Dunakanyarkult

2021. szeptember 12. 21:33 - fabiane

A Sion hegyére tervezett magyar Vatikán

akeb.jpg 

André Kertész fotója, 1917

A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. Vajon hogy ment végbe?

ebazn.jpg

Amikor még nem a Bazilika uralta Esztergom látképét... Hoefnagel mester metszete, 1595. Fent balra: Bakócz Tamás, jobbra Szatmári György esztergomi érsek címere - A Bazilikát a Bakócz kápolnára építették, igaz, azt előbb szétszedték és elfordították.

rsz.png

 

ebaz1.jpg

Az esztergomi Bazilika építése I. - Az arrébb legózott kápolna és a fel nem húzott Vatikán
Rudnay Sándor érsek hercegprímás a fiatal Kühnel Pállal terveztette meg a hatalmas épületegyüttest, amelyet az esztergomi Vatikánnak szántak. Az alapkő letételére 1822. április 23-án került sor. Mivel Kühnelt hivatala Bécshez kötötte, az építkezés vezetője unokaöccse, Packh János lett, akinek a középkori Bakócz-kápolna áthelyezését köszönhetjük. A XVI. század elején a Szent Adalbert székesegyházhoz épített és a török kort épségben átvészelő vörösmárvány kápolnát Packh János 1600 számozott darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizte az utókornak. Még 1824-ben meghalt Kühnel Pál, majd 1831-ben Rudnay Sándor érsek is, aki nem érhette meg művének elkészültét. Ekkor az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak. A székesegyház két oldalára tervezett prímási palota, az egyik szeminárium, és az ellliptikus alakban elhelyezett kanonoki házak sohasem valósultak meg.

ebaz.jpg

A Hild József által áttervezett, visszabontott, majd újra felépített épület
Kopácsy újonnan kinevezett prímás Pyrker János egri érsek ajánlatára az egri bazilikát tervező és felépítő Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild egyszerűsítette az eredeti terveket. Felülvizsgálta az épületet, a hibásan fölrakott boltíveket lebontatta, majd befejezte a szentély boltozását, saját tervei alapján, vasszerkezettel építtette fel a megemelt és oszlopokkal körbefogott kupoladobot és a lanterna nélküli kupolát, melyre a keresztet Kopácsy prímás 1845. augusztus 18-án helyeztette fel. 1847-ben azonban Kopácsy az építkezések megtekintése során megfázott és rövidesen, 72 éves korában meghalt. Sírja a bazilika altemplomában látható Rudnay Sándoré mellett. Az új hercegprímás, a Pécsről érkező Scitovszky János (1849-1866) folytatta az építkezést, ekkor készült el az északi torony, valamint a 64 változatú 3483 sípból épített orgona is.
kofa.png
.
A Bazilika szobrainak kifaragására Ferenczy István gróf ajánlkozott, akinek Rudnay püspök 1822. szeptember 19-én kelt levelében így válaszolt:
Hazafiúi örömmel értettem, hogy Uraságod ama korunknak legjelessebb képfaragója Canova Antal oskolájában pallérozván művész talentomát, nemcsak magára betses érdemet, hanem édes Hazánkra is díszt hárított. És ugyan ezért annak idejébe szivesen fogok az Urnák Böjtmás hava 16-án költ levelében ajánlott munkájával élni. De az általam építtetni kezdett nagy Főtemplomnak belsejéről még mindeddig a rajzolat el nem készült. Addig is tehát csak azt adhatom tudtára, hogy a Templomnak Propyleumára 11 lépcső vezetend, melyek felett az kettős oszloprendeknek szélén két felől egy egy kerubim fog állani, s ennek magassága a piedestalon vül 15 lábnyi lészen. . . . Tessék tehát ezeknek formáját kiművelt mesteri értelmével elhatározni, rajzolaton vagy inkább gipsz modelába mintegy 3 vagy 4 lábnyi nagyságban készíteni, hozzám küldeni, vagy személyesen elhozni.
 
(PROKOPP GYULA: Ferenczy István terve az esztergomi bazilika előcsarnokának szobraihoz)

432px-esztergom_basilica_altarpiece_hungary.jpg

A főoltárról így írtak:

gri.jpg

(Családi Lapok, 1854)

 

lfe.jpg
Liszt Ferenc 1856-ban
„Az a hír, hogy az Eminenciád kegyes megbízásából, az esztergomi dóm felszentelésére írott misémet nem adják elő, számomra épp oly meglepő volt, mint amilyen szomorú. Függetlenül attól, hogy ilyen módon megfosztanak a megtisztelő feladattól, ezzel a magatartással engem, a nyilvánosság előtt, rendkívül érzékenyen érintő, művészi célkitűzéseimet és eredményeimet illető bírálat ér, úgy hiszem, érdemtelenül.” - írta Liszt Ferenc júliusban az esztergomi érseknek.
Mi volt ennek a levélnek a háttere?
lfz.jpg
(Sugár Viktor: Liszt Ferenc Esztergomi miséje)
Liszt mégis saját darabját vezényelhette augusztus 31.-én a bazilikában. Nem volt teljesen elégedett a bemutatóval, a templom akusztikája ugyanis nagyon rossz volt. A Hölgyfutár szeptember 2-án így számolt be a zenemű elhangzásáról: "Liszt miséje, e geniális szerzemény pedig a fényes ünnepélynek egyik legnagyobb értékét képezte. A kart maga a kitűnő zenész vezénylé. A műnek és művésznek végül igazságot szolgáltattak. "

kep_1_1.jpg

 

"1856. augusztus 31-én került sor a bazilika ünnepélyes felszentelésére (amely még ekkor sem volt teljesen kész), melyen részt vett Ferenc József császár, aki akkor még nem volt magyar királynak megkoronázva. Az ünnepségeken hangzott fel először Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséje (Missa Solemnis), melyet a zeneszerző vezényelt."

https://studhist.blog.hu/2017/10/04/az_esztergomi_bazilika_epitese_es_kulso_megjelenese
esztergomi-bazilika-emlekerem_26g_45mm_-1000x500_1.jpg
A felszentelésre kiadott emlékérem, 1856
vas_1.jpg
(Vasárnapi Ujság)
beszt.jpg
Rossz föld, de megterem itt legalább a csend
virága, nyugtató lótuszom, s odalent
kertem az egész táj, hol óriás csiga
kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.
(Babits Mihály: Dal az esztergomi bazilikáról - részlet)
kernyb.jpg
Ha egy Bazilika nem lenne elég... Kerny István 1917-ben készítette el ezt a trükkfelvételt Esztergomban. Valószínűleg már neki is elege lehetett az épület reklámcélra való túlhasználásából, ami azóta is jellemző...
Címkék: Esztergom
Szólj hozzá!
2021. szeptember 05. 16:17 - fabiane

Kelták a Dunakanyarban

szgy_1.jpg
Váci gyöngylelet
I.e. 2. századból származó kelta temetőket Verőcén és Szobon tártak fel... Vajon kik voltak ők, és hogy éltek?
kee.jpg
gep.jpg
Jékely Zoltán: Tíz kilométerkőre (részlet)
szk.jpg
(Műtárgyvédelem, 2009)
kant.jpg
A szobi kantharosz (görög ivóedény), amely kelta sírból került elő - A legnagyobb népességcsoportban a kelták telepedtek le Szob területén az időszámítás előtt. Az Ipoly-parton a volt kőzúzónál 1910-11-ben találtak meg egy több mint száz síros kelta temetőt, ahol urnasíros és tetemsíros temetkezés is megtalálható volt. Ezen sírok egyikéből került elő egy kis bronz ivóedény, kantharosz, amely a negyedik században készülhetett, görög műhelyben és a rablóhadjáratok zsákmányából származhatott. Magyarország területén csak néhány ilyen tárgy került napvilágra, s a szobi tárgylelet a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható.
 
td.png
Kelta érmék - tótfalusi drachma Kr.e. 1. sz.
numizmatika_tarsulatevkonyve_1978_pages55-55.jpg
szk_1.png
 
Ityphallikus ember alakú figura, stilizált fej és hajábrázolással. Jobb kezében kelta kürtöt fúj (carnyx), amely kigyófejben végződik.
tr1.jpg
tr2.jpg
(Élet és Tudomány, 1951)
bko.png
A halott túlvilági utazása kocsival az egész kelta hitvilágra jellemző. Ábrázolása kocsijelenetes sírköveken tűnik fel. A bennszülött arisztokrácia fényűző temetkezése, melyben csak a rítus kelta, a mellékletek mind rómaiak, többnyire drága importtárgyak. A sírgödörbe alulra a leszúrt, felszerszámozott lovakat teszik, majd ráborítják a kocsit. A kocsiszekrényt hátul, bronz sas és tengeri kígyó ábrázolásban végződő fatámasztékok, lőcsök segítségével, kötelekkel felfüggesztették. 
urna.png
Urnás temetés az edény köré hajlított vaskarddal - A holttestet máglyán égették el. Hitük szerint a halott teste és lelke egyaránt a másvilágon folytatta tovább az életét. Ezzel Lucanus druida tanokra vonatkozó leírása állítható párhuzamba, melyben a halál után „Egykori testében folytatja a lélek egy újabb életben létét, s a halál, ha igétek igazság, csak kezdő pontját teszi majd a sírontúli létnek.” (Pharsalia, I. 480-485, Ford. Laky Demeter)
megy_nogr_muzevkonyv1991_pages157-157.jpg
Sírleletek
keltak.png
Sírkő - Kr.u.2. század, Szentendre
A római foglaláskor itt talált kelta eraviszkuszok nevét, viseletét és temetkezési szokásait a korarómai sírkövek őrizték meg számunkra. A kelta nők jellemző ékszerei: a torques, vastag gerezdes karperec és két szárnyas fibula a vállon. Ez utóbbival tűzték meg felső ruhájukat. A férfiakat már római viseletben ábrázolták.
Weöres Sándor: Magyarok  
Ezer évig a Duna partján ültem és sírtam. Ekkor egy iszapgöröngy a talpam alatt megmozdult síkosan, varangyos sár, fölém hajolt és szeliden köszöntött:
-Nézz rám! Megismered önmagad?
Tövises folyószegélyen az éles napsugár kegyetlen aratásában és a vacogtató ködben, a fényességben: lábam alatt hevert susogva, habok holt terhe, vállról levetett zsák, és meg se pillantottam;
mellettem asszonyom már szinte sátrat vont fölénk, de csak mi láttuk, s a parti homokból lángost sütött, amíg pásztorkutyám, fekete-hímes sárga lárvában, mint egy örök isten, a változó holdra kiáltozott,
fölöttem Esztergom s Visegrád kő-melle dörgött, Szentendre tarka népe zsivajgott, s a Naphegyen áldozó kelták, római jövevények, dobogó patkók, Vu-vang, Frauendienst, Rinascimento, a Rózsák apjának türbéje, acélhidakból szőtt Budapest, mind álmomban vonultak el, mert ébren se hittem a szememnek -
de akit ezer évig meg se pillantottam, most íme fölém hajolt, arca helyén homály s a habok sarló-csapásai, semmi más,
és méginkább sírtam, mert – úgy véltem – eleven vérből fakadtam, mint az állatok.
Kézen fogott, vezetett minket: a barnán füstölgő révlámpák partrabukó piros idomait csipkésre hasogatta kis csoportunk.
A lerombolt híd tövén a kompot sötétben értük el.
kard.png
Szólj hozzá!
2021. augusztus 29. 12:35 - fabiane

Parcellázások a Dunakanyarban

suran.png

A területre jellemző kis telkek kialakusának jártunk utána. A szétszabdalt területek közös problémákat vetnek fel...

sur.jpg

(Pesti Hírlap, 1932)

Surányi Miklós pócsmegyeri földbirtokos, a Felsőgöddel szemközti révállomás tulajdonosa kezdte a földjeit üdülőtelekként értékesíteni alig 25 kilométerre a fővárostól – az új üdülőtelep tehát a földbirtokosról kapta másodlagosan képzett nevét. A prospektusok a hegyek mögötti naplementével, ártéri erdővel, egy megelőlegezett dunai fürdő-, napozó- és csónakázóparadicsommal ígéretesnek tűntek, és a kis parcellák megfizethetők voltak a kisebb keresetű polgároknak, tisztviselőknek – akár még egy iskolai tanárnőnek is.

