Nagymaros, 1938 (Fortepan)

Az első kétkeréken közlekedő turisták már a XIX. században eljutottak Budapestről a Dunakanyarba...

Turisták a múlt vasárnap városunkon keresztül futottak kerékpárjukon egész Rétságig, sőt Balassa-Gyarmatig is. Volt is sensatio, úgy hogy bizonyos palócz igy csodálkozolt a veloczipédező fiatal ember fölött: „Na, né, édes anyáóm, mebbolondaut a niemet köszörűs." Azt gondolta persze, hogy a szerszámján nyargal.

Váczi Közlöny, 1890

1896-ban a Kerékpárosok Szövetsége pedig már a vonaton való szállítás díjszabásának mérséklését kérvényezte.

...és a századfordulón létrejött az első kerékpáros pihenőhely egy eseményhez kapcsolódva:

1902-ben épült meg Gödön a Biciklista Nagyvendéglő, amely nevét az abban az évben rendezett Budapest - Vác kerékpárversenyről kapta. Bejárata a mai József Attila utca felé nézett, vagyis az akkori országútra. (Göd Régen)

Ez az egyetlen hiteles fényképünk Janák Vendel nógrádverőcei fényképészről (1900 körül?) - kerékpármintás garbót visel! (Ami nagyon modern viselet lehetett akkoriban, mert én még egyetlen ilyet sem láttam a korabeli fotókon - lehet, hogy ő találta fel a nyomtatott pólót. )

Kik kerékpároztak a Dunakanyarban?

1. Betelepülők és nyaralók

2. A nagymarosi képeslapon pedig egy helyi biciklista látható

Kerékpáros kirándulás. A Budapesti Kerékpár-Egyesület augusztus hónapban a következő kirándulásokat rendezi: 5-ikén: Budapest—Martonvásár—Ercsi—Budapest. 81 km., délután Ercsi; 12-én: Budapest—Verőce—Budapest, 96 km-, délután Vác és vissza 66 km-; 15-én: Budapest—Esztergom—Budapest, 96 km., délután Piliscsaba és vissza 50 km.; 26-án: Budapest—Hidegkút—Solymár —Vörösvár—Csobánka—Budapest, 51 km., délután Margitliget és vissza, 44 km. Indulás reggel hat órakor a Reklám-kávéházból

(Budapesti Hírlap, 1906)

A katonasághoz is jól jött a bicikli:

A kerékpáros tartalékosok figyelmébe. Az 1908. év őszén fegyvergyakorlatra bevonuló azon tartalékosok, akikek kerékpárjuk van és azzal szogálatot teljesíteni óhajtanak, szándékukat a katonai ügyosztálynál jelentsék be. A kerékpár után külön 15 korona dijat kapnak. 

(Váci Hirlap, 1908)

Kinszki Imre fotói dunakanyari nyaralóként (1930-as évek)

Megjelentek az első kerékpártolvajok:

A Kerékpárbajnok baja. Sváb Pál Budapestről a napokban biciklin felkerekezett Vácra és utána Kúria portásának eladta a gépet 32 koronáért. A rendőrség neszét vette a vásárnak, és kérdőre vonta Svábot. Mikor megmotozták, egy csomó álkulcsot is találtak nála és arról, hogy a biciklit hol vette, nem tudott felvilágosítást adni. Mindig csak arról beszélt, hogy egy budapesti vendéglőssel fogadott, hogy Vácra két óra alatt felkerekezik. s ezt meg is csinálta, a mit a postahivatal bélyegzőjével igazolt! A rendőrség azonban Svábot ott tartotta és Budapestre kísértette le, hogy a fővárosi rendőrség állapítsa meg, a gyors kerékpároshoz miként kerültek az álkulcsok és az eladott bicikli. 

(Váci Hirlap, 1914) 

Vácon pedig ki akarták tiltani a  kerékpárosokat a Dunapartról:

Zene, a tömeg és a biciklisták - Nagyon kedves szórakozása a közönségnek, ha a városi kioszkban szól a zene, ellepi a korzót. Olyan tömeg van lenn a Dunaparton, hogy a sűrű padoknak gazdája akad, sőt nemcsak a korzót özönlik el a sétálók, hanem maga a széles úttest is zsúfolva van. Ebbe a nagy tömegbe éktelen csilingeléssel, vagy töfftöfföléssel szoktak beleszórakozni a biciklisták és a motorosok. Számos panaszt hallottunk, hogy nem ez a hely való ilyenkor a sportolásra s ha továbbra is engedik, még szerencsétlenség is előfordulhat. Mi sokak kérését tolmácsoljuk és adjuk tovább az illetékes helyre: zeneestéken, mikor nagy tömeg hullámzik a Dunaparton, ne engedjék meg a kerekes járművek közlekedését!

