Dunakanyarkult

2021. október 17. 17:39 - fabiane

Bíróválasztások a Dunakanyarban - ígéretek és kifogások

mih.jpg

(Verőcei kisbiró)

Vajon hogyan zajlottak ezek a közösség életére is kiható események?

Tragor Ignác váci helytörténetíró a XIX. század első felére tekintett vissza 1936-ban:

Érdekes volt Verőcén a bíróválasztás is. Ez rendszerint novemberben, még pedig többnyire Szent Erzsébet napján, történt. A közönség a váci püspöki uradalomtól meghatalmazott tiszt által ajánlott két katolikus és két református jelölt közül választotta meg bíráját. A megválasztottat ros rendben illetékes templomába kísérték. Ott letette az esküt és kiválasztotta segítőtársait: a kisbírót, az adószedőt, a mezőcsőszt, a vámbírót és a többieket. A bírót vallására való tekintet nélkül éveken át újból megválasztották. Az alsóbbrendű hivatalokat a két felekezet mindenkor egyenlő arányban osztotta fel hívei között.

kha.jpg

 

1904-ben már a felsőbb politika is beleszólt a helyi dolgokba:

nw1.jpg

nw2.jpg

(Népszava, 1904)

A zebegényi biró a Pest felé is védte a községet:

budapestihirlap_1893_05_pages186-186.jpg

(Budapesti Hírlap, 1893)

 

zv1.jpg

...és sokszor maga a tisztségviselő kapott bírálatot:

A zebegényi biró. Zebegény község képviselőtestülete f. évi március 23-án Fieszl János elnöklete alatt azt a határozatot hozta, hogy az iskola előtti téren a róm. kath. templom építésére felhalmozott nagymennyiségű követ a tulajdonos egyház nyolc nap alatt hordja el, mert vele a közlekedés és setét időben a személybiztonság és testi épség veszélyeztetve van. A követ a földmivelésügyi kormány ajándékozta a hitközségnek, a melynek egyes buzgó tagjai a követ a zebegényi kincstári bányából befuvarozták és az elöljáróság útmutatására az iskola előtti téren elhelyezték. Ez a kőtömeg egyszerre útjában áll a biró urnak és társainak, zavarja a közlekedést, pedig mellette halad az út a maga teljes szélességében; veszélyezteti a személybiztonságot, dacára annak, hogy a községi biró ott jár ki-be korán-későn a házába, melyen szemben a szabadon hagyott ut melletti téren van lerakva a szóban forgó kőanyag; veszélyezteti a testi épséget dacára annak, hogy nem gerenda, mely a lábak alá kerülhet, se nem sötétben lévő tárgy, miután a község az utcák kivilágítására áldoz és nem tehető fel, hogy a biró a lámpákat fel nem gyújtatja pláne sötét éjjeleken. Különben Zebegény igazán rossz karban tartott utain a lakosság annyira megszokhatta a turistáskodást, hogy ez a nemes célból összehordott kőanyag alig fog a szabadon hagyott útról letérő sport embereknek veszedelmül szolgálni. A fentemlitett határozat igazán fényes illusztrálására szolgál annak, hogy a jelenlegi zebegényi elöljáróság, de főleg a községi biró, ki alatt Zebegény községe, az anyagi tönk szélére jutott, mily szánandó szerepre vállalkozott, midőn a helyett, hogy a község belső zilált ügyeinek rendezésére fordítaná figyelmét, a kath, egyház bolygatására vállalkozik. Fiesz Jánosból idővel még zebegényi kis Bismark is lehet.
(ESZTERGOM X. évfolyam 1905)
Szőnyi Istvánné Bartóky Melinda mesélte, hogy édesapja társasága a zebegényi szigeten tartott vicces bíróválasztást, amelyet korai civil kezdeményezésnek is elkönyvelhetünk.
 
Bartóky államtitkár úrról, a zebegényi társaság megszervezőjéről itt írtunk: 
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/16/bartoky_zebegenyben
A nagymarosi vezetőket 1895-ben túlkapásaik miatt leváltották:

ffn.jpg

(Pesti Napló, 1895)

A nagymarosi panama-botrány, ahogy az újságok nevezték, egészen 1900-ig hatott:

alkotmany_1900_02_pages72-72.jpg

(Alkotmány, 1900)

 

vkisb.jpg

Verőce kisbirója (A kisbíró egykor a községi előljáróságokon altisztszerű alkalmazott volt. Nevével ellentétben igazságszolgáltatási jogköre nem volt, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett. A községi adminisztrációt segítette, például kidobolta a községi rendelkezéseket, hirdetményeket, hivatalos iratokat kézbesített. Emellett felügyelte a helyi és országos rendeletek végrehajtását, jó néhány helyen 3-5 botütésig büntethetett is. Egykor a kocsmák zárását nem törvény ügyelte, hanem a helyi rendelet. Így gyakran a kisbíró megjelenése ugrasztotta ki a későig maradó vendégeket.)
Kismaroson egy képviselőválasztáson ajánlottak fel egy egész szigetet a választóknak:

kmv1.jpg
kmv2.jpg

 

Móricz Zsigmond első színjátéka, a Sári bíró megirása idejében került Leányfalura:

msb.jpg

A színdarab 1910-ben jelent meg először.

sb.jpg

(Magyar Hírlap, 1929)

"Hát itt élek én már huszadik éve. Rózsahegyi Kálmán hozott ki a Sári bíró idejében. Azt mondta, hogy ez egy olyan szép hely, mint Svájc…Mikor a hajón jöttünk kifelé és látom a nagy szarmata síkságot, a Duna két partján, ami nekem mindennél szebb, mert hasonlít az én szülőföldemhez, éppen olyan ficcfás part, mint a Tiszahát, azt mondtam Kálmánnak: - Hát Kálmán, hol van már az a Svájc?...- Itt van, nézz körül!... Elnézelődtem... - Voltál te már Svájcban?... - Nem.... - Mer én voltam!... " Érdekes, hogy Karinthynak is ez az ország jutott eszébe a környékről, igaz, a hegyesebb tájáról: „Csónakon voltunk ma délután a visegrádi Duna-katlanban: a svájci tavak világára emlékeztet."
mzsig.jpg
Szobon is elszabadultak az indulatok a választás kapcsán:
szv1.jpg
szv2.jpg
(Somogyvármegye, 1912)
kb_1.jpg
Mihály bácsi, Verőce kisbirója 
Nógrádverőcéből virágos kertet akart csinálni: Megbukott! (1935)
Nógrádverőcén szombaton ment végbe a biróválasztás nagy izgalmak közt. Két jelölt mérkőzött: Heiniss Ferenc, a régi biró és Varga Antal ny. máv. főintéző. Itt nem közönséges elvek ütközéséről volt szó, ezért a verőcei biróválasztás nem is volt hétköznapi. Varga Antal, az új biró jelölt felforgató elveket hangoztatott, a község bennszülött lakossága szerint. Azt mondotta ugyanis, hogy Nógrádverőce foglalja el helyét a főváros nyaraló világában és virágoskert legyen belőle. Erre majd jönnek a budapestiek és a községnek nagy bevételei lesznek. Terveit pedig azzal is meg akarta valósítani, hogy a Községtől nem kér majd fizetést, pedig a bírót mindig' 300 pengővel fizették.
Verőce népe nagyon vegyes érzelmekkel fogadta a programot. A vége csak tetszett, hogy nem kell a bírónak fizetés, de a virágoskertnek már egyöntetűen ellentmondtak. Már a gazdanép. Elhíresztelték, hogy ha Varga Antal lesz a biró, ökrös szekérrel a virágok miatt nem lesz szabad Verőce utcáira lépni, ami roppant elkeseredést okozott. Ez a hangulat meg is nyilatkozott a biró választáson, melyet Helényi dr rétsági főszolgabíró személyesen vezetett, de szabad folyást engedett a többségi elv érvényesülésének. A választó gyűlésen először közfelkiáltással próbálta az eredményt megtudni, de oly izgatott volt a képviselőtestület, hogy kénytelen volt a titkos szavazást elrendelni, melynek eredménye az lett, hogy a volt biró 57 szavazata győzött az új biró jelölt 37 szavazata fölött. És ez a szavazás visszaadta a község népének a nyugalmat. Nógrádverőce ezután is a kies jelzőre és nem a virágos melléknévre fog hallgatni. Ha igy kell a fővárosiaknak, szívesen látják őket, de az őslakosságot ne háborgassák.
Váci Hirlap, 1935-02-27 / 17. szám
mb2.jpg
A kisbiró immár civilben (A fotók Daróczi János tulajdonai)

"Ahol állat van, ott légy is van, ahol pedig légy van, ott nincs nyaraló" - Nagymaros utolsó bírója, Maurer András így nyilatkozott az Ujság 1938. július 24-ei számában:

nb.jpg

 

nb2.jpg

67354d336eef563a22628a7017fd7cbb.jpg

Győrffy Ákos dédapjának, az utolsó nagymarosi birónak nemcsak a dicsőség jutott a hivatással, hanem a szomorú vég is - döntenie kellett abban is, hogy melyik fiát küldi Málenkij robotra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr5616724274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Dunakanyarkult
süti beállítások módosítása