A Surányi-sziget történetének Heti Fortepan járt utána: https://tinyurl.com/wwa2df9v

sura.png

Egy alkalmi nyári Hófehérke-előadás törpéi teljes számban felsorakozva Surányban

#209340 Fotó: Fortepan / Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia

 

A telekfelosztások története korábbra nyúlik, Leányfalun már az 1860-as években parcelláztak:

lf.jpg

muemlekvedelem_2007_pages248-248.jpg

(Kiss Gábor: Leányfalu villái és villakertjei)

 

A Zebegény-újvölgyi telep kialakítására az 1920-as évek elejétől a téglagyár csődbe menése adott lehetőséget:

zu.jpg

zupart3.jpg

 fortepan_190291.jpg

A Luppa-sziget kimérése Surányhoz hasonlóan az 1930-as években kezdődött:

turistamagazin_2017-1613177791_pages699-699.jpg

Turista Magazin, 2017

bli.jpg

Gróf Károlyi Mihály birtokából 1936-ban kezdődöen alakítottak ki weekend-telepet Kismaros mellett - a tervekben még bobpálya is szerepelt...

blig.jpg

Kulturált vadon - 1936-os fejlesztés Kismaroson 
Ez a parcellázás hozta létre Börzsönyligetet...

Gróf Károlyi a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg 1943-ban - ez sohasem készült el:


Örömmel állapítható meg, hogy a főváros lakossága, felismerve vármegyénk táji szépségeit, mind nagyobb számban keresik fel a vendéglátásra beszervezett községeinket, sokan ott nyaralókat építve, huzamosabb tartózkodásra rendezkednek be.
E tekintetben igen nagy jelentőséggel birt gróf Károlyi Ferencnek szokolyai ingatlanán Börzsönyliget parcellázása, amely gyönyörű erdős hegyoldalakon, mintegy kétezer nyaralótelket parcellázott ki, az egész nyaralótelepet elsőrendű műutakkal hálózva be. Nagy áldozatokkal ugyanezen nyaralótelep részére a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg, amely előreláthatólag a jövő évben elkészül. E páratlan szépségű nyaralótelepen ezideig is már mintegy 70 nyaraló felépült, a telkek túlnyomórészben már elkeltek és így remény van arra, hogy az építőanyaghiány megszűntével hatalmas méretű kertváros bontakozik ki
e helyen, amely vármegyénk vendégforgalmát hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni.

(Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve, 1943 )

bli_1.jpg
(Börzsönyliget, 1938)
Börzsönyliget erdős területén ma számosan élnek, Győrffy Ákos így mesél erről Hiúznyomok című írásában:
Ez a büfé a Kismaros és Szokolya közötti első kanyar mellett található, a Börzsöny-hegység kapujában tehát, a Morgó- (vagy Török-) patak mellett, Kismaros külterületén, Börzsönyligeten. Az ilyen üdülőterületek mindig kitermelik a maguk sajátos emberfajtáját. Az itteniek (és általában a hegyvidéken található üdülőterületek lakói) hajlamosak úgy megjelenni, úgy öltözködni és viselkedni, mintha egy Jack London- vagy Bodor Ádám-regényből léptek volna elő, illetve ezek paródiáiból. Van itt nyomkereső, seriff, magányos farkas, legendás vadász, hallgatag törvényen kívüli, szörnyű titkok tudója, bölcs öreg, egyszóval minden olyan karakter feltűnik, ami egy keletnémet-indiánfilmhez kell. Ebben a néhány mondatban semmi irónia nincs, legalábbis nem állt szándékomban cinikusan pellengérre állítani ezeket az embereket, egyszerűen csak ez van, ilyen, így működik. Magamon is észreveszek olykor hasonlókat. Például amikor egy-egy erdei sétám során felderítőnek képzelem magam, aki ellenséges területen lopakodik, és a többiek élete kizárólag az én helytállásomon és lélekjelenlétemen múlik. Vagy teljesítem a küldetést, vagy a többieket elevenen falják fel.
Kisorosziban csak a nyaralást ajánlották fel az ideérkezőknek, de azt ingyen:
kiso_2.jpg
(Ujság, 1932)
kism_2.jpg
Kismaros, János-hegy 1983-ban (Fortepan/Gulyás Zsuzsa)
A kistelkek reneszánsza az 1960-as, 70-es években jött el - az egész Dunakanyart felszabdalva.
magyarorszaguj_1972_1-1541803571_pages192-192.jpg
solsz.jpg
Sólyom-sziget, 1975 (Turista Magazin) - a sziget partját betelepített fákkal védték, az új tulajdonosok viszont sokszor kivágják ezeket... A terület története: A polgári térképezés hajnalán még szigetként ábrázolták, azonban a Dunakanyarban zajló folyamatok révén meglehetősen gyorsan a part részévé vált. 1842-ben, a II. katonai felmérés térképén Geiger Insel néven szerepel (Hegedűs-sziget, nagy valószínűséggel a szigeten birtokos sváb családnévből származik). A XIX. század második felében már Bergmann-szigetnek nevezik - a nagymarosi téglagyárat 1870-ben alapította Bergmann Mihály, aki a sziget mellékágából bányászott iszapot téglagyára részére. Az anyag lóvontatású csilléken került a gyár udvarára. Bergmann Mihály elhunyta (1924) után a téglagyár új bérlőt, a sziget pedig új nevet kapott. A Sólyom-sziget elnevezés a két világháború közti időszak névmagyarosítási lázának lehetett inkább eredménye, hiszen a téglagyár új igazgatóját Fischernek és nem Sólyomnak hívták. A sziget utolsó "természetes" állapotában legelő, szántó és nagyrészt gyümölcsös volt. 1980-ban parcellázták fel.
nagymaros_legifoto.jpg
Napjainban, amikor egyre több nyaraló válik családi házzá, egyre többet szembesülünk a körültekintés nélkül végzett parcellázás következményeivel, ilyenek pl. az átgondolatlan útrendszer, a csatornázás megoldatlansága.
Szólj hozzá!
2021. július 27. 17:31 - fabiane

Bogyósgyümölcsösök a Dunakanyarban

ma.jpeg
Az 1950-es évek tömeges telepítése után vált jövedelemforrásává a helyieknek.
Háy János író a közeli Vámosmikolán nőtt fel, emlékeit így elevenítette fel "A bogyósgyümölcskertész fia" című regényében:

Szedtem a bogyósgyümölcsöt, mert a faterom azt mondta, hogy szedjem a bogyósgyümölcsöt, aztán így minden megoldódik. Ez majd megnyitja nekem a világot – mondta, mert az ő szemében ez volt minden: a bogyósgyümölcs. Bogyósgyümölcsarányban nőtt neki a világ, és állandóan azon törte a fejét, hogyan lehetne a határban még egy hektárnyit telepíteni, holott amerre csak nézett az ember, mindenütt bogyósgyümölcs, s ha becsukta a szemét, akkor is bogyósgyümölcstáblák úsztak a szemhéj alatt. És otthon is, ha elhagyta a bogyósgyümölcs-ültetvényeket, hatalmas lexikonméretű könyveket tanulmányozott a különféle bogyósgyümölcsök termesztéséről, az öntözésükről, ami szinte külön szakma – mondta az apám, mármint az öntözés –, de ő ehhez is ért, ezért olyan szép a határ, zöldellnek meg piroslanak a bogyósok, akár a hegyek felé állsz, akár az Ipoly völgyének veted a tekinteted.
Szedtem a bogyósgyümölcsöt, hogy veszek majd belőle farmergatyát a tangón. Mondta az apám, hogy csak szedjed, aztán elmehetsz akár Párizsba is és meg-nézheted a Picassót, meg a Bakot – így hívta a Braque-ot, hogy bak, később aztán formált rajta, hogy a bak Picassót, amibõl végül vak pikasszó lett a süket Beethoven mintájára.
Szedtem, persze a lehető legkisebbet, a ribizlit, pirosat meg feketét, a piros savanyú volt, a fekete rém büdös, aztán ha a legkisebb elfogyott, akkor a legszúrósabbat, a málnát. Ezekből összerakni egy farmernadrágot csak rendkívüli, különösen fejlett fantáziával lehetett, de a párizsi úthoz még az is kevés volt, a bogyósgyümölcs alapú párizsi út valójában teljességgel elképzelhetetlen volt. Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretû gondolatokat forgató kamasz. De mert más megoldás nem mutatkozott, s a faterom is olyan lazán ugrált bogyósgyümölcsből Párizsba, Párizsból bogyósgyümölcsbe, mint a nyári fürdőzők: vízbe be, vízből ki, még úszógumit sem vett, óvatosságból mondjuk. Tehát más utat nem lelhettem, szedtem, mert ha ősszel felmegyek Pestre gimibe, tiszta égés, hogy nem lesz farmerem, mert az én faterom bogyósgyümölcsöt termeszt, nem farmert, mint az ottani fiúké, akik csak kimennek a gardróbba, és leszakajtanak egy frissen nőtt farmert a vállfáról, aztán gyerünk neki az életnek.

Teljes fejezet: https://novells.wordpress.com/hay-janos/a-bogyosgyumolcs/

1.jpg

 

Milyen volt az eredeti nagymarosi málna?

