Dunakanyarkult

2022. június 27. 18:00 - fabiane

Vermekben tárolt dunai jég és egyéb hűtési módok

130992989_3514882101882858_5353777019256292810_n.jpg

Jég kitermelése Nagymaroson, 1934 (Fortepan/Fadgyas Bence)

Vajon hogyan tartották hűvösen az élelmiszert a múlt század eleji nyarakon?

A jég kitermelésének legpontosabb leírása a túlpartról származik:

jv1.jpg

jegverem.png

Nagymaroson is szekérrel szállították a jeget a községi jégverembe:

jegsza.jpg

Jég szállítása Nagymaroson (Döbrössy Mihályné könyvéből)

nemet_utca.jpg

Az utca végén a hentes háza  (1900-as évek eleje)

 

242822101_6518062271544941_8683569248087317350_n.jpg

Az Édeske épülete Heinczinger Mátyás becenevén, Maxi hentes üzleteként működött az 1900-as években. Mivel akkoriban még nem volt fagyasztó szekrény, faluhelyen a húsok hűtésére a télen befagyott Duna természetes jegét használták, amit óriási jégvermekben tároltak – ez az udvar hátsó részében ma is látható, és a koronavírus előtt az étterem részéhez tartozott, ami Szalontai Alíz tulajdonos elmondása alapján lassan újra kinyithat.
Az Édeske az eredeti berendezéssel, díszítéssel a régi idők hangulatát szeretné megtartani, amit a jégverembe levezető kapaszkodó is tükröz, az ugyanis abból az eszközből készült, amivel a jégtömböket mozgatták.
Innen járt a jeges ember, aki nagymaroson árulta a nyári forróságba a lakosságnak a jeget, amivel a konyhákban fém tárolókba, jéghűtőkbe öntve tudták hidegen tartani az élelmiszert. óriási jégvermünkbe 36 lovas szekér jeget gyűjtöttek be kemény munkával, aminek egész nyáron ki kellett tartania, ezért minden falunak kötelező volt legalább egy községi jégvermet építeni – meséli Alíz.
A jégbegyűjtés ráadásul nem csak hűtési, hanem gyógyászati célokból is fontos volt. Még egy érdekessége van a veremnek, hogy kizárólag nagymarosi téglagyárban préselt és égetett címeres téglát használtak fel. Jelenleg óriás méretű éléskamraként is szolgál a helyiség.
https://bcmagazin.hu/2021/01/20/bajos-edeske-a-dunakanyarban/
Az Édeske időközben éttermi pincévé alakította a vermet, amit kérésre megmutatnak. Ma is hűvös van benne!
img_9138.JPG

 img_9142.JPG

img_9143.JPG

Fotók: Ördög Richárd

288662476_5175920819112303_272636380200318253_n.jpg

 

De máshol is volt ilyen jégtároló:

 

175195809_5718566938161149_2657542537360141411_n_1.jpg

Trieb János nagykereskedő a múlt század első felében ennek a háznak a jégvermében tárolta a sört, amit a marosi éttermekbe és kocsmákba szállított.

201178174_4037266882977708_4174364499911695987_n.jpg

Egy korai, 1873-as rajzon a jég otthoni felhasználását mutatták be, később már jégszekrényt tartottak a háztartásokban..

136481662_3694003410680169_182828764676792745_n.jpg

Nem mindenki elégedett meg a Dunából kitermelt jéggel, volt olyan is, aki maga hízlalta azt a hűtéshez...

52373437_2051167971587619_4455171908308041728_n.jpg

A fényképen a Pirok Dezső hentes „jéggyára” látható Dunakeszi-Alagról, magával a mészárossal.

128523234_3594478840612518_8988285310490852038_n.jpg
Ez itt pedig Kökény Pál hentes és családja Felsőgödön 1933-ban. Klassz a dekoráció!
iparosok.jpg
Verőcén Cifka Anna helytörténész térképre vitte a régi iparosokat, kereskedőket. A helyi legnagyobb jégverem a Rákóczi út és a Lugosi utca sarkán volt.
Azt pedig Krebsz Ferenctől tudtuk meg, hogy Zebegényben két jégverem volt. Az egyik ma is létezik, az Iskola vasút felőli végén, a jelenlegi számítástechnika terem alatt van. Ide is a Dunából szekerekkel hordták a vágott jeget, amit a vasút felőli homlokzat alsó részén - ma is látható - ráccsal fedett nyíláson dobtak be a jégverembe. Utána a jeget szalmával lefedték, a ledobó nyílást befalazták. A másik az Árpád utca 6. számú ingatlan udvarában volt. Régebben mindkét helyen hentes üzlet működött.

148100855_3666011656769901_6307595771548649979_n.jpg

mirelit.jpg

(Magyar Ifjúság, 1975)

Térjünk vissza az időben! A dunakanyari lakosok persze a folyóba, patakokba, kutakba engedve is hűtöttek dolgokat. De vajon az itt tábort verő, erődüket építő rómaiak hogyan tartották hidegen az italukat? Erre a 2.-3. századból származó, Visegrád-Lepencén talált horpasztott ivóeszközök adták meg a választ.

 

173466849_3853561464681585_5435069622475460619_n.jpg

Az edény oldalának benyomása valószínűleg a felszín növelését szolgálta, mivel a nagyobb felületű tárgyak lassabban melegszenek fel, ezért a bennük lévő ital is tovább maradt hűvös. Az 1-2 dl-es borospoharaktól kezdve a kb. 1 l-es „söröskrigli”-ig sokféle formai változatuk ismert.

Jó hűsölést mindenkinek!

62200588_2216999601671121_6600408571152695296_n.jpg

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr3817868529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Medgar 2022.06.29. 19:05:50

Mikor fagyott be a Duna utoljára?
Dunakanyarkult
süti beállítások módosítása