DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2020. június 03. 18:54 - fabiane

A Dunakanyar a trianoni döntés előtt és után

A trianoni döntést megelőző hónapokban még a Cseh Légió dunakanyari betörésétől is terjedtek rémhírek, majd végül az Ipoly lett a kijelölt határfolyó.

tr.png

Trianon után épített mozdonyfordító a szobi Ipoly-hídnál

A 100 éve aláírt békeszerződés szerint a történelmi Magyarország területének kétharmadát veszítette el, és a magyar nemzetiségű lakosság egyharmada a határokon túlra, a szomszédos államok fennhatósága alá került. 

A kor eseményeit korabeli újságcikkekből válogatva mutatjuk be.

 csm.jpg

Cseh és magyar katonák a hídnál - még egyetértésben

Trianon előtt - az 1919-es cseh betörés

Az első világháborút követően a Felvidékre bevonuló Cseh Légió egy különítménye 1919. január 15-én az Ipoly folyót átlépve megszállták Balassagyarmatot, amivel együtt ellenőrizésük alá vonták a stratégiai fontosságú Ipolyság-Balassagyarmat és Balassagyarmat-Losonc-vasútvonalakat. A megszállás során elfoglalták a vasútállomást, a postát és a laktanyát, élükre cseh tiszteket neveztek ki. Továbbá az állomás magyar nyelvű feliratát lecserélték cseh nyelvűre és Rákóczi István főispán helyére Bazovszky Lajos zsupánt ültették ültették. A megszállók intézkedései a magyar lakosság felháborodását váltotta ki, akik megkezdték az ellenállás szervezését. A fegyveres felkelés megszervezéséhez Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokat kérték fel. A katonasággal kiegészült balassagyarmati polgárok január 29-én hajnalban indítottak támadást a csehek által birtokolt épületek ellen. A harc a vasútállomás és az Ipoly kis hídjának elfoglalásával kezdődött, majd a csapatok a laktanyát kezdték ostromolni. A felkelés legnagyobb küzdelmei ekkor zajlottak, melyek alatt több ember, köztük a cseh parancsnok, Augustin Lauka is életét vesztette. A kezdeti sikeres támadás ellenére a rohamozók visszavonulni kényszerültek. A laktanyát végül az iglói géppuskások segítségével foglalták el a délutáni órákban, ezzel pedig az egész város felszabadult. Balassagyarmat felszabadulásának hírére Nógrád vármegye több településén is támadást indítottak a demarkációs vonalat átlépő cseh egységek ellen.

