Római őrtorony romja Nógrádverőcénél (Kinszki Imre felvétele, 1930-as évek)

Most, hogy a kormány visszavonja a Limes világörökséggé való nyilvánításának pályázatát, mit kezdünk az emlékeikkel? Salacz Ádám "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viselő diplomamunkájában remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően!

Az utat az 1. századtól folyamatosan építették ki, akkor még magas harcértékű légiók és segédcsapataik védték. A 4. századtól jellemzően kisebb harcértékű határőr alakulatok vették át ezt a feladatot.

A légiók katonai táborai katonavárosok voltak, melyet sánc, árok és őrtorony erősített. A tábor központjában főhadiszállás állt, de hivatali helyiség, raktár, zászlószentély, gyakorlótér, kórház és pénztár is működött. A tisztek házakban, a katonák közös hálótermekben voltak elszállásolva. 

Verőcétől kb 1 km-re, a 12-es számú főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a Duna bal partjának egyetlen feltárt római őrtornyának alapfala. Ezt a 4. században emeltette Valentinianus császár (361-375), ám a barbárok hamarosan el is pusztították.

Egy nagyobb és két kisebb őrtorony egy fallal csatlakozott egymáshoz. Feladatuk a határ védelme volt a szárazföldön, és természetesen a vízen is. A verőcei őrtornyot ezért egy pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal, hogy közösen így óvhassák a területeiket.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

 

A feltárás az 1930-as években kezdődött:

A leletekből az alábbi következtetéseket vonták le: 

Azt, hogy a római sereg 375-ben itt kelt át, egy másik 1934-ben előkerült bizonyíték támaszthatja alá. Paulovics ugyanis az átkelő közelében cölöpmaradványokat talált a Duna medrében. ... Azt, hogy az átkelés Verőcénél történt meg Ammianus leírása is alátámasztja, mely tökéletesen megfelel a verőcei hídfő környezetének: „Azok (kvádok) a sziklás hegyekről figyelték jövetelét (I. Valentinianus), ahová nagyobb részük a jövőbeli események miatt nyugtalankodva és aggódva hozzátartozóival együtt elköltözött. Szinte megbénultak a rémülettől, amikor saját földjükön, minden várakozás ellenére megpillantották a császári hadijelvényeket.” A helyszínen végzett terepbejárás bizonyította, hogy az átkelés feltételezhető helyével szemben lévő hegyekről nemcsak a kvádok figyelhették a rómaiakat, de azok is láthatták őket, hiszen nem esnek olyan messze a Dunától (kb. 500 – 900m), hogy szabad szemmel ne lehetett volna látni a kvád felderítőket. Emellett a Szent László – hegy, Fenyves – hegy, Fehér – hegy, Csattogó – hegy, valamint a Lósi-, illetve Morgó – patakok által határolt 4x1 km-es Duna – mező alkalmas volt arra, hogy az átkelő római csapatok a magaslati pontok megszállásával biztonságban fel tudjanak fejlődni és rendezni tudják soraikat az átkelést követően. A kvádok az átkelést felderítve nagyon meglepődtek, mert nem erről várták a rómaiak támadását, de a rómaiak terve nem sikerült, mert az átkelés lelepleződött, hiszen a kvádok „sziklás hegyekről figyelték” azt. Ezért Valentinianusnak végül nem sikerült megütköznie a kvádokkal, csak a Börzsönyben menedéket keresőkön tudott bosszút állni.

https://limes.blog.hu/2012/08/27/megerositett_atkelohelyek_a_duna_menten

Nagymaroson vélhetően egy kőtábla őrzi a rómaiak emlékét:

Nagymaroson büszkén emlegetik az ókori szőlőtermesztést, amelynek ékes bizonyítéka a templom északkeleti oldalának aljába beépített szőlőfürtöt ábrázoló állítólagos római kori faragvány. A jobb sorsra érdemes kőlap legalább 1700 éve dacol az idővel, társai hova lettek, nem tudjuk. A templom falába a 12.-13. században építhették bele, azóta áll ellen esőnek, fagynak. Aki szeretné látni, siessen, mert bár minden írásban büszkén emlegetik, védelemre eddig nem jutott a lokálpatrióta büszkeségből és ki tudja, meddig lehet még felismerni a szőlőfürtöt.