Főleg a Duna-kanyar hegyoldalainak csapadékos, páradús lejtőin közkedvelt málna fajta. Termése kicsi vagy közepes méretű, gömbölyű, világospiros színű, kemény, kiváló zamatú, rendkívül finom ízű. Minden más fajtánál ízletesebb, jelentős C-vitamin tartalommal. Töve erős, hosszú életű, vesszői erőteljesek, sűrűk, tüskések, mereven felállók. Közepesen sarjadzik.

http://gyumolcspedia.hu/nagymarosi-malna

bem.jpg

Málnaszedő edény, Bernecebaráti - 1950-es évek (Zólyomi József, Palóc Múzeum)

Az 1950-es években kezdték el a növényt nemesíteni:

nem.jpg

 
bem1.jpg
Málna szállítása - 1950-es évek (Zólyomi József, Palóc Múzeum)
Mikor kezdték tömegesen telepíteni a málnát?
bab_2.jpg
(Magyar Nemzet, 1959)
A Dunakanyarban termelt gyümölcsöt kezdetben a fővárosba szállították:
erdekesujsag_1958_07-12-1587587000_pages68-68.jpg
(Érdekes Ujság, 1958)
mh_5.jpg
Málna szállítása Verőcén, 1960
Cseres Tibor írta 1966-ban:
cst_2.jpg
mb.jpg
Málnaátvétel Nógrádverőcén, 1960
A bogyósgyümölcsök termesztése Nádas Péter könyvének Tahiban játszódó fejezetében is felbukkan:
Kertjének határát négy cövek jelezte, a tekintetével azonban az egész elhagyott tájat birtokolta. Egy óriási, lapos tányér közepén állt, amelyen ártéri ligetek, füzesek, műveletlen vagy alig művelt gyümölcsösök és elvadult szőlők hevertek, s túl a láthatatlan folyó óriás ágain, hegyek púposodtak a tányér karimáján. Mintha mindezen túl kezdődött volna a nagyvilág, ahol mindenféle érthetetlen dolog történt, habár a málna és az eper várható felvásárlási árán kívül nem tartozott belőle semmi rá.
(Nádas Péter: Párhuzamos történetek)
A málna tömeges termelésének hatására Nagymaroson szörpüzemet is létesítettek:
est_1.jpg
(Esti Hírlap, 1968)
msz.jpg
Nagymaros, az Erdei Termék Vállalat szörpüzemének pincészete 1964-ben (Fortepan/Bojár Sándor)
A szobi szörpüzem pedig 1967-ben nyitott meg. 2000-es évekbeli kálváriájáról itt lehet olvasni:
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/igy-ment-tonkre-a-szorpgyar-79052

szsz.jpg
(Képes Ujság, 1983)
gay.jpg
Háy János író Vámosmikolán, születési helyén közelről is megtapasztalhatta a bogyósgyümölcstermesztés élményét.  Ebben a könyvben nem a Dunakanyarba kirándulnak, azon csak áthaladnak, hanem a Balatonra – igaz, csak két napig. A budapesti fiú meg náluk nyaral, így akár ők is nevezhetnék az életüket üdülésnek. Nem teszik, viszont szedik a bogyósgyümölcsöt rendületlenül, az apa párizsi utat remél általa, a fiú már egy Lévisznek is örülne. Mégis ő (azaz maga Háy János) jut távolabbra… Szól a Hendriksz meg az Omega, csupán ez figyelmeztet arra, hogy nem pont ugyanabban a korban (és helyen) nőttünk fel. Mégis mintha saját emlékeimmel találkoztam volna, átjárt tőle a málnaérlelő meleg…
malnas.jpeg
De tud szaladni az a vajszín zsiguli, mikor a bogyósgyümölcskertész telitalppal beletapos a gázba. Szaladt mellette az Ipolynak, aztán mellette a Dunának, vitte a bogyósgyümölcskertész feleségét meg a bogyósgyümölcskertész legkisebb fiát szerencsét próbálni a városba.
Ültem ott a hátsó ülésen, néztem, amint elmaradnak a málnaföldek és a ribizlitáblák, végül még egy eperültetvény is, aztán ott ringtunk a nagy ismeretlenben, ahogyan a szovjet termék ringatni tud a magyar utakon.
Azért persze nem kérdeztem ilyeneket, hogy Idösapám, messze van-e még? Apám meg erre nem mondta, hogy: Hát biz. Ezután nem kérdeztem, hogy Idösapám, oszt merre? A faterom meg nem mondta: Arra-e. Mert bár népiesek voltunk, de teljesen normálisan beszélgettünk egymással, mint minden más család, vagyis hallgattunk.
(Háy János: A bogyógyümölcskertész fia)
Címkék: Nagymaros Verőce
Szólj hozzá!
2021. július 21. 17:04 - fabiane

"A visegrádi rom megfog óvatni... " - a fellegvár helyreállításának kezdetei

salb2.jpg

A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József plébános kezdeményezésére Henszlmann Imre kezdte meg 1872-ben. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott.

 

 

vikt.jpg

Viktorin József szlovák író, nyelvművelő, visegrádi plébános (1822-1874)

 

Midőn én 1866-ban visegrádi plébánosnak kineveztettem, s magamnak helyben mindenről elegendő tájékoztatást szereztem: erősen föltettem magamban, hogy mindent mozgásba hozandók, a mi által ezen annyira elhanyagolt várromok jobbra fordulata valamikép előidéztethetnék.  Az első két évi itt létem alatt azonban ezen irányban csak kevés történheteit, azon egyszerű oknál fogva, minthogy Visegrádon más, elhanyagolt tárgyakat is találtam.  A melyeket előbb illendő állapotba hozni hivatásomnál fogva kötelességem vala.  Csak 1868-ban lőn lehetővé, hogy kedvencz tárgyommal jobban foglalkozhattam.

zk.png

1869-ben Keresztet avatott Zách Klára emlékére, de az  ünnepélyhez, melynek során először olvasták fel Arany János a helyszínen játszódó, Zách Klára költeményét szabadtéren, még fel is kellett juttatni a hallgatóságot. "A mire, előlegesen legalább, igen nagy szükség volt, abban állott, hogy a várhoz, a kálvárián keresztül egy rendes út készítessék." Ez lett az első magyarországi turistaút.

eltekonyvek_gb_01142_pages6-6.jpg

Miután a jelenleg szerény, de mind a mellett érdekes koronai birtok Visegrád hasonnevű királyi vár romjaival az ország fővárosának közelében fekszik; miután a bel- és külföldi utazók száma, kik ezen a természetnek csaknem minden varázsszépségével elhalmozott regényes vidéket fölkeresik, napról napra növekszik; miután a fővárosi közönség gyakoribb kirándulásokat tesz e helyre, mely kirándulások részint a Nagy-Maroson átvezető gőzvonatok, részint a pest-esztergomi helyi gőzösök által igen megkönnyítetnek; miután ezen előbb oly annyira elhanyagolt romoknak kiásatása - és megóvására legújabb időben a kormány részéről erélyes intézkedések tétettek, és az érdekeltség is mind ez iránt, mi Visegrádra vonatkozik, folyvást élénkebb s általánosabb kezd lenni: ezért e helynek új történeti leírását a régészet barátai valószínűleg annál szívesebben veendik, minthogy a Haufler által kiadott Visegrádi Album nemcsak hogy a jelen viszonyoknak nem felel meg, de már többé nem is kapható. . .  E kis munkám feladata: hogy az ide érkező utazóknak a romok fölkeresésére nézve biztos kalauzul s egyszersmind kellemes emlékkönyvül szolgáljon.  Hogy pedig e czélunknak lehető legjobban megfelelhessünk, mindenek előtt a történelmi munkák után ismertetni fogjuk a vár és a város keletkezését, fénykorát, fénykorának hanyatlását s annak teljes letűnését; azután áttérünk az új időre, mely különösen a várromoknak megóvását, s a várnak részbeni megújítását tette feladatává; végre amiket az új időre vonatkozólag mondottunk, a függelékben némely eredeti irományok közlése által erősítjük meg.

Legyen e könyvecskének oly kívánatos eredménye, mint a minő tiszta s jó vala a szándék, melynek létrejöttét köszönti. 

bnagym.jpg

A 19.  század második felében növekedett Visegrád népessége és ezzel párhuzamosan terebélyesedett a beépített terület is.  Az építkezések arra ösztönözték az új lakosokat, hogy minden építésre alkalmas anyagot a fellegvár és az alsóvár maradékából akartak elnyerni.  Elhurcolták a szabályosan vésett homlokzatköveket, párkányokat, kőből faragott ablakrámákat és még a szobrokat is, aminek valami hasznát lehetett venni.  Az országra rátelepülő osztrákok ugyanis arra buzdították a lakosokat, hogy már nincs semmi jelentőségük a megmaradt romoknak.  Viktorin gátat akart vetni a pusztításnak.

 

  

ae1872.jpg

(Archeológiai Értesítő, 1872)

A felújítás kapcsán Beszédes Sándor esztergomi fotográfust bízták meg az itt közölt állapotfotók elkészítésével.

salb.jpg

beszv.jpg

A munka némileg húzódott:

ae.jpg

(Archeológiai Értesítő, 1874)

salb1.jpg

bv_1.jpg

sf.jpg

    A visegrádi Salamon-tornya kiépítésének terve - Schulek Frigyes

 

os.jpg

Virágtartónak használt töredék

 

visat.jpg

st_1.jpg

visegrad_07_05_090.jpg

Viktorin József 1874-ben lett öngyilkos, ismeretlen okból. Az általa megkezdett munkát mások folytatták - a felújított visegrádi vár az ő emlékét is őrzi.

Szólj hozzá!
2021. július 14. 16:53 - fabiane

Esterházy Péter Dunához fűződő kapcsolata

 epdunar.jpg

(Kép forrása: moly.hu)

Öt éve hunyt el az író, aki még regényt is szentelt szeretett folyójának. Posztunkban a Dunához és az itt élő emberekhez kapcsolódó írásaiból, valamint a rá emlékező szövegekből válogatunk.

ag_1.jpg

Andreas Gursky, 1999. (Kanyartalan Duna)
Az asszony, aki amúgy egyedül élt, kis fiolákba gyűjtötte a Dunát. Volt neki esti Dunája, hajnali Dunája, tavaszi Dunája, haragos Dunája, zajló Dunája (ezt a jégszekrényben tartotta), volt zöld Dunája, szőke, szürke és kék Dunája, és ki tudná mind felsorolni; ott sorakoztak az ágya fölött egy kézzel faragott polcon, és aki ott járt, az asszony minden tisztelőjének végig kellett nézni a kollekciót.
Ez a Duna, morogták a férfiak.
(Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása)

estcsalad.jpg

A négy Esterházy gyerek (a kép jobb szélén az író)
Van egy családi legenda egy elsüllyedt dunai uszályról, amelyről csak dédapám tudta, hogy szögrakománya rozsdamentes – ebből vette meg vaskereskedését. Borászattal is foglalkoztak. Ez ági nagyapám tanította meg édesapám fiát lepkét gyűjteni és lombfűrészelni. Egyszer a zebegényi erdőben elveszett a lepketartó ciánosüveg. Volt izgalom.
(Esterházy Péter: Harmonia Celestis)
es_1.png
A csillaghegyi focicsapatban: az álló sorban balról harmadik Esterházy Márton, mellette Péter, 1974
Tényleg minden áldott nap fociztunk. Ha épp nem voltak ott a haverok, akkor négyen játszottunk, ketten-ketten egymás ellen. A Rómain laktunk, a stranddal szemben, csak átmásztunk a kerítésen, és éjjel-nappal fociztunk. – meséli Esterházy Márton.
(Hogyan focizott Esterházy Péter? - Eurosport)

Nádas Péter mesélte:

Voltam kint a pályán Esterházyval, fényképezni akartam őt anno ’78-ban talán. A múlt században, „még láttam Lenin elvtársat” – ez egy Esterházy-mondat. Kimentem egyszer a pályára, amikor játszott, Csillaghegyre, de a második vagy a harmadik percben kiállították. Csak azt tudtam lefényképezni, amint már felöltözve dúlt-fúlt a pálya szélén. Rám ordított, hogy hagyjam abba ezt a hülyeséget, mármint ezt a fényképezést. Soha többé nem láttam ilyen leplezetlenül. Mélyen fel volt háborodva. Nagyon szomorú, de nagyon vicces dolog volt a kiállítása, és ez az egész csillaghegyi futballklub. És nagyon érthető.