vac_1.png
Váci híradás ugyanezekből a napokból ("a hírek szerint a csehek Nógrádverőcéig jönnek"):
A forradalom idején sem volt akkora izgatottság, mint most. Az idegek végsőkig feszültek. Mindenki rémeket lát s a kinek helyén az esze és szive, azt is megzavarják a „biztos hírek“. Növeli az izgalmakat, hogy most egy ismeretlen ellenség közeledik a város felé, a kiről a legellentétesebb hírek kerülnek forgalomba, mert a fővárosi lapok is a legellentétesebb híradásokkal szolgálnak a csehekről, akik - a különböző beállítások szerint - egyszer rendet teremtenek, másszor elviszik az utolsó tyúkot is. Az érsekújvári ellenállásban való csalódás után terjedtek el az izgató hirek, melyek nem elégedtek meg azzal, hogy a demarkacionális vonalat, az Ipoly hidját, Szobnál elérték a csehek, de már Nagymaroson láttak páncélvonatot, sőt a duna-ipolyvölgyin a váci állomásra is berobogott a cseh katonákat hozó vonat. Ezek a. híresztelések teljesen valótlanoknak bizonyultak és bár a telefonunk hihetetlenül rossz, összeköttetést szinte lehetetlen kapni, hitelesen megállapítást nyert, hogy a megszálló cseh-csapatok az Ipoly befolyását nem lépték át. Amikor csütörtökön a Nemzeti Tanács foglalkozott a cseh-előnyomulással, akkor még csak Párkánynána állomásra futott be páncélos vonatuk és a Katonák délre, a párkányi hídhoz siettek. A Tanácsban kialakult az egyetlen helyes álláspont: ha a csehek Vácot is meg akarnák szállni, úgy reguláris csapatok minden ellenállás nélkül vonulhatnak be a városba, ellenben ha a csapatok előtt izgatók, fosztogatók jönnek, a nemzetőrség és a polgárság fegyvereket fogja használni!  (...)
A város megszállásáról terjesztett hírek azért nem akarnak megszűnni, mert nem tudnak hinni a cseh csapatokban, hogy a demarkacionális vonalat tartják. Ez pedig az Ipoly. Hodzsa Milán, a budapesti cseh követ azt mondja, hogy a „Duna hajlásáig“ jönnek. Ez Nógrádverőce. Tehát Vácra nem vonulnak be. De megerősíti a hivalos értesítés is ezt és tegnap Illés őrnagy, a magyar vasútezred parancsnoka a hadügyminisztériumból hozta a hírt, hogy a csehek egyelőre nem szándékoznak Vácra bevonulni, csupán az esetben folytatják előnyomulásukat. ha a közrend és a fegyelem és közbiztonság követeli ezt. (...) Szombaton délben sikerült összeköttetést kapni telefonon és megállapítottuk a megszálló cseh csapatok állását. Hitelesen jelenthetjük, hogy ez ideig nem hogy nem voltak Nagymaroson, de még Szobra sem érkeztek be és a csehek a Garam hídjánál, Garamkövesden állanak. A vonatok Nagymarosig közlekednek. 
(Váci Hírlap, 1919.I.12)
hont.jpg
(Nemzeti Újság, 1920.III.)
1920-ben Hont vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországon maradt, és Nagymaros székhellyel működött 1923-ig. Utána Hont és Nógrád vármegye összeolvadt.
nmh.jpg
A társadalmi életnek külön színt adnak a megyei urak. Igen, mert Nagymaros megyeszékhellyé avanzsált. Itt van az Ipolyságról elmenekült Hont megye székhelye. A megyeháza: a régi iskola földszintes épülete, amelyben Czompó Ede alispánnal együtt harmincöt tisztviselő szorong.
(Pesti Napló, 1923)
A trianoni határt az Ipoly folyó középvonalában jelölték ki:
Egyesek tudni vélték, hogy maguk a csehszlovákok mutogattak Párizsban fotókat a hajózható Ipolyról, ez azonban nem valószínű, a cseh memorandumok ugyanis nem tartalmaztak se az Ipoly, se a Rogyva hajózhatóságára vonatkozó megállapítást. Annál is inkább, mert a csehszlovák-magyar határt ennél jóval délebbre képzelték el. Javaslataik értelmében a Szigetköztől – amelynek egy része szintén csehszlovák kézbe került volna – Kisorosziig a Duna lett volna a határ, és ez utóbbi terület sem maradt volna magyar kézen.
(A hajózhatóvá tett Ipoly legendája - urbanlegends.hu)
Beszámoló a trianoni határkijelölő bizottság munkájának eredményéről 1927-ből:

 

azest_1927_08_pages49-49_1_1.jpg

 

 

hel.jpg

A Helemba és Ipolydamásd közötti rév az Ipoly folyónál, szemben Ipolydamásd szélső házai (1939) 

Itt épp Magyarország területe...

1912-ben a szomszédos Ipolydamásdon nyitott MÁV kőbánya zúzóművét Helemba közelében, a vasút mellé építették. A zúzóművet a kőfejtővel a Pohlig cég által gyártott drótkötélpálya kötötte össze, 600 literes csillékkel. A rövid életű bánya csak az első világháború végéig üzemelt: a kőfejtő a magyar oldalra esett, a zúzómű és a vasúti rakodó viszont csehszlovák területre; a drótkötelet az Ipoly felett elvágták. 1938 és 1944 között Helemba – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz került.
De transzbörzsönyi vasútvonal története is erre az időre, 1920-ra nyúlik vissza, amikor az Ipoly folyó jobb partján fekvő Ipolypásztó község és vasútállomása cseh megszállás alá került. A Nagybörzsöny-Kisirtáspuszta felől odavezető 600 mm-es nyomtávú iparvasútat a tulajdonos Esztergomi Érsekség többé nem használhatta a börzsönyi erdőbirtokain kitermelt faanyag nagyvasúti feladására (miközben a határváltozások miatt a fa iránti kereslet rendkívüli mértékben megnőtt). Többféle szállítási mód (pl.kötélpálya) és vasúti nyomvonalterv után végül Kisirtásról a Börzsönyön átvezető, 760-as nyomtávú vasútvonal megépítéséről döntöttek, ami Márianosztra határában csatlakozik a Szobi Kőbánya Rt. Feketebánya –Szob MÁV állomás között meglévő, 760-as nyomtávú iparvasútjához.
https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=3054

 

dun_4.jpg

Dunakanyar Garamkövesd felöl

Híradás egy határon átszökött mozdonyról:

A gazdátlanul száguldó mozdonyt Párkányban elfogta egy hős vasutas (Prágai Magyar Hirlap, 1928)

