DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2024. január 25. 06:21 - fabiane

Mácsai István a nagymarosi Alkotóházban

255046937_4467643289940063_6199998292823233825_n_1.jpg

340109140_595986995793689_8688485507383606203_n.jpg

Mácsai István (1922-2005): Önarckép, 1953 (Körmendi-Csák Gyűjtemény)

untitled_25.jpg

Mácsai István fest (1959, fotó: Pálfai Gábor)

340077124_164841623132790_2303289673052551501_n.jpg

Kilátás a Mártírok útja (Margit körút) 73. szám alatti, Kis Rókus utca sarkán lévő ház egyik VI. emeleti, belövést kapott lakásából a Széna tér felé, 1956, Mácsai István (1922–2005) festő saját lakásából készített felvétele

337562744_772626597357858_5831849566579605741_n.jpg

Mácsai István fotója 1956. november 4-én készült a házuk előtt, a Mártírok útja (Margit körút) és a Kisrókus utca sarkán. Rajta Mácsai felesége, Gáspár Kati és az egykori Mecsek presszó kirakata. A lakásukat (kilátás a Széna térre) kilőtte egy tank, a Mecsek presszó se úszta meg, de azért "kitűnő a hangulat". Most Bayern München szurkolói kocsma van a Mecsek presszó helyén.

Az ötvenes években hozzá járó nők közül Gebhardt Gabrielláról tudunk a legtöbbet, sok festményen, fotón és filmen látható. A festő egy napja című szkeccsfilm első változatainak ő a főszereplője. Verseket írt, naplót vezetett, ezeket a hetvenes évek végén megmutatta Mácsainak, aki irodalmi értéket ugyan nem látott bennük, de "megindítónak, sőt megrázónak” tartotta a szövegeket.
Mácsai István (1922-2005): A festő egy napja filmtöredék
46553566_2f351ba1cff8d656f92b7c19dc5d51a3_wm.jpg
eletesirodalomirodalmiujsag_1966_2-1632776479_pages69-69.jpg
(Élet és Irodalom, 1966)
macsai-istvan-festomuvesz-albumot-lapoz-ujlipotvarosi-mutermeben-1982-dedikalt_jmmzy3hv.png
Szólj hozzá!
2024. január 24. 21:33 - fabiane

Hogyan (ne) rombolj le dunakanyari műemléket!

272629627_4748958798475176_8007940095401798252_n_1.jpg

(Magyar Nemzet, 2012)

v1_1.jpg

magyarnemzet_2012_11_pages342-342_2_1.jpg

Vegyél műemléképületet felújítási kötelezettséggel - ha nem teszed meg ezt a következő 25 évben sem, akkor sem esik bántódásod!

275857466_4900242166680171_5661622935032839038_n_1.jpg

1997

161629588_3765841043453628_766860262726091278_n.jpg

Ez még egy tavalyi felvétel, azóta az ablakot pótló táblán megjelent egy Ybl-ábrázolás!

 

1. Megjelenik a vállalkozó, aki megmutatja a felfelé vezető utat...

161430113_3768915249812874_6887177444145704627_n_1.jpg

...aztán kiderül, hogy semmi sem úgy igaz! Cseke sosem egyenlítette ki a bérleti díjat és még a berendezési tárgyakat is elvitette.

"Kijátszotta a csődeljárást a Folyógyöngye ügyvezetője (Népszava, 1997)
A Budakömyéki Ügyészség csődbüntett és egyéb bűncselekmények miatt vádat emelt Cseke Károly és Mány Péter ellen. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozói ugyanis felderítették, hogy a Folyógyönge Kft. felszámolását elrendelő bírósági határozatot a gyanúsítottak nem hajtották végre.
Cseke Károly a verőcei székhellyel működő Folyógyöngye Kastély Szálló Yacht Club Vendéglátóipari Kft. ügyvezetője, továbbá az 1994. november 1- jén alapított Fructa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. beltagja, valamint képviselője, Mány Péter ä Multi- Nett Kereskedelmi és Szolgáltató' Bt. beltagja és képviselője- A Folyógyöngye Kft. felszámolását a Pest Megyei Bíróság rendelte el és a lebonyolításra a Delta Nova Kft.-t jelölték!.
A nyomozás megállapítása szerint Cseke a felszámolás elrendelését követő 30 napon bélül nem tett maradéktalanul eleget a törvény által meghatározott beszámolási, leltárkészítési, és egyéb tájékoztatási kötelezettségének. Nem bocsátotta a felszámolóbiztos rendelkezésére az egyszerűsített mérleget és az adóbevallást. Cseke egyéb módon is igyekezett meghiúsítani a felszámolást.
Az eljárás során a felszámolóbiztos megállapitottá, hogy a Folyógyöngye Kft.-nél nem történt könyvelés, a számviteli iratok könyvelésre alkalmatlanok, nem felelnék meg a bizonylati követelményeknek. Az iratanyag annyira rendezetlen volt, hogy a cég vagyoni helyzetének áttekintése lehetetlenné vált. A másodrendű vádlott, Mány Péter különböző adminisztrációs munkákat végzett a Folyógyöngye Kft.-nek; ennek fejében ingyen lakhatott a cég verőcei házában. Mány a kft. nevében eljárva átadta a felszámolóbiztosnak a különböző bizonylatokat, ezek szerint.a Folyógyöngye Kft, mintegy 2 millió forint készpénzzel rendelkezett. Az eljáró több alkalommal is felszólította Cseke. Károlyt, hogy számoljon el illetve adja át a készpénzt, Cseke azonban nem tett eleget a kötelezettségének.
Mány Cseke felkérésére a felszámolási eljárást követően a Folyógyöngye Kft. tulajdonában lévő Kastély Szálló több millió forintot érő berendezéseit 1992-es, visszamenőleges dátummal átszámlázta a Multi-Nett Bt, részéré, A vagyontárgyakat Ugyancsak fiktív számlán a Fructa Bt.-nek adta át. A számlák mögött nem történt valójában pénzmozgás, az ügylét célja az volt, hogy a berendezési tárgyak kikerüljenek a félszámolási eljárás hatálya alól."

162173699_3768915326479533_8768900899668338547_n.jpg

nagy-lajos-kiraly-ter-veroce.jpg

A 2000-es évek közepén uniós támogatással jött létre Verőcén a Nagy Lajos király tér, amely mára a település egyik központja lett. Nevét azért az Anjou-házi nagy uralkodónkról kapta, mert a király a hagyomány szerint nyaralót építetett Verőcén lányának, a későbbi Szent Hedvignek. A tér közepén egy a honfoglalás kori tarsolylemezekről jól ismert palmetta motívum formájú szökőkút található, amely a gyökereinkhez való visszanyúlás fontosságát szimbolizálja.

Verőcén lakom, a Nyugatiba érkezem. A Nyugati térre.
Verőcének valahogy nem volt főtere soha. Most a polgármester úr uniós pénzekből kikerekített egyet. Egy alibi főteret. Seteret. Mert az országút szélén álló főtéren semmi nincsen. Se templom, se kocsma, se piac, se bolt. Igaz, nincsen messze a hivatal és a posta sem, de ez utóbbit a “főtértől” mégiscsak egy nagyon forgalmas országút választja el.
(Bacher Iván: A szétesett tér)
79379924_2622378184466592_4906897455896854528_n.jpg
Igen tisztelt Szerkesztő úr! - Váci Hirlap, 1913
A nógrádverőcei nyaraló közönség közadakozásból restaurálni óhajtotta a Szent Rókusról nevezett verőcei kis kápolnát. A nyaraló közönségnek ez a kegyes óhaja valóra is vált azon áldozatkészség következtében, mellyel ezen ügyet Verőcén mindenki támogatta. Különös elismerést érdemel azonban Horvát Ernő verőcei festő és mázolómester ki a kápolnát úgy kívül mint belül, finom ízléssel és teljesen ingyen kifestette. Ezen áldozatkészségéért ezúton óhajt a nógrádverőcei nyaraló közönség Horvát Ernőnek köszönetét mondani. Tisztelettel kérem tehát a szerkesztő urat, hogy ezen köszönő sorokat nagyrabecsült lapjában közölni kegyeskedjék.
A nógrádverőcei nyaraló közönség nevében kiváló tisztelettel
Verőce 1913. julius 4-én. Özv. Lingauer Sándorné.
283903648_5104113336293052_2712375900131205572_n.jpg
A szobi Kálvária-kápolna felújítása - magánember kezdett neki, most már mások is csatlakoznak...
"A mai kálvária helyén egykor egy kőkereszt állt, erre vitt a faluból a Zebegény felé vezető út. Ezen a helyen építtette fel az 1880-as évek elején Luczenbacher Pál a kálvária kápolnát és a hozzá vezető stációkat. Mivel a kálvária középső keresztjén az 1881-es, a kápolna épületén pedig az 1890-es évszám olvasható, ezért feltételezhető, hogy a szobi kálvária két időszakban épült. Vagyis, a stációk és a keresztek már 1881-ben álltak, a kápolna pedig 1890-re készült el."
ne1.jpg
ne2.jpg
nevtelen_2.png
273467615_4788436954527360_4599170387404696817_n.jpg
Mácsai István festménye
Szólj hozzá!
2024. január 14. 17:17 - fabiane

Váli Dezső a Dunakanyarban

280275738_5049866788384374_1897436427740874223_n_1.jpg
"tényleg, hogy ez értelme lehet: a fáklyát vinni és továbbadni" - írta a festő zebegényi tanítása kapcsán. Aztán ő volt az, aki kiállt a Nagymarosi Alkotóház mellett is a művészek nevében.
358088772_6396187077085665_6628813187141054149_n.jpg
Váli Dezső fényképezőgéppel - dunakanyari rész az életrajzából:
Ezági nagyapám tanított meg lepkét gyűjteni és lombfűrészelni. Biológiai könyveket fordított a maga örömére, horgászott. 1949-ben a zebegényi erdőben elvesztettük lepketartó ciános üvegét. Volt izgalom.
Én ezt a szövegrészletet mindig Esterházynak tulajdonítottam, de kiderült, hogy Válitól kérte el a Harmonia Caelestis-be...
280455684_5049866515051068_2462347151207897869_n.jpg
Váli Dezső barátjával evez a Dunán, 50-es évek
154747573_3721396651231401_643686664178258475_n.jpg
Néhánynapos zebegényi nászutunkon viszonylag keveset dolgoztam. Sőt, ebből is néhány utóérlelés.
Zebegény - B/1968/36 tus, 33,5x51,3 cm., Kata tul.
Zebegényi lugas - B/1968/50 ceruza, 35x30 cm., György Péter tul.
Zebegényi lugas III. - A/1969/20 olaj, 33,3x28,7 cm., Elekfi Erzsébet tul.
..... A többit kidobtam, még az 1972-es opuszolás előtt, ilyenformán adatok sincsenek.
Hazafelé a hajóúton Katát már megríkattam.

87567800_2735197236518019_1973391508048445440_n.jpg

Zebegény - B/68/36

tus, papír, 33,5x51,3 cm, Zebegény, 1968
Jávor Kata tulajdona

Zebegény, a nevezetes Szőnyi-táj, a nézőpont is hasonló, kilátás a temetődombról, a Duna öble, és a szemközti hegyek. Csak itt önkényes vonalritmusokon a hangsúly. Az eget-felhőket is dombnak rajzoltam. A templomot egy lendülettel kettévágtam.
Nászutunk helye, hete.

vali_dezso_az_ut_vege_nagymaros_1969.jpg

Váli Dezső: Az út vége (Nagymaros, 1969)

69. 11-12.                                                                    

Két hét Nagymarosi alkotóház

Cézanne: kétféle festészet van: az egyik az erős, a teremtő, az alkotó, szóval az enyém. És aztán, persze, festenek még mások is -

Delacroix azt állítja, új kép kezdésekor mindig mélységes utálat fogta el mestersége iránt, és meg kellett keményítenie a szívét -

Donatello ráordított a munka hevében egyik szobrára: szólalj meg, te kopaszfejű...!

Fra Angelico festés előtt imádkozott...

Ha az egész művésztelepnek, és általában a könnyebb hónapoknak csak (?) annyi haszna lenne, hogy koromnak megfelelőre fiatalítson vissza - már ami munkaerőmet és vitalitásomat illeti -

 ---

Összegezve a csak magam munkájával eltöltött kb. két hónapot, jól kihasználtam időmet. Keretezés két hét, aztán régi képeimnek, vagy hatnak, újrafestése, rendbehozatala, újakat is festettem, végül az alkotóházi két hét, ott rajzoltam is, és képek is kerültek -

Eddig igazolódott Szroghnak írt levelem állítása (68.3.), tudom kezelni időmet.

nagymarosi_fasor.jpg

Levél Katának, először a nagymarosi alkotóház.

 

Kedves Barátném, miként erről a reggeli könyörgés is szólt; - megemlékezünk Szent Katalin emlékéről. Evvel a történéssel (érdekes módon) kapcsolódott a jót-kívánások szokása: szép életet, Kispajtás.
Milyen itt az élet. Van egy jó kis cellám, ami a visegrádi hegyekre néz, alattam a Duna.

Van egy jó kis bútorom (2 ajtós szekrény), amiben elfér a díványom néhány darabja, valamint a tetején elfér: az íróasztal, egy szék, egy lavór, 2 lámpabúra (éjjel festek) és a két szőnyeg. Két fotelből (összeforgatva egymáson) jó kis éjjeliszekrényt csináltam, mert az éjjeliszekrény tetejére egy kis gurulóasztalkát tettem - és az a festőasztalom.
Valamint a pótágy teteje (élére van állítva) a lerakóasztalom, és a kertből fölhoztam egy összetört 3lábú asztalt, megszögeltem, és azon főzöm a teát.
Ezenkívül az ágyat dupla szélességre szétnyitottam, mert (átlósan) csak így férek el benne. Valamint szereztem egy jó festőállványt is. Na. És baloldali szomszédom a művészideálom: Szász Endre. Nagyon szép piros kocsija van (és lebeg a haja).

szasz_endre_egy_nagymarosi_kiallitason_1967.jpg

Szász Endre egy nagymarosi kiállításon

Az első napon kiraktam az állványra a Hegy alatt II-t, és néztem, meg néztem, meg aludtam (úgy reggel 1/4 9-től d.u. 5-ig --) (többször is) és csináltam neki egy nagy hegyet, meg sok fát rá, de nem ment, és én azon tűnődtem, hogy valamilyen más szakmát keresek, például egész jó kis boltokat tudnék tervezni, ha lenne rá módom, aztán csak tovább vakaróztam, és azon gondolkoztam, hogy a társadalom fizeti itt most nekem, hogy vakarózom, aztán egy este kutya-jól megcsináltam végre a képet. Most szép a világ.
Most talán majd az orromat is kidugom a szobából. Különösen a szemközti hegyek izgatnak, állandó kompjárat van.
Egy délelőtt már a ház előtt rajzoltam. Tényleg, tust kell venni.

Cimbora, ha le akarsz jönni hétvégére, a következő a módja: írsz egy rövid beutalási kérvényt: kérem beutalásomat a nagymarosi műv-telepre, mint családtag nov. x-től x-ig, és azt beviszed dr. Zöldnéhez személyesen, és minél hamarabb, mert lehet, hogy nem tudja rögtön elintézni. Fogadóóra 11-1-ig. Báthory u. 10., Művészeti Alap székház (fekete üvegtábla a modern irodaház kapuján) (A Batthyhány-örökmécses közelében, 49-es villamosról a Nagymező u.-nál kell leszállni.) II. emelet balra.

Napi 24 Ft, ha szombat - vas.-ra jönnél az 1 nap, mert egy éjszaka!, teljes kosztot adnak, szállás, meleg ágyat. (cshaládi)
És előre nekem is tudnom kell: itt is be kell jelenteni.
Ha jönnél, Cimbora, kérlek hozd le: a gyökeres képet (70x70) valamit a Halott kutyát (az állványon van) A két nagy vásznat egymásnak forgatva lehet vinni, a tárolóállványon tárolt jó vastag spárgával lehet összekötni.

Illetve, ha így olcsóbb a koszt, akkor mégiscsak 2 napot lenne érdemes kifizetni. Te tudod. Mindenestre örülnék, ha jönnél, koma.
Ja, és azért is mozogtam keveset, mert kicsit beteg voltam, fájt a torokuttyus, de kaptam gyógyszereket, már jó.
Nagymarosnál kell leszállni, a Visegrádi révtől pár házzal jobbra lakunk (emeletes ház, a mozival szemben.)

c_11672-1.jpg

 

udvozlet_nagymarosrol.jpg

1969. 11.

 

1971.9.

