Királyréten a börzsönyi vasgyártás történetét makettekkel bemutató kiállítást hoztak létre, melyeknek mérete szembemegy a turisztikai attrakciók mai trendjével.

"Ezeknek a világonalegnagyobb látványos attrakcióknak a korát éljük." - fakadt ki Králl Attila, egyesületünk alelnöke egy újabb, szerencsére máshol kivitelezett turisztikai borzalom láttán. - "Teleszórjuk ócska, kétpálcás plázaélménnyel az összes megmaradt természetes vagy arra kicsit is hajazó területet vonzerőnek, élménynek hazudva a tájszemetet. Mert hát ezek nélkül a táj, valljuk be, nem valami vonzó, és most végre van rá pénzünk is, hogy korszerűsítsük, hogy azok is elámulhassanak, akik eddig egyáltalán nem akartak elámulni. Cserébe most már sem nekik, sem másnak nem is fog menni, mert szépen darabonként ledaráljuk az egészet - az élményért.

És mi lesz az ünnepélyes átadás után? Némi önreflexió azért nem ártana. Könyörgöm, egy átlagos bringautat nem bírnak karbantartani sehol. Ezeket a giniszrekordokat csak felépíteni éri meg (valakinek). Pár év és itt fog a nyakunkra rohadni az összes presztízs-élménypark, lombkoronasétány,biodóm, libegő, óriáskerék, meg a többi műremek. Fenntartani költséges, lebontani még költségesebb. Milyen színvonalas kiszúrás a következő generációval..." 

A Börzsönyt jórészt még elkerülték az őrült fejlesztések, maradjon is így!

Egy PR-cikk már 1936-ban pénzszagú jövőt vizionált a Börzsönyligetre - a telekfelosztás megtörtént, az attrakciófejlesztés azóta is elmaradt:

Nézzünk körül a környéken!

A XX. század elején csupán ez a tábla fogadta a Csóványosra kirándulót:

Aztán valahogy az oromra épült egy geodéziai mérőtorony, amit 2013-ban hasznosítottak kilátóvá (nagy örömünkre) - ennek szükségességéről az is tanúskodott, hogy az épitmény vaslétráját már előtte többen megmászták:

A szokolyai Várhegy fából épült kilátója 2020-ban nyílt meg - a leirások egy korábbiról is megemlékeznek:

Tíz órakor tovább indultunk s körülbelül fél óra alatt Szokolya-Hutához értünk, mely felett emelkedik a Várhegy, mit az ottaniak Gránát-hegynek neveznek, teremvén a hegyet alkotó trachitban sok gránát. Mi azt gondoltuk, hogy a nógrádi vár ezen a Várhegyen van s nagyon csodálkoztunk, midőn várnak vagy várromnak nyomát sem láttuk; de ott találtunk egy fából készült kilátótornyot. Egy negyed órai igen erős kapaszkodásba került a felmenetel.

(Turistaság és Alpinizmus, 1895)

Miért nem találtak abban az időben várat a hegyen? 

Szokolya szláv eredetű, jelentése "Sólyomfalva", a korai Árpádkori települések közé tartozik. Kurszán vezér solymászata volt a jelenlegi Királyréten, melyről 1186-ban tesz említést egy oklevél. Ez időkben egy kisméretű Árpád kori földvár volt a Vár-hegyen (a volt hutaiak szerint Granát-hegyen).

(Királyrét története)

Királyrét, régebbi nevén Szokolyahuta környékén sétálva számos ipartörténeti emlékre bukkanhat a sétáló, hiszen a régészeti feltárások szerint már az Árpád korban is működött vasolvasztó bucakemence. A  Nagy-Vasfazék-patak völgyében bányászatra alapított, azóta eltűnt szász településéről pedig egy Sárkányölő Szent György ábrázolású pecsét lenyomata is tanúskodik:

Zsigmond király a XV. század elején, majd halála után utóda, Albert osztrák herceg újból szász szakmunkásokat telepít Nagybörzsönybe a nemesfémek kibányászására, ezzel egy időben kerültek a szászok a Hohe Tax (Magastax) lábainál fekvő Nagyvasfazék völgyében, Martinauban megnyitott vasbányákba is, ahol huta is volt. A kohósalak és a vasérc maradványokból lehetett következtetni a huta helyére és a telepesek lakhelyeire. Ez a mostani Cseresznyefai parkoló szomszédságában helyezkedett el és a település neve Martnaw (Martinau) volt, mely egyházilag Szokolyához tartozott. Az "au" végződés Szászországban vizes, mocsaras, vízparti vidéket jelentett (pl. Bad Schandau, Ilmenau, Falkenau). Mivel itt két bővizű patak találkozott, így valamikor lehetett az vizes, mocsaras terület.

https://www.kiralyret.hu/kiralyret-tortenete/

A Börzsöny-hegységi Szokolyahuta környékének sok kis vasérc-előfordulása már a XVIIl. sz. elején vaskohó alapításának a gondolatát vetette fel. Az itteni vasbányászatról az első adat Bécsben az udvari kamara által 1700. április 23-án kiállított engedély, amely Kollbacher Lambert Mátyást felhatalmazza arany-, ezüst- vagy más ércekre kutatni és bányákat nyitni. Az említett okirat szerint Kollbacher már addig is jelentős kutatási munkát végzett volna. Úgy látszik, hogy egy vagy két évvel a fenti időpont előtt másokkal társulva kezdett hozzá a kutatáshoz. Utoljára 1736. július 11-én találkozunk Kollbachertől származó írással  Panaszolja, hogy bányatársai közül már hárman meghaltak , nincsen már barátja vagy olyan társa, aki hajlandó lenne közreműködni a bánya művelésében, ő maga is már hajlott korú, így a vasművet át kívánja adni a hercegnek. De mivel ő összes vagyonát ebbe fektette bele, s volt társainak is tartozik, kéri, hogy megfelelően kártalaníttassék. Itt is kiemeli, hogy az ottani ércekből olvasztott vas milyen jó minőségű. 

A hercegi uradalom végül is a század vége felé létesített csak vaskohót, amely 1778-tól 1791-ig dolgozott. A kohóhoz hámor is tartozott. A vasmű sokféle, öntött- és kovácsoltvas-árut termelt. A vasmű egyes részei 1900-ban még álltak, sőt egyes romjai 1920-ban is megvoltak. 

A kohóban dolgozó „legényeknek se éjjelek se napok a nyugodalomra elégséges nem lehet, mert valamint az Kemencze megindulván sem éjjelt, sem nappalt sem pedig Ünnepet nem pihen, úgy a körülötte lévő legényeknek is vagy a Kemenczében vagy Vassban valami kár ne essen, szüntelen való vigyázassál nem nyukhatnak... oly nagy Tüz mellett nagy Hőségtől és Világtól mind szemekben fogyatkozván, mint pedig Testekben forrózást el annyira szenvednek, hogy Szemeik Könyvben lábbadozván leginkább az Vassnak kihordássával egészben lankadva maradnak". - jegyezték fel a működtetés kapcsán.

Egy 1782-ből származó összeállítás szerint 1780-ban és 1781-ben csak a saját uradalmaknak összesen 291 mázsa 72 fontnyi öntöttvas-árut szállított, ún. „öntött csüvöket, vasbéli Instrumentumokat (a hegyesdi hámorba), kazányokat". Sőt, midőn a herceg az eszterházi kastély számára ajtó- és ablaktáblát kívánt öntöttvasból, az olvasztómester ezek elkészítésére is vállalkozott volna, de részletesen kifejti, hogy célszerűbb lenne, ha azokat „a Hámorban koholt vékony Pléhekből készítenék". 

A termelt árut részben a hercegi uradalom más uradalmaiba szállították, részben úgy látszik, maguk értékesítették nagy vásárok alkalmával; de helyben is történt eladás. Csak panaszolják, hogy bár az árujuk jobb minőségű, mint a felvidéki, annak olcsóbb ára miatt azzal nehezen tud konkurrálni. „Vajha... bizonyos Kalmár akadhatna, aki az egész hámor kész vasat el hordaná..." „Vajha oly áros zsidó akadhatna, aki Contractus szerént... innend a Kazányokat emoveálná". 