(Közösek voltak a céduláink (in: Litera))

ena.png

A fiatal Esterházy Péter és Nádas Péter Kisorosziban 1979-ben

Nádas Esterházyról Kisorosziban (Talált cetli):
Mindez persze, egy azóta sem múló belső szégyenkezés kíséretében, csak akkor juthatott eszembe, amikor a Váci-utcai könyvesbolt polca mellett állva elolvastam tizenöt oldalt Esterházy első könyvéből, aztán a többit a buszon, Kisorosziba zötykölődve.
Most is itt ülök.
Őt bizony a szívembe zártam.
Este van, gyertyafény.
Esterházy első két könyvének mondataiban az csapott meg, ami belőlem, s nyugodtan mondhatom, hogy belőlünk hiányzik. Ezeknek a mondatoknak nem kell senkitől és semmitől kikényszeríteniük a szabadságukat.
Görcstelenül és derűsen szabad.
eme.png
Esterházy Péter átveszi az Örley-díjat Mészöly Miklóstól
Esterházy a másik Kisorosziban alkotó íróval is kapcsolatban állt:

MM is változtatott a magyar mondaton. Nem szelídítette meg, mint a zseniálisan plump Mikszáth, nem bontotta ki, mint Krúdy, nem nyeste meg, mint Kosztolányi, ennyi tér már nincs. Húzott rajta egy kicsit. Megfeszítette (magát, hogy stb.). Lett egy kis hajlás a mondatban; mint egy íj, pattanás előtt. Robbanás előtt. Valamit matatott ott belül a molekulák közt, amitől telitöltődött energiával a mondat.

(Esterházy Péter)

mm_hl.jpg

Mészöly Miklós az Örley-hajón

Mindketten tagjai voltak az Örley-körnek, és együtt hajóztak a Dunán:
Az Örley Kör kétségtelenül legnagyobb „dobása” azonban a tiltások–tűrések–támogatások korában az a bizonyos hajó volt. Az ötlet, hogy béreljenek hajót, Hekerle Lászlótól származott – mesélte Rácz Péter –, és az volt benne szenzációs, hogy kijátszhatták általa a cenzúrát. A nyolcvanas években ugyanis – folytatta a magyarázatot Györe – mind a lap-, mind a kiadóalapítás, vagyis minden, írásos publikációt feltételező tevékenység tilos volt. Felolvasni előzetes engedélyeztetéssel lehetett művelődési házakban. „A hajó egy kiskapu volt – magyarázta Györe –, ahhoz csak pénz kellett.” Az örleysek négy órára bérelték ki a négyszáz főt befogadó dunai sétahajót, amely zsúfolásig meg is telt érdeklődőkkel. „Azért mentünk a Dunára, mert ott voltunk szabadok” – summázta a hajózások jelentőségét Szkárosi Endre. Az Örley-hajóból négy is kifutott a vízre az évek során, Tábor Ádám felsorolta az esteket és azok központi témáját. Az 1985-ös első hajón többek között Kornis Mihály olvasta fel máig emlékezetes és felkavaró Dunasirató című novelláját. 1986-ban indult a Vitahajó – itt Mészöly Miklós tartott vitaindító beszédet a hagyományok megőrzése és a világirodalmi kitekintés párhuzamáról. 1987-ben a Jövő-hajón gyűltek össze a résztvevők, itt Varga János környezetvédő is felszólalt. Végül az 1988-as Duna-hajón már kimondottan a bős–nagymarosi vízlépcső volt a téma, ahol számos Duna-körös is jelen volt. Ebben az évben a már jelentősen lazuló cenzúra közepette épp a Duna-kör adta ki a felolvasásokból összeálló Duna-antológiát.
("Azért mentünk a Dunára, mert ott voltunk szabadok!" (Irodalmi jelen))
ant.jpg
Visegrád büszke várának magasából évszázadokon át kedvtelve figyelték a magyar királyok, ahogy a Duna éppen bekanyarodik. Ez a szép kanyarodás lett most elkúrva a vízlépcső által. Az írók bánatukat egy Duna-antológiába fojtották. Amelyet azután az idők zúdulásos szellemében nyilvánosan dedikáltak.
(Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat)
edun.jpg
...és Esterházy megírta a maga Duna-könyvét is:

P. s. Ha a Duna, mint nagy integrátor nincs, hol vannak akkor a Habsburgok? Sehol. De azt már nem merem mondani, hogy Európa sincs sehol. És nem fogadom el, hogy a történelemnek vége volna. Vagy halott volna.

Ne feledje: víz és folyó közt az a különbség, hogy utóbbinak van emlékezete, múltja, történelme. Nincs fejlődés. Nincs történet. De van sors.

Írjon Hessnek. A különlenyomatot Campe elküldi. Ne legyen türelmetlen. Öregedjen meg egy kicsit. Lassacskán olyan leszek, mint egy nőíró. Ismeri?! Egyik szemük a papírra függesztve, a másik mindig egy férfiúra. Kivétel Hahn-Hahn grófnő, aki félszemű.

Híve. H. Heine

 

Teljes könyv: 

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/esterhazy_peter/Esterhazy_Peter-Hahn-Hahn_grofno_pillantasa.xhtml

„Duna-regény” — akárcsak a Termelési-regény (a „futball-regény”) vagy a Harmonia Caelestis (az „apa-regény”) címéhez, így a Hahn-Hahn...-éhoz is könynyedén hozzátapadt egy jól csengő, talán túlságosan gyakran használt szószerkezet. A földrajzi név és a műfajelnevezés összekapcsolása azonban beleillik a könyv teremtette kontextusba: arról árulkodik, hogy a Duna a regényben szövegek helyeként tárul fel. Az anekdotafüzérekből, elbeszélés-töredékekből, fiktív levelekből úgy bomlik ki két (vagy inkább számtalan) Duna-kaland története, hogy az útleírás szövegek, beszédmódok, történelmi korok közti barangolássá válik.
Az efféle, „szövegek közti barangolásról” beszámoló mondatok is arról tanúskodnak, nehéz szabadulni az utazás és szövegformálás folyamatát egymásra vonatkoztató, az utazás képzetköréhez tartozó kifejezéseket a metafiktív alakzatok játékterébe bevonó regénynyelv hatása alól. írás/olvasás és utazás metaforikus azonosíthatósága az európai (nyomtatott könyvön nyugvó) kultúrában minden bizonnyal a lineráris, előrehaladó mozgás képzetén alapszik, melyhez hozzájárul az is, hogy mindkét tevékenység esetében kitüntetett szereppel bír a vizuális érzékelés. Az analógiára irányuló reflexió régtől fogva visszaíródott magukba az irodalmi művekbe is: az Esterházy regénye előtt egy jó évtizeddel megjelenő Calvino-regény, a Ha egy téli éjszakán egy utazó különösen emlékezetes módon aknázta ki az olvasás/utazás analógiában rejlő poétikai potenciált. Azt, hogy a közép-kelet-európai térség kultúráját meghatározó Duna-toposz bevonásával különösen gazdag és kiterjedt hagyományrendszer mozgósítására vállalkozik, a szöveg maga is bejelenti: „Ekkor megértettem, hogy én mindent meg fogok ettől a folyótól kapni, hegy- s vízrajzot, történelmet, néprajzot, idegenforgalmat, anekdotákkal, reményekkel, halottakkal együtt, lesz minden, múlt, jelen, jövendő, árvíz és aszály, lesz buzgár és halászlé, és lesznek emberek”.

covers_41371.jpg

 

A magyar férfi áll egy nővel egy New York-i felhőkarcoló ötvenedik emeleti üres irodájában, a férfi megpróbálja a nő arcára rárajzolni Magyarországot. Ujjával finom vonalat húz a homlokon végig (Győr,Komárom), bekanyarodva a szemgödörbe (Visegrád), le a remegő orr mentén a korallpiros ajkakig (Baja).
- Duna - mondja a nőnek bizakodva.

A következő videóban Esterházy Péterről készített képek közül fia, a képzőművész Esterházy Marcell válogatott. “Bár a fotók lehetnének egy kiállítás falain, de helyette most videón nézhetjük meg a képeket, miközben Bán Zsófia Aparchívum című szövegét olvassa fel.”

 

Szólj hozzá!
2021. július 05. 23:51 - fabiane

Jégmadártól a sólyomig - a Dunakanyar madárvilága

jegmad.jpg

(Jégmadár)

A velünk élő röpképesek közül csak néhányat tudunk bemutatni - Gaál Csaba a Sólyom-szigeten fotózta ezeket a gyönyörű képeket, tehát mondhatni úgyis, hogy városi környezetben, csakhogy Nagymaroson még találkozni élő természettel. A verseket a túlparton élt Áprily Lajos költőtől idézzük, a szövegrészletek pedig 1934-ből és 2014-ből származnak.  Reméljük, a madarak kitartanak mellettünk, de ezért nekünk is tennünk kell!  

Olyan némán suhannak, mint az évek,
álmatlan évek végtelen vizen.
Bátran vágnak az ismeretlen éjnek
s ki hol kötnek, nem tudja senkisem.

Utolsó fény játszik a vizek árján,
estébe fúl a harmatos határ,
s föléjük, mint egy hamvadó szivárvány,
kitérő ívet húz a jégmadár.

