A turistákra épülő vendéglátás már a XIX. század végén beindult, a község jobbára szívesen fogadta az ideérkezőket.
A következő cikkben még egy ünnepség elmaradásának furcsa okáról értesülhetünk:
(Budapesti Napló, 1898)
Később a helyiek kibékültek azzal a ténnyel, hogy a turizmus az ő érdeküket is szolgálja, így békét kötöttek:
Nagy ünnepély Nagymaroson.
A nagymarosi szépítő egyesület, mely eddig néhány lámpával ajándékozta meg a népszerű nyaraló helyet, nagyszabású népünnepélyre készül: julius 21-én a község bekerített főterén és a Korona szállóban népünnepélyt rendez. Mily arányú lesz 'ez a mulatság, elmondja a program, melyből a következőket közöljük : A komáromi gyalogezred teljes zenekarát hozatják le, mely cigánnyal felváltva fogja a zenét szolgáltatni. A nagy tér különböző pontjain szabad színpadok lesznek, melyen budapesti színészek színdarabokat adnak elő. Lesz nagy tombolajáték, konfetti és szerpentin. Tizenkét sátorban vásár, a hol a jótékonyság érdekében hölgyek fogják pumpolni a nyaralókat és nem nyaralókat. Este pedig nagy táncmulatság. Mindezekért és a látnivalókért csupán csak egy koronát kell majd fizetni. Ha a nagy programot betartják, bizonyos, hogy julius 21-én Nagymaros lesz a világ közepe, a hova tódulni fog a mulatni vágyók serege, ha nem lesz — eső.(Váci Hirlap, 1912)
Az egyik fő vendéglátóhely a község központjában elhelyezkedő Korona-szálló volt:
Értesítem a n. é. közönséget, hogy a nagymarosi Korona-szállót és éttermet átvettem. Azon bizalmat, amelyet mint a nagymarosi Hungária-étterem 18 éven át volt tulajdonosa élveztem a n. é. közönség részéröl, remélem uj helyiségemben Is fokozottan kiérdemlem. Kitűnő francia és magyar konyha. Tájborok. Jászberényi cigány jazzband. Jegeskávé. Fagylalt. Cukrászda. — Egyetlen nagymarosi tánchelyiség, szabad parketten. Reggelig nyitva. Dreher korona- és Baksör különlegességek. Gelszlinger István, Nagymaros,
(Ujság, 1927. június)

Ugy szép az élet, ha zajlik.Például Nagymaroson is zajlik, ahol a Vaszary-féle művésztelep vasárnap a Korona-vendéglőben este 9-től reggel hatig tartó nagy nyári karnevált rendezett. A rendezőbizottság élén Antal József állt és egészen bizonyos, hogy sem Nagymaroson, sem máshol ilyen remek nyári ünnepség nem igen volt mosta-nában. Az ünnepély lampionos és jel-mezes felvonulással kezdődött a városon keresztül, majd kabaré következett, szerpentin-, konfetti- és hólapda-csata, képsorsolás, no és végül tánc, amelynek folyamán megállapították, hogy még egy téli bálon sem voltak láthatók ilyen ötletes és pompás jelmezek, mint amilyenekben ott a művészek felvonultak. Volt ott indián törzsfőnök, spanyol táncosnő, Salome, tengerész, oláh pópa, fantom, majom, dalmata, parasztasszony, halál, cowboy, egyiptomi királynő, kubista és futurista maszk és a többi.(Színházi Élet, 1927/33. szám)

Budapesti színészek kabaréja a Koronában. Hogy milyen nagyszerűen zajlott? A közönség megszállott minden elfoglalható helyet és kiáradt ifjabb Waldvogel Sándor cukrászdájába is, ahol - pontosan megállapították - egy métermázsa fagylaltot adtak el ezen az éjszakán.
Ez a cukrászda különben egészen más intézmény, mint a budapestiek. Az éjszakai élet egy része itt zajlik le, míg a Waldvogel-dinasztia másik cukrászdája: özvegy Waldvogel Konrádnéé, amely már harmincötéves, délután virágzik. A két cukrászda teraszán gyülekezik alkonyat táján a közönség s a teraszok előtt zajlik és árad az esti korzó, amelynek népe csak égy dologtól fél.
- Csak szél ne legyen - ijedeznek minden szellö-símogatásra.
Mert ha szél van, akkor Nagymaros porfelhőbe fúl. Az egész község csupa strand és a többit tessék elképzelni hozzá.
Akkor vigasztalásul a szállodák és cukrászdák belső helyiségei maradnak. Itt sem kell félni unalomtól. Gyakran megesik, hogy a Koronában és a Hungáriában még reggel is húzza a cigány és az autók reggel nem tudnak haza menni a pesli vendégekkel. Hol az urakra kell várni, hogy kijózanodjanak, mire pedig kijózanodnak, a soffőrök nem józanok. Szerencse, hogy az autó csak benzinnel táplálkozik.(Pesti Napló, 1923. július)