A vaskohóból ma csak a salakhányó, valamint a kohó és a hámor üzeméhez szükséges hajtóvíz biztosítását szolgáló, összesen öt egykori vízduzzasztó és a vízvezető árokrendszer nyomai láthatók. Az akkori adatok szerint jó minőségű vasat termelő vasmű beszüntetésének az oka a hajtóvíz gyakori hiánya volt, ami miatt a kohó évente legfeljebb 6 hónapig tudott csak dolgozni.

(Vastagh Gábor: A szokolyahutai vasgyártás története)

A vízműrendszer a börzsönyi faúsztatás alapját is képezte - megdöbbentő, hogy a XVIII. században erre a célra külön csatornarendszert hoztak létre a patakokból összegyűjtött víz felhasználásával. (Ez azért kellett, mert így a kövek nem akadályozták a lejuttatást.) A következő cikkben a megmaradt részek felbukkanásánáról írnak:

Mivel a facsúsztatás és úsztatás a Királyrétről egészen a Dunáig működött, ez később akár annak a bizonyos börzsönyligeti bobpályának az alapját is képezhette volna - a technikát Gelencén (Erdély) fejlesztették, ahol a csuszornyát fa szállítására és a vendégek mulattatására használták.

A környéki erdők nálunk sokáig az Esterházy Uradalom birtokát képezték - a fák elszállítását még 1844-ben is ez a család szervezte.

A Szokolya község határában fekvő közel 7000 kat.hold területű erdőbirtok 1892-ben egy porosz gróf, Sierstorpff  Henrik tulajdonába került. Ő építtette meg egy évvel később a fa- és kőszállításra szolgáló erdei iparvasutat Kismaros községből kiindulva Szokolyán és Királyréten (akkori neve: Huta) keresztül az úgynevezett Adolfkuti rakodóig, mintegy 11.5 km hosszban, 600 mm-es nyomközzel.

A Királyréti Erdei vasút történetéről itt írtunk bővebben: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/05/19/kiralyreti_kisvasut

...és habár az 1950-es évek óta személyszállításra használt vonalat nemrég felújították, azért még számos emlékre bukkanhatunk - itt például a gőzmozdonyok feltöltésére szolgáló kút árulkodik a kezdetekről:

A Pap-hegyi állomásnál létesített, kőszállításra alkalmazott drótkötélpályáról a kiállítás is megemlékezik:

Működés közben pedig egy régi képeslapon láthatjuk.

Kirándulásunk során Szokolyára érkeztünk, ahol látványilag inkább a mezőgazdaság és álattenyésztés volt a meghatározó:

(Kinszki Imre felvétele, 1936)

Itt viszont olyan fejlesztési elképzelésekre leltünk Szokolya – Sólyomvölgy – Házigrány területén, amelyek kisértetiesen emlékeztetnek az 1936-osra. "A területre komplex beruházási terv készült, egy rekreációs központ létrehozásával, ahol megtalálható étterem-, kilátó-, sípálya-, apartman szállás-, turista szállás és szabadidőközpont. Az ingatlan együttes alatt húzódik el a Pannon vízlencse, ahol 1 db termálvíz kutatófúrásra, és 1db hideg vizes kútfúrásra kapott vízjogi létesítési engedélyt a terület." A project kínálati elemei között szerepel a bobpálya is!

Ingatlanhirdetés: 

https://tinyurl.com/2p82wj65

 Még szerencse, hogy a közeli Börzsönyliget mintha taszítaná a fejlesztést! Aki ide költözik, a mai napig békében élvezheti az erdőben élés (nehézségeit és) örömeit...

(www.kisdunaujsag.hu)

Habár Börzsönyliget felparcellázásakor nagyon sok fát kivágtak, az erdő jórészt visszafoglalta magának a területet. Csendet kivánunk a továbbiakban is az ittlakóknak!

A szemvidító fotókat Ördög Richárd túratársamnak köszönöm!

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is! :)