani elkeseredett ellenfelek közt az előbbi tűrhető viszony ismét helyre álljon.
Zubovits válasza különben igy szól:
Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjában olvasom azon levél kivonatát, a melyet a nógrád-veröcei törvénybíró íratott (mert írni maga nem tud.) A levél göröngyös stílusán annak szellemi tulajdonosát is megismertem. Ezen urnak különben azt ajánlom, hogy jó lesz „csendesen hallgatni“, ne hogy ő is kikerüljön azon helyre, mit famózus levelében emleget, tényleg azonban nagy óvatosan kikerül, az az a „placra“. A mi pedig magát a tényállást illeti, méltóságomon alulinak tartom arra csak egy betűvel is felelni, bízza azt csak úgy a törvénybíró, mint a „placnak“ az írója a törvényszékre és megyénk alispánjára, a hova az ügy fölterjesztetett. Most pedig, hogy ezen sorokra kényszerültem, vegye tudomásul az a törvénybíró, hogy alapján legyilkolásommal fenyegető több rendbeli levélnek és alapján a már csakugyan megtörtént merényletnek, — úgy látszik, hogy engem csakugyan egy felbérelt orgyilkos banda környez, — ki jelentem tehát itt nyíltan, hogy a ki ezentúl utamat állja, és csak egy gyanús mozzanatát is veszem észre, irgalom nélkül lelövöm. Kész tisztelője Zubovits Fedor.

Zubovitsnak 1900-ban kellett mennie Verőcéről, Visegrádra települt. A Migazzi-park viszont már sohasem nyerte vissza közkert jellegét. Egy hír 1925-ből:

magyarorszag_1925_08_pages159-159.jpg

nvt.jpg

A közpark funkcióhoz legközelebb talán az Expressz Tábor idején állt a terület, de helyieknek akkor is csak bekéredzkedni lehetett a programokra, azok nem nekik szóltak elsősorban:

Június 3-tól 6000 munkásfiatal üdül a SZOT nógrádverőcei sátortáborában (Népszava, 1959. május)
Több mint 6000 munkásfiatalnak készítenek elő kalandos, derűs nyaralást a Szakszervezetek Országos Tanácsának illetékes szervei. Az idén első ízben létesítenek sátortábort Nógrádverőce mellett a Börzsöny egyik festői völgyében. A táborozás június elejétől szeptemberig tart és hét kéthetes turnusban 900—900 fiú és lány vehet részt benne.
A tábor lakóit a pompás kirándulási és pihenési lehetőségeken túl számos szórakozási alkalom várja. Gondoskodnak televízióról, rádiókról, lemezjátszókról, gazdagon ellátott könyvsátorról, különféle sport- felszerelésekről, társasjátékokról. Külön zenekara, úgyszintén mozija is lesz a tábornak. Hallanak majd a fiatalok ismeretterjesztő előadásokat az őket legjobban érdeklő témákról.
Több száz külföldi fiatal is tartózkodik majd a táborban, - az Express-iroda csereüdültetési akciójának keretében - a népi demokratikus és a nyugati országokból, így kitűnő alkalom nyílik a magyar ifjúmunkások és a vendégfiatalok összebarátkozására, tartós ismeretségek megalapozására.
A nagyszámú jelentkező közül a szakszervezetek a KISZ-szel közösen választják ki az üzemek, vállalatok legjobb fiatal munkásait és ipari tanulóit. A táborozás üdültetés jellegű, beutalással történik, a napi térítés mindössze 10 forint.

 

ill.jpg

Az Illés együttes fellépése (1965)

A helyhez méltó magatartás leírása egy visszaemlékezésből:

A faházban, ahol laktam, az egyik fiú orosz szakos tanárira járt. Természetes volt, hogy igyekezett hozzácsapódni a táborban nyaraló orosz egyetemisták csoportjához. A nyelvtanulás lehetőségén túlmenően nagyon megtetszett neki az egyik lány. Nagyon nehéz volt közelébe férkőznie, mert szinte mindig csoportosan közlekedtek. Minden este lefekvés előtt beszámolt a fejleményekről. Egyik este feldúltan érkezett. Elkezdte mesélni az okát.
- Képzeljétek. Nagy nehezen végre lepattintom a leányzót a csoporttól. Próbálok finoman közelíteni. Látom rajta, hogy nincs ellenére a dolog. Már éppen átkarolom, amikor hirtelen megmerevedik. Kérdezem, hogy mi a baj? Képzeljétek, ezt válaszolta:
- Hruscsov elvtárs azt mondta a pártkongresszuson, hogy ez nem egy kommunista embertípushoz méltó magatartás.

 

 

A tábor területét most épp árulják! Vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy a helyi közösség érdekeit is kiszolgálhatná?

Részlet a jelenlegi fejlesztési tervből:

Részlet a fejlesztési tervből: luxus ranchok: a központi épülettől balra található területen 12 – 14 db, 5000 – 10.000 m² közötti nagyságú, egymástól csak zöld növényzettel elválasztásra kerülő, közművesített telekingatlanok kialakítása és értékesítése. A telkek egyedi igények szerint készülő, alapvetően horizontális kialakítású, 5-800 m²-es lakócélú épületet fogadnak be. Az összes fejleszthető terület nagysága 60 – 100 ezer m²."

 

hir.png

https://ingatlan.com/31547191?fbclid=IwAR0Kv6G6JV1onn2GcfsiauTUVPowBHsfLf3f2VzzsZMZEPi8xO26M5OfTD0

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr2415911024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308
süti beállítások módosítása