A légi közlekedés előfutárai már a huszadik század elején megjelentek. Érdekesebbnél érdekesebb járművek szelték a Duna felett az eget...
Elsősorban bejelentjük, hogy az automobilkirándulás már nem divatos. Újabban már repülőgépen rándulnak a lelkes motorosok. Példa erre a mellékelt nagymarosi fénykép, amely az egyik Aeroexpressz-hydroplánt ábrázolja kikötés közben. Három hölgy és két úr repült vele Nagymarosra, tiz órakor kikötöttek, tizenkettőig strandoltak, aztán továbbrepültek. Azt hisszük, hogy a vasárnapi kirándulásnak ez a módja legalább is újszerű.
(Színházi Élet - 1925)
Mikor indult meg a hidroplán-közlekedés?
Mintegy két héttel ezelőtt az Aero-Express Részvénytársaság hidroplánjáratot indított meg Budapest fölött. A társaság úgynevezett sétarepüléseket rendezett, amelyre 6000 koronáért utasokat vettek föl a gépre. Egy-egy sétaröpűlésre 4 utast helyeztek el a röpülőgépen, amely 20 perc alatt körülröpülte a várost, majd visszatért kiindulópontjára, a Ferenc József-hid mellett levő hidroplánállomásra. A sétarepülésre vasárnap délelőtt nagyon sokan jelentkeztek, azonban csak azok szállhattak föl, akik jegyüket előre megváltották. Az első sétarepülés simán bonyolódott le, a második azonban szerencsétlenül végződött. A gép már körülrepülte a várost és visszafelé igyekezett az állomásra, amikor az utolsó kanyarodónál, az összekötő vasúti hid mellett lezuhant, a gép összetört, utasait, a pilótát és a. szerelőt, maga alá temette. Az utasok egyike szörnyethalt. ...A szerencsétlenség után a további röpülést beszüntették, délután megint folytatták és a hidroplánok vígan szelték a levegőt állandóan a város fölött.
(Népszava, 1923. május)
A társaság kiterjesztette a repüléseket a Duna vonalára egészen Bécsig, majd később Münchenig, s repültek Szentendrére, Esztergomba és a Balatonra is.
---
A Migazzi-kastélynál már 1860-ban felemelkedett utas nélküli léghajó..
Verőczén a Guttenberg nevű léghajó, csinosan felszökkent a magasba, s csak akkor égett el, a midőn ugyis közel volt hozzá, hogy elrejtezzék a láthatárt képező hegygerincz háta mögé.
(Vasárnapi Újság)
Milyen légi eszközzel lehetett még eljutni a Dunkanyaba?
Az első távolsági légballon repülés 1902. májusában indult Budapestről! Landolás Verőce (helyett Vác) határában, már csak egy kicsi hiányzott...
Vácz-Szent-László határában a br. Schossberger-féle uradalom egy buza-táblájában végre megtörtént a rendkivül sima leszállás, a melynél a ballon a nehéz uszálykötél által (140 méter, 68 kiló) mintegy 50 méter magasban egyensúlyba jött, és a kötelet elfogó parasztok által huzatott le a földre.
Pozsony 7000 méter magasságból (1905) - A légifelvételt Anton Schlein osztrák meteorológus készítette 1905-ben, aki Bécsből szállt fel.
Monoplánok a Duna felett - az 1910-es Budapesti repülőverseny távrepülői (A zsűriben helyett kapott Szinyei Merse Pál, szimplán a "Léghajó című festménye miatt.) Esztergomból jelentik:
Monoplánok a város felett. Ritka élvezetes látványosságban volt részük azoknak, akik a budapesti repülőversenyek távversenyző csapatát figyelemmel kisérték. Június 7-én Dorog és Lábatlan közötti légvonalban délután fél 4 órakor feltűnt Pischoff német aviatikus monoplánja és mintegy 50 méternyi magasságban repült el a nézők feje felett. A monoplán Győr felé repült…13-án ismét 3 aeroplán fog a város felett áthaladni. A repülőgépek ezúttal a Duna felett haladnak és d. u. 3 és 4 óra között a Dunapartról pontosan megfigyelhetők lesznek.
(Esztergom és Vidéke, 1910)
Kóspallag, 1910-es évek - Janák Vendel helyi fényképész felvétele. A repülőgép lehet, hogy csak montázsolt...
Zeppelin a Duna felett 1931-ben - végül a rossz idő miatt Vácnál visszafordult
"Úgy van tervezve, hogy vasárnap délelőtt tizenegy órakor hatórás körrepülésre indul csonka Magyarország felett. Amint Csepelen felszáll, Visegrádnak tart és hat óra alatt megkerüli az országot."
(Vác a jövőben)
A viharnak köszönhetjük, hogy a Zeppelin elIátogatott Vácra is
Csak egy volt bizonyos: Zeppelint várták vasárnap reggelre Budapestre. De a vasárnapi reggeli fővárosi lapok semmiféle programot nem tudtak adni a Zeppelin magyarországi útjáról. Amelyik adott, arra a tények egy-két óra múlva rácáfoltak. Nemcsak Magyarország fővárosa, de az egész ország népe láztól égett. Csak azt nem tudták a perifériákon, vajjon Zeppelin körútjában melyik utat választja, látják-e a német ipar, szorgalom és dicsőség megtestesülését?
A Zeppelin Budapestre vasárnap korábban érkezett a kitűzött időnél. Nagy vihar volt, s Lehmann kapitány, a léghajó parancsnoka el is határozta, hogy hamarosan indul a magyarországi körrepülésre. Mert a Zeppelinre csak az a veszedelem, ha a földhöz közel van, ha levegőbe úszik, vihar sem árt neki. A léghajó tehát elindult. Szentendrének tartott, itt hirtelen irányt változtatott: Miskolc az irány. Mondják, hogy egy ezüstös szivar alakot több váci vélt felfedezni a levegőben ebben az időtájban. Sőt Csörög táján egész jól kivehettek a gyönyörű léghajót. Jött is a hir, hogy a váciak már nem fogják látni Zeppelint, meg kell elégedniük a rádió jelentéseivel, hogy hol itt, hol ott tűnt fel boszorkányos gyorsasággal ezüstös leste.
*
Délután négy óra. A váciak elfelejtették már Zeppelint, korzóztak, moziztak, szinlházaztak, futbaloztak. Az idő hűvös és igen szeles volt. Márciusnál is hidegebb, csakhogy felhajtott gallérral nem jártak az utcán. A dunai korzón, valaki Sződrákos felé nézett és a másik pillanatban az egész korzó, utána az utcák, az egész város tudta, hogy közeledik a Zeppelin! Csodás látvány volt. A levegőben egy óriási ezüst szivar úszott Vác felé. A vihar tombolt, ez a test mintha úrrá lelt volna még a viharon is : nyílegyenesen a nagytemplomnak tartott. Mindenki az utcán volt és a szemek a soha nem látott látványra meredtek. Már kilehetett venni a parányinak látszó gondolákat, a gondolákban forgó levegőlapátokat. Úgy látszik, nem teljes erővel jött, de mégis oly gyorsan, hogy nem telt bele két perc és a látvány szétfoszlott. Szakértők becslése szerint kétszáz méteren alul úszott a Zeppelin Vác fölött.
A Zeppelin, amint elérte a székesegyházat, felment a fegyházig, megmutatta magát a raboknak is, belenézett a fegyhaz korházba (ejnye, hatszáz fegyencnek ilyen szép kórház, milyen gyönyörű lehet a húszezer lakosé!) és pontosan a kőkapu felett visszafordult, aztán a Duna vonalán úszott vissza Budapest felé. Propellerei alig mozogtak, tisztán a szél ereje vitte a hatalmas testet. Négyóra harminc perckor kikötött Csepelen. A Váci Hírlap tudósítója érdeklődött, miért csinálta meg a Zeppelin ezt a pótkirándulást Vácra és vissza. Az Aéro-szövetség ezt a felvilágosítást adta :
A Zeppelin hamarább fejezte be magyarországi körrepülését, mint tervezte. A vihar hajtotta. Már a visszaérkezés előtt jóval rádiója utján kérte, hogy a kétszáz főnyi kikötő legénységet erősítsük meg. Petrovits kapitány, a kikötő paracsnoka pedig közölte, hogy nem vállal felelőséget a Zeppelinért, ha most kötne ki. Így tehát Zeppelin kényszeredetten még egy óráig a levegőben maradt, várva, hatba az orkán csillapodik. Így jutott el Vácra is. Ha a szél ereje nem csökkken, ki sem kötött volna Budapesten, visszautazott volna Eriedrichshafenbe.
*
Tudják-e önök, ki kormányozta Vác fölött a Zeppelint: Fodor Ferenc! Ez az agilis kereskedő tudvalevőleg minden világnagysággal összeköttetést tart. Mikor megtudta, hogy Zeppelin Budapestre jön, jófajta paprikás szalonnát és kolbászt csomagolt be Eckener és Lehmann kapitányoknak, de nem felejtette el a váci nagytemplom, a szent János-szobor, a fegyház anziktjeit is mellékelni. És valóban a léghajó a nagytemplom a szent János és a kőkapu felett úszott el. Légből kapott értesüléseink szerint, mikor a Zeppelin Vác fölé ért, Lehmann kapitány kezeiben tartotta a három anziktet és nem a térképéről tájékozódott. Most már tudják a verőceiek is, hogy miért nem láthatták a Zeppelint: Fodor nem küldött tájékoztató anziktet.(Váci Hirlap, 1931.IV.1.)
A Dunán keresztüli legnagyobb villamosátfeszités Dömösnél készült, 1929-ben (alsó képen) - később hatása lett a légiközlekedésre:
Amint értesülünk, megvalósult a Duna átfeszítése nagyfeszültségű villamos vezetékkel. A salgótarjáni kőszénbánya dorogi bányatelepének villamos központja Esztergom városát látja el villamos energiával és múlt évben kiépült az Esztergom-Visegrádi nagyfeszültségű távvezeték. Ehhez csatlakozva az áram most a Duna balpartjára lett áthozva, ahol egyelőre Nagymaros—Zebegény—Veröcze—Szokolya községek körzetében létesült a távvezeték. E célból Dömösnél a Duna légvezetékkel van átfeszitve. A dömösi parton egy hatalmas vastorony épült, míg a balparton 3 drb. 75 méter magasságban felhelyezett vasoszlop tartja az acélkábelből készült vezetéket. A nagyszerű átfeszítés 35000 Volt feszültség részére készült. A fesztáv 530 méter és ez Magyarország legnagyobb átfeszitése. Hasonló épült e téren Szegednél a Tiszán át, melynek fesztáva 515 méter volt.
(Esztergom, 1929)
Verőce 1912-től a saját téglagyári áramát használta, de az üzem tönkrement. Végül a Nagymaros—Zebegény—Veröcze—Szokolya társulás azért nem a váci (kézenfekvőbb) áramellátást választotta, mert azok drágábban szolgáltattak, mint az esztergomiak.
Az átfeszítés egy légijármű vesztét okozta:
Repülőszerencsétlenség Dömösnél
A múlt hét szerdáján, délelőtt 11 óra tájban egy repülőgép Dömösnél, ahol a magasfeszültségű villamoshuzal szeli át a Dunát, egy repülőgép lezuhant és rögtön elmerült a vizben. Akik látták, mondják, hogy a repülőgép lomhán, igen alacsonyan, többször megbillenve repült s látszott, hogy le akar szállni, mert motorhibája volt. Az alacsony repülés következtében a dömösi átkelésnél a magasfeszültségű áram vezetékbe ütközött s pillanatok alatt elmerült a Dunában. A vizsgálat megállapította, hogy egy iskolagép .volt, melyet egy fiatalember vezetett, aki egyedül ült a pilotaülésben. Az erős összeütközés következtében a magasfeszülségű villamoskábel közül az egyik elszakadt s beleesett a Dunába. Szerencsére a huzal elszakadásának pillanatában az áram automatikusan kikapcsolódott és igy a Dunába lógó kábelben nem volt magasfeszültségű áram. Csütörtökön reggel 6 órától 11 óráig dolgoztak a szakemberek, amig újabb huzalt tudtak a Duna felett kifeszíteni s külön nagy munkát végeztek, hogy a leszakadt és a Dunába esett kábelt ki tudták emelni. Azt hitték, hogy a gép a Duna fenekén rá van csavarodva a vizbe esett kábelre. Mikor azután nagyobb erőfeszítésre került a sor, akkor sikerült a kábelt kihúzni, de a gép bizony nem volt rajta, lehet, hogy közben leszakadt róla. A szerencsétlenül járt repülőgép kiemelésére megtörténtek a munkálatok.(Esztergom és Vidéke, 1941)
...és ekkor már a háború is kezdett begyűrűzni:
Nógrádverőcén megkötötték az első repülő távházasságot
Nógrádverőce mellett van Kismaros, a vasútállomáson megáll a vonat, egy repülőfőhadnagy, egy alhadnagy és egy szakaszvezető szállnak le a vonatról. Szemmel láthatóan ünnepi küldetésben vannak, a szakaszvezetőnél gondosan beburkolt csomag, a főhadnagy és az alhadnagy egy-egy csokor virágot visznek nagy vigyázattal, a virág be is van bugyolálva papírba, nehogy valami baja essék. A küldöttség valóban ünnepi küldetésben jött: az első repülő távházasságon képviseli a vőlegény repülőalakulatát, tisztikart, a tiszthelyettesi kart, legénységet egyaránt. A küldöttség vezetője Andrássovich István főhadnagy, a vőlegény sokáig volt parancsnoka, az altiszti kart vitéz Fejes István, a tizenhét győzelmes világháborús veterán örökifjú alhadnagy, a legénységet pedig a vőlegény egyik jócimborája Balogh József szakaszvezető képviselik. A vőlegény: Görgényi Mihály repülőőrmester. Kint van a harctéren. Századparancsnokánál jelentkezett, jegyzőkönyvbe mondotta, hogy távházasságot kíván kötni menyasszonyával. A menyasszony: Németh Irén, tisztviselőnő a Gumigyárban. Iparművészeti iskolát végzett, nagyszerű divattervező. A távházasság szerelmi házasság a legjavából.(Magyar Szárnyak, 1942)
(Zebegény, 1943-44)
Ahogy egyre baljósabb hírek érkeztek a frontról, és 1944 tavaszától Budapestet is bombázni kezdték a britek és az amerikaiak, egyre több család költözött ki a Dunakanyarba. Kieselbach Vilmos (a galériás nagyapja), aki a 40-es évek elejére sikeres budapesti vállalkozó lett, is egyre több időt töltött családjával az idillikusan békés Zebegényben, ahol el lehetett feledkezni a közeledő viharról. Itt egy sváb családnál béreltek szobát. A nyaralást a kiskamasz fiú, Tamás evezéssel, úszással, napozással töltötte a Duna egyik homokpadján. A háborúról azonban nem lehetett teljesen megfeledkezni, a családi emlékezet megőrizte, hogy Kieselbach Vilmos Zebegényben szemtanúja lett egy vadászgép lezuhanásának.
(Bombázók tartanak Budapest irányába a Dunakanyarnál)
Márai Sándor Tahiban - ő is a pesti bombázások elől menekült a Dunakanyarba...
Tahiban ér az április 13-i, délelőtti légiriadó. Az országút mentén állunk, az ég felhős. Nagy magasságban, láthatatlanul, félelmes robajjal húznak a nehéz amerikai bombázók Pest felé. Nyomukban olyan vonalsor marad az égen, mint a hangjegyfüzetek vonalai.
(Márai Sándor: A teljes Napló 1943–1944)
1944. Szob - az Ipoly híd bombázása - USA B-24 Liberator négymotoros bombázógépei (Fortepan)
Barsi Ödön rádiórendező pedig Verőcére költözött ki családjával. Az ő naplójában olvashatjuk:
A németek lufikkal próbálták megakadályozni a légitámadást Nógrádverőcén - Barsi Ödön Naplójából:
Verőcére is németek érkeznek. Kötött ballonokat szerelnek fel a Duna mellett, hogy meghiusítsák az ellenség légi tevékenységét. A gyerekek nagyon mulatságosnak találják a léggömbök megtöltését és feleresztését. Csak volna egy puska, hogy az ember kilyukaszthatná ezeket az ostoba gömböket! A németeknek egyébként nem sok öröme van a léggömbjeikben. Egy este repülőgép száll el a Duna fölött. Olyan alacsonyan repül, hogy német gépnek véljük. Egyszerre aztán megszólal a gépágyú, a kilyukasztott ballonok egymás után hullanak le a földre. Három napig nincs ballon, a németek stoppolhatják a lyukakat.
A második világháború alatt itt egy légvédelmi figyelő őrs működött a Juliánus-kilűtóban. Nagymarosról jártak fel férfiak (12-en felváltva) és szemmel tartották a repülők mozgását, az ellenséges bombázókat, sérült vagy lezuhanó gépeket, az esetlegesen leereszkedő ejtőernyősöket, a Dunát elaknásító angol éjszakai bombázókat. 1944-ben innen vezetékes telefonon jelentették észleléseiket.
Szerencsére a háború elvonult. 1958-ban már sétarepülőjárat indítása került szóba:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.