József Attila egy kiránduláson 1931-ben

Vajon hogy került a költő a Dunakanyarba? Költészet napi különkiadásunkban elolvashatjátok...

Makai Ernő Nógrádverőcén

Bächer Iván írja, aki később maga is lakott a Makai-villában: "A makói, patinás, polgári - ha zsidó is - családból való, szépen induló, sikeres, vaskos szakmunkákat is publikáló ügyvéd, Ödön az első világháború idején ismerkedett meg József Jolánnal, akit azonban elvett feleségül. Nem tudjuk, hogy megbánta-e tettét, de az bizonyos: a titokban, zavaros körülmények között elvett keresztény, ferencvárosi prolilány és a vele járó család szegény Ödön balvégzete lett: a Makaik kitagadták, praxisa tönkrement, a tudományos munkával felhagyott, eladósodott, Jolántól gyermeke nem lett, és vele való házassága zátonyra futott. Amikor mindez kellőn összeadódott és kulminált, akkor jött, mintegy utolsó mentőövként, Hódmezővásárhely.

Ez pedig mégiscsak egy Makainak volt köszönhető, Ödön bátyjának, Makai Ernőnek, aki a Belvárosi Takarékpénztár igazgatója volt. A pénzintézet a pesti belváros, a Jégbüfé, a Párizsi Udvar vagy az IBUSZ, vagy a Katona által emblematizált ház monstrumában székelt, itt lakott az igazgató is családjával, amíg nem internálták, persze.

A bankár az augusztusokat verőcei villájában töltötte el, biztosan állítom, hogy igen szép helyen. A villa a tízes években épülhetett, tervezőjének neve sajnos nem ismert, mindenesetre abban az időben Kós Károly, Ybl Miklós és Griegl Kálmán is dolgozott errefelé. Hatalmas birtok is tartozott a házhoz, amelyben eredetileg nem volt se folyóvíz, se konyha, se fürdőszoba. Duna volt, öt perc sétányira. A házat csak nyáron használták, akkoriban még szombaton is dolgoztak a népek, nem lehetett leugrani egy víkendre csak úgy. Az az érzésem, hogy a bankár kicsit befektetésnek is szánta a villát, és nem is kalkulált rosszul: a telek apródonkénti eladogatása évtizedeken át segedelem volt - igaz, nem Ernő, hanem Ödön hátramaradottjainak." http://regi.sofar.hu/hu/node/39362

József Attila nógrádverőcei tartózkodására Gorka Lívia így emlékezik:
"Tudomásom szerint ekkor (1890 körül) épült felettünk a hegyen a Szvadló ház és a Makai ház... A Makai ház azért érdekes, mert Makai Ödön, a haladó gondolkodású dúsgazdag ügyvéd és bankár, feleségül veszi József Jolánt, József Attila nővérét. Attila itt találkozik a baráti kör Ady köteteivel és Lenin: Állam és forradalom című munkájával. ...(később) a régi baráti körből, már mint újságíró tér vissza József Jolán."

A vers elkészülése után: "1929. szeptember végétől október 18-ig a költő a balatonlellei MABI szanatóriumban „üdült", ahol fénykép készült róla gombócevőverseny közben. Irodalmi műsort is rendezett. Erről számol be feleségének írt levelében Tóth Ferenc: „Vasárnap este megtartottuk a műkedvelő előadást, ami a teljes sikert eredményezte. Egy kartársunk irodalmi nívón mozgó szavalatával tűnt ki, míg az én komám, a József Attila ki egyébként költő, egy hatásos prológot írt és szavalt el". Tóth Ferenchez valóban szorosabb kapcsolat fűzte József Attilát, ezt tanúsítja dedikációja is 1929 októberéből: „Egy förtelmes Tóth Ferenc kenyeres komámnak igaz barátsággal és szeretettel Pest, 1929. okt. Egy förtelmes József Attila." Az ugyancsak ezen a napon készült amatőrfelvételeken együtt is látjuk őket." (Macht Ilona: Egy szerelem utókezelése - Ismeretlen fényképek üzenete József Attila balatonlellei napjairól)

Kép az 1955-ben kiadott József Attila diafilmből...

Ki olvasta a költő könyvét a Dunakanyarban?

„Autóbuszon jöttem Visegrádról. [… ] Leányfalun Móricz Zsigmond szállt fel. Vastag kabát, komoly kalap, némi méltósággal, s az arc tömör melegsége: a szépen rajzolt húsos áll, a kitüremkedő haj, a bajusz ágas nyugalma. Amint leült, táskájából könyvet vett elő, franciásan keskeny, elegáns kötetet, és olvasni kezdett. A Lukács fürdőig föl sem nézett belőle. A tördelés sötét foltjaiból, a karcsú oszlopokból látni lehetett, verset olvas. Komolyan, elmerülten, mint egy regényt, mint egy jelentést, mint egy levelet, amit neki címeztek. Fejét körülfogta a pillanat csöndje, akár egy embléma kerete. S amikor egyszer, talán szemét pihentetve, kis időre eltartotta magától a könyvet, látható lett a fedél. Nagyon fáj. József Attiláé. A nemesen szép Cserépfalvi kiadás.” Vészi Endre - 1936

Etus férjével Makai Ödönnel és 3 gyermekével - 1936-ban

Makai Ödön háromszor vette el József Jolánt, utoljára 1930-ban váltak el. Negyedszerre József Etelkával házasodott meg.

Adalék József Attila családjának verőcei kapcsolatához:
"Etus néni 1945-ben kitanulta a mozigépészi szakmát, s az akkori Admirál - a mai Bem - mozi üzemvezetője lett, ám nem sokkal később kárpótlás nélkül államosították filmszínházát, mely a kötelező szovjet művek mellett modern nyugati produkciókat is gyakran műsorára tűzött.
Hasonló helyzetbe került, amikor a rokonától rászármazott verőcei nyaraló ajtaját is lepecsételve találta: a házat kisajátították kapitalista tulajdonosától. Etus néni ekkor nem sokat teketóriázott: letépte a pecsétet, és a kivonuló bizottság elé dobta a párttagsági könyvét. Alkalomadtán tehát konok is tudott lenni, "ha bántották vélt igazában"."

(Valachi Anna: A nővér és kora)

Gorka Géza anekdotája József Attiláról 1971-ben: "Hajdanában, van ennek már jó negyven éve, József Attilával vitatkoztam a művészetről, ő mondta: „Mit ugrálsz? A művészetnek nincs célja. Értsd meg, a művészet nem alany, hanem állítmány, vagyis a művésznek van célja ...” A József Attila vers 1929-ben született Verőcén, szóval ezt is mondhatta itt - ahonnan a szöveg legtöbb története származik.