(Áprily Lajos: Utolsó tutaj - részlet)

Valamikor régen, mikor még szabadon garázdálkodtak, a hegyi patakok telve voltak pisztránggal, hallal, mikor még nem járta az erdő minden zugát az ember, a jégmadár egyedül halászott, ott ült buksi fejével nagy komolyan valami víz fölé nyúló ágon vagy kövön lesve a jó szerencsét: halzsákmányát. Ez is gyönyörű szinpompás madár. Fészkelése nálunk több mint valószínű, de mert annyira óvatos és félénk — tanyáját partom­lásokba vájja — fészkét megtalálni szinte lehetetlen. Néha láthatjuk csak az Ipoly, Duna mellett leggyakrabban Börzsöny vadhalas pa­takjainál.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága, 1934)

A "trópusi kinézetű" szalakótaalkatúak minden hazai faja (szalakóta, gyurgyalag, jégmadár, búbosbanka) él a Börzsönyben. A szalakóta az erdőszegélyek, ligeterdők, árterek öreg fáinak odvaiban költ. A jégmadár folyóknál, a hegyság tavainál és patakjainál bukkan fel. A partba hosszan (akár 1 m) beásott költőüreg végében fészkel.

(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)

 

natar.jpg

(Nagy fakopáncs / tarkaharkály)

Még nem vonult fel magas erdejébe,
itt fuvolázgat még a halk pirók,
szól az ökörszem cserregő zenéje,
rajban cincognak még az őszapók.

De szaggatott emelkedésre készen
pacsirta szól; küllők rikoltanak,
s rigó-torokból frissen és merészen
kibuggyan már s nő-nő a dal-patak.

A forrásnál pár fürge cinke perget
becéző szót: Kicsi ér! Kicsi ér!
Nagy tarkaharkály járja fenn a kertet
és néha kasztanyettával kisér.

(Áprily Lajos: Koncert)

Legszebb madaraink közé tartozik a már Csonkamagyarországon is annyira ritka fekete harkály. Nem szereti a lármát, a kultúrát,) magányos remeteként él az erdő mélyén. Fészkét a léghozzáférhetetlenebb helyeken, öreg bükkfák csúcsán vési ki. Nálunk egyedül a Börzsönyben fészkel, ott is a diósjenői vidéket kivéve pusztulóban van és lassan erdő tarolásával eltűnik ez is a soha vissza nem térő múltba, mint ímegannyi szép madarunk. Koromfekete ru­hája, vérvörös feje, hátborzongató hangja annyira hozzá tartozik az erdő romantikájához, hogy nélküle talán nem is lenne erdő az erdő.
A nagy fakopáncs, a fehérhátú fakopáncs s a közép fakopáncs, majd mindenütt fészkel erdőségeinkben. A kisfakopáncs (Dendro-copus minor) sokkal ritkább az előbbieknél. A háromújjú harkály és a szürke küllő csak elvétve kerül hozzánk, míg a zöld küllő szorgalmasan kopogtatja beteg fáinkat.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

A fakopáncsok vagy tarkaharkályok is odulakók. A kis fakopáncs a Magas-Börzsönyre és környékére jellemző, a nagy fakopáncs megtelepszik a zárt erdőkben is. Az ország más részeiben az emberi települések közeléből a nálunk először 1937-ben megjelent balkáni fakopáncs szorítja ki. A fakopáncsok fiókáikat a lombon, növényeken talált ízeltlábuakkal, hernyóval, pókkal, bogárlárvával etetik, amúgy harkály módra csak a költési időszak után kezdenek kopogtatni. Önmagukban is nagyon értékesek, de tudni kell, hogy az általuk vájt odvak számos más madár (cinegék, csuszkák, nyaktekercs, stb.) és emlősfajnak (denevérek, pelék, stb.) teremtik meg a létfeltételeket. Ezt a pótolhatatlan szerepet elismerve szokás a harkályokat "kulcsfajoknak" nevezni.

(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)

fakusz.jpg

(Hegyi fakusz)

A fakusz szorgalmasan keresgéli a rovarokat, álcákat erdeinkben, kertjeinkben. Közönséges úgy rendes, mint a rövidhajú (Certhia fám, brach.) fakusz is. Ugyanígy a csuszka is. A cinegék népes családja szép számmal van képviselve vidékeinken. A széncinke a leggyakoribb, utána következik a közönséges barát cinke (Parus pal. communis) a hegyi barát cinkét még nem tudtuk megtalálni, majd a kék cinke, s mint legritkább valamennyi közt a fenyves cinke fejezi be a sort. Ezek a bájos apró madarak az őszapóval együtt. melynek mind a két fajtája előkerül vidékünkön (Aegithalus caudatus és caud. europeus) fáradhatatlanúl sürögnek, fo­rognak a fákon, szedegetik a hernyókat, rovarokat, mérhetetlen hasznot hajtva. Minden kiméletet és dédelgetést megérdemelnek. Há­lásak is érte, mert a téli etetést s a fészekoduk kirakását, gyümöl­csöseink kitisztogatásával fizetik meg. Az erdők pusztulásával ők is szenvednek, mert fészküket faodukban rakják. Ezért kell mester­séges fészekoduk kiakasztásával elősegítenünk szaporodásukat.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

cs2.jpg

(Kék cinege)

 

barcin.jpg

(Barátcinege)

"Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok."

Áprily Lajos: Március - részlet

Egy kapcsolódó anekdota:

Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor és Áprily Lajos egyszer ezekről a daktilusokról vitatkoztak. Nagyon jó barátságban voltak, szerették is egymást, a költő éppen a tanár úr Szilágyi Erzsébet fasori otthonában vendégeskedett, amikor a házigazda nekibátorodott és megkérdezte: „Lajos bácsi, biztos, hogy daktilusokat mond a picinyke szénfejű cinke?” Áprily azt válaszolta: „Hát miért? Szerinted nem?” Lőrincze tanár úr ráfelelte, hogy: „Nem. Énszerintem anapesztusokat. Mert nem azt mondja, hogy tá-ti-ti, hanem azt fütyülgeti: ti-ti-tá. És Lajos bácsi is egy másik versében azt írja, hogy »ki-csi-csűr, ki-csi-csűr«, tehát nem tá-ti-ti, hanem ti-ti-tá.” Lőrincze professzor úr tovább érvelve felemlítette, hogy Szent György-napkor ők is azt hajtogatták mindig Szentgálon: mondja már a cinege, hogy „tu-tyi-kő, tu-tyi-kő, tehát most már posztóból való cipőt is fel lehet venni, mert jóra fordult az idő. Bájos volt a költő, mosolygott, és azt mondta: „Hát, tudod, attól függ, hol kezdi el, meg hol hagyja abba.”

Kő András: A cinke éneke (Magyar Hírlap, 2019)

mok.jpg

Egy kakukktojás: 

A zápor sűrű cseppekben szakadt,
fácán futott az odvas bükk alatt.

A mókus nézte félig álmosan
s szólt: Boldog itt, akinek odva van.

(Áprily Lajos - Erdei jelenet)

vorosbegy.jpg

(Vörösbegy)

Szajkó, rigó, vörösbegy nem hagy el, nem mond búcsút a nyár felhőivel. Ha hóviharral ránkszakad telünk, a völgyben itt borzonganak velünk.

(Áprily Lajos: A hűségesek)

Örvös rigót mindössze egyszer figyeltek meg, akkor is átvonulóban a börzsönyi Nagymánán 1927-ben. Fekete rigó mindenütt kö­zönséges, épp így az énekes is. A léprigót már fészkelve is találtam, míg a fenyves rigó és a szőlő rigó csak őszi-téli vendégünk. Ök az erdő énekművészei, s nálunk talán csak a fülemüle dalol szebben. Nálunk csak a kis fülemüle közönséges, a nagy fülemüle fészkeléséről biztos tudomásunk nincsen. Kőbányáinkban, néha az országúti kőrakásokban fészkel a hantmadár, de nem nagyon gyakori itt. A házi rozsdafarkú igen közönséges, ennél valamivel ritkább a kerti rozsdafarkú, míg a vörösbegyet megtaláljuk mindenhol.
Lapályaink, domb és hegyvidékeink hála Istennek sűrűn vannak benépesítve madárral s úgyszólván csonka Magyarország leggazda­gabb megyéi ebből a szempontból. Vizeinkre, ha nem is nagy mérték­ben, de ugyanazt mondhatjuk.

(Réz Endre: Nógrád és Hont vármegyék madárvilága,1934)

 

oszapo.jpg

(Őszapók)

Áprily Lajos: Madarak
„Pascua qui volucrum vivus
Walthere, fuisti…”


Hó esett. A tar hegy orma
habfehéren integet.
Erdőkből a hó leűzött
őszapókat, pintyeket.

Almafánk és csipkebokrunk
madarak tanyája lett…
Walther von der Vogelweide
lelke száll a kert felett.

Titkos erdőn, vadcsapáson,
babonás ösvényeken
ez a nyugtalan madár-raj
hányszor volt kísértetem.

Mennyi füttyös és bolondos,
vígan cserregő barát…
Megetetem Walther von der
Vogelweide madarát.

Most a ködből méla hangok
hullanak, mint halk rímek.
Bús pirók-jel. Csak varázsló
és poéta érti meg.

Pinty felel rá. Cinkeszó. – Most
szállingózni kezd a hó.
S Walther von der Vogelweide
megölel a múlton át, mint
mesebeli nagyapó.

 

 

olyv.jpg

(Egerészölyv)
Vajon él-e sólyom a Börzsönyben?
A ragadozómadarak a Börzsönyben megtalálják fészkelésükhöz a háborítatlan erdőket, zavartalan völgyeket, meredek sziklákat és faóriásokat is. Féltett ritkaságunk, a kerecsen a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. Több évig költött az Inóci kőbánya kőerkélyén, de a fészekrablók miatt állandóan őrizni kellett. Fő tápláléka az ürge, értük a hegyvidék belsejében költő pároktávoli legelőkre is elrepülnek. A vándorsólyom előbb csak ritka vendég volt, majd a múlt század végén megtelepedett. Főként galambféléket zsákmányol. Kisebb a kerecsennél, de erőteljes, acélos madár. A feleakkora kis sólyom téli vendég, kisebb madarakat eszik. Az alig galamb nagyságú, elég gyakori kabasólyom elkapja a szitakötőt, és más repülő rovarokat, de a fecske sem menekülhet előle. Az ártéri erdőkben és hegyvidékeken is megtelepszik, elfoglalva a dolmányos varjak facsúcsra épített fészkét.
Az egerészölyv a Börzsöny, de egész Európa leggyakoribb ragadozó madara. Sok mindenre vadászik, télen szinte csak mezei pockokra, ezért le is húzódik a hegyekből. Nagy szerencsével két sajátos étrendű, és ritka fajjal, a darázsölyvvel és a kígyászölyvvel is találkozhatunk.
(Vojnits András - Csóka György: Változatos állatvilág in: Börzsöny - vadregényes erdőtáj, 2014)
...és mit teszünk a helyi élővilág érdekében?
Az Országgyűlés 1991. áprilisában hozta létre a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységek, az Ipoly-völgy és a Szentendrei-sziget egyes területein.
A Dunakanyar Budapest és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő-, és tartós üdülőterülete, ahol az alapvető gazdálkodási célokon kívül az erdőknek ki kell elégíteniük a lakosság pihenési, természetjárási és sportolási igényeit is. Az üdülőnépességet vonzó Dunakanyarban a beépítési törekvések a védett területeket is elérhetik. A jelenlegi jogi szabályozás, az önkormányzatok kritikus anyagi helyzete az ütközések fokozódásához vezethet. Mindezek a helyi állatvilágot is veszélyeztethetik, amellyel reméljük, hogy nem szakad meg a kapcsolatunk...
k1.jpgk2.jpg
(Dunakanyar, 1991)
Címkék: Nagymaros
3 komment
2021. június 27. 17:19 - fabiane

