Az intézmény bejárati kapujának felirata: "A váci püspökök lelkének a hely szépsége által való megpihenése, valamint testük ércegészséggel való felüdítése végett az épületet alapította és saját családja nevéről Migazzi kastélynak nevezte el Kristóf kardinális, bécsi érsek az Úr 1768. évében.”

Gróf Migazzi Kristóf Antal  - eredetileg: Christoph Anton von Migazzi  (Trident, 1714 - Bécs, 1803)  T

Római tanulmányai után hamar papi pályára lépett. 1756-ban Althann M. Károly püspök kérte segédpüspökül, ezért visszatért Bécsbe. Althann halála után 1756-ban váci püspökké nevezték ki, majd 1757. március 18-án bécsi érsek (1761-ben pedig kardinális) lett, de a váci püspökséget 1785-ig megtartotta. Migazzi főleg a váci püspökségért tett sokat; húsz évi püspöksége alatt 600 000 forintot ruházott be egyházmegyéjébe. A püspöki templom, a papnevelő intézet, árvaház, stb. örökítették meg nevét, ezért Migazzit Vác újjáalkotójának nevezték. 

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Migazzi_Krist%C3%B3f_Antal

A Migazzi-kastély építészének sok forrás Isidore Canevale-t említi, akinek első fontosabb magyarországi munkái a váci székesegyház (1762–72) felépítése, illetve az 1764-ben, a császári család látogatásának emlékére elkészült váci diadalív voltak. Az újabb kutatások szerint azonban a kastélyt munkatársa tervezte...

"Az iskolás építészeti mintakönyvek gyakorlati felhasználása a rendjük, vagy ritkábban főúri megbízójuk részére
dolgozó „frater operariusok" működésében érvényesül. Munkájuk sokszor csak kész tervek kivitelezését jelenti, de tervező mester is akad közöttük. Mint a céheken kívül álló, rendesen önállóan dolgozó mesterek műveikkel sem tartoznak szorosabb mesterkörhöz. Migazzi nógrádverőcei nyaralójának tervezője Oswald Gáspár lehetett. Kisebb, emeletes nyaraló tervéért Migazzi aligha fordul Bécsbe. Meleghangú dicsérete kedves építészéről a nyaralót is említi és valószínűnek látszik, hogy vele is terveztette azt. A váci Theresianum egy 1779-ből származó felvételi rajza emeletes manzárdtetős, klasszicizáló egy kapuzati tengely után háromablakos, ötárkádos s ismét három ablaktengelyes nyaraló homlokzatát ábrázolja. A hazai nyaralókastélyok sorában tán az első olyan megoldás, amely ezt a vidéki kastélytípust bizonyos villaszerűséggel építi meg."  Művészettörténeti értesítő (1957)

Oswald Gáspár, Ozvald (Iglau, Morvao., 1727 – Vác, 1781. okt. 24.): piarista építész. Migazzi Kristóf bíborosnak (váci püspök is volt) 25 éven át volt építésze, a váci székesegyházat kivitelezte. Művei: a kecskeméti Nagytemplom, a kalocsai érseki palota, a berkenyei plébániatemplom. A késői klasszicizáló barokk, részben Isidorus Canevale stílusában tervezett. Az utóbbi mo.-i épületeit nagyrészt kivitelezte.

(Ezt a kápolnát sajnos már nem találtuk, helyette új funkcionál... Időközben rájöttem, hogy a kerek bástyában kellene keresni.)

A verőcei római katolikus plébánia házassági anyakönyve szerint az 1770.május 31-én tartott esküvőn a vőlegény tanúja Hadik András tábornok, budai katonai kormányzó volt. Mind a vőlegény, (Burján Sámuel), mind a menyasszony (Salbeck Johanna, - ő az édesapja testvérén keresztül) a váci püspökséghez kapcsolható. Az esküvő másik különlegessége, hogy az ifjú pár esketését Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi érsek végezte, és az esküvőt a Migazzi kastélyban tartották.

Migazzi bíboros rendszeresen használta kastélyát, az újságok nagy vendégeskedésekről számoltak be. Állítólag még Mária Terézia is járt nála...