(Váci Hirlap, 1927) 

Szokolyai kerékpáros és a "Csoda" bringájának leírása, 1930-as évek

A bicikliket lajstromozni kezdték:

Rend a váci kerékpárok között - Minden kerékpáros jelentkezzék!
Régen várt: rendeletet adott ki tegnapi nappal Panajoth-Fejér rendőrfőtanácsos, a kapitányság vezetője. A modern közlekedés eszköze, a kerékpár háború óta páratlan elterjedésnek indult és ezzel egyidöben a visszaélések sorozata is, mely rendőri beavatkozást von mindenfelé maga után.
Alább közöljük az államrendőrség szinte közérdekű rendelkezését, hisz ma már alig van ház, a melyben kerékpár nem lenne található és ezért figyelmébe ajánljuk minden kerékpárosnak, hogyha a büntetéstől menekülni akar, a rendeletet tartsa meg.
M. kir. állami rendőrség rendelkezése igy hangzik:
1. A váci kerékpártulajdonosok kötelesek kerékpáraikat számmal ellátni és a kerékpárok csakis számmal ellátva közlekedhetnek a közutakon
2. A jelen rendelet életbeléptével a rendőrkapifányság Vác város területén lakó és kerékpárral rendelkező tulajdonosokat összeírja és nyilvántartásba veszi s a sorszámot a kapitányság az egyes kerékpár  tulajdonosokkal közli és intézkedik a sorszámnak a kerékpárra való szerelése tárgyában
Az első összeírást követőleg mindenki, a ki kerékpárt szerez be, vagy kerékpárját eladja, azt a kapitányságnál bejelenteni tartozik Az egyes változások a rendőrkapitányságnál vezetett nyilvántartásba bevezettetnek
3. A kerékpárok sorszámozása 1-től kezdődőleg történik és a sorszám a nyilvántartás tételszáméval egyezik.
4. A kerékpár-kölcsönzők részéről használatra kiadott kerékpárok ugyancsak számozás alá kerülnek, még pedig a kapitánysági meghatározott ismertető jellel. A kerékpárkölcsönzők kötelesek a használatra kiadott kerékpárok számát, a használatra történt kiadás ideiét, valamint az év, hó és nap feltűntdése mellett annak nevét és egy erre a célra vezetett nyilvántartásba pontosan bevezetni, a kinek a kerékpárt időnként használatra kiadják.
5. A ki ezen rendeletet bármi mórdon kijátsza, az kihágást követ el és 40 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, annak behajthatatlansága esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.
6. Ezen rendelet a kihirdetést követő 48 óra elteltével lép hatályba és a visszavonásig marad érvényben.
A midőn ezen szabályrendeletet közzéteszem, felhívom a váci kerékpártulajdonosokat, hogy összeírás végett a rendőrkapitányság bejelentő hivatalában jelentkezzenek, a hol bejelentési számot kapnak. A bejelentési számot minden kerékpártulajdonos Nagy Lajos puskaműves (Vásár-tér) váci lakosnál leadja, hol a zománcozott táblát ] kerékpárra 2 pengőért felszerelik
Az összeírást a bejelentő hivatalban 1927 augusztus 6-tól augusztus 13-ig de. 9 órától 12 óráig eszközöljük 1927 évi augusztus 21-ig minden kerékpár számtáblával felszerelhető, ezen időn lúl a számtábla nélkül közlekedő kerékpárlulajdonosok etten a kihágási eljárást indítom meg.
Vác, 1927 augusztus 1 én.
Panajoth-Fejér Gyula m. kir. rendőrfőtanácsos, a rendőrkapitányság vezetője.

A kerékpárosok már külföldre is elindultak:

Egy 1931-es Nógrádverőce - München - Nógrádverőce kerékpártúra története - Moró Ferenc naplója

1931. július 3. Nógrádverőce - Dunakeszi

Utazni! Látni! Tanulni! Egy időre nem látni mást, mint az élet felszínét, nem törődni a bajokkal, csak élvezni azt a sok szépet, amit ilyenkor látunk. Minden nap, minden pillanat egy lap az élet képeskönyvéből. Ezt a képet úgy magyarázni, ahogy én gondolom, ahogy nekem tetszik. Felkészültem a nagy útra. Szomjasan várom mit ad ez az út.

A mai nap végre meghozta az indulás pillanatát. Egész napom nem telt el mással, mint a csomagolással. Délelőtt még megfürödtem a Dunában – hogy frissebb legyek. Ebéd – ünnepi volt, hisz az édesanyám szeretne egy hónapra jóllakatni, hogy az úton ne éhezzek, valahogy. Másról sem beszéltünk, mint az útról. Mi is lesz? Hogy is lesz? Mikor felcsomagolok, és mindenkitől elbúcsúzok, én tudom legkevésbé elhinni magamnak, hogy valóban valóra válik kívánságom és nem veszett kárba az a sok tervezgetés.