--------------
egyedül már, Kata elutazott
lassúbb, komoly, súlyos a szoba
figyelek, dolgozom
pedig jó volt

-------------
napiparancs mindenkorra

beállítást rajzolni
rádió, csak ha figyelem
időnként 10 fekvőtámasz
Katát nem bántani, ő jó
(mint ezt maga is tanúsítja)

------------

Gyurkovics Tibor költő
- embernek nem váltam be, azért lettem költő. az ember nyomorúságát az adja, hogy nem természeti lény - (tudattal) - ugyanakkor megkötözve a természetben
az embert az állattól nem a tudat, hanem a bűntudat különbözteti meg. ez a legkomplexebb, legmagasabbrendűbb tudatunk.
a művészet fölfelé kapaszkodás a reménytelenből, önkéntes áldozattá válás törlesztésképpen, mikor rájön, hogy minden megváltási és megváltódási kísérlete (pl. a házasságban) reménytelen
        ...
a festés is filozófia (mondom én)
ma már a festészet is egyre elképzelhetetlenebb intellektualizmus nélkül
a legbutább festő is azért fest, mert nem bírja el önmagát
- a festésben az idő térrel helyettesítése a csodálatos, maga a koncentrált idő. a mai irodalmi próbálkozások reménytelen célja a mű időbeli kifejtettségének föloldása (mint a te többmezejű ikonjaidnál az időfaktor bevezetésének sikertelen próbálkozása)
a világ egyik alapproblémája az idő, az idősülés, Charden vagy Vermeer ezt az időt mutatja teljes koncentráltságában. (ennek örültem, ugyanezeket a példákat szoktam erre én is fölhozni)
A kép e döntő vonatkozása mellett teljesen lényegtelen kora, stílusa, absztrakt-e vagy nem.
ez a művészet lényege
belülről az önmegváltás vágya
s ennek eszköze, módja az: abszolút vonatkozások keresése (a kéz fölfelé markolászik) -, a többi CSAK ábrázolás.
        ...
azt hiszed, hogy te (én) 70 éves korodra teljes tudásod birtokában nyugalommal és biztonságosan fogod a képeket festeni?! fenét! épp úgy véres- kínlódva előröl kezded mindegyiket, az önmegváltás reménytelen reményében.
        ...
egyébként a szerelemről
Exupery szerint nem egymásra, hanem egy irányba nézés

---------
csodálatos aranyszekér ez a József - könyv Manntól!
sírok (vagyis könnyezem) vagyis
sírhatnék - de ez egyre megy.

Mann: minden hit gyámoltalanság, s ez a gyámoltalanság az ereje

---------
művészetet művelni: bizonyosságot keresek

---------
most jön a bukfenc: Gyurkovics Mannról:
egy zseniális mácher,
meg kell tudni különböztetni azokat, akik meg tudnak szerkeszteni, föl tudnak építeni egy művet, és akik megalkotják.
ezek a filozofáló írók Sartre, Mann, Babits prózája - élettől idegenek, a hős lefekszik a szeretőjével és közben megbeszélik az élet lényegét
(itt kezd engem a dolog nagyon érdekelni)
mert: elvonatkoztatni csak a valóságból lehet
(te (én) már most nagyon zárod egymás után az ajtókat)
a többi csak alap nélküli rendszer - építgetés
a Mű: ha meghasítod: vérzik (mondta éppen Babits!)
(azt hiszem az én bűnöm ott kezdődik, hogy az életnél a látott mű gyakran nagyobb élményem!)

Mann hántja le az emberről egymás után az érzékeny héjakat
s a végül nem marad semmi

        ...
a mai amerikai regény ugyanaz, mint a századvégi orosz. a véres valóságból nő ki, ezért lesz ez is nagyon jelentős.
Proust 30 évig élt társadalmi életet, s UTÁNA összehúzta a függönyt
(hát akkor hogyan is kellene élnem, könyörgöm?)
(mindez veszélyesen igaznak hangzik)

Nagymaros vége

 357533267_6389772221060484_5338638206614378581_n.jpg

347585838_6307754245928949_7125916335816428610_n.jpg

Nagymaros művésztelep 75.10.16-11.20.

bevezettem, hogy reggel misére megyek.

parton üvegcserép gyűjtés, mint négy éve. kék cserepek.
- templomban: ''lássák rajtatok, hogy Jézus a boldogság''

 176127752_3872810649423333_6753591282212493477_n_2.jpg

Tanítás Zebegényben - Szüts Miklós festő Eszterrel, hátrébb Váli Dezső, Váli Zsófi és Bakos Ildikó

52685562_2048167891887627_3848548043066441728_n.jpg
A legkedvesebb korrektúraemlékem Zebegényből, voltam én építész is. F/1975/02
A Szőnyi Szabadiskola prospektusába írtam 1976-ban:
Az öregedő Braque tengerparton guggolva kavicsokat keresgélt. Eredményét ismerjük. Játéknak csúfolják. A kollázs, a montázs nem szégyenkezik emiatt. Pedig gyakran pillanat-ötlet sugallja, gyorsan készül, könnyen romló anyagokból. Csakugyan játék, mint minden művészet. Kifejezhető vele az egész világ. Megismerhető vele az ÉN. Erre használjuk mi is. "Ábrázold tépett papírral egy zivataros délután ritmusát." Nincs kit utánozni

c00546.jpg

 280648846_5056868727684180_6310944744517954442_n_2.jpg

Zebegény
ezek a gyönyörű fedetlen leánycsípők
nem. gondolatban sem.
76.6.
S. Nagy Kata mindent tud.
megkérdeztem, hogyan kellene itt pihennem? (nem megy):
ahogy az elefántokat szállítják légi úton. igaz.
[újsághír: az Air France szakosodott elefántszállításra. Rájöttek, az állatok nyugton maradnak, ha körülöttük néhány csirke... 2008]
76.6.
legfőbb társadalmi jótettem:
hány embernek engedtem - kedvem ellenére - a kutyát megsimogatni
hogy örültek
76.7.
a múltkor elérhetetlen csajok, tegnap P. d. Francesca
miatt mondom: hát érdemes nekünk itt?
+ 2 nap:
és fölösleges minden töprengés.
nagyon rosszul érzem magam itt
s egyik képem jobb, mint a másik
- egy hét alatt három
na és, hogy fáradt vagyok és
meleg van, hát persze
76.7.
Festés: a véletlen sokkal okosabb nálam
76.7.
valaki megint ''fáradhatatlan szorgalmamat és kitartásomat'' dicsérte. nem értik, hogy csak gyávaság, és életkedv hiánya.
egy pszichiáter-orvos példálózni akart nekem 18 éves koromban és megkérdezte: ugye te se mentél minden nap, hetente hatszor edzésre?! meglepve feleltem, hogy dehogynem-. az ilyenfajta hangulatokat (innét tudom) már akkor igyekeztem kerülni, nem figyelembe venni
76.7.
be Pestre
milyen ez az ''itt-tudat''?!
hogy másfél hét után már idegen ez a város?
363839626_6389772364393803_1129268878273957345_n.jpg

Nagymarosi művésztelep 77.2.1 - 3.14.

valami egészen különös történés. reggel LASSAN készülődöm. (túl sok időm van a misére indulásig.)
napirendem: (második naptól nem változott)
1/2  7     (magamtól!) kel
       7     mise, áldozom
1/2  8 -8 végig a parton az utolsó kőkerítésig és vissza, anglicizmusokat memorizálok
       8     reggeli, utána festés
              délután valamikor 2 óra alvás
              utána az angol könyv fordítása szótározással
              (közben esetleg egy Tv program) 3/4 11-ig
3/4 11     futok kb. 1/4 órát
      11     oltok villanyt

napok óta nem tudom megfejteni, az uszályokat miért fölfelé húzzák hosszú kötélen a vontatóhajók, s lefelé röviden.
hogy talán hosszú kötélen a fordulási rádiusz megnövekszik, s ezt bírja el csak a hajómotor, hiszen az plusz terhelés amúgy is-?

 -----

a mise után egy asszony elnézésemet kérte, mert feledékenységből a  h e l y e m r e  ült.
tudja, a kor - mondta

-----

a A/77/4    Feltétel nélkül, azonnal
   A/77/5    világ kijelölése (??)
   A/77/6    Az ékszertervező vasárnapja
   A/77/7    Rosszalkodom (ágyam fölé)
                        tényleg kellene titkon (magamnak) címet is adni mindig

 239501786_4209375685766826_7765383090168651856_n_1.jpg

Váli Dezső és Sugár Gyula a nagymarosi művésztelep vendégeként, 1976

Sugár meglátogatott, mondom neki hibátlan az itteni életformám, milyen jól érzem magam. Jó lenne ezt megteremteni, akár el Pestről -
azt mondja:
- de hiszen azt mondtad, hogy többet akarsz menni emberek közé
- bár nem kellemes, de szükséges az élet sűrűjében élni, Szőnyi is akkor kezdett egyoldalú-érzelmes (gyengébb) lenni, mikor leköltözött
- a ''boldogságot'' keresni" hívságos dolog', tudomásul kell venni, hogy az élet kellemetlen, kellemetlen dolgokból áll össze
- épp úgy helytelen az életben a boldogságot keresni, mint a képben a szépet, hibás kategória, alkalmatlan mérce
- viszont élni 2-3 hónapra tényleg jó, elmenni Pestről (dolgozni)

-----

tegnapelőtt megpróbáltam kezeimet rövid pórázon a szék karfájához kötni (angol fordítás közben).
talán ez vakarózás ellen

-----

398263626_6736137206423982_6760407040354297243_n.jpg

"Halálon innen – halálon túl. Ezt a képet nagyon szeretem. Pilinszky fotóira vagy még inkább a szobájában lógó fényképekre emlékeztet. Simone Weil sírja Angliában, egy Klösz-fotó. Véletlen sikerült pillanatfelvétel. A nagymarosi alkotóház ebédlőjében nekem az ablak melletti asztalhoz terítettek. Onnét nézegettem a Duna-parti sétányt, s a kerítést akarhattam éppen lefotózni, mikor besétált az öregúr a látómezőbe. Vasárnap reggel volt." Váli Dezső: Öregúr mise után – F/77/15

 

280866367_5056869434350776_8460107210317488300_n_1.jpg

Váli Dezső
77.7.
Zebegény
tényleg, hogy ez értelme lehet: a fáklyát vinni és továbbadni
---
csak zavart keltek, ha érdeklődést és barátságosságot mutatok hallgatóim felé. nincs fedezete, lelepleződöm.
belőlem tisztességes közös munka telik ki.
eleget kapnak.
-----
még egy szempontból kell nekem ez a Zebegény, amellett, hogy mégiscsak a pihenésem egyetlen megtalált formája, és éveim ritmusjelzése is (tavasztól már visszaszámlálok, nem mintha jobb lenne bármi egyéb időtöltésnél, -)
egyébként hallatlan fárasztó-
ja - : valami önbizalmat, öntudatot? ad. otthon majdnem mindig én vagyok a gyengébb (készülő képemmel szemben állva)
meg. gondolkoznom kell, s a szokottnál gyorsabban fogalmazni,
mások gondolatát továbbgondolni, idegen kézzel alkotni

 239482884_4209364229101305_5708165520998410711_n_1.jpg

A Szőnyi Szabadiskola szállása

a7012.jpg

 

78. 2.                                                                          

NAGYMAROS 78. 2. 13 - kb. 3. 10.

Megunhatnám önzésemet??! El lehetne kezdeni.

 78. 2.

Ezt az ellentmondást eddig nem értettem: Miért ragaszkodom ilyen görcsösen, olykor oktalanul a napi munkához

- ha egyszer olyan ritkán ízlik ez egyébként!?

- mert egyetlen (a világnézetem mellett) ami biztonságérzetet ad

- megtettem a dolgom.

....

Most meg kell állni.

Most azonnal meg kell állni.

A szokásos rohanás és bódult tántorgás között.

Elkezdtem rutinszerűen mindahányszor hibátlan művésztelepi rendemet. Egy hete itt. Mise-séta-festés-angol-vacsora-. És most ez a félig kész gondolattalan ostoba kép a szoba közepén.

S az asztalon Kondor: Kereszt II. c. képe.

Mindennel meg kéne állni.

Pár napra legalább.

Másnap.

Vagy nem, hiszen ritkán módszerem a gondolkodva festés, s attól sem lesz jobb a kép általában.

Csak a munka, ijedten kapaszkodom bele.

...

Plakáton mondat: -A vemhesülés és az alomszám egyenértékű a búgatással-. Jó tudni.

....

Igen ám, de Krúdy már 50 éves volt legalább, mikor azt mondta: fáradt vagyok...

....

Tényleg nevetséges vagyok evvel a minden körülmények között fillérre elszámolással. Fölhagyok vele. És el lehet fogadni szívességet is.

Kedves Márta!
festettem, angoloztam, ettem, ittam, aludtam, pisiltem, szellőztettem.
délután négy, jöhet a levélírás.
ablakhoz tolt pici íróasztal. előttem keresztben a sétány, két gesztenyefa között nézek ki. talán 10 méterre előttem a Duna. szemben a havas dombok és a révátkelés pontonhídja. a Visegrádi hegyről lefelé jövő autók már meggyújtották a reflektorlámpáikat.
sose tudtam, míg ide nem kezdtem járni, hogy ekkora az uszályforgalom a Dunán. az oroszokat ismertem föl legelőbb, legtöbbször tolóhajóval járnak. a csehek (mint egyebütt is) állandóan valami kemény sárgás-fehér színt használnak, legkülönbözőbb helyeken elsütve.
ha jól emlékezem, 56 nyarán a kassai pályaudvaron a távíróoszlopok lábazatfestése tűnt fel először, az volt ilyen sárga.
évekig nem tudtam miért van az (volt bőven lehetőségem észrevenni), hogy fölfele igen hosszú kötélen húzzák, lefelé viszont röviden az uszályokat. Agyafúrt elméleteket állítottam föl, többet is. Végre aztán megkérdeztem egy tengerészfiú ismerősömet. A válasz egy része fedte az elképzelésemet - csak ennyire emlékszem az egészből. Most újra töröm a fejem, miért húzzák fölfelé olyan hosszú kötélen az uszályokat. így telnek éveim.
nem hoztam magammal írógépet, mert az alkotóháznak három is van, direkt a vendégeknek. mondta a gondnok, még ez van a legjobb állapotban, de időnként ez is kihagy betűközöket. és vagy 10 percig kerestem a sok idegen kar és huzogattyú között a tabulátort. a végén már káromkodva, (csak fél sorig írt) aztán szétszedtem hátul- emlékezve valahai műszaki műveltségemre (s megkerestem azt a) sajnos félautomata (vagyis hülye) billentyűt. most végigírja már a sort.
sajnos az első hetem pénzkereséssel telt el, alig vettem észre, hogy itt vagyok. 11 reklámgrafika (szórólapot) kétszínnyomás, kétoldalas- kellett terveznem. fölajánlották a munkát, s tekintve hirtelen jött gazdagságomra - s evvel együtt jött nagyarányú adósságomra - el kellett vállalnom.
bár a mi adósságaink a lehető legkellemesebben intéződnek. kértem az Alaptól (a mi - mondjuk így, szakmai szervezetünk) 15.000 alkotói előleget. adtak is, ehhez már elég nagy ember vagyok. no már most a visszafizetés: következő jövedelem 30 %-a, amíg el nem fogy. Úgyhogy tul.képp nem is veszem észre, hiszen minden jövedelmem kiszámíthatatlan és rendszertelen, s amúgy is (mondjuk) képvásárlás után hónapokkal érkezik csak meg. mindig ajándéknak hat.
hanem most készpénz kell. márciusban utaztatnak egy kiállításunkkal Isztambulba, szolgálati, de nekünk kell fizetni. meg aztán rengeteg pénzt elautóztam.
fantasztikus dolog az autózás. ülök, ülök, egyre hülyébben meredek magam elé, nem megy a fordítás. fölkapom a fejem, szaladjunk át Gödre, ott él egy angol barátnőm- kicsit beszélgetni. ha nincs otthon, legfeljebb benézek Sződligetre egy jó baráthoz, akinek tavaly én nyitottam meg a kiállítását. csak egy pulóvert veszek föl, leoltom a villanyt -, az ajtót sosem zárom kulcsra, (illetve azóta, hogy egy ilyen tárgyú Csurka novellát elolvastam), ki a kapu elé, be a kocsiba, gyerünk.
éjfélig ott vagyok, van ott egy másik angol is, 10 felé sződligeti barátom is betoppan, izzadok egyszerre igyekszem okosat és angolt is mondani, nem kell órát nézni, vonat egyébként sincs rég. fél egyre itthon vagyok, Nagymaroson.
aztán. tegnapelőtt éjjel friss hó. és jól ráfagyott (olvadt is reggel, s azután). erre napi munka előtt kimenni a főtérre egy félórát csúszkálni. autóval. kis gáz és a kocsi teljesen megpördül önmaga körül. állati jó. szerencsére elől, hátul fönt van a T betű, ha rendőr jött volna erre hivatkozom: jobb előre megtanulni, mint ahogy életben már megcsúsztam kétszer. csak tűnődtem miért rohanok én épp neki egy villanyoszlopnak, és miért nem akar a kormány fogni?! aztán átpördültem a másik oldalra- mégiscsak fog a kormány, csak másképp- aztán vissza, majd egyenesbe. még azt a Zsigát sem nyomtam meg, pedig. egyébként nem mentem többel, mint 15-20, csak színjég volt, kanyar és lejtő.
mint most ezt maga - épp ily döbbent idegenkedéssel olvastam sorait, hogy a pompát (is) szereti. Hát nem tipikusan ilyen fajta vagyok-