"Valamelyik leveletekből kisült, hogy Milanóban elolvadt a hó, s hogy krétaporral hintettétek fel a felvétel helyszínét, hogy folytatni lehessen a forgatást s ez nem vált be. Erről eszembe jutott, hogy egy Migazzi nevű püspök, itt Nógrádverőcén, mikor Mária Terézia szánon lerándult Bécsből hozzá, s közben elolvadt a hó, sóval hintette fel az utakat s a szán remekül siklott a són. Azt hiszem só jobb lett volna, mint a márványpor, de valószínűleg lényegesen drágább is." Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960)

A kastélyt 1824-ben klasszicista stílusban építették át, a középső része előtt álló oszlopos vasrácsos erkély oszlopait árkádívekkel körbefalazták. A szobákba falfestmények kerültek. De a Migazzi utáni püspökök már kevesebbet használták a nyaralót, így történhetett, hogy annak a kertjét a verőceiek tették magukévá, akik élénk kapcsolatot építettek ki a pesti értelmiségi réteggel...

Nyomdászok kirándulása, 1860 "Délután négy és öt óra között a hajó Verőcze alatt kikötvén, a társaság az innen egy negyedórányira eső Migazzi-féle kastélyba indult. E kastély bár még egészen ép, mégis a földszint egyes szobáit kivéve, üresen áll. Az épület körül gyep terül el, s a közel erdő terebélyes lombjai árnyékkal kinálkoznak. A szomszéd verőcziek ekkor már nagy számmal gyültek itt egybe. Hihetőleg azelőtt is jól mulattak, de csak most kezdődött az igazi vigalom, a midőn a pestiek hatalmas muzsikát hoztak magukkal. A meglehetősen letapodott gyep tehát rögtön tánczteremmé alakittatott, s mint szokás, egyremásra következének a csárdások, mikben a verőczei csinos menyecskék és leányok is résztvettek. Valóban ugy látszott, e napra Pest Verőczével szoros barátságot kötött; mikor elbucsuztunktőlök, elkisérének minket a hajóig, s mig a gyors gőzös messze el nem ragadott minket, folyvást üdvkiáltásokat hangoztatánk egymás felé, a mit végre a kendők lobogtatása s kalappali integetések fejezének be.Az ünnepély apróbb részletei mind egyenkint sikerültek. A hajón, Guttenberg, Széchenyi és Kazinczy koszorus keretbe foglalt arczképei előtt Kovács, Rothberger és Solymosy betűszedők szónoklottak. Verőczén a Guttenberg nevű léghajó, csinosan felszökkent a magasba, s csak akkor égett el, a midőn ugyis közel volt hozzá, hogy elrejtezzék a láthatárt képező hegygerincz háta mögé."
Vasárnapi Újság: http://epa.oszk.hu/…/003…/datum09143/cim109150/cim209151.htm

1890-ben írták: "A Migazzi kert nem emberemlékezet óta, hanem csak 1848 óta lön nyitott kertté. 1848. évig, mint teljesen körülkerített vadaskert, a vadak tenyészete végett, a közönség elől el volt zárva. Ezen évben lett a kerítés a félrevezetett nép által széthordva és a vadak a szabadba eresztve. Az ezen év után következett főpap az egyházmegye rendezésével igen el lévén foglalva, ezen helyre csekély gond fordittatott, s a kert a veröczei lakosok mulató helyévé lett, kik a vasár és ünnepnapok délutánjait az akkori erdész által felállított tekepálya mellett töltötték, mígnem Peitler bold, emlékű volt váczi püspök e helyre figyelmét fordítva, azt lakható állapotba
helyezte és használván, Verőcze népsége e kedves hely látogatásától elszokott. 
A legelső zajos mulatság 1848. nyarán a váczi nemzeti őrsereg tiszteletére lett rendezve és azontúl, majd a váczi növendékpapság, majd a Budapestről kiránduló vigalmi társaságok által, úgyszólván évenként látogattatott. Ennyit a történelem részéről a Migazzi liget érdekében. A Migazzi kastély és liget a váczi püspökség tulajdona lévén, azt az idő szerinti tulajdonos tetszése szerint használhatja, és ha a közönség elől, illetve csak is a nagy tömegben mulatni jövő kirándulók elől, mert ezek valóban károkat tesznek, — elzárja, ez ellen igazsággal senki fel nem
szólalhat. Az azonban püspökünk ő nagyméltósága nemes érzékéről fel nem tehető, hogy a Migazzi liget éltető, gyógyító levegőjét élvezni óhajtó és sétáló közönség elől elzárná. Ő, ki székhelyén nagy költséggel fentartott kertjét a közönség előtt nyitva tartja és annak élvezését nemcsak megengedi, sőt örvend a látogató közönségnek, azzal beszélget és szórakozik; ő ki ezt egy helyen gyakorolja és megengedi, ugyanazt ligetjénél is bizonyára szívesen engedélyezi, mert megvan benne a szépnek, a nemességnek, az igazságnak érzéke."