Nyáry Alfonz báró Nagymaroson. Nyáry Alfonz báró, az ipolyszalkai választókerület munkapárti képviselője aug. 31-én Nagymarosra érkezett, ahol két napot töltött. A képviselő a kerület nagyobb községeinek egyenként való meglátogatását határozta el s ezen körútját Nagymaroson kezdette meg. Stenczel Ferenc Nagymaros község birájához szállt. Ott tartózkodása első napján Binder Lajos közs. főjegyzőnek s másnap Bergmann Mihály téglagyárosnak volt vendége. Szombaton este a választóközönség népes társasvacsorát rögtönzött a „Mátyás Király“ vendéglőben, a társasvacsorán több pohárköszöntőf hangzott el. Labancz László reform. lelkész
felkérte a képviselőt, hogy néhány szóval tájékoztassa választóit. Nyáry Alfonz báró indokolta a pártnak a múltban tanúsított magatartását s ecsetelte a jövő programját. Kiterjeszkedett a választói reformra, mely demokratikus lesz, de a magyarság szupremáciájának szem előtt tartásával; beszélt azután a költségvetésről, a nyugdijtörvényről, fizetésrendezésekről s a kormány több szociális törvénytervezetéről. Végül kifejezést adott a munkapárt béke iránti készségének, de viszont a harc melletti rendithetlen kitartásának is azon nem várt esetre, ha az ellenzék tovább is folytatná politikáját. Nyáry Alfonz báró körútját a napokban folytatni fogja.(Váci Hírlap, 1912)
De hogyan kezdődött a turistákra kiélezett vendéglátás Nagymaroson?
A legelső vállalkozóként Heppert Ignác nagykereskedőt találtuk, aki 1892-ben alapította cégét.
Üzlete mellett már megjelentek a kitett asztalok is.
1896-ban pedig már a "Kék Dunához" címzett vendéglőt tulajdonolja:
Liba, shimmy, málnaszörp - Egy nagymarosi éjszakaMikor a zebegényi hegyek mögött leáldozok a nap és a Duna elhomályosodó tükrén az alkonyat ködfátyla megpihen, a parton megindul a vándorlás a vendéglők felé. A strand éhes, a strand táplálkozni megy.Vendéglő sok van. Több, mint kellene. Muzsika is. A közönség nyugateurópai ízléséhez igazodva, jobbára szalonzenekarok és egy cigánybanda. Ez is hallatlanul rossz, sohasem tudja az ember, hogy magyar nótát játszik-e, vagy pedig shimmyt. Annál jobban meg lehet különböztetni e két zenei műfajt a szalonzenekaroknál, mert ezek: csak shimmyt játszanak.Az egy »Kék Duna« polgári ízléssel berendezett vendéglőtől eltekintve - ahol a cigányok játszanak -, minden vendéglő kibírhatatlanul pesti és botrányosan parvenü. A terraszokra felszerelt lámpáernyők színe olyan émelyítően édes, mintha egy-egy rosszul sikerült fagylalt foszforeszkálna bele a sötét éjszakába és a szerencsétlen tapőr olyan elkeseredett dühvel veri a zongorát, mint egy pályatévesztett kovácslegény.Közben megy a falatozás, A tőzsdei dekonjunktúrára való tekintettel egy- egy vacsora az idén nagyon szerény, mindössze négy, esetleg öt fogás. Az ételnemüek között dominál a liba, az italok között ... a málnaszörp ...Itt nincs részegeskedés. Itt mindenki józan. Itt legfeljebb a Kék Dunában kurjantja el magát egy-egy elbusult sváb, vagy magyar, de a Duna nagy, az éjszaka setét, a zongora hangos, a közönség éhes: elnyeli . ..Jóéjszakát . . .(Magyarság, 1924)
...és megjelentek a nemkívánt vendégek is:
(Szózat, 1922)
A Hungária vendéglő is a legkorábbiak közé tartozott - 1910-től az a Gelszlinger István volt a tulajdonosa, aki aztán a Korona szállót vette át.





Pfeifer vendéglős, akinek a strandon ugyancsak melege van, alig győzi a kisegitő pincérsereggel a munkát, jön-megy, intézked helyet csinál, figyel mindenkire. hogy senki ne távozz tőle elégedetlenül. Ez sikerül is neki, mert ha valaki panaszkodik, legfeljebb azért megy panaszra, hogy nem tudja elfogyasztani a hatalmas adagot, amit kapott. Harry jazz-band-je; je Klein karmester vezetésévei remek hangulatot teremt.(Színházi Élet, 1925/31. szám)


A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.