persze a szakmámmal jár. kiskoromtól neveltem magam ésszel- és ész nélkül is minden fajtájára a puritánságnak (itt is az ágy mellett alszom, hálózsákban, vekkerrel keltem magam, bár nem kellene, és irtózattal gondolok az elkerülhetetlenül előbb-utóbb megvásárlásra kerülő új farmernadrágomra, aminek a térdéről ez a kis technokol rapiddal odaügyeskedett folt hiányozni fog, de szolgálati útlevéllel (Pozsgai és Acél elvtárs is ott lesz a megnyitón) mégsem lehet ebben kimenni. (Fogja mondani mindenki.) (És lényegében igazuk lesz)
szóval, ha én AKARtam volna a pénzt- rég lenne. és nem lennék festő. vagy nem ilyen. van pénzkeresőfestő is. (ezt most direkt írtam egybe)
most elúszik előttem (a brummogására figyeltem föl) a Jégtörő VIII, ami nevével ellentétben - ezúttal 4 sóderszállító uszályt húz. az árbocán (bal felé) a piros lámpa ég, mivelhogy közben alkonyodik már. az előbb egy lakófülkés uszály ment el - fölfelé egyébként - négy óriási lepedő volt kiteregetve rajta, kötélen. három fehér, egy pedig tűzpiros. fura.
minden évben legalább egy hónapot töltök egy ilyen helyen. nincs telefon, nincsen váratlan vendég, várt se nagyon.  a legintenzívebb munkalehetőség, s ugyanakkor a legjobb pihenés. egészen merev életfomám alakult ki ezekre az időszakokra - spontán - s remekül érzem magam a kötöttségeim közepette. mindent pontosan ugyanabban az időben csinálok. lényege: délelőtt festek, fél egykor csengetnek ebédhez- utána, ha bírok még dolgozom, ha nem, alszom.
s az este (4-ik éve már) az angol fordításé. Itt kezdtem 75-ben tanulni, október 17-én, meg is ünneplem az évfordulót. Úgy kezdődött, hogy Pesten egy hajnalon, mikor kutyát sétáltatni mentem föl a Vár oldalába, azon tűnődtem, van-e amire vágyom egyáltalán az életben. (ez így romantikusan hangzik-, nálam realitás) s benézve egy ablakon a könyvespolcon a nagy kétkötetes Országh szótárt vettem észre. És kapcsoltam. Ez kéne. ha nekem erre a könyvre valaha SZÜKSÉGEM lenne. Épp akkor jöttem le, utána, ugyanide Marosra. Lehoztam egy kedves könyvemet (azóta rég elajándékoztam) "Régi amerikai társadalmak művészete" (Ancient Arts of Americas), és elkezdtem fordítani. kis szótáram volt, meg egy társalgási zsebkönyvem, aminek a végén egy 40 oldalas nyelvtan összefoglaló. Áldom azt a kis könyvecskét. teljesen meg lehetett belőle az egész nyelvtant tanulni. Az első időkben persze pár mondat fért bele az egy órába... Nagyon élveztem. hát így. mostanában eléggé unom, az az igazság, de ennek az is az oka, hogy egy eléggé ostoba antikommunista, antikapitalista sci-fibe bonyolódtam bele. már szerencsére vége van, de nem találtam most sem igazán jó könyvet.
valami gyönyörű dolog, ahogy a túlparton a kompra ráforduló autók egyenesen a szemembe reflektoroznak. aztán ahogy elfordulnak, eltűnik a fény. még világít a hó.
a szobám 3x5 méteres, rövid felén az ablak. ha igényes lennék, lehetetlen lenne festeni, mert az állványtól 1, azaz egy méter hátralépés lehetőség van, s a szoba sötét. Tavalyelőtt életem egyik legjobb képét festettem meg itt, tavaly raktam ki a Műcsarnokban. 2.9 méter volt. Igaz, hogy kitaláltam, hogy ekkora képnél már nem zavaró - és három lemezre festettem. Ha egybe meg akartam nézni az egészet, fölvettem egy anorákot és kivittem egyenként az udvarra, és összeraktam.
fél hat, várnak Sződön, majd folytatom.
két nap múlva
Sződről behúzott kézifékkel jöttem haza. Ez helytelen megoldásnak bizonyult, bár baleset megelőzési elővigyázatossági rendszabálynak nem utolsó megoldás, bár költséges, a fék javíttatása egy napomba és 250 forintba került. pech. vigasztalásul ma elszaladtam Esztergomba egy barátomhoz, aki két éve a Tátrában bevezetett az alpinizmus kezdeti rejtelmeibe.
(ez túlzás, mennyi géphibát vétek. na, ezentúl-)
(és visszamenőleg kijavítom most az értelemzavaró hibákat)
mindjárt csengetnek vacsorára, hat óra, most ébredtem. na, akkor nézzük a levelet.
"a megszólítást elhagyom"- hagyja el, semmi becézés. idegenszerű, erőltetett. nevem: váli dezső.
hogy áll jogsi ügyben? hányadik óránál tart? a rendkívül (feltűnően) készséges adminisztrátornő az autóközösségben kérdés nélkül elmondta, hogy a világoskék Zsigában tanul, néztem is, de sohase láttam. viszont a vezetőjét (oktatóját) ismerem a reggel 9 órás feketezésekről a kőbányai közértben, ahol reggelente minden oktató (meg én) találkozni szoktak. olykor még én is ittam kávét, bár nem szoktam (egyébként). Szóval az adminisztrátornő. alig tudtam elfojtani egy mosolyt, minden nő született kerítő. engem is egy régi szerelmem adott hozzá feleségemhez. egy másik szerelmem egy harmadik leányismerősömet adta férjhez. szolidaritásból tennék? vagy csak olyanféle sport, mint fiúknál a távköpő verseny? vagy attributum szerű jegye lényüknek? rejtély. de respektálom.
tovább a levele.
nem, eddig nem törtem össze magam. vigyázok. pld. rendőrautót sohasem előzök (vicc). de egy kissé tényleg gyorshajtó vagyok. most majd fékezem magam, rájöttem, nem is annyira rólam van szó (országúti lakott terület), hanem arról a kis srácról, aki éjjel kirohan az útra. rosszul áll a kérdéshez, nem kötelező autót vezetni, vegye úgy, hogy rendelkezik egy eszközzel, amit esetleg később használnia kell. attól ne féljen, hogy ha most majd nem vezet rá a  kötelező órákra, akkor elfelejti a tudományt egy-két év alatt. Persze hogy elfelejti, de a maga alkatával ez nem fog problémát  jelenteni, majd akkor szép tisztességesen, kevéssé forgalmas utakon újra begyakorolja.
de eggyel több eszközzel rendelkezik, ami keze ügyébe esik.

nálam tökéletesen más a helyzet. én imádom. (női fogalmazás, de pontos.)

tovább a levele. mások titkai, és sajátjai eltitkolása. na. igen, itt ebben van megemlíteni való. Örülök beszámolójának, hogy maga mit gondol magáról, hogy ilyen meg olyan, de elsődleges információk (is) érdekelnének- én azt adom: leírom mit csinálok, miért, mikor, hányszor.
Értelmezze.
fél éjszakát tényleg rááldoztam a levélírásra. mert nekem jó volt.

mi lett a bernáthegyivel. azt hiszem három és fél évig neveltem.
aztán pár hónapos, nagyon kemény gyötrődés után- elajándékoztam. A köznépnek azt mondtuk, hogy a kislány miatt, akit akkor készültünk épp örökbe fogadni. pár hónappal később meg is történt.
nem ez volt az ok.
rájöttem, hogy a kutya öregít. (engem)
amúgy sem voltam otthonról eljárós. ha muszáj volt elmenni társaságba, inkább csak Kata kedvéért, mindig fölálltam 8.45-kor, hogy elnézést, a kutyám bepisil. (tényleg percnyi pontos volt az életünk vele)
És. napjában háromszor otthon kellett lenni, ebből a legproblémásabb a dél, negyed kettő volt, minden nap. megszoktam, lassan egyáltalán nem mentem el otthonról. alkotóházba is kevésbé szívesen, probléma volt. semmiféle spontán esti programunk nem lehetett. mondjuk nem lehetett egyáltalán este moziba, színházba menni. (nem mintha nagyon vágytam volna rá). Illetve lehetett, de ezt is igen körülményesen. és mondjuk hazaérünk éjjel 11, és akkor mondjuk zuhogó esőben még egy nagyot sétálni.
úgy találtam, életmódot kell változtatni.
és még egy ok. a kutya lineáris típusú élmény. kiszámítható. ha rossz kedvem volt, azonnal szomorú lett, lógó fejjel ballagott mellettem. bizonyos fokig egyhangú élmény.
amúgy remek dolog egy bernáthegyi. vagyis egy kutya. ha gyerekünk nagyobb lesz és részt vállal a sétáltatásból (gyakorlatilag egyedül csináltam), lehet, hogy veszek neki  egyet. Ma már sokkal olcsóbb is.
(Akkor még 8 - 20.000-be kerültek, kevés volt.)

hogy más korban kellett volna születni... nem az első nő, akitől ezt hallom. érdekes.
most behallatszik ide a Tv maci kísérőzenéje. Hülye művészkollégák még ezt is nézik. színesben.
szóval más korban- erre csak sztereotípiát tudok válaszolni. úgy gondolom (lényegében Senecán nevelkedtem) minden fontos dolog belül történik az emberben, és a tudat szintjén. vagyis minden fontos dolgunk, lényegi történésünk irányítására lehetőségünk van. (Most jó lenne szó szerint idézni Epiktétoszt, de hát nem vagyok otthon-:/ valahogy így: Fontos történéseink a vágyaink vagy a közömbösségünk valami felé - nem fontos dolgunk: például a halálunk, mivel az nem rontja el lényegi értékünket (így érti: az nem tesz rossz emberré minket)
tehát.
részben: vágyaink kormányozhatóak, kormányozhatóak.
és. a belső történés a fontos. a belső mozgás. és ehhez képest harmadlagos szempont a környezet, lényegileg nem befolyásol semmit. Vagyis királynői alkat kiélésének semmi lényegi akadálya korunkban.
Például az ember megkülönböztetett figyelmességgel beszél a közért eladóval, mindig, hangulatától függetlenül. egy királynő nem engedhet magának hangulatokat. Hallom egyébként Erzsébet (vagy Margit) angol uralkodónő napja fél évre előre percre be van osztva. Nos, hölgyem?
Még egy történet róla. Olvasom, hogy külön teáznak férjével (más-más teremben), hogy a kétféle tea illata ne zavarja egymást. Dühöngtem, amikor olvastam, hogy a kurva anyjukat-
aztán elismerően csettintettem. Viszik a kultúra terhét. Nekem erre nincs időm (még szobáim lennének), meg figyelmem, meg energiám.
De EGY emberpár képviseli ezt a kultúrát, ők teszik helyettem is, a munkamegosztás elve alapján. Nagyon fontos poszt.
tovább. kénytelen vagyok idézni. nem tudom mennyire tud visszaemlékezni, mit írt. Én semmire se tudnék ugyanis. ezért is írok indigóval. meg (még nem eldöntött, lehet, hogy ez a magánlevelezés bekerül a naplómba, szóval az örökkévalóság. 21 éve írom.) (Bár ezt a fecsegésszintet, amit itt művelek - hát szóval -)
"egy megrakott asztal látványa gyönyörűséggel tölt el". sikerült nagyon vonzó vacsorám 4/5 részét otthagyni, mert úgy éreztem, elfogyasztása nélkül sem halok éhen holnap reggelig. erről ennyit.

Hölgyem, mórikálásban Ön is kitesz magáért. "a felesleges (levél) részeket majd ugorja át". Ezt hogy lehet megvalósítani? Hacsak nem írja pld. ELÉ, hogy most felesleges rész jön?!
"Eseménytelen élete", lehet, hogy az. semmit sem tudok róla. Netán hallani szeretném.
Ezt másodszor említi, hogy nem kerül be az irodalomtörténetbe. A művészettörténetbe még belekerülhet hölgyem. Vigyázat! Naplómról tud az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport archívum-kezelősége. ez nem tréfa. tényleg így van. Na persze csak halálom után. Tehát ne halljon meg később - ha
bár eddig semmi napi, vagy személyes szintű dolgot nem tettem bele. csak jobb gondolataimat. mindenkinek van, csak én le is írom. ezért lóg az ingem alatt a nyakamban mindig egy kis notesz. mindig úgy éreztem, hogy ha még ez is elvész az ember múltjából, az az egy-két dolog, amit észrevett, akkor semmi sem maradt.
egyszer (7 évig) írtam egy napi - naplót is. Hol voltam, mit csináltam. Csak pár mondatban. Aztán egy mély sóhajtással eltéptem. Ennyivel azért nem akartam gazdagabb lenni másoknál.
"hogy hogyan kell csinálni az életet...?" - szavamra mondom, erre elég alkalmas informátor vagyok. csak hát ehhez tényleg semmit nem tudok adatot. Ha netán tőlem akarná megtudni.
Egyébként mindenféle tanítványomat nagyon szigorúan fogom. És lényegében mindenkit kicsit tanítványomnak tekintek. nem is nagyon szeretnek általában (az emberek). De figyelnek rám.
És mindenkinek nagy örömet szerzek, ha végre valami gyerekséget csinálok.
Egy barátom felesége külön örül annak, hogy annyira szeretem az édességet. Hogy ez az egyetlen emberi vonás bennem.
na, most hogy fél éve mértékkel eszem az ő süteményét is-
Sokféle tulajdonságot sorol, vajon mi kell az élethez. Mindegyik, vagy az ellenkezőik. mindegy. nyugodtan kell csinálni. a legfontosabb változások olyan lassan jönnek (a legtöbb), hogy az ember úgyis beleszokik, mire észrevenné. Nagy döntés - hál' Isten - ritkán kell. És az meg úgysem a mi felelősségünk. Pályát is, élettársat is olyan életkorban, olyan körülmények között választunk, amikor erre tökéletesen alkalmatlanok vagyunk. Mindenki. Egy hölgyben nekem tetszik udvarlás idején a szemmozgató izmainak játéka (szaknyelvre lefordítva) - ez a napi együttélés gyakorlatában nem lesz sorsdöntő jelentőségű.
Ma nekem a festés olyan fokig egészen más jellegű dolog, mint amikor ezt választottam, hogy nagyobb nem is lehetne a különbség. Fogalmam sem volt, hogy mit jelent ez. Fogalmam se volt nehézségének típusairól.
Mik (ma) a legnehezebb részei:
a monotónia jó lélekkel tűrése
napi legyűrése annak, hogy utálok festeni
a szabadság terhe. vagyis munkámmal szemben semmi külső elvárás nincs, senki sem kéri a képet, legfeljebb a társadalom utólag tudomásul veszi, hogy megint van egy. és ilyen körülmények között a mértéket megszabni.
Ezért nem tudok pihenni, vagy 10 éve. Se nyáron, se négy óra után naponta, mint más ember munka után. Ezért is tanítok nyáron, ez legalább fél pihenés. Persze nem dolgozom egész nap, egy ilyen autózás- hülyéskedés is lényegében pihenés. De nagyon ritkán tudatosan, vállalva.
Mindenféle kibúvok, önbecsapó programok= "most ezt még el kell intéznem"
És mindenkor halálra fárasztom magam.
Az alattamlakó csodálkozik, miért szögelek én olyan gyakran este kilenc körül. mert ha más nem megy, legalább keretet csinálok.
ezért is olvasok nagyon keveset. ostobaság, de megszoktam hogy: dolgozni kell. s ehhez képest az olvasás: henyélés.
Szóval a tudatosan vállalt pihenés tekintetében igen fegyelmezetlen vagyok.
tovább."
"meg fogom érteni, ha nem ír"
szóval mégis riszálja.
persze én is.
amikor az autótanfolyam után a Kádár utcán továbbment, a Hévhez tartott?
ha még ide ír: február legvégéig vagyok itt.
                                                viszlát, Márta!

Nagymaros 78. 2

 239288372_4209364612434600_2222882311076520618_n_2.jpg

A Nagymarosi Alkotóház szobája

NAGYMAROS

Fölmerült az ötlet és tűnődöm, kinek ajándékozzam el a Volkswagent - 3 hetes - csak hogy változtassak valamit.