"Zubovics Fedorról tegnap az a hir volt elterjedve, hogy párbajban agyonlövetett. E hir minden alapot nélkülöz. Zubovics szombaton délután a gyorsvonattal a legjobb egészségben Bécsbe utazott. Verőczén is hitelt adtak a hírnek, mely onnan eredhetett, hogy Zubovicsot és Balázs rétsági főbírót egy vonaton látták Budapestre utazni, hol a párbaj megtörtént volna, de párbajozni ezúttal eszük ágában se volt." (Váczi Közlöny, 1893)
Zubovics Fedor 1890-ben bérelte ki a verőcei Migazzi-kastélyt Schuster Konstantin váci püspöktől évi 1340 forintért istállókkal, szántókkal, erdővel együtt, de ezt a díjat sohasem fizette meg - a behajtók ellen felbérelte Sisa Pistát, az utolsó börzsönyi betyárt. A kastélyban kis múzeumot is berendezett műtárgyaiból és trófeáiból. Folyamatosan meghökkentő tettekkel borzolta a környékbeliek idegeit. Kertjét brazíliai vérebeivel, majmaival, aligátoraival és persze újságírókkal népesítette be. Az idejét robbanószerek kikísérletezésével és afrikai vadászatokkal múlatta, vagy ha egyikhez sem volt épp affinitása, párbajozni járt Hontba és Nógrádba, pedig állítólag nem éppen a kard volt az erőssége. 1900-ban kellett mennie Verőcéről, Visegrádra települt. A Migazzi kertjét nem kapták vissza a verőceiek.

Szabó Antal épületszobrász, aki többek között Puskin mozi épületének díszitését készítette (1895) - 1890-től nyaralt nálunk, 1905-től a Migazzit bérelte és díszitette fel szfinxekkel, 1919-től költözött az Árpád utcai házába szobraival, ahol 1939-es haláláig élt.

"A váci püspök úr az egyházmegyei papság bevonásával a Nógrádverőce közelében fekvő Migazzi-kastélyt nagy költséggel papi otthonná alakíttatja át. A munkálatok folyamatban vannak s az intézet október elején előreláthatólag készen lesz. Elhelyezést nyerhetnek benne nyugdíjas vagy üdülésre, illetőleg nyári pihenésre szoruló papok. Az otthon vezetését az Isteni Szeretet Leányai vállalták s az intézet lakói ellátásukért csak önköltségi árat fognak fizetni." (1927)

A kastély új funkciójában a vendéglátás is szerepelt, több kép is fennmaradt itt üdülő társaságokról.

Az államosítás után a kastély a Ganz üdülőjeként funkcionált.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1951. június 5-én létrehozta a Római Katolikus Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatát (EKBESZ), amely 1957-től nyugdíjasotthonként működteti a kastélyt. Szántó Katalin apáca sokat tett azért, hogy az épület visszakapja régi fényét. Az itt dolgzók jó kapcsolatot ápoltak a falu lakóival.

A mostani funkciója szerint ez egy elzárt terület. Köszönjük, hogy egy helytörténeti séta erejéig bejuthattunk...

Fotók: Zirig Árpád