D.u. 6 óra van amikor kilépek otthonról és Mogonnyal, ki nálunk volt, elindulunk. Vácig bebizonyul, amitől tartottam, a csomagtartóm nem bírja a hatalmas csomagot. Vácon nem tudok segíteni, majd holnap Pesten. Kitűnő időben kezdő tempóval 1/2 9-kor érkezünk Dunakeszire, ahol Mogony szülei igen szívesen fogadnak. Csomagtartóm végképp alkalmatlannak találom és egy itteni üzletben 3 pengőért egy új csomagtartót veszek. Majd megvacsorázunk, körül sétálunk a faluban és 1/2 12-kor lefekszünk.

Napi kilométer: 30.

Folytatás: http://www.gepszem.hu/moro/1931/frame_body.htm

 

Váci kerékpáros igazolvány, 1937

Kerékpáros futárok jelentek meg a választási küzdelemben:

A községeket egymástól erős csendőrkordonok zárták el. Nagymarosról, ahol a szociáldemokrata párt központi választási irodája volt, egyetlen községet sem lehetett megközelíteni. Pártunk kerékpáros futárjait a csendőrök lefogták, egyik-másik helyen puskatussal széjjelverték a kerékpárokat, kerékpárosainkat levetkőztették, úgy motozták meg, nem-e visznek vagy nem-e hoznak jelentéseket. 

(Népszava)

Kerékpárszerelés egy dunakeszi  villánál (Petanovits, 1940)

Az általános forgalmirend-változás a kétkerekűeket is érintette:

Július 6-án hajnalban át kell térni az úttest túlsó oldalára  (Esztergom és Vidéke, 1941

Bevált külföldi példák szerint nálunk is először vidéken rendelik el a jobbra hajtást. A főváros és közvetlen környéke azonban csak november 9-én illeszkedik be az új közlekedési rendbe. Vidéken, vagyis általában az egész országban, tehát július 6-án hajnali 3 órától kezdve a „jobbra hajts, balra előzz" lesz kötelező. Az áttérés időpontjául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes kirándulóhelyektől eltekintve — vasárnap van mindenütt a legkisebb forgalom, hajnali 3 órakor pedig az előző napi éjjeli forgalom már elcsendesedett, a reggeli közlekedés még alig indult meg. Aki gyalogos, kerékpáros, szekeresgazda, teherautó vagy személygépkocsi ebben az időpontban mégis az utakon halad, baloldalról egyszerűen áthajt majd az út jobb oldalára. A napi közlekedés pedig csak fokozatosan árad el az utcákon és így lassanként, menetelesen könnyebben megtalálja majd mindenki új közlekedési irányát jobboldalon is. Remélhető, hogy ilyen módon az áttérés első nehézségei nem okoznak komolyabb fennakadást. 

Istókovits Kálmán: Nagymarosi faluvég (1956)

Habár a II. világháború után tömegessé vált a kerékpározás, kerékpárutak még mindig nem épültek:

 (Kerékpáros nők a Dunakanyarban - 1962)

Az első dunakanyari kerékpárút-tervek 1987-ben készültek el (a jobbparti út még ma is hiányos):

(Dunakanyar, 1987)

A Dunakanyarban építendő kerékpárút-szakasz gondolata először a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) tervezőiben merült fel, és javasolták, hogy Visegrádon a közút építésekor hagyjanak helyet a később kiépítendő összekötésnek. Első lépésben a Budapest-Omszki-tó szakaszt kezdték kiépíteni 1986-ban. Azután a hangsúly a balparti Vác-Szob vonalra helyeződött, amely 2004-re készült el a mai hosszában. 

Időközben Szentendrén kerékpárszállító kishajók üzemeltetését tervezik - reméljük, egyszer mi is átjuthatunk a túlpartra:

A hazai tervezésben és gyártásában készülő 6 db kerékpárszállító kishajó összekapcsolhatná a Szentendrei-sziget kerékpárútjait a szentendrei és gödi oldal kerékpárútjaival. A 12 fő és 12 kerékpár szállítására alkalmas kishajók taxiként rendelve közlekedhetnének a Dunán keresztül kereszt- és hosszirányban egyiránt. A kishajók hybrid, vagy tisztán elektromos környezetbarát hajtásrendszerrel működnének.

https://index.hu/belfold/2020/05/14/kerekparos_kompot_epitene_szentendre/?fbclid=IwAR0Li1VPK9ENV9v51OGffq8qAoFQrGZuG7uHjI3WzIVLAmiQqV2j2Lpl67Q

Jó kerékpározást!