A dunakanyari gőzhajózás kezdetei

vade.jpg

Vadas Ernő: Dunakanyar (1930)

Az első Pest-Esztergom járatot a szobi vállalkozó család, Luzcenbacherék indították 1860-ban. Aztán már a bécsi hajók is megálltak nálunk...

szob_4.jpg
(Képes Újság, 1864)
Szob hontmegyei falu, a Duna bal part­ján, közel az Ipoly vizének beszakadásához, mely fölött a vasút nemrég épült pompás hídja áll, Esztergomtól és Visegrádtól egy-egy órányira fekszik; a fökáptalan birtoka, magyar és tót lakosainak száma 840. Van pálya-udvara is, s ott a gőzhajók is kikötnek. A természet utáni rajzunkon 1 alatt a katholikus templom, 2 alatt Luczenbacher háza, 3 Csákihegy, 4 alatta vaspálya-udvar, 5 alatt a Luczenbacher-család sirkápolnája, 6 alatt a Duna jobb partja tűnik fel. 
(Képes Újság, 1864)

Luczenbacher Pál 1818-ban született Szobon. Apja, Luczenbacher János helyi birtokos, a Duna, Garam és az Ipoly folyók halászatának bérlője és nagykereskedő volt.

Luczenbacher János egyszerű halász volt, Hontmegye Szob helységében, kinek egyszerű foglalatossága mellett abból állott első spekulatiója, hogy falujában s a szomszéd helységekben fát vásárolt össze, s azt jó sikerrel addig szállitgatá Pestre, mig megtakargatott szerény nyereségeiből végre hajót birt vásárolni, melynek segitségével aztán rendezett fakereskedésbe vágott.

Iskolai tanulmányainak befejezése után Pál, testvérével Luczenbacher Jánossal (1816-1877) együtt otthon segítették apjukat munkájában. Apjuk halála után együtt folytatták annak munkáját. 

lb.jpg

Luczenbacher Pál és János (Vasárnapi Ujság, 1861)

A testvérek 1860. májusában kaptak hajózási engedélyt Pest-Buda területére, majd novemberben az ország összes vizeire. Első hajójukat az Inn-Donau Társaságtól vették, mely a Szent István nevet kapta. E hajóval indították meg a Pest-Esztergom közötti járatot. Csak pár évig tudták üzemeltetni...

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Luczenbacher_P%C3%A1l )

szig_2.jpg

Luczenbacherék Szent István gőzöse (Fortepan/Klösz György)

1867-ben gőzhajóval indultak a Párizsi Világkiállításra a Duna-Rajna-Majna-Szajna útvonalon - a gőzgép Szobról származott, Mariskából Hableány vált...

mar_6.jpg


Konkoly Thege Miklós, a híres csillagász, aki kortársa volt Hartmann Józsefnek, az Óbudai Hajógyár tervezőjének, a következőképpen írt a vállalkozásról: Luczenbacher Pál szobi fakereskedő, a magyar hajózás és hajóépítés egy másik úttörője, szobi fahajógyárában 1861-ben épített egy kis kerékmeghajtású gőzcsónakot, a Mariskát. Luczenbacher általában szerencsés kezű ember volt, vidéki kereskedőből élete folyamán három-négy millió korona vagyonnal rendelkező főrendiházi taggá lett, de a Mariska bizony rosszul sikerült, hajózásra nem igen lehetett használni. A hajótestet, amely fából készült, hamar szétverték, és a gépet, amelyet egy magyar mérnök tervezett, az ócskavas közé dobták. Ekkor szerzett Hartmann tudomást a Mariska kiselejtezéséről s még idejében bejelentve szándékát, sikerült a gépet a pusztulástól kimentve megvásárolnia. A szükséges javítások után ezt a gépet egy kitűnő Höcker-féle kazánnal kiegészítették és Széchenyi Ödön gróf Hableány nevű kisebb hajójába beépítették. A gróf a Hableánnyal kiment az 1867. évi párizsi kiállításra, ahol ugyan a többi hasonló nagyságú hajóval sebesség tekintetében nem versenyezhetett, mivel azok az időközben felfedezett, de Magyarországon még nem elterjedt hajócsavarral voltak meghajtva, azonban a hajó termei s általában egész kiállítása, „mert ehhez Hartmann értett", igen sikerült s ízléses volt, s ezért sikert aratott. Még a kiállítás időtartama alatt Nadar francia fényképész és híres léghajós megvásárolta a gróftól a hajót. 1871-ben a porosz—francia háború idején Nadár a Marne folyón felderítést végzett, de közben felfedezték és elfogták. A hajót hadizsákmány gyanánt a Rajnára vitték és a személyforgalomba állították. Itt robbant fel 1874-ben, helytelen használat következtében a Hableány, amely Hartmann egyik romantikus vállalkozását megtestesítő, jól sikerült alkotás volt.
„Mindenekelőtt tehát oly nagyságú hajót építettek, amely úgy hosszúságra mint mély járatára és szélességére nézve a legkisebb mélységű s legkeskenyebb folyókban illetőleg csatornákban használható legyen.” Széchenyi Ödön
A Hableány gőzös nem volt nagy, hossza 20 métert tett ki, szélessége mindössze 3,66 méter volt, azaz alig volt nagyobb egy mai csuklós busznál. A hajó merülése mindösszesen 46 centiméter volt, ez ideálissá tette a belvízi utakon való közlekedésre.
Az utazás 1867. április 6-án indult, és 43 nappal később, május 18-án ért véget Párizsban. Az útvonal a Dunán vezetett a Lajos Csatornáig, amelyen keresztül érték el a Majna-Rajna vízi utat. A Rajnáról hajózható csatornákon keresztül értek a Marne folyóra, majd a Szajnára és így Párizsba. A Lajos csatorna a Duna és a Rajna folyók vízgyűjtő területeit kapcsolta össze, I. Lajos bajor király építette ki 1836-1845 között 177,6 kilométer hosszan, számos zsilippel, ám keskeny volt a nagyobb hajóknak, és ekkor komoly kereskedelmi forgalomra nem volt alkalmas.
A 2000 kilométeres út nem volt zökkenőmentes, szinte azonnal történt egy olyan meghibásodás, ami miatt Bécset már vontatva érte el a hajó, de itt sikerült a hibát kijavíttatani. A később is előforduló hibák mellett a zsilipeknél való várakozás is hátráltatta az utazókat. Mindemellett a német városokban mindenütt érdeklődve várták, a lapok írtak róluk. Április 25-én értek Passauba, május 2-án érték el a Majnát, majd egy rövid frankfurti szervizelés után május 6-án már Strasbourgnál jártak. Párizsban is várták a hajót a Jena hídnál, kikötésnél Jules Verne fogadta az utazókat, akit az út és Széchenyi Ödön inspirálta a Dunai Hajós című mű megírására.

(Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911)

  amand.jpg

Párkány és Esztergom 1868-ban - a kép Amand Helm bécsi fotós Duna-albumában szerepelt

 

Ekkor már szükségessé vált a dunakanyari kikötőhálózat kiépítése is:

verreg.jpg

Hajóállomás megnyitása volt f. hó 7-dikén (csütörtökön) Verőczén. Annak idején említettük, hogy a budai zeneakadémia azon okból nem tarthatta meg Migazziba való kirándulását, mert Verőczén nincs gőzhajózó állomás. Ilyen és számos hasonló eset már előzőleg arra bírta Verőcze község képviselőtestületét, hogy áldozatokat kötött le az esetre, ha a Duna- gőzhajózási társaság Verőczén állomást létesít. Hosszas utánjárásra sikerült annyit kivinniök, hogy az esetre, ha 400 frtot készpénzben lefizetnek és a község ingyen kikötést enged, az állomás feltételesen 2 évre létesittetik, két év múlva azonban, ha ki nem fizeti magát, megszüntethető. A község a 400 frtot elvállalta, Kühn János pedig a saját kőfalánál a kikötést ingyen megengedte. Csütörtökön Balás Ferencz rétsági járási főszolgabíró volt jelen az állomás megnyitásánál, és miután azt rendőrileg kifogástalannak találta, sok szerencsét kívánt a társaság forgalmához, mit Gottschal István hajóskapitány a társaság nevében megköszönt. A hajóállomás ez alkalommal zöld gallyakkal és zászlókkal volt feldíszítve. Az érkező hajó mozsárlövésekkel üdvözöltetett.

(Váczi Hirlap, 1888)

dun_8.jpg

(Fővárosi Lapok, 1889)

n0894.jpg

Nagymarosi Duna-part, kikötő, szemben Visegrád, a Salamon-torony és fenn a Fellegvár. A felvételt 1894-ben készítette Dabasi-Fromm Géza (Fortepan)

Nagymarosnak hajóállomása 1863-ban, csavargőzösközlekedése Visegráddal 1890-ben létesült.

Visegrád és Nagymaros közt csütörtökön megnyilt a csavargőzös-közlekedés, zeneszóval, mozsárdurrogással, dikciókkal és természetesen bankettel. A nagymarosi kikötőhelynél vasúti megállóhely lesz s Visegrád naponként tizennyolc vonathoz nyer összeköttetést.

 (1890. május 25.)

 

vidsg.jpg

A XIX. század végi dunakanyari hajózást még nagy lapátdobos, oszcilláló gőzhajók bonyolították (Iris, Vesta). Két rendszeres hajójárat volt, a bécsi és az esztergomi - ezeket akkor már a DDSG osztrák-magyar vállalat üzemeltette.

