Jávor Pál a szobi kompon 1941-ben (Fortepan, Eisner Ferenc)
Nemrégen kerültek fel a Fortepanra Eisner Ferenc fotói, aki a szobi kőfejtő igazgatója volt évtizedekig. A következő fotók a "Valamit visz a víz" szobi forgatásához kapcsolhatók...
A színészről írták: "1939-ben a Halálos tavasz című filmben Karádyval alkottak egy párt, nevük összekapcsolódott, annak ellenére, hogy karrierjük meglehetősen különbözött egymástól. Karády a következő évektől a háború végéig egyre több szerepet kapott, Jávor Pál viszont, kívülálló, szókimondó karaktere, illetve felesége zsidó származása miatt egyre kevesebbet. A színjátszás volt számára az első, sosem fordított különös gondot sztárkultusza építésére. Ennek ellenére számos sikerfilmben szerepeltek együtt, ilyenek például a Valamit visz a víz és a Makrancos hölgy. Később mindkettőjüket üldözték a nyilasok és a kommunisták is.
A náci ideológia ellen rendre felszólalt, 1942-ben így nyilatkozott a későbbi nyilasokról: „A hungaristák nem hogy egy államot, de egy kisebb sertéshízlaldát sem tudnának menedzselni. Nevetséges nemzetképükről és kirekesztő alaptéziseikről már nem is beszélve.” Állandó konfliktusa volt Kiss Ferenccel, a Színművészeti és Filmművészeti Kamara antiszemita elnökével, először a zsidó színészek nyugdíjának megvonása kapcsán.
Vidékre menekült feleségével és barátjával, Karády menedzserével, Egyed Zoltánnal. Amíg helyzete engedte, kiállt zsidó színészbarátaiért a kamaránál, anyagilag támogatta őket. 1944. március 24-én, a Kaméliás hölgyben lépett utoljára a Nemzeti Színház színpadára, áprilisban eltiltották a színészettől.
A német megszállás után letartóztatták, szabadulást ajánlottak neki, ha elválik feleségétől. Jávor Pál nemet mondott. Sopronkőhidára, majd Mauthausenbe indultak, végül 1945 júliusában hazatérhetett, ő és felesége is túlélték a háborút."
Babos Anna: Álomférfi és példakép
Karády Katalin és Jávor Pál a film forgatásán
Oláh Gusztáv rendező egy szobi családi albumból előkerült fotón
"Oláh Gusztáv (1901–1956) operaházi rendező és Zilahy Lajos (1891–1974) író közös filmje (akik a hírek szerint ritka egyetértésben, valóban társrendezőkként dolgoztak) voltaképp a Halálos tavasz párdarabja. Ahhoz hasonló struktúrát használ (mindkét film forgatókönyvét Zilahy írta), ráadásul a megrontott és megrontó figurát ugyanazok a színészek alakítják – Jávor Pál és Karády Katalin –, akik a Halálos tavaszban is eljátszották azokat. A Valamit visz a víz azonban túl is lép a Halálos tavaszon azzal, ahogyan a csábítás természetét boncolgatja. Az alkotók nagy ötlete, hogy a csábító figuráját spiritualizálták, aminek fontos következménye – és ez a film másik nagy leleménye –, hogy a teljes történetet egy vágyaiban frusztrálódott férfi fantáziálásaként is értelmezhetővé tették." - írta Pápay Zsolt a MMA Lexikonban.
Az ezen a fotón feltűnő kamera vezetett minket nyomra...
"A filmnek tudatfolyamként értelmezését a vizuális megoldások is erősítik. Makay Árpád fényképezése egyfelől realista ugyan (a kétkezi munkából élő emberek mindennapos küzdelmeit bemutató részek akár Visconti Megszállottságának [Ossessione] egyes jeleneteivel is rokoníthatóak: a két film egyazon évben, 1943-ban készült), másfelől viszont Makay rendre „elemeli” a történetet a konkrétumoktól, kivált a vízfelszínt mutató képeivel." -
A fotós személyével kapcsolatban egyetlen nyom került elő (ez is hemzseg az elírásoktól):
Magyar városok monográfiájában (1934)
A többi kép itt található, keressetek velünk:
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Eisner%20Ferenc
Karády Katalin egy albumból előkerült fotón, mögötte szobi statiszták
Karády Katalinról mesélte Werner Hajnalka kismarosi vendéglőtulajdonos: "Dédszüleim vitték az államosítás előtt a Morgó éttermet, melyet ők alapítottak egy Károlyi gróftól bérelt kastélyban – a mai Öreg Morgó étterem helyén. Az emeleten kiadó szobák voltak. Érdekességként említem csak, hogy Karády Katalin itt szállt meg titokban, mielőtt Amerikába ment."
Kovács Gabriella: "Gyermekkoromben itt fagyiztam..." (in: Kisdunaújság)
Egy újabb Eisner-fotó Jávor Pállal, háttérben a malomépület
A színész 1946-ban távozott Magyarországról, azután csak 11 év után tért haza.
Jávor Pál 1957 novemberében Szobon
---
...és még néhány filmes érdekesség a Dunakanyarból:
Nemrég hunyt el Pécsi Ildikó szinésznő, aki frissen végzett főiskolásként kapta meg Noémi szerepét Az aranyemberben. Ezt a filmet a nagymarosi Sólyom-szigeten forgatták.
Erről itt írtunk: https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/22/filmek_a_dunakanyarbol
Magyarország, 1962. augusztus 1. A főszereplők, Pécsi Ildikó Noémi és Csorba András - a marosvásárhelyi magyar színtársulat tagja - Timár Mihály szerepében Jókai Mór Az aranyember című regényéből készülő szélesvásznú színes filmnek, Senki-szigeti egyik jelenete forgatásán, a Duna-kanyar egyik kis szigetén. A forgatókönyvet írta és a filmet rendezi Gertler Viktor, az operatőr Forgács Ottó.
MTI Fotó: Bojár Sándor / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Gertler Viktor rendező Pécsi Ildikót (Noémi) és Csorba Andrást (Tímár Mihály) instruálja Az aranyember forgatásán
...és még egy dunakanyari vonatkozásra leltünk:
A film zárójelenetét a verőcei füzesben forgatták
---
Nagymarosi érdekesség - a később világhíressé vált filmrendező, Fejős Pál itt forgatta első filmjét 1921-ben, amit sajnos nem mutattak be. Örülnénk, ha legalább snittek előkerülnének belőle!
Fejős Pál 1919-ben a Tanácskormány filmszcenikai ügyeit intézte. Később az Orient Film szcenikai főnöke, 1920-ban már a Mobil Filmvállalat főrendezője volt. 1923 végén az Egri csillagok című filmjének pénzügyi kudarca után elhagyta az országot. Bécsben Max Reinhardt, Berlinben Fritz Lang mellett dolgozott, majd az USA-ba ment. Itt 1923–1927 között a Rockefeller Vegyészeti Intézet vegyésztechnikusa volt. Közben tovább tanult és orvos-bakteriológus képesítést szerzett. 1927-ben megtakarított pénzén Hollywoodban elkészítette Az utolsó pillanat című avantgardista alkotását, amelynek története egy öngyilkos víziója tükrében mutatta be főszereplője sorsát. Az osztatlan siker nyomán az Universal Pictures gyár szerződtette. 1932-ben francia tőkével Magyarországon két filmet forgatott: Annabellával a főszerepben a Tavaszi záport, és az Ítél a Balaton címűt. 1933-ban Ausztriában rendezett, majd Dániában telepedett le, és a Nordisk cég számára dolgozott. Az 1930-as évek végén felhagyott a filmezéssel.
---
Még szerencse, hogy olvasóink is figyelnek! Tóth Zsuzsa egy Nógrádverőcén forgatott némafilmre hívta fel a figyelmünk... Ez volt talán a legkorábbi dunakanyari forgatás.
Brandauer és Eperjes a forgatáson
---
További dunakanyari filmekről itt olvashattok:
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/22/filmek_a_dunakanyarbol
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2021.05.19. 12:37:20
Csak Kisorosziban a teljesség igénye nélkül hosszabb-rövidebb jelenetekkel:
- Szeleburdi család nyaral
- Honfoglalás
- Sacra Corona
- Templomosok kincse(? vagy valami ilyesmi TV játékfilm)
- Linda
- Szomszédok - OMSZ üdülő