örülök, hogy megmondtam az öreg plébánosnak, mennyire megszerettem.
aligha találkozunk többet.
befejeződött Nagymaros, alighanem
(elköltözik),
(meghal).

-----

 236992142_4209437692427292_1523398143513862364_n_2.jpg

Zebegényi szabadiskolások festenek 1978-ban - Váli Dezső fotója

Nagymaros 80. 11. 14.

Nem mindenki zseni itt. De ezeknek a vidám, nagyhangú nyugdíjas rajztanárnőknek összeszokott, összetartó csapata: maga az élet. Nincs saját nyaralójuk. Nagyon jól érzem magam köztük. Jó néhányunknak pótolhatatlan ez a ház.

Baráti üdvözlettel:
Váli Dezső

 

NAGYMAROS - kedvesem. 80. 11. 3-24.

vagy két éve nem jártam itt. a hegyek nem mozdultak. viszont felépült az új orvosi rendelő. reggel misére menet nem kell az építkezés miatt lezárt részt megkerülnöm. A vasúti aluljáróban kicserélték a kiégett izzót. a két bolond öregasszony ugyanúgy söpri a leveleket, egymással veszekedve, az egyiknek szörnyű rózsaszín a kabátja. (honnan örökölhette?!)
első éjszakai séta. le a vízhez. valami vakító öröm. biciklinyikorgás, vonatfütty, víz. sötét, nyirkos, kihalt utcák. málló vakolat, hideg higanygőz fények, kopognak  a lépteim.
minden az enyém. itthon vagyok.

reggel csak 10-ig bírtam megint olvasni, elálmosodtam. (kéne a mozgás)
ebédig aludtam. utána föl a Hegyestetőre. egy igazi kirándulás. ősz. az első napfényes nap. avar, csönd. szelíd - gesztenye. a zárógát építése- kotróhajók. új épület a visegrádi oldalban. szálloda lehet. a kilátót 1939-ben építették az ENCIÁN turisták.
150 borítékot vettem. már csak fémpénzem van - parkolóórára félretett.

Imre bácsival éppúgy találkozom a főtér sarkán reggel, 7 előtt 10 perccel a misére menet, mint két vagy négy evvel ezelőtt.
Ő a reggelihez a kiflit hozza a boltból.

a csend
- kell, hogy a napnak legyen olyan szakasza, amikor a tervezgető ember megfeledkezik tervéről és úgy tesz, mintha nem lennének tervei.
- aki szereti az Istent, szükségképp szereti a csendet is.
- a csend szolgánkká, sőt barátunkká teszi a halált.

- kész a könyv

reggelre megint fehér lett minden. mise után - talán először - ezért a faluban sétáltam reggeliig. piros sapkás gyerekek, csapatban is iskolába. az öregasszonyok igen lassan, meg-megállva.
kerestem az olyan helyeket, ahonnét fölüllátás van a falura.
gyönyörűen grafikussá válik minden. és csepereg a fákról a nyakamba.
- a festőnők fészkelődnek: még nincs téli képem Marosról! -

csúcsforgalom a Dunán. nem értem, mért innét viszik a sódert, mikor a túloldalon már valami komoly gát épül.

az uszályok élete. kis fények a kajütablakokból. Fő a vacsora: kis füstbodor.
csend.

 

NAGYMAROSI MŰVÉSZTELEP VÉGE -

155392318_3724309784273421_9167789318918999751_n_1.jpg
Váli Dezső a Nagymarosi Alkotóházról:
Van nekem egy második halottam is (szintén él): Nagymaros (1969-1980). Az útvonal a mindenkori vízállástól függött. A reggeli mise után fölfelé a parti kövek között, fázva, mindig lehajtott fejjel. Sok régi kék szikvizesüveg-cserepet találtam így. (Múlt héten dobtam ki az utolsót.) A vízparti kavicsmező. Tudtam, utoljára vagyok itt. Ahogy a februári nap fölkel a szemközti hegygerinc kopasz fái között. Vagy a novemberi. A nyárfasor, utam vége. A ködös túlpart. Hajókürt (közben angol nyelvtani fordulatokat memorizálok.)
Sietnem nem kellett, a reggeli kávét csak 8 után szervírozták.
Utolsó lakhelyem „Alkotóház 15-ös szoba” volt.
vali_dezso_alkotohaz_terasza.jpg
Váli Dezső levele a nagymarosi művésztelep bezárása ellen, 160 művész aláirásával
81.11. Tisztelt Tóth Dezső elvtárs!
Figyelmét és segítségét kérjük:
Az ötvenes évek elején nem számítottunk kifejezetten gazdag országnak. Mégis, az akkor induló Képzőművészeti Alap 14 alkotóházzal rendelkezett. E szám közben - bár azóta az író- és zenészházak is ide csapódtak - 8-ra csökkent. És ebből is kettő csak nyáron működik. S most az Alap bezárta a nagymarosi házat is. Nem vagyunk meggyőzve és meggyőződve, hogy elkerülhetetlen lépés volt. S most, hogy magyar részről a Vízlépcső-építkezések leálltak - a kapott ok is megszűnt.
A Ház adottságai miatt pótolhatatlan:
- a szó eredeti értelmében festői környezet,
- szobákból kilátás a Dunára; a part,
- 55 perc vonattal
A Házban 18 művész dolgozott egyidőben. Sokunknak évtizedek óta megszokott - és szeretett - alkotói környezet. Nem egynek közülünk nemhogy műterme, de munkára alkalmas szobája sincs másutt.
A Ház megszüntetésének tervéről nem értesültünk. A keringő híreszteléseket tisztázandó 10 művész 1980 novemberében tájékoztatást kért levélben az Alap Igazgatóságától. Néhány hónap múlva a kész döntésről körlevélben informálódtunk. A kapott indoklás nem volt mindenki számára meggyőző.
Kérjük felülvizsgálni, nincs-e mód a Nagymarosi Alkotóház újbóli megnyitására.
Ha ez csakugyan lehetetlen (miért?), úgy örülnénk a híreknek, hogy az Alap pótlására milyen lépéseket tesz. Hallani tárgyalásokról - ha igaz -, hogy a Dunakanyar egy más pontján... Adott esetben még mindig ez lenne a legjobb megoldás.
Válaszlevél:
81.12.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTESI TITKÁRSÁGA
Kedves Váli Dezső!
Elnézését kérem, hogy számos kollégája által aláírt beadványára csak most reagálok. A késés oka az, hogy igyekeztem a kérdést körültekintően kivizsgálni.
Ennek kapcsán megállapítottam, hogy
- pontatlan információn alapszik az a feltételezésük, hogy a nagymarosi vízlépcső építkezése leállt. Itt csupán az előkészületek ütemének lelassulásáról van szó.
- A Duna ezzel kapcsolatos kotrása során megszűnik az alkotóház szennyvíz-levezetése, így üzemeltetése sem lehetséges. Olyan tájékoztatást kaptam, hogy közvetlenül az alkotóház előtt épül majd fel a nagymarosi főkikötő állomás, ami az alkotóházban folyó munkát mindenképpen zavarná, s ami egyben annak is indoka, hogy a Belügyminisztérium, amely az épületet átvette, miért itt kívánja tervei szerint a Vámőrség és Folyamőrség központját elhelyezni.
- Mindettől függetlenül az alkotóház állapota oly mértékben romlott, hogy további üzemeltetése esetén több millió Ft-os ráfordítást igénylő felújításra szorul. Ilyen távlatokkal ezt a beruházást ésszerűtlen lenne kockáztatni...
Tisztelettel: Tóth Dezső
A művész kommentárja:
2017. október 21., szombat
Egy úr könyvet ír a Nagymarosi Művésztelepről (kb.1951 - 1980) én vagyok az egyik utolsó élő tanú, este fölkeres. Hogy a telep bezárása ellen 160 festő aláírását gyűjtöttem össze Tóth elvtárs miniszterhelyetteshez írt beadványomban, arról tényleg csak nekem van dokumentumom. Kedves Váli Dezső! - válaszában udvariasan lecseszett. Egyesek szerint a gondnok Pestre akart költözni, hogy fia gimnáziumba. Arra is hivatkoztak, hogy a ház megrepedt, az 4 millió lenne. Egyebeket is hazudtak. A mai napig a vizirendőrség tanyája. A háború előtt kis csőszobáival békés kupleráj volt.
362624856_6488239991256810_1006026159372880200_n.jpg
Váli Dezső Pigniczki Ágival a Szőnyi Szabadiskolában 2023-ban (Fotó: Csipes Antal)
A szövegek jelentős része Váli Dezső Naplóiból származik - öszönjük a Szőnyi Szabadiskola anyagait is!
Szólj hozzá!
2024. január 09. 11:20 - fabiane

Különleges átúszások kompszünet idejére

boyton.jpg

 

Boyton kapitány 1876-ban különleges úszásmóddal: háton fekve, evezőlapátokkal a kezében, vitorlával a lábára erősítve, hívta fel magára a figyelmet, mikor Linztől Budapestig úszott. A távot 52 óra alatt tette meg. Nagymarosi fogadtatása emlékezetessé vált számára - gondolom, róla sem feledkeztek el egyhamar 

bo_2.jpg

(Fővárosi Lapok, 1876)

 

 

boyton_kapt.jpg

 

 

 

 

zubovics_uszo_keszulek_1877_vu.jpg

Zubovics Fedor

Tanulmányait Vácon végezte, s ebből az időből maradt fenn róla az első visszaemlékezés is: 

…mokány magyar gyerek volt mindig, ki mindnyájunk félelmetes tiszteletét bírta bátorsága és erélyéért. A kalváriai deákvár sokat tudna mesélni hőstetteiről; itt vívtuk hős csatáinkat, ágyúgolyó helyett a szegény svábok földjeiről csent krumpli és répával, kard helyett pedig kukuricza szárral. A vezér rendesen Zubovics volt.

"

A legendát azzal kezdi, hogy fölcsap föltalálónak. A hozzáértők azt mondják, hogy szeri-száma sincs azoknak a találmányainak, amelyeket a bécsi Ballplatzon a mindenkori közös hadügyminiszterhez benyújtogatott. És a miniszter a hadsereg fölszerelésében gyakran föl is használja Zubovics találmányait. Már javában ismerik őt Bécsben, amint táskáival megjelenik, és a hadügyminiszter a fontos tanácskozásokat is abbahagyja, amikor meghallja, hogy Zubovics odakint az előszobában káromkodik. Mert nem nagyon tett lakatot a szájára ez a katonatiszt még akkor sem, ha fölötteseivel tárgyalt. Fékezhetetlen, kemény természete, meg nem alkuvó bátorsága, szilaj szenvedélyessége akkor is kitört belőle, amikor a Monarchia legmagasabb rangú katonáival állott szemközt.  Hát még mikor föltalált valamely úszókészüléket, amelyet nagy közönség előtt mutatott be a Dunán! Kemény télidő volt ekkor, és a Duna olyan veszedelmesen zajlott, hogy még azok a bizonyos vakmerő emberek sem mutatkoztak, akik minden alkalommal átlépkednek a zajló folyón, hogy a partokról, hidakról hajmeresztve nézi őket a lakosság. Nem, senki sem akadt, aki a sodródó, sustorgó, örvénylő jégdarabokkal labdázó folyamon át mert volna kelni. A Wesselényi Miklós ereje és bátorsága is kevés volna e merényhez! – Zubovics a pesti oldalon megérkezett a szerkezetével, miután már napok óta hirdette, hogy ekkor és ekkor átúszik a Dunán, még ha az életébe kerül is. Pest még meglehetősen kis város a nyolcvanas évek elején, Zubovics tervére a kemény téli időben is megtelnek a pesti és a budai partok emberekkel. Ott vannak azok a kedves kucsmás, karmantyús pesti téli hölgyek, akik Sándor Móric gróf lovasmutatványai óta nem mulasztanak el egyetlen férfias bravúrt sem. Ott vannak azok a régi pesti polgárok, akiknek szívvidító figuráiban annyit gyönyörködtünk a régi fametszeteken. Az előkelőségek szánkókon érkeznek, és az istenadta nép számára csakhamar lacikonyhát állít egy élelmes vállalkozó. Ahol füstszag van: oda hamarosan megérkeznek a cigányok is… Zubovics zeneszó mellett ereszkedett úszókészülékével a zajló Dunára. A komp és a tutaj összepárosítása volt ez a szerkezet, úgy tudom, hogy sokáig használták is a császári és királyi hadseregben az utászoknál. 

Körülbelül két óra hosszáig tartott az életveszélyes mutatvány, amikor is Zubovics a Várkert alatt partot ért, de senki sem hagyta el helyét a dermesztő téli időben. 

Ezenkívül minden esztendőben beszéltetett magáról a lehetetlen afférjai révén, amelyeket a verőcei Migazzi kastélyban rendezett, ahol ugyancsak fantasztikus kvártélyt tartott. Nemegyszer hallatszottak robbanások, földet rázó dördülések a hegyoldali kastély felől, amikor megtudhatta a környék népe, hogy a kapitány laboratóriumában valamely új találmányán dolgozik. Egy katonai uniformisba bújt Edisonnak látta magát, aki fölött nem múlhatott el esztendő, hogy valamely háborús föltalálással emlékbe ne vésse nevét. Ki tudja, ki tudhatná, hogy más életkörülmények között a szenvedélyes föltaláló mily hasznos dolgokat produkálhatott volna, míg így csak különcségeivel, furcsaságaival, kalandosságaival tűnt föl leginkább azok előtt, akik közelebbről nem ismerték… (Én mindig beleegyeztem abba, hogy Magyarországon már vérmérsékletünknél fogva is szükség van az extravagáns emberekre. Nem lehetne itt sokáig tekintélyt tartani annak, aki mindig csak a bibliát vagdosná az ördög fejéhez. Nagyon is szükség van a férfias virtusokra, meglepő cselekedetekre, rendkívüli bátorságokra olyan embernek, aki nem akar a tucatban maradni, de ez a szangvinikus huszárkapitány jó darab időre mindenkit lepipált bravúrjaival. Veszekedett, verekedett, párbajozott, fölrobbant, szolgálaton kívüli viszonyba ment, és egyenruhában járt, mert mint recsegve emlegette a „Fiume” kávéházban: tartsa megtiszteltetésnek Ferenc József, hogy az ő ruháját hordja… És közbámulatra a haja szála se görbült meg, pedig kisebb dolgokért is bezárták az embert. Valóban hóbortos lett volna, mint ezt ellenségei gyakran ráfogták? A zsenik, föltalálók és más ötletességből élő emberek a civil pályán is különböznek azoktól a szürke emberektől, akik szeretnek feltűnés nélkül elvegyülni a tömegben. Bizonyára a katonai fegyelem se volt elég szigorú ahhoz, hogy ezt az örök rendbontót megtörje. Annyi bizonyos, hogy kalandosságairól még sokáig fognak beszélni azok a régi gavallérok, akik ismerték. És a régi gavallérélethez hozzátartozott, mint a jól szabott kabát, hogy valakinek legalább egyszer életében összetűzése legyen szegény Fedorral (ami nagyon könnyen ment), mert így egy csapásra híres emberré lehetett. És Z. F. nem is igen teregetett ki az elöl, hogy néha egy súlyos lovagias ügy árán is nevezetes fiatalembereket neveljen maga körül. Aki nem akart vele összetűzni, azt összeveszítette másokkal, hogy legalább párbajsegéd lehessen az illető életében. Nem lehet őt kihagyni annak az emlékezetéből, aki a tegnapi ködlovagok, a régi rettenthetetlen gavallérok ügyes-bajos dolgairól gondolkozik…

Krúdy Gyula

gcso.jpg

Dunai evezősök és GŐZCSÓNAK 1910. körül

 szcs_1.jpg

A váci hajógyár korszerű fejlesztése: a szárnyascsónak (1959) � A Dunán közlekedő első motoros üzemű, alumínium testű vízibuszokat is itt kezdték építeni 1956-ban
"Az úttörőnek számító szovjet eredmények után, 1959 nyarán, (a Szovjetunióban 1957 ben állították először forgalomba a nálunk is ismert Sirály tipusu hajókat) a szerző tervei nyomán a Váci Hajógyárban elkészült és sikeres futópróbákon jutott túl egy kétszemélyes kisérleti szárnyascsónak. Ez a csónak még az évben, augusztus 20.-án, nagy sikerrel vett részt a parlament elötti viziparádén.
A kisérleti csónak bemutatása akkor, tulajdonképpen csak azt célozta, hogy bizonyítsuk, mi magyarok is képesek vagyunk élen haladni a műszaki fejlesztés egyes területein, és képesek vagyunk ilyen korszerű termékek kifejlesztésére is. A sikeres bizonyítás után egy maroknyi fiatal mérnökkel és technikussal együttműködve megtervezték és 2 év alatt megépítették a „Fecskét”, az első (és utolsó), üzemképes magyar személyszállító szárnyashajót, amelyet ugyancsak a Parlament elött mutattak be 1963 ban."
1953-ban jött létre a Váci Alumínium és Horganyfeldolgozó Vállalatból megalakult Dunai Hajógyár. Az első motoros üzemű hajók a dunai személyforgalomban, a váci hajógyárban épült alumíniumtestű vízibuszok voltak, melyeket a budapesti közlekedés szolgálatába állítottak. Ezeket a hajókat, amelyet a "munkások vízi paradicsomának" tituláltak, Ikarus mintára tervezték.
szarnya.jpg
keteltu.jpg
nfres.jpg
Nagymarosi motorcsónak-klub falát díszítő freskó a tagok arcképével 
Alkotó: Duschanek János
Kismarosról indult raklap-tutaj expedíció (2017)
A 26 éves Dominic, állítása szerint egy erdőben világosodott meg – ott találta ki, hogy le kéne hajózni egészen a Fekete-tengerig. “Először egy kenuval akartam nekivágni, de aztán úgy gondoltam, izgalmasabb lenne építeni egy tutajt. Öten indultunk útnak , és azt hiszem biztonságos, mert már másfél napot mentünk vele a Dunán. Ha eső lesz, építünk rá egy tetőt, vagy kivárjuk a parton a vihart” – mondta a vállakozó kedvű, de kicsit őrült Dominic. Mint kiderült, sokáig egy erdőben élt, ott találkozott a többiekkel is, akik mind tanult fiatalok, egyszerűen csak bejön nekik a vándorélet, és a hippi-lét. Dominic már három éve él így, utazgat a világban, és szerinte többet tanult ezalatt az idő alatt, mint az egyetemen eltöltött másik három évben, amíg közgazdaságtant hallgatott. Alkalmi munkákból tartja el magát – mint elmondta, az elmúlt pár évben csupán 2-3 hónapot dolgozott, amivel eleget keresett ahhoz, hogy mostani életszínvonalát tartsa. Neki ennyi elég.„A kis csapat merész vállalkozásba fogott: raklapokból „ácsolt” tutajukkal indultak útnak a Dunakanyarból (Kismaros), négy evezőlapáttal, Duna-térkép nélkül – bízva magukat szinte csak a Duna sodrására. Baján szerettek volna eljutni a városig, de a sodrás nélküli Sugovica kifogott rajtuk – pár száz méter után feladták, s félórás pihenőt követően visszaindultak a Nagy Folyóra, melyen „oly nagy a csend és a békesség”, mint mondták.
Igazán nem tudják, meddig jutnak el – de szeretnének a tengerig! Bajára érkezésükig is bőven volt dolguk a vízi rendőrökkel, szabálytalan járművük miatt. Kérdéses ezért nagyon, hogy átjuthatnak-e a határon, Szerbiába. És hol van onnan még a Duna-delta?!”

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!
2024. január 07. 17:52 - fabiane

Művészlátogatók a XIX. századi Dunakanyarban

340916059_1950972125253578_4687473382754566871_n_1.jpg
Elias van Bommel: Nagymarosi látkép, 1883
Vajon milyen feljegyzések, levelek születtek a betelepülés korszakáról?
72199794_2438682946169451_1567924373145255936_n_2.jpg
Kengyelfutó Verőcén, laterna magica vetítés Kismaroson - 1890 körül! 
Tonelli Sándor (Verőce, 1882. június 2. – Budapest, 1950. július 19.) magyar közgazdasági és szociális író.
Édesapja verőcei állomásfőnök volt abban az időszakban, amelyről így írt:
A művészettel először nagyon kicsi gyerekkoromban kengyelfulás formájában találkoztam. A kengyelfutó Nógrádverőce főuccáján futott végig és nagyon irigyeltem. Kék trikó, sárga nadrág volt rajta. Arra már nem emlékszem, hogy ő viselte-e a csengőt vagy az a nő, aki a Marx boltja és a Szvoboda korcsmája előtt tányérozott. A kengyelfutón kivül irigyeltem még a Schwéger Ferit, aki már sokkal nagyobb fiu volt nálam, — lehetett tiz, vagy tizenkét esztendős, — és kisérte a kengyelfutót ameddig birta lélekzettel. Ujabban kengyelfutók nem nagyon kerülnek a szemem elé. Ebből arra kell következtetnem, hogy a művészet is alá van vetve az idők változandóságának és vannak a művészetnek kihalóban levő ágai. A kengyelfutás is alkalmasint ezek közé tartozik. Helyét talán a tanár ur foglalja el, aki a házak közé kifeszilett kötélen mutogatja tudományát. Öt már azok gyerekei és unokái csodálják, akik valaha primitívebb viszonyok kőzött a kengyelfutót irigyelték.
A második művész, akit megismertem, Kismaroson, a korcsmában mutogatta magát. Kártyamutatványokkal, órák és zsebkendők eltüntetésével, tojások elővarázsolásával szórakoztatta a közönséget. Azután eloltották a petróleumlámpát és a művész ur laterna magicával mozgó képeket mutatott be. Ne méltóztassék azonban a mai mozira gondolni. Kezdetleges módon megrajzolt képek voltak. Először egy alvó emberen végigfutott egy egér a lábától a fejéig, az alvó kitátotta a száját és bekapta az egeret. Ez a kép borzasztóan tetszett nekem. Azután két csontváz táncolt a falon. Ettől a képtől borzasztóan feltem. Ugy féltem, hogy görcsösen belemarkoltam abba az ismerősünkbe, aki az ölébe vett, hogy jobban láthassak. Ez volt a művészet. Azután jött a valóság. A művész ur tányérozni kezdett. Arra emlékszem, hogy sokkal kevesebben adtak, mint ahányan művészekben gyönyörködtek. Emlékszem, hogy egy kövér parasztasszony két tojással fizetett. És a kora gyermekkori emlékek elevenségét semmi se bizonyítja jobban, hogy még most is érezni vélem azt a hideg légáramlatot amely megcsapott, mikor az ivó végén álldogáló sváb parasztok kinyitották az ajtót, hogy meglógjanak.
(MŰVÉSZET ES VALOSAG Irta TONELLI SÁNDOR. Délmagyarország, 1932. június)
Kengyelfutó: főurak kocsija, lova előtt, vagy mellett jelmezes öltönyben futó személy
A laterna magica (bűvös lámpás) a modern diavetítő őse volt. A 19. századra több vándorló laterna magica-művész is járta Nagy-Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban. Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő. Az egyik, ami különösen a gyerekeknek nagyon tetszett, a Patkánynyelő volt, ahol patkányok ugráltak egy alvó ember szájába.

A legtöbb látogatót a történelmi emlékek vonzották:
160900524_3762983343739398_8951293778676752806_n.jpg
160752113_3762983433739389_3587135943432477666_n.jpg
De kezdtek kialakulni a helyi szellemi központok is:
275806828_4897316273639427_3742852521434358441_n.jpg
Heckenast Gusztáv, a neves pesti könyvkereskedő, könyvkiadó és nyomdatulajdonos villája, Pilismarót
A Bach-korszakban a (Fesztl Frigyes által 1860-ban épített) pilismaróti villa különösen alkalmas volt politikai találkozókra. Irodalmi szalonok és zenei esték színhelye is volt. Heckenast Gusztáv itt beszélte meg az írókkal a készülő, kiadandó műveket, s mecénási jelleggel hosszasan vendégül látta itt alkotó barátait. Gyakran látogatták az irodalmi, művészeti élet akkori honi nagyságai: Fáy András, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Jókai Mór, Bajza József. Zilahy Károly költőt itt ihlette versírásra Dobozi és hitvesének története. Feltételezések szerint „itt születhetett meg - Heckenast és köre közreműködésével - Deák Ferenc fogalmazásában a kiegyezés nagy műve".

347239129_967347044684199_1905969581496350174_n.jpg

Nádler Róbert: Kisoroszi

241623126_4272422602795467_6121824250060252044_n.jpg

 

Feszty Árpád már féltette a környéket 1879-ben:


Egyátalában tartok tőle, hogy Leányfalvát idővel agyonczivilizálják jóakarói. Már rebesgetik is, hogy a régi magyar divatú korcsma helyébe uj, emeletes „Hotel" készül épülődni. Majd ezután restauráczió, kávéház, s a mitől az isten óvja e völgyet — bizony még tán fabrikát is állit oda valaki, hogy komor füstje megfertőztesse az üde tiszta levegőt, mely most a leányfalvi szüzeket táplálja, üditi. Félek, hogy igy lesz. Ugy vagyok vele, mint a szivem választottjával ; az bánt rajta, hogy olyan nagyon kedves, olyan nagyon szép. Mert az olyannak sok a kedvelője, az olyat sokan megszeretik, s felfedezője, első hódolója jár legrosszabbul, mert tőle szeretik el leghamarabb. Addig csinosítják, mig aztán régi tisztelői rá sem ismernek többé.
Maradj te csak ilyen, igy vagy te nekem kedves; lehetsz te később díszesebb, ragyogóbb, de már akkor nem ilyen szívhez szóló.
Kár volna azért a kis völgyért!

 (Vasárnapi Újság)

 

125964830_3451420034895732_5458401975273766848_n.jpg

Háry Gyula: Nagymaros, 1880-as évek

 

654_vajda_1.jpg

Vajda János költő (Pest1827május 7. – Budapest 1897január 17.)

 

Volt, akinek írói menhelye volt ez:

akademiaikiado_004257-1574119918_pages43-43.jpg

akademiaikiado_004257-1574119918_pages44-44.jpg

akademiaikiado_004257-1574119918_pages45-45.jpg

in: Boros Dezső (szerk.): Vajda János: Levelezés - Vajda János összes művei 10. (Budapest, 1982)

 

Voltak, akik egymást látogatták:

83050557_2950922764945464_5642253701591597056_n_1.jpg

101799984_2950925738278500_4225028387854352384_n_1.jpg

Cseresznyeszüret Leányfalván. Pirosodik, érik a cseresznye a leányfalvi östelepítő, Gyulai Pál gyümölcsös kertjében. Vendégei voltak a mult héten s azok jól megszedték a fáit, onnan való, Gyulai Pál cseresznyefájáról az az ág is, melylyel az Uj Idők címlapját ékesítettük föl e hétre. Verset is kértünk tőle, de azt nem adott, azt mondta : nincs verse, egy szem se . . . de majd ad, ha lesz.
(Uj Idők, 1900)
Szendrey Ignác leányát, Máriát 1858-ban vette feleségül Gyulai Pál, a jeles író, kritikus. Szendrey Ignác, Júlia édesapja az elsők között vásárolt telket Leányfalun, jó 20 ével Petőfi halála után és 1872 körül építtette fel a ma is látható villát. Leginkább a birtok felső részén lévő kicsiny présházban szeretett lenni, s a jó klímának hála 1895-ben, 95 éves korában hunyta végleg le szemeit. Gyulai Pál az 1870-es évek elején járt először Leányfalun, a két Szendrey lány és Petőfi Zoltán halála után. Majd egyre több időt töltött apósa villájában, ahol pezsgő irodalmi-művészi társasági élet alakult ki egészen 1909-ben bekövetkezett haláláig. Ha Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nem is, a szabadságharc egy másik – máig vitatott – nagy alakja, Görgey Artúr viszont sok időt töltött Leányfalun. Visegrádi „belső emigrációjából” heti rendszerességgel látogatta meg barátját, Szendrey Ignácot, Petőfi egykori apósát.
101698278_2950897841614623_2705853912153325568_n.jpg
331509960_3282290795395930_5909841887481068996_n.jpg
Verőcén Kacziány Géza vonzotta be az intelligenciát:

403828610_6806181086086260_7726661167960828258_n_1_3.jpg

dr. Kacziány Géza (1856-1939)

Középiskolai tanársága mellett egy évtizedig hírlapíró-publicista volt, 1879-ben belépve a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, melynek s később a Budapesti Hírlapnak helyettes szerkesztője, a Harmonia c. zenelapnak felelős szerkesztője volt. Az 1800-as évek végértől Verőczén élt családjával. Verseket is fordított.
mta_petofitarsasaglapjakoszoru_1885_pages39-39.jpg
(Koszorú, 1885)
...és a XX. század legelején már az úh írógeneráció képviselője tette tiszteletét itt:
.

277440274_4928939250477129_7161282575687205859_n.jpg

(A fotó 1900-ban készült a leendő íróról, ismeretlen helyen.)

Füst Milán levele [Nagymaros, 1900. augusztus k.]


Kedves, drága, jó Anyiczám!
Mindenesetre meglepődve vettem tudomásul, hogy azért mert patronokat vettem haragszol. Mert én bizony mást nem vettem zsebpénzemből, egyetlenegy fillért sem költöttem másra. Íme itt van:
Golyós patron 55 kr
Sörétes” 85 kr
Megmérettem magam 3 kr
Egy baraczk 2 kr
Összesen 145 kr
Héczei bácsinak sem eshetett jól, hogy néki szóltál mert ő nem is tudja mennyit kaptam. Különben igen jól érzem magam, s nagyon örvendek, hogy ti is jól érzitek magatokat. A koronát melyet küldtél nagyon szépen köszönöm s nagyon vigyázni fogok rá úgy, hogy remélem, hogy nem kell majd több zsebpénzt küldened. Szeretnék tanulni valamit, tehát kérem megvetetni a Pollák urral a latin nyelvtanomat. Hallottam a Héczei bácsi kedves mamájától, hogy egy vászon ruhát kapok, a mi nagyon czélszerű volna. Az új ruhámat még fel sem vettem mióta Nagy-Maroson vagyok.

Kérek tehát bocsánatot, mert ennyire pazaroltam, csókol számtalanszor szerető

Milán fiad

A Leontint csókolom az Arankát tisztelem.

 

kanyurszky_gyorgy.png

Kanyurszky György (Nemesmilitics1853március 10. – Visegrád1920május 23.) római katolikus pap, teológiai doktor, nyelvtudós, egyetemi tanár.

1882-től a budapesti egyetem teológiai karának rendkívüli, 1886 óta rendes tanára, ahol a szír, káld és arab nyelveket tanította. 

 

277357135_4928905950480459_3644012363435703996_n.jpg

Füst Milán 1901-ben

Füst Milán levele - Visegrád 1903 VII/12.  

Kedves, drága, aranyos, jó Anyuskám!
Fleismann úr k. sorait megkaptam és igen örülök, hogy jól érzed magad. Én szintén jól vagyok, napjában fürdöm, sokat sétálok. A lakás és koszt-ügy már elintézést nyert, a mennyiben én Kanyurszky egyet. tanár úrnál vagyok teljes ellátásban. Itt igen jól érzem magam, külön lakásom van, mely egy szobából és konyhából áll, de szintén abban az épületben, a hol ő lakik. Körül van nőve vadszőlővel és egy külön kis lugast alkot.
Kitűnően étkezem; szóval nagyon jól vagyok. Csak egy hátrány van a dologban, t.i., hogy mindig igen sok vendég van és én meg nem szoktam hozzá; de lehet, hogy ezt is megszokom. Most pedig áttérve az anyagiakra, megjegyzem, hogy ez a dolog Néked roppant sok pénzbe fog kerűlni és én már bánom, hogy evvel a Visegráddal egyátalában elkezdtem. T.i. 35 frt. egy hónapra az ellátás, a mellett még a lakásom takarításáért honaponkint 1 frt és 50 krt.-t kell fizetnem a szobalánynak. Az uszoda-bérlet 2 hónapra 5 frt. Azonkívül az idejövetel annyi pénzembe kerűlt, hogy az 5 frt-ból a mit adtál csak 3 frt maradt. Ezek miatt, úgyszólván, el vagyok keseredve. Inkább mentem volna Fótra, sem hogy ennyi kiadást okozzak. A dolgot úgy bánom, hogy nem is mondhatom. Amellett, igaz hogy jól bánnak velem, nem érzem magam családiasan, hanem inkább eticette szerűen és hidegen kell magam viselnem. De mostmár mindegy. Ha ezt tudtam volna, igazán….. inkább még Pesten is maradtam volna. A levegő nagyszerű és a társaság, a mely a tanár úrhoz jön igen előkelő. Több között idejön Eszláry VII ker. előljáró, Ábrányi Emil és Kornél. Nekem nincs fiú-társaságom, még eddig és nem is hiszem, hogy lesz, mert nagy az antisemitizmus. Már voltam odaát Nagy-Maroson, ott több jó barátommal találkoztam pl. Bricht Ferivel. Tehát, majd, valószínüleg mindennap át fogok menni N.Maros-ra, az átkelés nem kerűl sokba.
Most pedig áttérek egy igen fontos dologra. T.i. igen kérlek, hogy ezen túl soha se írj levelezőlapot, hanem mindíg levelet, mert nem akarom, hogy elolvassák. Kűld a levelet ezentúl is Héczeyékhoz. Tehát a czím: „Héczey István úrnak Visegrád u. p. Nagy-Maros. Fürst Milán számára.” A czímet, kérlek, irasd tisztán és becsületesen.

Kérlek még egyszer kedves Anyuska, fogadj szót!!! és ne haragudj!!!

Csókol számtalanszor szerető fiad

Milán

274041440_4817137784990610_2847976090597659556_n.jpg

Jakobey Károly: Visegrád (1875)

 

 

Szólj hozzá!
2023. december 31. 15:12 - fabiane

Amikor még nagymarosi pezsgővel koccintottak!

347609096_6334958296541877_830420594498904785_n.jpg

Ludwig Willibald 1893-ben nyitott meg pezsgőgyárát 12 alkalmazottal, és a 8 legnagyobb magyar gyártó közé tartozott.

135336903_3562337287137339_1554111061088486351_n_1.jpg

preda_pezsgo.png

„Franciának igyuk campaniai borát [champagne-i pezsgőt], s minekelőtte galambganéjjal sat. magunk is hamisítgatnánk önházunknál pezsgőbort, készítsük maga nemében miénket jobbá; mert ami ál és hamis, semmit sem ér, akárki mit mond is – s keressünk embert, aki igya.” - írta Széchenyi 1822-ban, miután Wesselényivel meglátogatta Franciaországban a Moët pezsgőgyárat.
Honnan került a Dunakanyarba a pezsgőgyártás?

 

316813566_5619444474759933_7220757902373895922_n.jpg

(Vadász és versenylap, 1882)
Nógrádbercelből!
A gyárat Marschall Gyula báró nógrád-berceli birtokán alapította 1881-ben s jelenlegi tulajdonosát 1886-ban fogadta cégtársul, ki azt 1893-ban helyezte át Nagymarosra.
Nagymaros főállomása egyike a világ legelőlelőbb pályaudvarainak: jégbe hűtött pezsgővel fogadják itt az utast. A nagyállomással szemben emelkedik Ludwig Willibald dr. pezsgőgyára. A gyári épület terjedelméről fogalmunk sincs, ha azt belül össze nem jártuk.
Kívülről csak két emeletet látunk a tulajdonkép 5 emeletes épületből. A föld színe fölött emelkedő 2 emeletet az iroda, palacktöltő és a szállításra vonatkozó egyéb helyiségek foglalják el, mig szorosan a pezsgőgyártás céljaira szolgáló pincehelyiségek a földbe vannak beépítve és 3 emeletet képeznek. Állandóan félmillió üveg pezsgő fekszik bennök. A mellékpincék is külön a pezsgőgyártás céljaira épitvén 1500 hl. bort fogadnak be. A pezsgő kiváló erdélyi fajborokból eredeti champagnei minta szerint készül oly módon, hogy a palackokba zárt bort erjedésbe hozzák. De csak több évi kezelés és érlelő fekvés után kerül a gyöngyöző italt 5 féle minőségben üzleti forgalomba. A gyár szakszerű kezelése folytán oly kitűnő minőségű pezsgőt produkál, hogy valódi francia gyártmányokkal felvéve a versenyt, azok behozatalát lassan-lassan teljesen kiszorítja. De külföldön is nagy fogyasztó közönsége van, kölönösen Ausztria, Németország, Ázsia és Amerikában. Évenkint 70,000 üveg pezsgő kerül ki a gyárból, a mely félmillió üzemtőkével dolgozik.
Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

79882282_2573172166053861_8144569616098656256_n.jpg

A nagymarosi állomáson pezsgővel kínálták az utasokat, míg vízzel töltötték fel a gőzmozdonyokat!

Az egyik pohár ma is megtekinthető:

105032753_3571461876202543_1698758943323247974_n.jpg

 

A nagymarosi pezsgőgyárnak kihelyezett márkaképviselői is voltak:

 

311499618_5517266351644413_5906792943693895705_n.jpg

A nagymarosi pezsgő pesti márkaképviselője (Vendéglősök Lapja, 1903)
Walter Bernát 1865-ben, Bonyhádon született. Kereskedelmi iskolát végzett, úgy lett pinczérré. Előkelő helyeken, hajókon, a bel- és külföldön gyakorolta magát, míg 1890-ben önálló lett.
A Kerepesi-ut és Luther-utcza sarkán nyitott kávéházat, majd 1892-ben a Mária- Terézia-téren az „Andrássy-“kávéházat alapította s azt 1894-ig vezette. Ettől az időtől a József körut 29, szám alatt levő kávéházat bérelte ki, a melynek máig is tulajdonosa. Neve összeforrott a Józsefváros életével s működése tiszteletet és népszerűséget szerzett neki. 1902-ben megvette a bonyhádi szállodát, házzal és kerttel együtt, melynek a vezetését Spitzer Mórra bízta.
Egyszersmind ő főképviselője dr. Ludwig Willibald nagymarosi pezsgőgyárának és nagy ismeretségénél fogva ezt a kitűnő italt a főváros egyik legkedveltebb pezsgőjévé tette.

 

preda2.png

 A milleniris ünnepségeken a pezsgőgyár pavilonnal képviseltette magát:

79166136_2573176466053431_8710246006169534464_n.jpg
pestinaplo_1896_08-1540234961_pages427-427.jpg
Az építmény majdnem leégett:
pestinaplo_1896_07-1540234961_pages174-174.jpg
pestinaplo_1896_07-1540234961_pages174-174_1.jpg
Vajon az ünnepségek után került Nagymarosra? Sajnos nem ismerjük a további sorsát!
316808771_5619504984753882_4604444424254934832_n_1.jpg
A pezsgő viszont kreatív felhasználást nyert Katona Ferenc vendéglőjében:
271162419_4656002987770758_8440762339055544673_n_1.jpg
(Esztergom és Vidéke, 1896)
Lövöldözésmentes boldog újévet minden olvasónknak! :)
Kövessetek minket jövőre is!
Szólj hozzá!
2023. december 30. 18:12 - fabiane

Különös vasúti balesetek a Dunakanyarban

307840737_5430011150369934_1185475607373540516_n.jpg

Kisiklott vonat Nagymaroson, 1986 - Népszava sajtófotók

Nagymaroson ma kisiklott egy tehervonat több kocsija - nem először történt ilyen. Blogbejegyzésünkben a régebbi szerencsétlenségeket idézzük fel...

 

101275571_2950585274979213_2178372030590615552_n_1.jpg

Uj idők, 1908


Az államvasutak bajai. Megírtuk, hogy az államvasutak legnagyobb forgalmú fővonalán, Nógrádverőce mellett súlyos szerencsétlenség történt a minap reggel. Egy zsúfolásig megrakott hatalmas tehervonat kisiklott, a kocsik jobbra-balra dőlve fölszaggatták a pályát, rövid néhány perc alatt százezrek mentek tönkre, a mozdonyvezető és a fűtő életveszélyesen megsebesült. A szerencsétlenség a legnagyobb fejetlenséget okozta. Már megtörtént a kisiklás, amikor Budapesten még mit sem tudtak róla és a nyugati pályaudvarról indítgatták a tehervonatokat, amelyek azután a közbenső állomásokon rekedtek meg. Ezeknek a megrekedt vonatoknak tudható be, hogy az átszállás, amellyel a közlekedést föntartották, két, három, sőt hat óra időt is igénybe vett. Ennyi késéssel és kellemetlenségek özöne közt jutottak be az utasok Budapestre, de azért még mindig nem értesítették Bécset, hogy az utasok használják a bruck-vonali irányt, mert a marcheggi el van torlaszolva. A keleti expresszvonat is mintegy hat órai késéssel érkezett. A pálya helyreállítása hihetetlenül hosszú ideig, két napig tartott. A kár kiszámíthatatlan. Nem csupán az összerombolt kocsikról, árukról és pályáról van szó. A forgalomban az egész vonaIon óriási torlódás állott be. Sok-sok áru ment tönkre és a közvetett hatása a katasztrófának olyan nagy, hogy igazán nem csoda, ha ilyen esetek hatása alatt a vasút háztartása megbillen. Szakemberek állítása szerint ez a kisiklás egyike volt a legnagyobbaknak, amelyek eddig vasúti pályát megrongáltak. És erre bizonyságot szolgáltat a helyreállítás munkájának hosszadalmas volta is, mert 19-én tizenegy órától egészen másnap esti hat óráig mindössze annyit tudtak megfeszített erővel is elérni, hogy az egyik sínpár megszabadult a roncsoktól. Az István-napján Bécs felé induló délutáni gyorsvonat volt az első, amelyik átszállás nélkül ment át Vác fölött és ennek a vonatnak is három óráig kellett vesztegelnie, amig csigalassúsággal átmehetett a hevenyészett sínpáron.

(Népszava)

46361097_1916046065099811_412935232627408896_n_3.jpg

Egy törzsorvos felesége a vonat kerekei alatt 

Rémes szerencsétlenség történt vasárnap este a vác-verőcei vasúti vonalon: egy katonai orvos felesége, a ki elkísérte az urát egy-két állomásnyira, kiesett a vasúti kupéból és a vonat kerekei alá került. A tragikus eset este nyolc és kilenc óra között történt. A katonai vonat átrobogolt a váci állomáson. A végtelen hosszúnak látszó kocsikban legénység, egy régi másodosztályú kupéban a tisztek. Vasárnap délután érkeztek Budapestre az északi harctérről, ahol újabb irányítást kaptak és rögtön indult a vonatjuk Érsekújvár felé. Nem volt idő rá, hogy kiszálljanak nagy eseményeket átélt utasai, hozzátartozóik mentek hát át a pályaudvarra és ölelték szeretettel épségben érkezeit kedveseiket.
A katonai vonatra várok seregében volt dr. Stark Pál törzsorvos felesége is, a ki engedély kért az ezredparancsnoktól, hogy férjét, kit hónapok óta már nem láthatott, elkisérhese Érsekújvárig. Az engedélyt megkapta és boldogan szállt fel a tisztek részére fentartott vasúti kocsiba.
A katonai vonatok most ötven kilométerrel haladnak. Vácon meg sem állanak, csak a rendelkező állomásokon, a melyek között Budapesttől első Nagymaros. A vonat elhaladt öreg állomási épületünk előtt, Starkné kilépett a kupészakaszból és egyik mellékhelyiség felé tartott. Sokáig maradt el, de a törzsorvosnak nem tűnt fei, hogy felesége még nem jött vissza közéjük.
. . . Nógrádverőce irányából a drégely- palánki vicinális iparkodott Vác felé. A vonatot Kicsiny János mozdonyvezető vezette. Ez a derék ember olyan körültekintő figyelemmel állt a helyén, hogy mikor Vác elé ért és segélykiáltásokat hallott a sötétből, lefékezte a zugó, zakatoló vonatot. Kicsiny mozdonyvezető leugrott a gépéről és a hang irányában indult. A pályatest mellett egy összegörnyedt női alakot vett ki az esti sötétségben.
— Mikor indul a vonat? Olyan régen várok az uramra, hát mégse megyünk? - szólalt meg a nő, Kicsiny János rögtön észrevette, hogy a szerencsétlen félrebeszél. Keresni kezdte, hogy mi baja történhetett és iszonyodva vette észre tapogató keze, hogy vérbe markol: az asszonynak mindkét lába össze volt zúzva! Hamarosan összeszaggatta a nő fehér ruháját és az igy nyert darabokkal lekötötte a lábakat, azután karjaira emelte a szegényt és a paklikocsiba helyezte el.
A vicinális újra indult és beérkezett az állomásra. Azonnal orvosért küldtek s nemsokára Vadas Józset dr., a ki most Hörl dr. vasúti orvost is helyettesíti, megérkezett. Megvizsgálta a súlyos sebeket, kötéseket alkalmazott, ez alatt a nő visszanyerte eszméletét és elmondotta, hogy Stark Pál dr. törzsorvos felesége, együtt utazott a férjével, az éjszakai sötétségben eltévesztette az ajtót, mikor a félreeső helyről vissza akart menni és a kupé kijáró ajtaját nyitotta fel, ez pedig kifelé nyílt. Kiesett rajta, a vonal kerekei mindkét lábán átmentek .
. .
A forgalmi irodából azonnal telefonáltak Nagymarosra, hogy az odaérkező katona vonatnak hírül adják a szerencsétlenséget, A törzsorvos egy tehervonatot talált a marosi állomáson és azzal tért vissza Vácra. Végtelenül megható volt a férj és a szerencsétlenül járt feleség találkozása. Még egy óra előtt minden másra gondoltak, csak arra nem, hogy igy fognak találkozni . . . Miután Stark dr. értesült arról, hogy feleségét feltétlenül operálni keli, a szegény asszonyt felpakolták arra a tehervonatra, melyen férje érkezett és Budapestre vitték. A mentők automobilja már Rákoson várta őket és a helyőrségi kórházba szállították. A szerencsétlen nő oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hétfőn reggelre az operáció után kiszenvedett. 

(Váci Hírlap, 1914) 

118763922_3220666467971091_1328158894423944383_n_1.jpg

 

Zebegény, a Koperniczky kúria egyik tulajdonosának halálos balesete 


Nagy részvétet keltett városunkban is Koperniczky Istvánnak, a Zebegényi Polgári Kör vendéglősének, Koperniczky Ferenc esztergomi prel. kanonok, pozsonyi prépost testvéröccsének tragikus halála. Koperniczky, aki a községnek legvagyonosabb kisbirtokosa volt, Ipolyságra ment csütörtökön, hogy az ott vásárolt tizenhárom darab sertést elszállítsa. E sertések közül egyet- egyet Exner Józsefné és Gál szobi hentes kapott, tizet a nagymarosi hentesek, egyet pedig megtartott magának. A pénzt a többiek neki adták át, a nagymarosiak azonban állítólag már előre kifizették a sertések árát. Koperniczky Ipolyságról délután indult el a tehervonattal s bár, mint az állatok kísérője, a pakk-kocsiban kellett volna utaznia, ő, a rendkívüli hőség miatt, a fékező fülkéjében foglalt helyet. A vonat körülbelül éjjel két órakor érkezett Szobra. Itt öt kocsit lekapcsoltak s ekkor ezek maguktól körülbelül négy-öt méter távolságra siklottak. A váltó nem volt szabad s ezért a fékezők a vonatot hátra hívták, hogy a lekapcsolt kocsikat még tovább tolják. A vonatvezető kissé nagyobb lökést adott hátrafelé a vonatnak s a nagy zökkenés következtében három teherkocsiról az ölfák lehullottak. A sertésekkel telt teherkocsi pedig kisiklott s mintegy harminc méternyire futott, de nem a síneken, hanem a talpfán. Igen valószínű, hogy Koperniczky István a nagy rázkódás következtében álmából fölriadt és álmos fejjel vagy leugrott vagy leesett a fékezőfülkéből, a síkos síneken elcsúszott, keresztben bukott a sínekre és a tovább guruló kocsi első kereke derékben kettészelte. Alsó és felső testrészét egy méternyi távolságban találták egymástól. Mikor Cobor Imre t. b. főszolgabíró a szerencsétlenség helyére érkezett, az áldozat ujjáról az egyik gyűrű már eltűnt. A holttestet a községi halottasházba szállították s mikor a csendőrség a halottasházba ment, már a másik aranygyűrű is eltűnt. A halott nadrágzsebében százhuszonkét koronát találtak ; de eltűnt az áldozat nagy bőrtárcája, melyben mindig több ezer korona készpénz volt. A temetés vasárnap délután volt nagy részvét mellett.

(Esztergom és Vidéke, 1917)

 

 elso_vasut.png

vacihirlap_1927_pages296-296.jpg

Váci Hírlap, 1927

54416015_2087375164633566_4100244813218054144_n.jpg

 
A gazdátlanul száguldó mozdonyt Párkányban elfogta egy hős vasutas
Ma éjjel súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Szob és Párkány közti vasúti vonalon. Egy tehervonat tizenhét kocsija az Ipoly fölötti vasúti hídon elszakadt a mozdonytól. A hirtelen ránditástól Szikatel János mozdonyvezető, aki véletlenül épp a mozdony hátsó részén tartózkodott, a sínekre zuhant. A teherkocsik átszaladtak a szerencsétlen ember testén s azt szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolták. A mozdony fűtője ugyancsak lebukott a mozdony víztartályáról, de esés közben az egyik vasrúdba kapaszkodott. A vezető nélkül maradt mozdony így száguldott vele tovább a pályán
Párkány felé, míg az elszakadt szerelvény rövid gurulás után a nyílt pályán megállott. Garamkövesd állomásnál a vasúti személyzet a gazdátlan mozdony száguldásából megsejtette a szerencsétlenséget és azonnal értesítette a párkányi állomást. Amikor a mozdony Párkányon átszaladt, egy bátor vasutas fölugrott a rohanó gépre és azt lefékezte. A víztartályon még mindig ott függő fűtőt félig ájultan szedték le. Kisebb zuzódási sebeit bekötözték és beszállították a kórházba. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért nem terhel senkit sem a felelősség.
(Prágai Magyar Hirlap, 1928)
 
 69134996_3162511177107317_3565838319092760576_n.jpg
301-es sorozatú gőzmozdonyok Budapest-Nyugati pályaudvaron 1930-ban (Szarka Zoltán gyűjt.)

 

untitled_28.jpg

(Friss Ujság, 1929. december)

313114351_496955015805764_8161585301662436750_n.jpg

M61.004 a Balt-Orient-Expresszel és egy 411-es sorozatú gőzmozdony személykocsikkal 

104371872_2996821593688914_7222118138123418027_n_1.jpg

A zebegényi hős sziklaőr, aki elgörgette a vonat elől a követ (Népszava, 1960)

eszakmagyarorszag_1998_08-1681543074_pages389-389.jpg

(Észak-Magyarország, 1989)

 nepszavasajtofotok_1986_09-2-1657668547_pages128-128_1.jpg

Népszava sajtófotó Nagymarosról, 1986

Reméljük, a mostani károkat hamar sikerül majd megszüntetni!

Biztonságos közlekedést mindenkinek!

 

1 komment
2023. december 20. 16:49 - fabiane

Kacziány Aladár festő írta verőcei gyermekkoráról

387507953_1502616996978481_6950010393744844353_n.jpg

Kacziány Aladár, Ella és Kacziány Gézáné Oroszi Hermin 1911 karácsonyán Firenzében

A festő abban az intellektuális közegben nőtt fel Verőcén, amit volt polgármester nagyapja, író szülei és baráti társaságuk biztosítottak számára. 

403729418_6806183189419383_4476495936537492385_n.jpg

Önéletrajzi könyvében így elevenítette fel emlékeit:

 

csa.jpg

Ezen az 1800-as évek végén készült verőcei csoportképen az egész család szerepelt

 

omi_1.jpg

Oroszi Miklós

 

Oroszi Miklós 1888-ban Nógrádverőcére költözött. A nógrádsurányi kastélyt és birtokot eladta Madách Imrének, a költő rokonának. Oroszi Kálmán ismeretlen okbók öngyilkos lett, a tragikus esemény után történt a Verőcére való átköltözés. Nagyszüleim itt házat vettek a Duna-soron. A ház 1/2 holdas kerttel, kilenc szobával, több kedves fényképen látható a családdal. Itt éltek nagyszüleim: Oroszi Miklós és felesége, két lányuk, Hermin és Vilma, meg Vilma férje Dr. Kacziány Géza és két gyermekük, Gabriella (családi nevén kis Ella), meg én, Aladár (Öcsi).

Oroszi Miklós volt polgármester családjával együtt 1871-ben költözött el Szentesről politikai okok miatt. A Nógrád megyei Surányban vásárolt házat és birtokot. A környéken elismertté vált mintagazdaságát az 1880-as évek közepén felszámolta, és Nógrádverőcére telepedett át. Itt élt 1892-ben bekövetkezett haláláig. 
Tompa Mihálytól kölcsönzött bölcsesség volt a mottója: "A felfordult világ dolgait ne nézzed, /Hadd őrjöngjön; /csak te maradj a természet kebeléhez közel, /Szánts, vess, fákat növelj!" 
http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2006/22_0602/04.htm

402638131_6808073135897055_2716791094777115838_n_1.jpg

 

 

403735671_6806180682752967_4809310801330570544_n_1_1.jpg

Oroszi Vilma

Kacziány Gézáné (Oroszy Vilma) karcolatokat írt «Vilma» -név alatt 1884—86-ban a «Magyar Bazár» -ba, s vidéki lapokba. 1892-ben halt meg Nógrádverőcén

403828610_6806181086086260_7726661167960828258_n_1.jpg

dr. Kacziány Géza (1856-1939)

Középiskolai tanársága mellett egy évtizedig hírlapíró-publicista volt, 1879-ben belépve a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, melynek s később a Budapesti Hírlapnak helyettes szerkesztője, a Harmonia c. zenelapnak felelős szerkesztője volt. 1903–1904-ben tanulmányutat tett Angliában és Amerikában, 1909–1912-ben presbiteriánus lelkész volt az amerikai magyarok között. 1918–tól 1922-ig elnöke volt az Országos Pedagógiai Könyvtárnak. Számos (elsősorban a katonai életet bemutató) színműve és elbeszéléskötete, politikai, történelmi és irodalmi tárgyú írása látott napvilágot. Angol, francia és német munkákat fordított magyarra, valamint magyar írók alkotásait ültette át németre (többek Petőfi Sándornak 130 versét). 1939. december 16-án hunyt el, a nógrádverőcei családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
274490504_4842619362442452_7790487765050799190_n.jpg
402556134_6808066189231083_8518996161269932007_n_3.jpg
Testvére, Kacziány Ödön festőművész is gyakran látogatta a házat.

an_1.jpg

Kacziány Aladár és Ella

Verőcén hunyt el az Oroszi házaspár 1890-ben, és 1892-ben, majd Oroszi Vilma 1892-ben. Itt kötött házasságot Dr. Kacziány Géza és Oroszi Hermin 1893. március 5.-én. Itt született és hunyt el gyermekük, Szilvió néhány hónapos korában. Az elhunytak a verőcei református temetőben, az Oroszi-család sírboltjában pihennek. Ugyanitt nyertek örök nyughelyet később Oroszi Hermin (1932) és dr. Kacziány Géza (1939)

351344242_277924431285355_5057993845438056544_n_2.jpg

Gyermekkorunkról sok mindent megőrzött a családi szájhagyomány, így a szép iránti fogékonyságom első megnyilvánulásának esetét. A szakácsnő a kertben ribizlit szedett, és én mellette álltam, rámutattam az áttetsző rubint fürtökre és így szólam: "De hép!" (De szép!) Ekkoriban kezdtem beszélni. Enni nem kértem, a ribizli "érdek nélkül" tetszett.

Körülbelül ötéves koromban súlyos skarláton és közvetlenül utána difteritiszen estem át. Állapotom hónapokon át válságos volt. Dr. Krick Árpád pesti belgyógyász mentett meg. Emlékszem arra, hogy "A három aranyhalacska" c. mesével és a "Piccolino" c. opera Sorrentoi dalával altatgatott édesapám.

10731076_10204371867410476_2057423037483703685_n.jpg

Vilcsek Gyula kismarosi tanító

Bennünket otthon taníttattak. Ellának Vilcsek Gyula kismarosi, nekem Walz Rezső verőcei kántortanító volt az oktatóm. Egy időben nevelőnők is voltak a háznál, német társalgás céljából.

wr.jpg

Walcz Rezső nógrádverőcei kántortanitó hagyatékából

 

Édesapám, mint a református gimnázium tanára, naponta vonattal járt be Pestre. Ekkoriban a germán mithológiával foglalkozott. Az "Aegir's Gastmahl" c. tanulmányát írta, esténként a régi mithosokból mesélt nekem. A hallottakat másnap Poizel Miki pajtásomnak adtam tovább. A Poizel családon kívül barátságban voltunk a két tőszomszéd családdal: Fekete Ferenc főpénztárossal és Péterffy István nyugalmazott főhadnaggyal.

Pajtásaink a már említett Poizel Miklóson kívül Fekete Béla és a korán elhunyt Péterffy Boriska voltak. A pajtásokkal való kapcsolatok 1868-ban Pestre való költözködésünkkel szakadtak meg, de késő öregségünkben mi, régi barátok, ismét érintkeztünk. Poizel Miklós 1964-ben halt meg a Kanári-szigeteken, Fekete Béla pedig 1965-ben Verőcén. Családunk kapcsolatban volt a romantikusan kalandos életű Zubovits Ferdor kapitánnyal. a Migazzi-kastély bérlőjével.

 

47262813_1938627082841709_8983621430474178560_n.jpg

Zubovits Fedor kapitány

Bankos Sándor, a bécsi hajó egyik kapitány, szintén barátja volt a családnak. Amikor a nyári esték egyikén hajója a parti villák sora előtt megjelent, tüzijátékkal fogadtuk, amit ő hajójáról szintén tüzijátékkal viszonzott. Az Oroszi-Kacziány-ház is a Duna soron állt, kiltással Visegrádra és a Dunakanyarra. A parti kertből figyeltük a víz és a felhők játékát, a hold ezüst hídját és a mérhetetlen csillagvilágokat. A "Szirén" nevű csónakunkon gyakran áteveztünk Visegrádig is, vagy a szemközti szigetre zsiványpecsenyét sütni és nagy fürdéseket rendezni, Átkocsiztunk Balassagyarmatra, Nőtincsre, Magyarkútra. 

Gyakran tartózkodott Verőcén nagyanyám első házasságából származott leánya, özv. Zetényi Csukás Béniné Illésy Ida református teológus fiával, Endrével együtt. Verőcén vendégként mások is megfordultak, így Ballagi Aladár történész, Schmidt Jenő Henrik filozófus, Bodnár Zsigmond irodalomtörténész, Zempléni Árpád költő, Stróbl Alajos szobrászművész, Aggházy Károly zeneszerző, Mirkovszky Géza festőművész, Bogdánffy Pauli Erik festőművész, Holló Károly rajztanár (később feleségül vette Ellát), Berts Mimi énekesnő, Valent Vilma operaénekes, Fitos Vilmos tanár, Szilády Zoltán egyetemi tanár.

Ballagi Aladár sokoldalú ismeretekkel rendelkező, jelentékeny irodalmi működést kifejtő történész volt. Újkori egyetemes történettel, magyar művelődéstörténettel és nyelvészettel foglalkozott.

Schmitt Jenő Henrik filozófus volt, aki életének egy meghatározott szakaszán az anarchizmus magyarországi zászlóvivője lett. Eredeti és jelentős gondolkodó, akinek magyar és német nyelvű filozófiai munkássága vallásos jellegű mozgalomteremtési kísérletekhez kapcsolódott.

Bodnár Zsigmond Mint filozófus az idealista etika művelője, irodalomtörténeti, irodalomelméleti írásaiban eredeti gondolkodó volt. Írt társadalmi vonatkozású cikkeket, novellákat, középiskolai tankönyveket is.

Zempléni Árpádról a következőket írta Móricz Zsigmond:  „A magas rétegeket s a mélyeket ma csak az általános emberi tartja s köti össze: a költő, ki a mélységből emeli föl hangját, csak akkor fog sikert elérni odafenn, ha az általános emberi nagyság ormaira képes felállni. Zempléni Árpád ott állott és ott él. Táltos szépségében és megrendítő magában: és ott marad a magyar irodalom legfőbb becsei közt.”

 

strobl.png

Stróbl Alajos -  a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége

Aggházy Károly Vince magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja. Munkássága a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát.

 

A kertész - Kutyik Mihály bácsi - kedves emléket hagyott bennem, és a vele megtett kocsis kirándulások Tripolisz, és a két kedves félvér vizsla: Sziám és Csuli. Pesti kutyám a kis Ratler, Suci volt.

A verőcei ház könyvtára óriási volt, két nagy szobát tett ki.

1896-ban Budapestre költöztünk, de a ház még 1918-ig birtokunkban maradt, s több vakációt töltöttünk még itt.

Ennek is köszönhetem, hogy a falu és a szabad természet örök szerelemese vagyok!"

138634459_3597784730259261_3381805936410985050_n_1.jpg

Kacziány Aladár Nógrádverőcén

Egy másik rejtély -  nem tudjuk, Tóth László festőt mi fűzte a verőcei Kacziány-házhoz, de az biztos, hogy festett Verőcén. Esetleg csak barátként látogatott ide, és aztán befogadták az özvegyét?:

402480701_6808111025893266_5505809463113591311_n.jpg
Tóth László (Pest, 1869. július 15. – Frankfurt am Main, 1895. május 27.) magyar festő.
Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1887-ben, 18 évesen Münchenben képezte magát tovább Hollósy Simonnál, majd neki köszönhetően öt éven át a Képzőművészeti Akadémián, ahol tanárai Gabriel von Hackl és Liezen-Mayer Sándor voltak.1894-ben Rökk Szilárd-díjat kapott Szépség, pénz, szellem című triptychonjával, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz. Ezt követően megházasodott és visszatért Rómába, ez a tartózkodása azonban rövidre sikeredett. Megbetegedett és visszatért Budapestre, majd egy szanatóriumba, a gégevizenyő miatt. Itt, Frankfurt am Mainban halt meg 1895. május 27-én.
Felesége Minich Ida (1866-1940) festőnő (később Lyka Károly felesége) volt, egy kislányuk született, Jerne, aki mindössze két hónaposan veszítette el édesapját.
Minich Ida a budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Karlovszky Bertalan, Székely Bertalan. 1897-ben a nagybányai festőiskolában folytatott festészeti tanulmányokat. 1894-től kiállító művész.
Az album a titokzatos hölggyel az ő házukból került elő. Minich Idát láthatjuk a képen a Kacziány gyerekekkel?
nvku2_1.jpg
 
...és akkor már ne is csodálkozzunk, hogy Feszty Árpád halálakor a családját Verőcén találjuk!
235902225_4193155630722165_6608079249158866064_n_2.jpg
Érdeklődjünk továbbra is együtt Verőce múltjáról!
Címkék: Verőce
Szólj hozzá!
2023. augusztus 24. 09:14 - fabiane

Szülinapi megálló és segítségkérés!

tegyunk_egyutt_a_dunakanyarert.png

Olyan embereket várok a fedélzetre, akiben van lélek és tetterő a Dunakanyar szebbítésére, jobbítására és élhetőbbé tételére. Unalmas már, hogy mindig visszaküldenek a kiindulópontra, mondván, hogy ők nem engem választanának erre a feladatra, ami az én kezdeményezésemre indult el, bizonyíthatóan megy nekem, és értéket hozok vele létre - hiszek benne, hogy energiám ténykedésre sarkall másokat is! Teri néni már az elején megmondta, hogy érzem a hely kisugárzását :) A Dunakanyarkult blog már 400.000 letöltésnél jár és közhasznú, de ez nem azt jelenti, hogy a felhasználásánál ki kell kerülni engem, mert belement több mint 3 év munkám - azt hittem, hogy ennek az elfogadása alap. Közben találkoztam nagyon sok olyan emberrel, mind ideszületettel, mind betelepülővel, akik segítettek, és akivel szerintem jó tudnánk együtt működni - várlak, ha akár a bloghoz hozzá tudnál járulni, vagy bármi cilvil aktivitásban részt kívánsz venni (nekem most a dunakanyari állomások akadálymentesítésének az elérése az egyik fő témám, de közösen biztos jó ötleteink lesznek!). Amúgy meg köszönöm, hogy még figyeltek! <3  (Személy szerint pedig a Corvinus kulturális turisztikai menedzser szakára járok, szakdolgozatom témája a "Művészekkel a Dunakanyarban" lesz. Ahhoz, hogy ki tudjam fizetni a 2. félévi tandíjat, szívesen vállalnék bármi olyan munkát, ami érinti a Dunakanyar hely- és kultúrtörténetét - pl. kutatások, prospektus írása, sétavezetés, helytörténeti, csapatépítő játékok írása, levezetése, vagy az anyag más kiaknázása!

Fábián Erika 06-70-3129308

fabiane824@gmail.com )

Kövesstek új csatornánkon is: https://www.facebook.com/Dunakanyarkult.blog

Szólj hozzá!
2023. július 02. 15:21 - fabiane

Kvádok a rómaiak ellen - mi történt Verőcénél?

03_06_03_rs.jpg

 

A Barbaricum népei nem voltak negatív értelemben barbárok. A verőcei eseményeket római provokáció kényszerítette ki...

 

pannonia_terkep_2_szazad.jpg

Vajon honnan érkeztek a Dunakanyarba a kvádok, és barátaik, a markomannok?

A római korban az Ipoly völgyében germán kvád csoportok telepedtek meg. A kvádok a Kr. u. 1. századtól a 4. század végéig népesítették be a mai Szlovákia nyugati részét, a Garamtól keletre, és Magyarország területére eddigi adataink alapján csak a markomann háborúk (Kr. u. 166–180) idejétől települtek 

A kvádok közeli rokonságban álltak a markomannokkal. Vannius a Morva és a Vág folyók között királyságba szervezte őket, de miután 50 körül megbuktatták, mint a rómaiak alattvalóit Pannoniában telepítették le őt és híveit. 

A kvádok egészen a nagy markomann háborúkig békében éltek a rómaiakkal. 

 

fb05716fc173799684b158d1c61dcc33-4168529-e1625650813924.jpeg

Áprily Lajos: Marcus Aurelius  

 

A parton állt, füves, fa-védte halmon, 

a szélben őszi lomb rezgett a fán. 