Döbrössy Mihályné: Nagymarosi gyümölcstörténet 

Vajon tényleg volt római erődítmény a zebegényi Remete-barlangok közelében? Ez az 1975-ös cikk ezt állítja: https://tinyurl.hu/8NMN/ - a felvetett korabeli kommunikáció módját szívesen felújítanánk:

 A verőcei erőd mellett egy másikat is feltártak a Duna bal partján:

A leggazdagabb római lelőhelyet a Visegrád-Lepencén  találták:

Az Élet és Tudományban 1995-ben írtak a feltárásról:

Egy érdekesség a feltárt leletek kapcsán - a rómaiak egyedi kerámiákat készítettek a helyi agyagból:

Visegrád-Lepence, 2.-3. század - Miért nyomták meg a rómaiak az italoskancsók, korsók oldalát?

"A horpasztott oldalú poharak csak a római korszakra jellemzőek. Az edény oldalának benyomása valószínűleg a felszín növelését szolgálta, mivel a nagyobb felületű tárgyak lassabban melegszenek fel, ezért a bennük lévő ital is tovább maradt hűvös. Az 1-2 dl-es borospoharaktól kezdve a kb. 1 l-es „söröskrigli”-ig sokféle formai változatuk ismert."

Fizikatanár kiegészítése: "Ez jogos. Ha tömör, nagy hőkapacitású (hőtárolóképességű) anyagból készült, ilyen például a cserép is, de pl nem ilyen a fém, mert az vezeti a hőt. Ez esetben minél kedvezőbb a felszín/benne tárolható bor űrtartalom aránya, annál inkább hűsen tudja tartani a benne lévő italt. Tehát minél nagyobb nagy hőtárolóképességű cserépfal jut egységnyi borra, annál tovább tartja a bor hűvösét. Viszont nehezebb elmosni..."

A dunai római erősségek

A Dunakanyarban még a következő római helyőrségeket tárták fel:

Pilismarót - A község helyén állt az egykori római település: Ad Herculem.

Dunabogdány (Cirpi) - A település Tahi felőli határában, a Szent János-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben, közvetlenül a Duna partján feküdt a Római Birodalom (Pannonia provinciabeli) keleti határ- és védvonalának (limesének) katonai tábora. Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás.

Szentendre (Ulcisia Castra) - Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. A rómaiak 371-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt.

Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtornyok maradványait tárták fel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%B3mai_limes_magyarorsz%C3%A1gi_szakaszai

Pályázat született a Limes világörökségi helyszínné való nyilvánítására, amelynek megtörténte után a római emlékeket kiemelten mutatták volna be. Verőcén Grauszmann György polgármester a következő terveket mutatta be: 

Megépül majd az egykori római hídfőállás egyik őrtornya, így képet kaphatunk arról, hogy hogyan funkcionált az a 4. században. Egy közeli trafóházból kiállítótér lesz, melynek alsó szintjén a késő római határvédelem, és a római kori hajózás kerül bemutatásra, az emeleten pedig egy vízügyi múzeum épül majd.

A kiállítóhely kialakításában Verőce Község Önkormányzata szakemberek segítségét veszi igénybe. A vízügyi múzeumban a DMRV Zrt. többek között szeretné megmutatni, hogy régen milyen gépeket használtak, illetve azt is, hogy jelenleg milyen új technikákkal dolgoznak.

Várhatóan egy 1 km hosszú történelmi tanösvény is készül majd, amelyen meg lehet közelíteni a települést a világörökségi helyszínről. Ennek külön érdekessége lesz, hogy a tanösvényen sétálva információs táblák segítségével ismerhetjük meg jobban a római kori maradványok, illetve a hajózás történetét és a katonai táborok mindennapjait.

A nagyszabású turisztikai fejlesztés Verőcén a gyerekek számára is tartogat izgalmakat. Egy tematikus római játszótér is épül majd a pályázati forrásból, amely megjelenésében tökéletesen illeszkedik majd a a fejlesztések témájához.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

Forrás: veroce.hu

Időközben a kormány visszavonta a limes világörökségi jelölését. Vajon megvalósulnak-e így ezek a fejlesztések?

A magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a közösen benyújtott teljes pályázat visszavonását. Erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést, az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész - írja a portál.

A Limes egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a Római Birodalom határán, ennek értékes maradványai 2009 óta Magyarország és az említett államok fontos világörökségi várományos helyszínei.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/a_kormany_visszavonta_a_limes_vilagoroksegi_jeloleset

Találtunk egy kevésbé költségigényes emlékőrző formát - Salacz Ádám epiteszforum.hu oldalon diplomamunkája a "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viseli és remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően! Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe: