Adventi ablakdíszités Nagymaroson
A Dunakanyarban és a környező településeken egymással békességben élő többnemzetiségű lakosság körében sokféle hagyomány is kapcsolódott a téli ünnepekhez. Mi most ezekből válogatunk...
Christkindl 1937-ben
László Barbara Jabu néprajzkutató egy sváb hagyományt írt le:
Én 2002-ben a Nógrád megyei Szendehelyen hallottam először a Christkindlről. 2005 óta pedig néprajzi szempontból kutatom ezt a német szokás. Ez a Nógrád megyei község, Szendehely az utóbbi évekig megőrizte lakosságának német magját, így a régi hagyományok fennmaradhattak, és úgy vélem kiváló helyszíne lehet a hagyomány bemutatásának.
A karácsonyi játékok eme változata kifejezetten a szálláskeresés rövid történetét mutatja be. melyben gyermekek csoportja (leányok vagy fiúk- lányok vegyesen) december 24-én házról-házra jár. hogy köszöntse a családokat. A hagyomány szerint áldást és békességet hoznak a gyerekek a házba, amikor Krisztus születését elevenítik fel rövid játékukkal, énekekkel és versekkel. „A fennmaradt dalszövegekből és a volt szereplők elmondásaiból tudjuk, hogy a karácsonyi játékok nagyon hasonlítanak a különböző községekben és falvakban. Amennyiben a különbségekre vagyunk kíváncsiak, úgy a szereplők számát, az előadás módját és menetét, az öltözetet, és a tárgykészletet kell elsősorban megfigyelnünk.
S mivel egy módosult magyarországi német szokásról beszélünk, eltérés bőven mutatkozik a kis Jézus játéknál. Például Németországban és Ausztriában a Christkindlnek ajándékozó szerepe van, Magyarországon viszont ez a momentum már csak egy-egy településen lelhető fel. Az előadott dalok, versek terjedelme is igen változó és a szereplők öltözetében is akad némi eltérés. A viselet, és az eszközkészlet leírása azért is lényeges pontja a szokásvizsgálatnak, mert létezik Magyarországon egy formailag hasonló karácsonyi köszöntő szokás, amely nem a német lakossághoz köthető. Ez a bölcsőcske vagy bölcsőcske-járás, ami a Káli-medencében gyakori, de a Nivegy-völgvi településeken is ismerik, és gyakorolják. A Christkindlben nem szerepel láncos bot vagy kucsma, a leányok öltözete általában a népviselet „alap" darabjaira épül, alig akad példa, melyben viseletük a Bölcsőcske szereplőinek hálóingeihez lenne hasonlatos. Továbbá a szereplők nem adnak át a családtagoknak jókívánságokkal teli kártyát sem. Az egyik legjelentősebb különbség azonban a magyar és német hagyomány között az az, hogy míg a bölcsőcskét lányok és fiúk vegyesen játsszák, a Christkindl szereplői leginkább leányok, ez egyik sajátos vonása a Christkindlizésnek.Szendehelyen a fiúgyermek csak mint a lányok védelmezője, kísérője (=a Luca) lehetett jelen: a helyi hagyomány a férfi nemet nem tekinti résztvevőnek. A kísérő fiú régen csak szegény családból származhatott, ezt megkövetelte a falutársadalmi rendje. Napjainkra ennek a jelentősége teljesen eltűnt. A Luca személye nem minden magyarországi szokásváltozatban létezik/létezett. A Luca szerepe gyakorlatilag annyi volt, hogy saját kis tarisznyájába némi gyümölcsöt és aprópénzt gyűjtsön, miután illendőség szerint köszöntötte a ház népét a lányok versei után az alábbi szavakkal.
Vincsi nobero, beci apo.
Gazdasszonynak nagy bruho.
(A Hulafrau, vagyis a Luca halandzsa szövege - a forrásom, özv. Germann Antalné Ogl Magdolna (1933.) szerint - egy karácsonyi köszöntés, de a pontos értelmét már senki nem tudja a községben.)(A Christkindl-járás hagyománya Szendehelyen)
Sváb betlehemi szoboregyüttes az 1890-es évekből - Kismarosi Sváb Múzeális gyűjtemény
Kismarosi sváb népszokások
Szilveszterkor vagy újév napján minden olyan háznál, ahol disznót vagy ökröt kezelt, megjelent a kanász, illetve pásztor. Elmondta a boldog új esztendőt kívánó rigmust. A háziaknak egy fűzfevesszőt kellett húzni a pásztor kötegéből, s azzal az ülepére verni, miközben ő ugrált. Utána ivott egyet, betöltötte vödrébe a jogos liter bort, felvette a tányér babot, majd ment tovább.
Egy félig ifjúsági, félig felnőtt népszokás az újévi, éjfélkor kezdődő "Neues Jahr" Újév éneklése is. Az amatőr alapon összeverődött énekegyüttes éjfélkor elindult a házakhoz dallal újévet köszönteni, lett légyen hó, dermesztő hideg, avagy bokáig érő sár. Az ének után elhangzott az új évre jókívánságot kifejező sváb szüveges köszöntés. A házigazda jött ki mindig ingben a konyhába, ahol még forró vagy meleg volt a szegfűszeges, fahéjas forralt bor. Kolbászban, tepertős pogácsában sem volt hiány. - Egy ízben Andresz Richárdéknál Zsigmond Zsiga az újévi éneklés közben felosont a padlásra és leakasztott néhány szál kolbászt. Meghívták a gazdát is Medárdékhoz "vaddisznó kolbászra". Ő bevette a horgot, s jött. Falatozás közben váltig dícsérte a vadhúsból klészült kolbászt, hogy az jóval különb, mint az ő házikolbásza.
