Az új Duna-Ipolyvölgyi vasút megnyitása - Az első vonat a Verőcze-Katalinpuszta állomáson (1909, Jelfy Gyula) 

"Mennyire haladtak a drégelypalánkival? A duna-ipolyvölgyi vasút, melyet minálunk drégelypalánkinak hívnak, az év közepétől épül s a Verőcére költözött építésvezetőség reméli, hogy jövő év-novemberére készen lesznek vele s a forgalomnak átadható lesz. Egyszerre öt szakaszon dolgoznak s nem kevesebb, mint 1800 munkást foglalkoztatnak a földmunkával, a kik igen jól keresnek. Most ugyan a karácsonyi ünnepek miatt szünetel a munka, de január 7-én újra felveszik azt s bár a fagy erősen hátráltatja a földmunka befejezését, mégsem hagyják félbe, hogy kellő időre elkészüljenek. Az egész vonalon nem kevesebb, mint 80 áthidalást készitnek. Egy időben folyik a vác—verőcei vonalszakasz földmunkájának elkészítése."  (Váci Hirlap, 1907)

Az első dinamit

Rablógyilkos merénylet Vác és Rétság között. - Kirabolt vasúti vállalkozók. (Pesti Hírlap, 1908)

"Megdöbbentő rablógyilkossági kísérlet történt szombaton reggel a rétsági országúton Vác közelében, körülbelül azon a helyen, ahol négy esztendővel ezelőtt kiraboltak egy postakocsit, a kocsist és a postaszolgát pedig meggyilkolták.
A mostani vakmerő rablógyilkossági kísérletet álarcos rablók követték el, megtámadtak egy kocsit, amelyben egy vagyonos vasúti vállalkozó, annak a pénztárosa, a kocsis és egy szolga ültek
A rablók revolverrel, furkósbottal és más öldöklő szerszámmal voltak fölfegyverkezve s miután a meglepett utasok közül a vállalkozót és pénztárosát félboltra verték, az elrablóit, mintegy negyvenezer korona összegű pénzzel az utonállók megszöktek s nyomuk veszett.
A vakmerő eset hire nagy szenzációt s általános megdöbbenést keltett úgy a fővárosban, mint a környékén, ahol a merénylet óta csendőrség, rendőrség és katonaság együttesen nyomozza a kegyetlen gonosztevőket.
A rétsági országúton. —
A rablógyilkossági merénylet a rétsági országúton történt. Ezen az útvonalon hajtatott egy kocsin Grün Ákos vállalkozó és Mózer Antal mérnök, a vállalkozó pénztárosa s két bőrtáskával tele pénzt vittek magukkal, hogy több száz munkás hetibérét kifizethessék. A vonal megépítésén jelenleg Nógrád közelében dolgoznak a vállalat munkásai. Ide viszik ki minden szombaton Vácról a munkások kifizetésére szükséges pénzösszeget a vállalat megbízottjai. Szombaton reggel is Grün Ákos, az épitö cég egyik beltagja és Mózer Antal a társaság mérnöke kocsira ültek, hogy 37,000 koronát vigyenek ki Nógrádra és kifizessék a munkások heti bérét. A kocsison kivül velük ment még Csepregi Lajos szolga is. Amint a kocsi elhagyta a váci katonai lövöldét, a verőce—rétsági országúton a váci püspüki uradalomhoz tartozó Katalin-erdő közelében öt, revolverrel, késekkel és dorongokkal felfegyverkezett álarcos ember ugrott elő az erdő sűrűjéből, megállították a kocsit elvágták a lovak istrángjait és a kocsin ülő Mózerre és Grünre támadtak. Mindez egy pillanat műve volt; a kocsin ülők nem is gondolhattak a védekezésre. Egyedül Csepregi Lajos szolgának sikerült leugrani a kocsiról s előrántva revolverét többször rálőtt a támadókra, de golyói nem találtak s igy jobbnak látta menekülni.
A támadók ezalatt dorongokkal agyba-főbe verték Grün Ákost és Mózer Antalt, akik nyomban eszméletlenül terültek el a földön. A kocsis ezalatt csodálatos módon észrevétlenül és bántatlanul elillant s azóta nem is került elő. A merénylő rablók ezután magukhoz vették azt a két bőrtáskát, amelyben 37,000 korona készpénz volt és elmenekültek."

A vonaton megutaztatott verőcei bombák  (Váci Hirlap, 1908)

"Azon a napon, mikor a katalinai rablókat egy vasutas figyelmeztetésére elfogták, veszedelmes dologra akadtak attól a helytől nem messze, a hol a rablást elkövették. A csendőrök ugyanis járták az erdőt s mintegy 60 méterre a rablógyilkosság színhelyétől egy fa tövében kék papirosba burkolt csomagot vettek észre. Óvatosan felemelték és kibontották s akkor látták, hogy mily veszedelmes tárgyra találtak. A papirosban ugyanis három teljesen elkészített, gyujtózsinórral ellátott bomba volt. Nem valószínű, hogy a rablók hagyták a bombákat hátra, mert tudniok kellett, hogy a három közül ha csak egyet is a lovak elé dobnak, nemcsak a kocsiban ülők és az ott levő pénz semmisül meg, de őket is darabokra szaggatja a robbanás. A csendőrök nem tudtak mit csinálni a bombákkal, hát egy csendőrt vonatra ültettek, a ki a veszedelmes szerszámokat behozta kezében a rendőrségünkre. Képzelhető, hogy nem volt kedves vendég a csendőr. A mint megnézték az ártatlannak látszó bombákat, Kálló rendőrkapitány azonnal intézkedett, hogy mielőbb visszaszállítsák Verőcére és a vasútépítő vállalat elrejtett bombaraktárába tegyék el a föld alá. A kimerült csendőrség nem is keresi, hogy hogyan került a bomba az erdőbe."