A verőcei Tóth László írta: "Modern hajóegységek kerültek forgalomba az 1910-es évek elején. Az első osztály utasainak hálófülkék, pazar étterem, dohányzó és női szalonok álltak rendelkezésre. Minthogy a vállalatot az állam erősen szubvencionálta, a tarifák a magyar középosztály számára elviselhetők voltak, nem is beszélve a tisztviselői kedvezményről. Az első világháború nehéz élelmezési viszonyai közepette igen sok bécsi váltott jegyet a hajóra, hogy élelmiszerjegy nélkül teleehesse magát. Mi a kikötőbe jártunk, hogy ne mulasszuk el a hajókról áradó étteremillatot..."

kl_1.jpeg

"Ládába rejtve, a bécsi hajón, hagytam el az országot." - írta Kassák Lajos 1920-ban. 

hm.jpg

 bha.jpg

Verőceiek tartanak Bécs felé...

hm2.jpg

jup.jpg

Az Uranus gőzhajó fedélzetén 1935-ben 

A DGT 1928 után teljesen új, gyorsjáratú hajókat helyezett a Dunakanyar, Bécs vonalra (Jupiter, Saturnus, Uranus, Helios). Ezeket a második világháború alatt szinte csak katonai célokra vették igénybe, hadikórházakként is működtek.

 

uhk.jpg

Az Uranus 1942-ben

 

elbel.jpg

»DDSG MOTOR I. (1910) az első dunai belsőégésű motorhajtású hajó (Fortepan/Magyar Közlekedési Múzeum)

A II. villágháború végéig folyamatosan fejlődött a dunai hajózás. A MFTR hajóparkja már megközelítette a trianoni béke előtti nagyságát: 75 motoros és gőzhajója volt. A II. világháború végén a hajópark jelentős részét (valamennyi mozgásképes hajóját, 56 géphajót és 147 uszályt) Nyugat-Európába menekítették, ahonnan 1946-ban tértek haza. Egy részüket a szovjet haderő lefoglalta hadizsákmányként.

1946-ban megalakult a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. és ezt követően három év alatt a MFTR-t teljesen felszámolták. 1954-ben a MESZHART részvényeinek szovjet tulajdonban lévő ötven százaléka a magyar kormányhoz került, s a vállalat nevét Magyar Hajózási Rt.-re (MAHART) változtatták.  Ezt követően motoros, hajócsavaros vontatóhajók sorozatát vásárolta a vállalat a magyar hajógyáraktól.  

stjan.jpg

st.png

Mi meg csak nézzük, hova tűntek a gőzhajóink... (Janák Vendel munkái)

 

 

 

 

Szólj hozzá!
2021. június 20. 13:19 - fabiane

Rómaiak a Dunakanyarban - Lehet-e szellemi véderővonal a limes-ből?

ro_2.jpg

Római őrtorony romja Nógrádverőcénél (Kinszki Imre felvétele, 1930-as évek)

Most, hogy a kormány visszavonja a Limes világörökséggé való nyilvánításának pályázatát, mit kezdünk az emlékeikkel? Salacz Ádám "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viselő diplomamunkájában remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően!

Az utat az 1. századtól folyamatosan építették ki, akkor még magas harcértékű légiók és segédcsapataik védték. A 4. századtól jellemzően kisebb harcértékű határőr alakulatok vették át ezt a feladatot.

A légiók katonai táborai katonavárosok voltak, melyet sánc, árok és őrtorony erősített. A tábor központjában főhadiszállás állt, de hivatali helyiség, raktár, zászlószentély, gyakorlótér, kórház és pénztár is működött. A tisztek házakban, a katonák közös hálótermekben voltak elszállásolva. 

Verőcétől kb 1 km-re, a 12-es számú főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a Duna bal partjának egyetlen feltárt római őrtornyának alapfala. Ezt a 4. században emeltette Valentinianus császár (361-375), ám a barbárok hamarosan el is pusztították.

Egy nagyobb és két kisebb őrtorony egy fallal csatlakozott egymáshoz. Feladatuk a határ védelme volt a szárazföldön, és természetesen a vízen is. A verőcei őrtornyot ezért egy pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal, hogy közösen így óvhassák a területeiket.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

 

 

A feltárás az 1930-as években kezdődött:

uc.jpg

A leletekből az alábbi következtetéseket vonták le: 

Azt, hogy a római sereg 375-ben itt kelt át, egy másik 1934-ben előkerült bizonyíték támaszthatja alá. Paulovics ugyanis az átkelő közelében cölöpmaradványokat talált a Duna medrében. ... Azt, hogy az átkelés Verőcénél történt meg Ammianus leírása is alátámasztja, mely tökéletesen megfelel a verőcei hídfő környezetének: „Azok (kvádok) a sziklás hegyekről figyelték jövetelét (I. Valentinianus), ahová nagyobb részük a jövőbeli események miatt nyugtalankodva és aggódva hozzátartozóival együtt elköltözött. Szinte megbénultak a rémülettől, amikor saját földjükön, minden várakozás ellenére megpillantották a császári hadijelvényeket.” A helyszínen végzett terepbejárás bizonyította, hogy az átkelés feltételezhető helyével szemben lévő hegyekről nemcsak a kvádok figyelhették a rómaiakat, de azok is láthatták őket, hiszen nem esnek olyan messze a Dunától (kb. 500 – 900m), hogy szabad szemmel ne lehetett volna látni a kvád felderítőket. Emellett a Szent László – hegy, Fenyves – hegy, Fehér – hegy, Csattogó – hegy, valamint a Lósi-, illetve Morgó – patakok által határolt 4x1 km-es Duna – mező alkalmas volt arra, hogy az átkelő római csapatok a magaslati pontok megszállásával biztonságban fel tudjanak fejlődni és rendezni tudják soraikat az átkelést követően. A kvádok az átkelést felderítve nagyon meglepődtek, mert nem erről várták a rómaiak támadását, de a rómaiak terve nem sikerült, mert az átkelés lelepleződött, hiszen a kvádok „sziklás hegyekről figyelték” azt. Ezért Valentinianusnak végül nem sikerült megütköznie a kvádokkal, csak a Börzsönyben menedéket keresőkön tudott bosszút állni.

https://limes.blog.hu/2012/08/27/megerositett_atkelohelyek_a_duna_menten

Nagymaroson vélhetően egy kőtábla őrzi a rómaiak emlékét:

nm_1.jpg

Nagymaroson büszkén emlegetik az ókori szőlőtermesztést, amelynek ékes bizonyítéka a templom északkeleti oldalának aljába beépített szőlőfürtöt ábrázoló állítólagos római kori faragvány. A jobb sorsra érdemes kőlap legalább 1700 éve dacol az idővel, társai hova lettek, nem tudjuk. A templom falába a 12.-13. században építhették bele, azóta áll ellen esőnek, fagynak. Aki szeretné látni, siessen, mert bár minden írásban büszkén emlegetik, védelemre eddig nem jutott a lokálpatrióta büszkeségből és ki tudja, meddig lehet még felismerni a szőlőfürtöt.

Döbrössy Mihályné: Nagymarosi gyümölcstörténet 

Vajon tényleg volt római erődítmény a zebegényi Remete-barlangok közelében? Ez az 1975-ös cikk ezt állítja: https://tinyurl.hu/8NMN/ - a felvetett korabeli kommunikáció módját szívesen felújítanánk:

zebi_7.jpg

 A verőcei erőd mellett egy másikat is feltártak a Duna bal partján:

20210620_143927.jpg
A leggazdagabb római lelőhelyet a Visegrád-Lepencén  találták:


rvo.png

Az Élet és Tudományban 1995-ben írtak a feltárásról:

0001_1.jpg

0002_1.jpg

0003.jpg

Egy érdekesség a feltárt leletek kapcsán - a rómaiak egyedi kerámiákat készítettek a helyi agyagból:

vl_1.jpg

Visegrád-Lepence, 2.-3. század - Miért nyomták meg a rómaiak az italoskancsók, korsók oldalát?

"A horpasztott oldalú poharak csak a római korszakra jellemzőek. Az edény oldalának benyomása valószínűleg a felszín növelését szolgálta, mivel a nagyobb felületű tárgyak lassabban melegszenek fel, ezért a bennük lévő ital is tovább maradt hűvös. Az 1-2 dl-es borospoharaktól kezdve a kb. 1 l-es „söröskrigli”-ig sokféle formai változatuk ismert."

Fizikatanár kiegészítése: "Ez jogos. Ha tömör, nagy hőkapacitású (hőtárolóképességű) anyagból készült, ilyen például a cserép is, de pl nem ilyen a fém, mert az vezeti a hőt. Ez esetben minél kedvezőbb a felszín/benne tárolható bor űrtartalom aránya, annál inkább hűsen tudja tartani a benne lévő italt. Tehát minél nagyobb nagy hőtárolóképességű cserépfal jut egységnyi borra, annál tovább tartja a bor hűvösét. Viszont nehezebb elmosni..."

cirpi.jpg

A dunai római erősségek

A Dunakanyarban még a következő római helyőrségeket tárták fel:

Pilismarót - A község helyén állt az egykori római település: Ad Herculem.

Dunabogdány (Cirpi) - A település Tahi felőli határában, a Szent János-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben, közvetlenül a Duna partján feküdt a Római Birodalom (Pannonia provinciabeli) keleti határ- és védvonalának (limesének) katonai tábora. Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás.

Szentendre (Ulcisia Castra) - Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. A rómaiak 371-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt.

Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtornyok maradványait tárták fel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%B3mai_limes_magyarorsz%C3%A1gi_szakaszai

 

Pályázat született a Limes világörökségi helyszínné való nyilvánítására, amelynek megtörténte után a római emlékeket kiemelten mutatták volna be. Verőcén Grauszmann György polgármester a következő terveket mutatta be: 

turisztikai-fejlesztes-verocen.jpg

Megépül majd az egykori római hídfőállás egyik őrtornya, így képet kaphatunk arról, hogy hogyan funkcionált az a 4. században. Egy közeli trafóházból kiállítótér lesz, melynek alsó szintjén a késő római határvédelem, és a római kori hajózás kerül bemutatásra, az emeleten pedig egy vízügyi múzeum épül majd.

A kiállítóhely kialakításában Verőce Község Önkormányzata szakemberek segítségét veszi igénybe. A vízügyi múzeumban a DMRV Zrt. többek között szeretné megmutatni, hogy régen milyen gépeket használtak, illetve azt is, hogy jelenleg milyen új technikákkal dolgoznak.

Várhatóan egy 1 km hosszú történelmi tanösvény is készül majd, amelyen meg lehet közelíteni a települést a világörökségi helyszínről. Ennek külön érdekessége lesz, hogy a tanösvényen sétálva információs táblák segítségével ismerhetjük meg jobban a római kori maradványok, illetve a hajózás történetét és a katonai táborok mindennapjait.

A nagyszabású turisztikai fejlesztés Verőcén a gyerekek számára is tartogat izgalmakat. Egy tematikus római játszótér is épül majd a pályázati forrásból, amely megjelenésében tökéletesen illeszkedik majd a a fejlesztések témájához.

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/turisztikai-fejlesztes-verocen/

 

un.png

Forrás: veroce.hu

Időközben a kormány visszavonta a limes világörökségi jelölését. Vajon megvalósulnak-e így ezek a fejlesztések?

A magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a közösen benyújtott teljes pályázat visszavonását. Erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést, az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész - írja a portál.

A Limes egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a Római Birodalom határán, ennek értékes maradványai 2009 óta Magyarország és az említett államok fontos világörökségi várományos helyszínei.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/a_kormany_visszavonta_a_limes_vilagoroksegi_jeloleset

Találtunk egy kevésbé költségigényes emlékőrző formát - Salacz Ádám epiteszforum.hu oldalon diplomamunkája a "Római őrtoronyhálózat újjáépítése a kultúra védelmében Visegrád környékén" címet viseli és remek ötleteket ad akár az egész Dunakanyarra kiterjeszthetően! Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe:

terk_2.jpg

Umbert Eco - Gyufalevelek
Miért hosszabbítják meg az életünket a könyvek?
„Ma a könyvek a mi véneink. Észre sem vesszük, de azáltal vagyunk gazdagabbak, mint az analfabéta (aki nem az, de nem olvas), hogy ő csak a saját életét éli, mi viszont megszámlálhatatlanul sokat."
1991

 

 

Diplomamunkám a visegrádi ókori római limes maradványaival foglalkozik.

A tervezési program alappontjai

A rendszer (I)

A római maradványok kiegészítését, rekonstrukcióját meghatározza a fennmaradt romok mennyisége, minősége. Az őrtornyok esetében három csoportot lehet elválasztani. Első: amikről a legkevesebbet, tehát csak feltételezett helyüket tudjuk (Szentgyörgypuszta, I; Kisvillám; Rév utca aluljáró). Második: a megmaradt kövekből konkrét alaprajzi méret szerkeszthető ki (Szentgyörgypuszta, II.; Várkert). Harmadik: alaprajzok, felmenő falazatok, alapozások maradtak fenn (Kőbánya, Lepence, I.; Lepence, II). Az őrtornyok visszaállításánál, jelzésénél ezek a kiinduló pontok együtt alkotnak rendszert. A két erőd erős önálló objektum, minkét esetben egyedi arcuk van a láncolatban.

A funkció (II)

A rekonstrukciónak akkor van értelme, ha lesz funkciója a rekonstruált épületnek. Ha van funkciója, van gazdája, van, aki valóban gondozza, fenntartja a létesítményt, így a visszaépített teret valódi látogatók töltik meg élettel. Minden esetben a funkció, a szűkebb környezeti adottságból, hiányosságból, lehetőségből fakad. Ezáltal a helyi környezet formálja saját képéből adódóan az épületeket. A funkciót persze befolyásolja az is, hogy a rendszerben melyik elemről van szó, melyik csoportba tartozik.

 

Néhány eleme:
Kisvillám, őrtorony – mélázó
Földmunkák során egy 2. századi fa őrtorony maradványait találták meg. A fa váz-alap kiegészül az alsó raszterben egy gerenda kitöltéssel. Tér alakul ki a torony aljában a hegy tetején. Lehetőség nyílik az elvonulásra, gondolkodásra.
Kőbánya, őrtorony – könyvörző - 10x10 méteres alapterületű őrtorony egy belső pillérrel, ami feltehetően a tetőt tartotta.
Az új funkció: könyvörző. A régi falak nem csak anyagokat hordoznak magukban. Bennük van a kor tudása, gondolkodása, erőfeszítése. Az idő haladtával ezek az épületek egyre kevesebbet mesélnek az adott korról. De ott vannak a könyvek, amik tovább fennmaradnak az épületnél, és a könyvek, pont úgy, mint falak, magukban hordozzák a kor tudását, gondolkozását, eszmeiségét. Rengeteg könyv kerül szemétre, tűzre. Ez a torony egy mentőhely lenne az ilyen könyvek számára. A Dunakanyar fölösleges könyvei itt gyűlnének, cserélődnének. Önkéntesek felügyelnék, vezetnék a torony életét. Bárki betérhet egy kis időutazásra, olvasásra. A régi falra ráépülő új fal rétegelt ragasztott fa lemezből készülne, mely befogadja a könyveket. A belső pillér visszakapja eredeti funkcióját, megtámasztja az új üvegtetőt. Emellett új feladata is lesz: meleget sugároz majd az olvasóknak. A pillérben egy fatüzelésű kályha-rendszer lenne kialakítva. A pillér anyaga kőből készülne, így a kályha melege a pillérben jól raktározódhat. A szinteket összekötő lépcsők fémből készülnek, azok behelyezett bútorok a „falban".
A Lepence, II. őrtorony egy 18,35x18,35 méteres alapterületű építmény. Négy belső pillér osztja a belső terét a toronynak. Átlagosan 2 méteres felmenő falazat maradt meg, mely jelenleg védőtető alatt van. Bejárata a Duna felé néz.
A rekonstrukció lényege, hogy a négy belső pillért négy fénykút idézi meg, így egyszerre történik visszaállítás és új térstruktúra teremtése. Az új térhelyzet lehetőséget ad arra, hogy új kulturális intézmény jöjjön létre Visegrádon. Az emeleti tér alkalmas kisebb kiállítások, rendezvények, színjátékok, koncertek lebonyolítására. A földszinti tér pedig ennek megfelelő kiegészítő-, pihenő-, fogadóteret biztosít.
A tervezés első gondolatait Umberto Eco írása inspirálta, így a végén is azokhoz térek vissza. Diplomamunkám a Limes romok személyes olvasatának a lenyomata. A terv a valóság és az utópia határán egyensúlyoz.
https://epiteszforum.hu/ujragondolt-limes-visegrad-kornyekenek-ortornyai?fbclid=IwAR31HTueT0e23MTpIuY8zcq2WVnjyZyRHHryVkzoOroifOfS_BFdrOPe88U
Szólj hozzá!
2021. június 13. 18:46 - fabiane

A Prédikálószékre hidraulikus energiatárolót terveztek

pre.jpg

Kilátás a Prédikálószékről,1929 (Fortepan/Schermann Ákos)

A Visegrádi-hegység szép kilátást nyújtó magaslatát az 1800-as évek végétől látogatták. Az 1900-as évek végét épp, hogy csak megúszta egyben...

fj.jpg

Ferenc József kedvenc hobbija a vadászat volt, de túrákra is indult...

ki_1.jpg

(Turistaság, 1889)

rev_1.jpg

A Dömösi átkelés vonatmegálló csak az 1900-as évek elején létesült, előtte Nagymarosról kocsival érkeztek a révhez a vendégek

 Az első túraleírás 1893-ban született:

0001_1.jpg

0002.jpg

0003.jpg

(Turisták Lapja, 1893)

 

Az 1900-as évek elején már annyian érkeztek, hogy megállóhelyet létesítettek a révnél:

 

 

da.jpg

dak.jpg

(Dr. Thirring Gusztáv: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja,1914)

dom_2.jpg

Budapesti turisták a dömösi átkelésnél (Balogh Rudolf, 1913)

Időközben a Prédikálószék környéke is turistáktól elzárt területté vált:

ni1.jpg

ni2.jpg

ni3.jpg

(Nimród, 1914)

 

ram.jpg

 Rám-szakadék (Fortepan/Schermann Ákos)

rsz.jpg

(Ujság, 1929)

pll.jpg

Végül az erdők rendeletek általi felszabadítását 1932-ben kezdték meg, amikoris újra a turisták birodalmává vált...

 

pred.jpg

(Fortepan, 1956)

1958-ban, az iparosítás korszakában már a hidraulikus energiatározók egyik lehetséges helyszíneként jelenik meg a Prédikálószék:

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen mértékben tudunk élni a tározás lehetőségével hazai viszonyok figyelembevételével, általában szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy milyen nagyságrendben építhetünk ki hazai viszonylatban gazdaságosan hidraulikus energiatározókat. Tudjuk, hogy a hidraulikus energiatározó építése akkor kedvező, ha az esés nagy, a nyomócső rövid és ha a mű az energia fő fogyasztási pontjaihoz közel esik. Magyarországon az eddig végzett kutatások alapján 9 olyan helyről tudunk, ahol hidraulikus energiatározót gazdaságosan fel tudunk építeni. E 9 hely közül azt a 6 helyet választottuk ki, amely a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja a kiépítésre. Ez a 6 hely a következő : Szentmihályhegy, Prédikáló-szék, Nagyvillám, Hármashatárhegy, Badacsony, Bükk-hegység. Ezen a 6 helyen építendő energia-tározók segítségével 1 milliárd kWó-t tudnánk átvenni évente.

(Vízügyi Közlöny, 1958)

A Szent Mihály-hegy tetejére tervezett víztározóról itt írtunk: 

https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/07/19/vizieromu_i 

30 év múlva pedig majdnem megvalósításra is került a prédikálószéki energiatározó:

A magyarországi szivattyús energiatározó telepítésével kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy a műszaki, a gazdasági, valamint a környezet és természetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele alapján a Duna és a Keserű-hegy között létesíthető, ismert nevén a prédikálószéki szivattyús energiatározó megvalósítása a legkedvezőbb.

Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben (Vízügyi Közlemények, 1988)

viz.jpg

A nagyközönség először 1980-ben találkozhatott az elképzeléssel, Hazslinszky Tamás mérnök büszkén mutatta be a terveket a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatban. A mérnök kezében tartott szaklap cikkéből ma is kisilabizálható, hogy a csúcstól délre két, egyenként 1,4 millió köbméteres tározót akartak építeni, úgy, hogy a hegyhátat vízszintesen levágják, és az így kialakult sík területet körgáttal zárják körül. A mesterséges tavak 20 méter mélységűek lettek volna.

A Duna vizét éjféltől kezdve két szivattyú nyomta volna fel a medencékbe, két 3,6 méter átmérőjű csövön, 4 és fél órán keresztül, a dugót pedig délután három óra körül húzták volna ki, hogy az összesen 2,8 millió köbméter víz órákon keresztül csak zubogjon vissza a Dunába, meghajtva egy 600 megawattos erőmű turbináit. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két hét alatt a Velencei-tónak megfelelő vízmennyiséget mozgattak volna fel-le a Prédikálószéken keresztül. Ráadásul egy második ütemben megduplázták volna a víztározókat és az erőmű teljesítményét is.

Bár Hazslinszky Tamás hangsúlyozza, hogy az erőmű és a csőalagutak a föld alatt lettek volna, csupán a tározóknak maradt volna nyílt vízfelületük, valamint gondosan mérlegeltek minden környezetvédelmi kockázatot, ezt sokan nem hitték el. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, és a rendszerváltás le is söpörte egy darabig az asztalról a terveket.

https://index.hu/tudomany  Gigantikus kád épült volna az ország legszebb kilátóhelyére

 

Szerencsére akkor nem károsították meg a környezetünk - védjük meg értékeinket a továbbiakban is!

predi.jpg

 Pilismarótiak kezdeményezték a Dunakanyar tájegység védett természeti területté való nyilvánítását, mi is csatlakoztunk hozzájuk aláírásunkkal!

 

Címkék: Nagymaros
Szólj hozzá!
Dunakanyarkult
süti beállítások módosítása