Kilátás a Prédikálószékről,1929 (Fortepan/Schermann Ákos)

A Visegrádi-hegység szép kilátást nyújtó magaslatát az 1800-as évek végétől látogatták. Az 1900-as évek végét épp, hogy csak megúszta egyben...

Ferenc József kedvenc hobbija a vadászat volt, de túrákra is indult...

(Turistaság, 1889)

A Dömösi átkelés vonatmegálló csak az 1900-as évek elején létesült, előtte Nagymarosról kocsival érkeztek a révhez a vendégek

 Az első túraleírás 1893-ban született:

(Turisták Lapja, 1893)

Az 1900-as évek elején már annyian érkeztek, hogy megállóhelyet létesítettek a révnél:

(Dr. Thirring Gusztáv: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja,1914)

Budapesti turisták a dömösi átkelésnél (Balogh Rudolf, 1913)

Időközben a Prédikálószék környéke is turistáktól elzárt területté vált:

(Nimród, 1914)

 Rám-szakadék (Fortepan/Schermann Ákos)

(Ujság, 1929)

Végül az erdők rendeletek általi felszabadítását 1932-ben kezdték meg, amikoris újra a turisták birodalmává vált...

(Fortepan, 1956)

1958-ban, az iparosítás korszakában már a hidraulikus energiatározók egyik lehetséges helyszíneként jelenik meg a Prédikálószék:

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen mértékben tudunk élni a tározás lehetőségével hazai viszonyok figyelembevételével, általában szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy milyen nagyságrendben építhetünk ki hazai viszonylatban gazdaságosan hidraulikus energiatározókat. Tudjuk, hogy a hidraulikus energiatározó építése akkor kedvező, ha az esés nagy, a nyomócső rövid és ha a mű az energia fő fogyasztási pontjaihoz közel esik. Magyarországon az eddig végzett kutatások alapján 9 olyan helyről tudunk, ahol hidraulikus energiatározót gazdaságosan fel tudunk építeni. E 9 hely közül azt a 6 helyet választottuk ki, amely a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja a kiépítésre. Ez a 6 hely a következő : Szentmihályhegy, Prédikáló-szék, Nagyvillám, Hármashatárhegy, Badacsony, Bükk-hegység. Ezen a 6 helyen építendő energia-tározók segítségével 1 milliárd kWó-t tudnánk átvenni évente.

(Vízügyi Közlöny, 1958)

A Szent Mihály-hegy tetejére tervezett víztározóról itt írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/19/vizieromu_i 

30 év múlva pedig majdnem megvalósításra is került a prédikálószéki energiatározó:

A magyarországi szivattyús energiatározó telepítésével kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy a műszaki, a gazdasági, valamint a környezet és természetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele alapján a Duna és a Keserű-hegy között létesíthető, ismert nevén a prédikálószéki szivattyús energiatározó megvalósítása a legkedvezőbb.

Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben (Vízügyi Közlemények, 1988)

A nagyközönség először 1980-ben találkozhatott az elképzeléssel, Hazslinszky Tamás mérnök büszkén mutatta be a terveket a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatban. A mérnök kezében tartott szaklap cikkéből ma is kisilabizálható, hogy a csúcstól délre két, egyenként 1,4 millió köbméteres tározót akartak építeni, úgy, hogy a hegyhátat vízszintesen levágják, és az így kialakult sík területet körgáttal zárják körül. A mesterséges tavak 20 méter mélységűek lettek volna.

A Duna vizét éjféltől kezdve két szivattyú nyomta volna fel a medencékbe, két 3,6 méter átmérőjű csövön, 4 és fél órán keresztül, a dugót pedig délután három óra körül húzták volna ki, hogy az összesen 2,8 millió köbméter víz órákon keresztül csak zubogjon vissza a Dunába, meghajtva egy 600 megawattos erőmű turbináit. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két hét alatt a Velencei-tónak megfelelő vízmennyiséget mozgattak volna fel-le a Prédikálószéken keresztül. Ráadásul egy második ütemben megduplázták volna a víztározókat és az erőmű teljesítményét is.

Bár Hazslinszky Tamás hangsúlyozza, hogy az erőmű és a csőalagutak a föld alatt lettek volna, csupán a tározóknak maradt volna nyílt vízfelületük, valamint gondosan mérlegeltek minden környezetvédelmi kockázatot, ezt sokan nem hitték el. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, és a rendszerváltás le is söpörte egy darabig az asztalról a terveket.

https://index.hu/tudomany  Gigantikus kád épült volna az ország legszebb kilátóhelyére

Szerencsére akkor nem károsították meg a környezetünk - védjük meg értékeinket a továbbiakban is!

 Pilismarótiak kezdeményezték a Dunakanyar tájegység védett természeti területté való nyilvánítását, mi is csatlakoztunk hozzájuk aláírásunkkal!