Ma éjjel súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Szob és Párkány közti vasúti vonalon. Egy tehervonat tizenhét kocsija az Ipoly fölötti vasúti hídon elszakadt a mozdonytól. A hirtelen ránditástól Szikatel János mozdonyvezető, aki véletlenül épp a mozdony hátsó részén tartózkodott, a sínekre zuhant. A teherkocsik átszaladtak a szerencsétlen ember testén s azt szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolták. A mozdony fűtője ugyancsak lebukott a mozdony víztartályáról, de esés közben az egyik vasrúdba kapaszkodott. A vezető nélkül maradt mozdony így száguldott vele tovább a pályán Párkány felé, míg az elszakadt szerelvény rövid gurulás után a nyílt pályán megállott. Garamkövesd állomásnál a vasúti személyzet a gazdátlan mozdony száguldásából megsejtette a szerencsétlenséget és azonnal értesítette a párkányi állomást. Amikor a mozdony Párkányon átszaladt, egy bátor vasutas fölugrott a rohanó gépre és azt lefékezte. A víztartályon még mindig ott függő fűtőt félig ájultan szedték le. Kisebb zúzódási sebeit bekötözték és beszállították a kórházba. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért nem terhel senkit sem a felelősség.

 zebi_4.jpg

 

zebegeny_orszagzaszlo_emlekhely.JPG

A trianoni eseményekre emlékeztetve Nógrádverőcén Lacuska Titusz vendéglős javaslata nyomán az utcákat az elcsatolt területeken lévő földrajzi nevekre cserélték. Zebegényben pedig emlékművet emeltek, ami később a trianoni megemlékezések helyszínévé vált

A zebegényi Országzászlóra és Hősi emlékműre a lakosság az 1920-as években indított gyűjtést. Először Huber Miklós budapesti műépítészt, régi zebegényi nyaralót bízták meg a tervezéssel. A terv úgy látszik nem nyerte el a bizottság tetszését, végül Maróti Géza kapta a megbízást. A hosszú ideje munka nélkül, visszavonultságban élő művészt a feladat felvillanyozta, pedig számtalan nehézséggel kellett szembenézniük. Mivel a bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászlót, hanem a hősi halottaknak, az első világháborúban elhunyt, Zebegényből származó katonáknak is állítsanak emléket, így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. 
Az Országzászlót a meredek, szakadékszerű falban végződő plató legészakibb pontjára helyezte el. Az alapzat kialakításakor az ősi, koraközépkortól kedvelt, centrális térszervezés formarendszerét alkalmazta. Egy nyolcszögletű, fallal körülvett pódiumon négy nagy kőoszlop fogja közre az országzászló rúdját. A négy oszlop tetejére hatalmas kettős kereszteket szeretett volna állítani Maróti, melyeket este kivilágítva több kilométerről lehetett volna látni. A tervek ritkán valósulnak meg a tervező álmai szerint, itt is közbeszólt a sors, illetve egy hívatlan műszaki ellenőr, aki önkényesen leállíttatta a négy oszlop falazását, így 80 cm-rel alacsonyabbak lettek az eredeti tervnél. A nagy kettős keresztek sem kerültek a helyükre. Mindezek ellenére ez az Országzászló, impozáns méretei, tájban való elhelyezése miatt, egyedülálló az országban.

Klemmné Németh Zsuzsa szerk.: Maróti Géza és Zebegény (1875–1941)

kr.jpg

Egy verőcei Trianon-álom - Krúdy Gyula álomfejtései (Színházi élet, 1921)

Grethen álma:

Hosszabb utazásra készültem, de azért mégis tudtam, hogy csak Verőcére utazom, Vonatra ültem minden podgyász nélkül, vékony nyári ruhában. Nagyon sokáig ment a vonatunk és még egy állomást sem hagytunk el. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy a vonatunk letért a vágányokról és végtelen nagy hómezőn futott tovább. Sehol egy ház, vagy fa nem volt. Végre nagy sikitozást, jajgatást hallottunk és megindult a vonat visszafelé. Nem mondta senki, hogy miért, de mégis tudtam, hogy cseh területre értünk, ahonnan siró asszonyok futottak gyermekekkel, (férfi egy sem volt köztük). Visszafelé is tiszta fehér havon mentünk, mig egy állomásra értünk. Mindenki kifutott a vonatból és oda bujt, ahová tudott. Én egy fakerítés mellé feküdtem, de rögtön rámtaláltak a csehek és megkötöztek. A vonatvágányon ült egy cseh ezredes és keservesen sírt, majd odajött hozzám, megsimogatott és megölelt, közben azt mondta: "Ne félj, kislány, már nem tart sokáig!"

Megfejtés.
Szépen elgondolt, elmondott álom, amelynek jelentősége nem sok. Magyarországon mostanában sokan álmodnak ilyen álmokat, akiknek hozzátartozója megszállott területen van. Fakerítés jegye: akadályozás. Megkötözve lenni: megkönnyebbülés. Síró ember: hír, amely jó.

Krúdy Gyula jövendölése most nem teljesült...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr2915736938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása