DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308

2021. augusztus 29. 12:35 - fabiane

Parcellázások a Dunakanyarban

suran.png

A területre jellemző kis telkek kialakusának jártunk utána. A szétszabdalt területek közös problémákat vetnek fel...

sur.jpg

(Pesti Hírlap, 1932)

Surányi Miklós pócsmegyeri földbirtokos, a Felsőgöddel szemközti révállomás tulajdonosa kezdte a földjeit üdülőtelekként értékesíteni alig 25 kilométerre a fővárostól – az új üdülőtelep tehát a földbirtokosról kapta másodlagosan képzett nevét. A prospektusok a hegyek mögötti naplementével, ártéri erdővel, egy megelőlegezett dunai fürdő-, napozó- és csónakázóparadicsommal ígéretesnek tűntek, és a kis parcellák megfizethetők voltak a kisebb keresetű polgároknak, tisztviselőknek – akár még egy iskolai tanárnőnek is.

A Surányi-sziget történetének Heti Fortepan járt utána: https://tinyurl.com/wwa2df9v

sura.png

Egy alkalmi nyári Hófehérke-előadás törpéi teljes számban felsorakozva Surányban

#209340 Fotó: Fortepan / Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia

 

A telekfelosztások története korábbra nyúlik, Leányfalun már az 1860-as években parcelláztak:

lf.jpg

muemlekvedelem_2007_pages248-248.jpg

(Kiss Gábor: Leányfalu villái és villakertjei)

 

A Zebegény-újvölgyi telep kialakítására az 1920-as évek elejétől a téglagyár csődbe menése adott lehetőséget:

zu.jpg

zupart3.jpg

 fortepan_190291.jpg

A Luppa-sziget kimérése Surányhoz hasonlóan az 1930-as években kezdődött:

turistamagazin_2017-1613177791_pages699-699.jpg

Turista Magazin, 2017

bli.jpg

Gróf Károlyi Mihály birtokából 1936-ban kezdődöen alakítottak ki weekend-telepet Kismaros mellett - a tervekben még bobpálya is szerepelt...

blig.jpg

Kulturált vadon - 1936-os fejlesztés Kismaroson 
Ez a parcellázás hozta létre Börzsönyligetet...

Gróf Károlyi a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg 1943-ban - ez sohasem készült el:


Örömmel állapítható meg, hogy a főváros lakossága, felismerve vármegyénk táji szépségeit, mind nagyobb számban keresik fel a vendéglátásra beszervezett községeinket, sokan ott nyaralókat építve, huzamosabb tartózkodásra rendezkednek be.
E tekintetben igen nagy jelentőséggel birt gróf Károlyi Ferencnek szokolyai ingatlanán Börzsönyliget parcellázása, amely gyönyörű erdős hegyoldalakon, mintegy kétezer nyaralótelket parcellázott ki, az egész nyaralótelepet elsőrendű műutakkal hálózva be. Nagy áldozatokkal ugyanezen nyaralótelep részére a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg, amely előreláthatólag a jövő évben elkészül. E páratlan szépségű nyaralótelepen ezideig is már mintegy 70 nyaraló felépült, a telkek túlnyomórészben már elkeltek és így remény van arra, hogy az építőanyaghiány megszűntével hatalmas méretű kertváros bontakozik ki
e helyen, amely vármegyénk vendégforgalmát hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni.

(Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve, 1943 )

bli_1.jpg
(Börzsönyliget, 1938)
Börzsönyliget erdős területén ma számosan élnek, Győrffy Ákos így mesél erről Hiúznyomok című írásában:
Ez a büfé a Kismaros és Szokolya közötti első kanyar mellett található, a Börzsöny-hegység kapujában tehát, a Morgó- (vagy Török-) patak mellett, Kismaros külterületén, Börzsönyligeten. Az ilyen üdülőterületek mindig kitermelik a maguk sajátos emberfajtáját. Az itteniek (és általában a hegyvidéken található üdülőterületek lakói) hajlamosak úgy megjelenni, úgy öltözködni és viselkedni, mintha egy Jack London- vagy Bodor Ádám-regényből léptek volna elő, illetve ezek paródiáiból. Van itt nyomkereső, seriff, magányos farkas, legendás vadász, hallgatag törvényen kívüli, szörnyű titkok tudója, bölcs öreg, egyszóval minden olyan karakter feltűnik, ami egy keletnémet-indiánfilmhez kell. Ebben a néhány mondatban semmi irónia nincs, legalábbis nem állt szándékomban cinikusan pellengérre állítani ezeket az embereket, egyszerűen csak ez van, ilyen, így működik. Magamon is észreveszek olykor hasonlókat. Például amikor egy-egy erdei sétám során felderítőnek képzelem magam, aki ellenséges területen lopakodik, és a többiek élete kizárólag az én helytállásomon és lélekjelenlétemen múlik. Vagy teljesítem a küldetést, vagy a többieket elevenen falják fel.
Kisorosziban csak a nyaralást ajánlották fel az ideérkezőknek, de azt ingyen:
kiso_2.jpg
(Ujság, 1932)
kism_2.jpg
Kismaros, János-hegy 1983-ban (Fortepan/Gulyás Zsuzsa)
A kistelkek reneszánsza az 1960-as, 70-es években jött el - az egész Dunakanyart felszabdalva.
magyarorszaguj_1972_1-1541803571_pages192-192.jpg
solsz.jpg
Sólyom-sziget, 1975 (Turista Magazin) - a sziget partját betelepített fákkal védték, az új tulajdonosok viszont sokszor kivágják ezeket... A terület története: A polgári térképezés hajnalán még szigetként ábrázolták, azonban a Dunakanyarban zajló folyamatok révén meglehetősen gyorsan a part részévé vált. 1842-ben, a II. katonai felmérés térképén Geiger Insel néven szerepel (Hegedűs-sziget, nagy valószínűséggel a szigeten birtokos sváb családnévből származik). A XIX. század második felében már Bergmann-szigetnek nevezik - a nagymarosi téglagyárat 1870-ben alapította Bergmann Mihály, aki a sziget mellékágából bányászott iszapot téglagyára részére. Az anyag lóvontatású csilléken került a gyár udvarára. Bergmann Mihály elhunyta (1924) után a téglagyár új bérlőt, a sziget pedig új nevet kapott. A Sólyom-sziget elnevezés a két világháború közti időszak névmagyarosítási lázának lehetett inkább eredménye, hiszen a téglagyár új igazgatóját Fischernek és nem Sólyomnak hívták. A sziget utolsó "természetes" állapotában legelő, szántó és nagyrészt gyümölcsös volt. 1980-ban parcellázták fel.
nagymaros_legifoto.jpg
Napjainban, amikor egyre több nyaraló válik családi házzá, egyre többet szembesülünk a körültekintés nélkül végzett parcellázás következményeivel, ilyenek pl. az átgondolatlan útrendszer, a csatornázás megoldatlansága.

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is: https://seta.dunakanyarkult.hu/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr4816666040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
DUNAKANYARKULT Fábián Erika blogja 06-70-3129308
süti beállítások módosítása