Ez a nyeregtartályos Mariska Verőcéről ment (diós)Jenőhöz 1909-ben, az Ipolyvölgyi vasút megnyitásakor - aztán nem bírta a terhet, néha visszagurult. "...Drégelypalánkról Nagyoroszi felé induló hosszú kocsisor meggondolta magát és a gép minden haragos prüszkölése dacára se szó se beszéd, jött vissza a drégelypalánki állomásra, maga után vonszolva a mérgében és erőlködésében majd megpukkadó fiók masinát."

A verőcei házasságszédelgő  (Szeged és Vidéke, 1908. augusztus)

"Pénteken izgalmas szenzáció hire járta be a kis Verőcét. Moser Antal, a duna-ipolyvölgyi vasutvállalat pénztárosa, egyik áldozata a vácrétsági rabló-merényletnek, megszökött a községből. Szent István napjának éjjelén titokban, búcsú nélkül hagyta el menyasszonya szüleinek házát, ahol a merénylet óta szeretettel ápolták a bekötözött fejű, bénakezü embert. Most kiderült, hogy Moser méltatlan volt erre a gyöngédségre, mert hűtlenül kezelte a vasutvállalat pénzeit és a magánélete is a szélhámosságok sorozata volt. Rövid másfélévi tartózkodása alatt hat urileánnyal váltott jegyet Verőcén, előbb jól élt a jegyesei házánál, aztán egymás után hagyta őket faképnél. Az éjszaka a hatodik mellől szökött meg, miután a vállalat elbocsájtotta és figyelmeztette, hogy jó lesz, ha kereket old. A házasságszédelgő pénztáros szökésével kapcsolatban gyanúsító hírek keltek szárnyra, amelyek alkalmasak arra, hogy a rablómerénylet ügyében megindult nyomozásnak szenzációs fordulatot adjanak.

...A házasságszédelgö Moser. - Moser, aki kezdettől fogva mérnöknek tituláltatta magát, noha csak egyszerű Írnok volt, rendkívül zajos és eleven társadalmi életet kezdett Verőcén. Sorra vizitelt a leányos házaknál és mint nőtlen fiatalember, csakhamar nagy ázsióra tett szert a „mérnök ur‘". Másfél esztendő alatt végig udvarolta Nógrád- verőce összes leányos házait. Mulatságokon, lakodalmakon, keresztelőkön, ebédeken, vacsorákon és zsurokon élénken szerepelt.

Moser eleinte a postamester leányának udvarolt, innen azonban valami dolog miatt kiadták az útját, aztán még négyszer csapott föl vőlegénynek, de valamennyi párti az eljegyzés után hamarosan széjjelment. Sokáig hitegetett a „mérnök ur“ egy nógrádverőcei urileányt, Anda vasúti hivatalnok Magda nevű leányát. Moser a mérnöki címmel áltatta Andáékat, akiknél hónapokig lakott és étkezett. Mihelyt vőlegény lett, bekvártélyozta magát a menyasszonya családjához. De ez a párti is fölbomlott. Egy napon eltűnt Moser Andáéktól, akik nemsokára arról értesültek, hogy a vőlegény urnák már más a menyasszonya. Ez a szép Kuncz Ilonka volt, Moser mostani arája, aki mitsem tudott a csél-csap ember korábbi kalandjairól és gyanútlanul nyújtotta neki kezét.

Nős, családos . . .

A hivatali visszaéléseken kivül most minden diffamáló dolog napvilágra került Moserről. Azt mondják, hogy a hat menyasszonyt faképnél hagyó ember már régóta nős, ezelőtt nyolc évvel házasodott Németországban és több gyermek atyja. Az előélete különben is viharos : mielőtt a vasútépítő-társasághoz került, végigkóborolta a kontinenst, de mindenünnen sietve kellett távoznia, mert inkorrektségben utazott mindig. Harminckét éves, csinos, szőke ember, akinek szenvedélye volt a kaland, az eszközeit pedig nem válogatta soha.

Egy fővárosi előkelő állású tisztviselő, aki évek óta Nógrádverőcén nyaral, érdekesen nyilatkozott Moserről: — Mindenki ismerte Verőcén Mosert, aki az ott nyaraló pesti hölgyek iránt is kiváló figyelmet tanúsított és derüre-borura udvarolt mindenkinek, aki szoknyában járt. A hirtelen elbocsátás hírét csütörtökön délután tudták meg Verőcén s ma reggel, mikor a vonattal a tővárosba utaztam, általános szóbeszéd tárgya volt már az eset. Én is úgy tudtam meg, hogy a sokszoros vőlegény csütörtökön, éjnek idején, felkötött karral, lábbadozó állapotban megszökött menyasszonyától. Verőcétől Budapestig a vonaton ma reggel egyébről sem beszéltek, csak Moser szökéséről.

A lovag ur tehát, a többszörös álvőlegény, az általános érdeklődés fókuszában áll Verőcén, ahol annyi vacsorát végigevett és annyi vidám éjszakát végigtáncolt és ahol a sok murinak, ime, ilyen csúnya vége lett."

 A vasútállomás mögött látható emeletes fináncházat is a drégelypalánki vasút építése kapcsán húzták fel. Liszkay Boldizsár, Ybl munkatársa tervezte, mint ahogy a polgármesteri hivatal épületét is.