(Míves Ottó: Kismaros község története)
A grófnő által szervezett kölcsönkönyvtár
Zebegényből kivételként egy nem népi eredetű különlegességről számolunk be - Apponyi Franciska grófnő megszervezte a vízi Mikulás érkezését és karácsonykor is ajándékozott:
Mikulás jön át a Dunán - Zebegény nagyasszonya, gróf Károlyi Lászlóné szül. gr. Apponyi Franciska, mint Napraforgó, virágegylete számára az idén is érdekes és eredeti elgondolású Mikulás-estét rendezett december 6-án, melyen nemcsak a háromszáznál több tagot számláló virágegylet vett részt, hanem az egész község is. Az ünnepély az enyhe, sötét esti órákban, a Dunaparton zajlott le. Pilismaróti Dunapartról tűzijáték jelezte az onnan Zebegénybe igyekvő Mikulás indulását, ki feldíszitett és villamoslámpákkal kivilágított nagy csónakon helyezkedett el segítő társaival. Remek, felejthetetlen látvány volt a sötétben lassan közeledő kivilágított csónak, melyen fényes nagy kereszt és ragyogó csillag alatt állott csillogó ruhában a magas Mikulás, sok szeretetcsornagja között. A fűtött meleg szobákban várakozó gyermeksereg álmélkodva vonult a Duna-partra, ahol már elhelyezkedtek a szülők és más érdeklődők. Rövid ima és kisebb beszéd után szétosztották az édességeket tartalmazó sok csomagot. Minden egyleti tag, kicsi és nagy, kapott 1-1 csomagot. A Mikulás érkezését végignézte a kegyelmes asszony is két kis unokájával.
(Váci Hírlap, 1934)
Ő már Fóton is aktívan részt vett az ünnepekben, 20 évvel azelőtt:
Majdnem azt mondhatnám, hogy boldogság Fóton szegény gyermeknek lenni. „Mindent a gyermekért“, ez a jelszava. Akkor boldog, ha a gyereknek szerezhet örömöt. A karácsonyi Jézuska ajándéka nem maradt el egy szegény fóti házból sem, ahol gyermekek vannak. Tündéri látvány volt mikor karácsony estéjén a grófi kastély udvarából négy ajándékokkal megrakott szekér indult el, mindenikben villanyszórókkal feldíszített szép nagy karácsonyfa. A késő órákig járlak a szekerek a szent estén, a falu csendes utcáit elárasztva örömmel, boldogsággal a sok ártatlan gyermeki szívet. Ugyanakkor a fóti Jószívegyesület egy másik nemesszivű fóti úrhölgy bőkezűsége folytán a jóléti bizottsággal karöltve ruhát, csizmát-cipőt osztott ki a szegény gyermekek között.(Váci Hirlap, 1916)
Hómezők és jégvágás a befagyott Dunán Nagymarosnál,1929. február
Mit ünnepeltek karácsonyböjtkor a magyarok?
Karácsony böjtje (dec. 24), másként Ádám-Éva napja, két ünnepi mozzanatot foglal magában, amelyet az Egyház liturgikus körültekintéssel kapcsolt össze. Egyrészt bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának nevenapja, emlékezete: a karácsonyi misztériumjáték és ünnepi szimbolika forrása. Másfelől az Ószövetség megváltatlan világából, Ádám és Éva örökségéből az új Ádám fogadására, egyúttal a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre, továbbá az emberi megújulásra való előkészület, vigília: archaikus emberi követelményei szerint, de szakrális-liturgikus értelemben is.
(Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd)
Jézus világrajöttének pillanata (akárcsak halála) megszentelte a vizeket. A néphitben ismert az újszülött első fürösztővize mint szépségvarázsló szer. Jézus születésének idején ezt a hatást az összes vízforrás átveszi. A megújulást célzó karácsonyböjti, újévi fürdés, mosakodás, tisztálkodás az évkezdet ősi, kultikus hagyományaihoz tartozik.
Mit etteķ karácsonyböjtkor? Dejtárban, Nógrád megyében például fokhagymát ettek kenyérrel, diót, almát, túrós lepényt, túrósdedellét, mákosdedellét, szőlőt, mákos kalácsot, káposztalevest és bort.A jellegzetes karácsonyböjti ételek fontos alapanyagai voltak a zöldségek és a gyümölcsök, közülük is leginkább a bab, a lencse, a káposzta, a gomba, az aszalt gyümölcsök, az alma, a dió és a sült tök. A szokás szerint a zöldségekből és az aszalt gyümölcsökből készült leves vagy sűrűbb étel volt a főfogás. Az aszalt gyümölcsök és a káposzta kivételével mindegyik zöldséghez fűződik egy-egy hiedelemA babot és a lencsét egyaránt azért fogyasztották, hogy sok pénzt, gazdagságot hozzanak az elkövetkezendő évre, ám a babhoz több más hagyomány is kapcsolódik. Egyes helyeken azért ették, hogy sok csibéjük legyen az újévben, máshol lencsével kevert babot kentek az ökrök és a tehenek hátára, hogy szép kövérek és értékesek legyenek. A gombafogyasztás szintén a baromfineveléssel volt kapcsolatos, a babona szerint ugyanis, aki nem eszik gombát karácsonykor, nem lesz baromfia az újévben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.