Tűnődött sorson, életen, hatalmon 

s nézett az illanó hullám után. 

 

De most, a két szárnyát ölesre tárva, 

halász-sas szállt az Ister-ár fölött. 

Megrezzent és bámult a vadmadárra, 

Gyönyörű vagy – szólt, és gyönyörködött. 

 

Figyelte, büszkén hogy ring lengve le s föl, 

lecsapni sodró hullámig mer-é? 

S egyszerre túlról, sűrű, vén füzesből 

kvád nyíl suhant a lengő sas felé. 

 

Billent s zuhant már. Elkísérte szemmel, 

amíg a loccsanó habokba hullt. 

Lelke megtelt szokatlan sejtelemmel, 

s a bölcs és büszke homlok elborult. 

 

23615.jpg

Marcus Aurelius oszlopa Rómában (https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/marcus-aurelius-oszlopa/)

13o-roma-2-forras-wikipedia-color-a.jpg 

 A csata ábrázolása az oszlopon

markomann háborúk (vagy germán és szarmata háborúk) a Római Birodalom északi határán élő germán (markomannok, kvádok) és szarmata (jazigok) népek Róma elleni nagy háborúja volt 166-180 között. A Birodalom határán élő barbár törzsek a népvándorlás első hullámai miatt szerettek volna római területen letelepedni, ám a rómaiak ezt hosszú háború során megakadályozták. A rómaiak megvédték a határaikat, ám a dunai provinciákban óriási pusztítást okoztak a harcok. A harcokat ábrázolja a római Marcus Aurelius-oszlop.

A Garam torkolat vidéke ebben a korban lép az írott történelembe. A római birodalom az 1. század első felében szállta meg a Dunántúlt (Pannoniát) és a Duna vonalát tette meg a birodalom határává. A határt védelmező erődrendszer a limes, mely a Duna jobb partján húzódott katonai táborokból és őrtornyokból állt. A táborok 10-15 kilomé­terenként épültek, köztük az őrtornyok - melyek látótávolságban voltak -biztosították az összeköttetést. Ebbe az erődrendszerbe épült bele a Garam torkolatával szemben emel­kedő magaslaton (a mai esztergomi Várhegy) a rómaiak Solva nevű erődít­ménye, ahonnan kitűnő rálátás nyílt a germánok földjére, a tárgyalt Duna-Garam-szög területére.

 A Duna bal oldalán, a mai Szlovákia területén, germán törzsek éltek. A szóban forgó területeken a kvádok, a velük szövet­ségben élő cotinusok, nyugatabbra pedig a markomannok. Mozgalmas élet folyt ekkor a Duna mindkét partvonalán. A barbaricumi törzsek többször mozgósították a légió táborok katonáit, mivel több ízben is megpróbáltak behatolni a birodalom területére. A Pax Romana szövetségi rendszerének összeomlása végül a történelemkönyvek­ből is ismert markomann háborúhoz vezetett. 170-180 között maga Marcus Aurelius, a császár jött Rómából ide, a Duna-Garam-menti tájra, hogy kezébe vegye légiói vezetését és leszámoljon a behatolókkal.

A Duna-menti táj, a Garam-torkolat a császár itteni hadjáratai kapcsán kaptak kiemelt figyelmet. Itt, a kvádok földjén, valahol a Garam mentén született meg a nagy filozófus császár legszebb vallomása, az elmélkedé­sek tizenkét könyvének az első könyve.

Az istenek adománya feleségem, ez az annyira engedelmes, odaadó, egyszerű asszony, az ő művük, hogy szinte válogathatok a gyermekeim számára alkalmas nevelőkben.

Még álmomban is megajándékoztak orvosságokkal, különösen vérköpés és szédülés ellen Caietában is, Chrésében is. Nekik köszönöm, hogy filozófiai hajlamom miatt nem botlottam bele valami szofistába, hogy nem pazaroltam az időt írók tanulmányozásával, szillogizmusok kibogozásával, és nem merültem el az ég csodáiba. Mert mindehhez az istenek segítsége és szerencse szükséges.

Írtam a quádok földjén a Garam mentén.

(Elmélkedések (részlet)

Teljes írás: https://mek.oszk.hu/00600/00606/00606.htm

 

Marcus Aurelius több ízben viselt hadjáratot a kvádok ellen, míg végül 172-ben saját területükön, a Duna bal partján az „esőcsoda" segítségével sikerült megtörnie őket. Az esőcsoda története a korabeli írásokból ismert, de a Marcus Aurelius Rómában lévő, a 2. században épült emlékoszlopának egyik jelenete is megörökíti ezt, mint a császár germánok elleni hadjáratának a Duna-Garam közti döntő ütközetét.

colonna_aureliana_rilievi_02.jpg

 

esocsoda_1.jpg

Az esőcsoda története a következő:

172. június 11-én került sor az ütközetre. A germán kvádok számbeli túlsúlyban voltak. A rómaiakat ügyes csellel olyan helyre csalogatták, ahol körülfoghatták őket. A légiók helyzetét az is nehezítette - a tikkasztó nyár derekán - hogy ez a terület teljesen víztelen volt. A kvádok tisztában voltak helyzeti előnyükkel. Ám a csata során egyszerre viharfelhők gyülekeztek az égen, s a zivatar egyszeriben vízhez juttatta a római katonákat, a kvádok közé pedig villámokat csapdosott. Tűz támadt, égett a tábor, fejükre pedig jégeső hullott. Ily módon győztek Marcus Aurelius katonái. A kvádok királya békét kért, az elfogott provinciálisokat (rómaiakat) szabadon kellett engednie, vissza kellett szolgáltatnia az elhajtott állatokat, katonái nem látogathatták a határmenti városokat és nem nyújthattak segítséget a rómaiakkal még harcban álló markomannoknak.

Az esőcsoda történetére mind a római államvallás, mind pedig az utókor keresztény mítosza igényt tartott. Szerintük, mivel a császár katonái zömmel keresztények voltak, az ő imájuk szakította fel az esőfelhőket. A győzelmet maga a császár is az égiek segítségének tulajdonította.

 

Az esemény pontos helyét nem ismerjük, de a történet nemcsak azért érdemel figyelmet mert a neves császárral ez épp a mi vidékünkön történt, hanem azért is, mert Muzsla határában a nyitrai régészek (Kuzma-Rajtár) két római katonai menettábor helyét is felfedezték. Természetesen, ezen táborok helyét régészeti feltárás és egyéb információk hiányában nem azonosíthatjuk az esőcsoda helyével, de ismertetése szükségszerű.

 

Hogyan éltek a kvádok? 

 untitled_27.jpg
A kvádok és más germán törzsek-népek társadalma a földművelő, szabad paraszti közösségekre épült. Az árpából sört is készítettek. Élükön a választott király állt, mellette az előkelők, a nemzetségi arisztokrácia tagjaiból álló törzsi tanács kezében volt a politikai vezetés. E vezetőréteg fegyveres kíséretre támaszkodott. A legfontosabb kérdésekben (királyválasztás, háború és béke ügyei, bizonyos jogviták) azonban a szabad (fegyveres) férfiak gyűlése döntött. E gyűlés tekintélyét jelzi, hogy 192-ben  két előkelő és két közember tárgyalt Commodus császárral  
A korszak más népeihez hasonlóan a kvádok többnyire félig földbemélyített, kiscsaládi házakban laktak.  

rt_gsz_301_1876_90_1_n_nr001_k.png

A nők ujjas, ingszerú felsőruhát és hosszú szoknyát, vagy egybeszabott hosszú ruhát visel-tek, amit kendő, néha sapka egészített ki. Rövid ujjú felsőruhához hosszú karvédőt húztak. Férfiaknál az ingszerű, gyakran combközépig érő felsőruhához szűkszárú nadrág társult. A térden alul érő nadrághoz lábszárvédő tekercs, vagy szövetből, bőrből varrt lábszárvédő tartozott. Viseltek bokáig érő nadrágot és (bizonyára télen) a lábfejet burkoló, harisnyaszerű résszel megtoldott nadrágot is. A férfiviselet dísze a vállra vetve viselt, hosszú, négyszögletes, színes köpeny volt, amit a jobb vállon fibulával kapcsoltak össze. Mindkét nem lábbelije a bőrből készített, szíjakkal fűzött bocskor. Téli ruhaként bőrből varrott, prémes vállgallért, hosszabb köpenyt és prémes bőrsapkát viseltek. Az öltözék díszessége és kiegészítői (ékszerek, fibulák, öv és fegyver) jelezték viselőjének társadalmi rangját és vagyonosságát. 

german.jpg

A germán férfiak viseletének fontos eleme volt a frizura. A szvéb népek, köztük a kvádok férfiúi hosszú hajukat a fejtető jobb oldalához fésülték, s kontyba fonták-kötötték  
 
Vidékünk kvád lakóinak életében komoly szerepet játszott a kereskedelem. Pannonia közelségével magyarázható, hogy a közel 150 kvád lelőhely (néhány kivétellel település) mintegy harmadán megtalálható a római áru.  
Fontos szerepet játszottak a 4. századi kereskedelemben a Duna bal parti, erődített római kikötők (Szob, Verőce, s bizonyára volt Vácon is, továbbá a kvád-szarmata határvidéken Dunakeszi), mint azt a verőcei erődítményben talált mérlegsúly, és a Balti-tenger partjáról származó, megmunkálatlan borostyánrögök egyértelműen bizonyítják. 

 

A gödi fantomerőd lett Róma császárának végzet - Az előretolt helyőrség 

terkep.jpg

Erődök és átkelőhelyek

 

 Római Birodalom Duna-menti védvonala néhány helyen aggasztóan támadhatónak bizonyult a negyedik század utolsó harmadára. A mai Komárom és Buda közötti vonal túloldalán ugyan Rómával szövetséges népek, a kvádok és a szarmaták éltek, azonban nem kellett különösebben nagy stratégának lenni ahhoz, hogy az ember tudja: a határ itteni szakaszának néhány pontját könnyen áttörné egy komolyabb, keletről jövő támadás. 

inc-1558-a_i_364-367.png

A Pannonia provinciában született I. Valentinianus császár ráadásul nagy stratéga volt. A láncnak két különösen gyönge pontja akadt – az egyik a Dunakanyar beszögelése, a másik pedig a Szentendrei sziget, ahol gázló vezetett át a folyón. A császár az utóbbit kívánta megerősíteni azzal, hogy a védelmi vonalat előretolva erődöt épít ki a kvádok területén, mintegy három kilométerre a Dunától keletre. 

Ammianus Marcellinus történetíró részletesen beszámolt a vállalkozásról. Mint írja, 373-ban elsőként kisajátították a kvád királyság földjeit, elűzték a lakosokat, majd nekikezdtek az erőd falainak kijelöléséhez. 

Nem sikerült diplomáciai úton rendezni az ügyet 

A kvádok természetesen nem nézték jó szemmel jogaik megcsorbítását. Tiltakozásukat jogosnak tartotta a provincia katonai parancsnoka, ezért leállította az építkezést. Egy pannoniai származású, befolyásos előkelő azonban elérte, hogy leváltsák a katonai parancsnokot és a saját fiát neveztette ki helyére, aki újraindította az erőd építését. Meghívta magához a kvádok királyát, hogy szép szóval vagy fenyegetéssel rávegye: hagyjanak fel a tiltakozással. Ám a kvád király hajthatatlannak bizonyult, hiszen az erőd megépítésének eltűrése királyságának megcsonkítását jelentette volna. Róma új képviselője tudta azonban, hogy a császár parancsát csak teljesíteni lehet, vagyis az erődnek fel kell épülnie. Elvakultságában a legegyszerűbbnek tűnő megoldást választotta: megölette a tárgyalásról távozó kvád királyt. 

Az erőszakra erőszak volt a válasz. 374. nyarán a kvádok a szarmatákkal szövetkezve betörtek a birodalomba. Az első, amit elpusztítottak, természetesen a háborút kirobbantó erőd volt: megrohanták és lemészárolták az építkező katonákat. Ezután végigdúlták Pannoniát. A büntetőhadjáratot maga Valentinianus vezette a következő évben. A Szentendrei szigetnél átkelt a Dunán és kemény csapást mért a kvád királyság keleti részére.  

Ez az üldözés a verőcei erődnél történt, ennek a következő a története: 

5c9b9ef2abf7947cb99c4be1ca4dc6c9_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

"Azt, hogy a római sereg 375-ben itt kelt át, egy másik 1934-ben előkerült bizonyíték támaszthatja alá. Paulovics ugyanis az átkelő közelében cölöpmaradványokat talált a Duna medrében. ... Azt, hogy az átkelés Verőcénél történt meg Ammianus leírása is alátámasztja, mely tökéletesen megfelel a verőcei hídfő környezetének: „Azok (kvádok) a sziklás hegyekről figyelték jövetelét (I. Valentinianus), ahová nagyobb részük a jövőbeli események miatt nyugtalankodva és aggódva hozzátartozóival együtt elköltözött. Szinte megbénultak a rémülettől, amikor saját földjükön, minden várakozás ellenére megpillantották a császári hadijelvényeket.” A helyszínen végzett terepbejárás bizonyította, hogy az átkelés feltételezhető helyével szemben lévő hegyekről nemcsak a kvádok figyelhették a rómaiakat, de azok is láthatták őket, hiszen nem esnek olyan messze a Dunától (kb. 500 – 900m), hogy szabad szemmel ne lehetett volna látni a kvád felderítőket. Emellett a Szent László – hegy, Fenyves – hegy, Fehér – hegy, Csattogó – hegy, valamint a Lósi-, illetve Morgó – patakok által határolt 4x1 km-es Duna – mező alkalmas volt arra, hogy az átkelő római csapatok a magaslati pontok megszállásával biztonságban fel tudjanak fejlődni és rendezni tudják soraikat az átkelést követően. A kvádok az átkelést felderítve nagyon meglepődtek, mert nem erről várták a rómaiak támadását, de a rómaiak terve nem sikerült, mert az átkelés lelepleződött, hiszen a kvádok „sziklás hegyekről figyelték” azt. Ezért Valentinianusnak végül nem sikerült megütköznie a kvádokkal, csak a Börzsönyben menedéket keresőkön tudott bosszút állni." 

Valentinianus császár ezután visszatért a provinciába, majd Brigetioba (a mai Komárom melletti Szőnybe) vonult, hogy onnan északra, a kvád birodalom központi részébe vezesse katonáit. Az újabb katonai csapás előtt azonban még fogadta a kvádok követeit. A császár vitathatatlan győzelme ekkor néhány óra alatt végső vereségbe fordult. 

the-topography-of-the-canabae-of-brigetio-with-the-site-szony-dunapart-marked-blue.png

Ammianus Marcellinus beszámolója szerint a kvádok megbánást tanúsítottak, békéért könyörögtek, azonban egy dologban nem engedtek: továbbra is jogszerűtlennek tartották az erőd felépítését. Az egyébként is hirtelen haragú Valentinianus roppant mód megdühödött: szidalmazni kezdte a követeket, kiabált velük, majd néhány másodperc múlva gutaütést kapott. Hamarosan meg is halt a brigetioi katonai táborban. 

Vesztett tehát a császár, azonban a történetnek nincs győztese. Valentinianussal Rómának olyan utolsó erőskezű uralkodója szállt sírba, aki a limes megerősítésében látta a túlélés zálogát. A védvonalak kiterjesztéséről ezután senki még csak nem is álmodott, a birodalom pedig néhány év múlva már képtelen volt keleti határait megvédeni. A kvád királyságot pedig a népvándorlásnak az a hulláma söpörte el hamarosan, amelyet éppen a Római Birodalom erődített határa tartott vissza a nyugatra vonulástól. 

https://ng.24.hu/kultura/2007/08/24/a_godi_fantomerod_lett_roma_csaszaranak_vegzete/

 

 

Áprily Lajos: Az őrszem 

 

Hegyormon állt, kék őszi ég alatt 

s a völgyben vándorolt tekintetével. 

Feje felett magasan – ősi V-vel – 

rikoltozó vadlúdcsapat haladt. 

 

Ott lenn ringó fatörzsek úsztak el 

a fényesen hullámzó Ister-árban. 

Vadkan fetrengett egy apadt mocsárban 

a túlsó part bozótjához közel. 

 

Kedvvel figyelte. Ámde hirtelen 

kiugrott a mocsárból megriadtan 

s a sűrűség felé rohant a vadkan, 

hangot fogott fülével messze, lenn. 

 

Az őr felejtett vadludat, vadat, 

növekvő foltra nézett izgatottan: 

a nagy folyóra nyíló völgytorokban 

feltűnt az első hun lovascsapat. 

 

 

 

 20130114-az-azsiai-hunok-aranya-xiongnu4.jpg

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

 

 

 

 

 

 
 
 

  
 

 

 

 

 

 

Címkék: Verőce
Szólj hozzá!
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása