DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308

2021. május 24. 17:46 - fabiane

Gizella-telep - Szanatórium és vízgyógyintézet Lepencén

san2.jpg

A Visegrád melletti kórházat és gyógyfürdőt az 1910-es évek elején létesítették. Csak 1973-ban derült ki, hogy termálvízlelőhely felett fekszik.

gizi.jpeg

vis_pap.jpg

Az intézet történetének első szakasza, Riegler József Ede nagyiparos idejére esik.  Az első világháború előtti időszakban a Gizella-telepi Kórház területén működött Riegler József Ede Papírneműgyár Részvénytársasága.  Riegler ott teremtette meg feltételeit egy gyógyintézetnek.  Felismerte, hogy a Duna jobb partján emelkedő hegyvidék legszebb részlete Visegrád és Dömös között található.  A történelmi emlékek lábainál hömpölyögnek az északról dél felé tartó Duna hullámai.  Ezen romok vidékén, köz vétlenül a Duna mellett, egy gyönyörű árnyas erdővel borított hegy lábánál, minden zajtól félre eső, derült éghajlatú tiszta és pormentes levegőjű, regényes szépségű helyen fekszik Gizella-telepfürdő klimatikus gyógyhely és vízgyógyintézet - írta tájékoztatójában Riegler.  A fürdőtelepet övező árnyas erdőnek jól gondozott séta útjai a legszebb kilátáshoz vezetnek.  Ezek sűrűn el vannak látva pihenőpadokkal, és lugasokkal - írja ismertetőjében a Gizella-telep gondnoksága.  A Gizella-telep fürdőre az ország bármely részéről, vasúton és a Dunán hajóval, könnyen el lehet jutni - folytatja a tájékoztató.  Külön ágyért naponta 1,2 korona, kiszolgálásért személyenként naponta 50 fillér a fizetendő összeg.  Részletesen ismerteti a tájékoztató a napi étrendeket, fürdő árakat, és egyéb gyógyászati ellátásokat.  „Ragályos betegségben" szenvedő betegek a fürdőtelepen lakást nem kaphatnak.  Mindennemű hazárdjáték szigorúan tilos.  A tenisz, tekepálya és - „csónakda jegyek" a fürdő igazgatóság irodájában előre váltandók.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_75_06.htm

gizi2.jpg

A vízgyógyintézetek divatja

lig.jpg

Az egyik legrégebbi műintézetben, dr. Batizfalvynál az Aréna út 82. alatt - a Velodrommal szemközt - az idegbetegek gyógyultak. A Városligeti fasor 15.-ben épült föl az Elektromágneses gyógyintézet, ahol az álmatlanságtól az isiászig, a gyomoridegességtől az ideges viszketésig gyakorlatilag minden tünetet sikerrel kezeltek a modern villamos eljárások segedelmével. A nőbetegekre szakosodott a szomszédban dr. Grünwald Mór, míg egy kicsit odébb sebészetet és belgyógyászatot is működtettek dr. Herczelnél.

A kúramódszerek zöme igen varázslatos képzeteket kelt, habár a "villamozás (galvan, faradikus és Franklin-áram)", akárcsak a "massage (diaetetikus és orvosi, vibratiós és rotatiós)" és a Svéd-gymnastika is lefordítható mai magyar nyelvre. Az olvasót mégis az lepi meg igazán, hogy a legtöbb szanatórium neve mellett még egy meghatározás olvasható: vízgyógyintézet. Manapság, amikor a fürdő automatikusan termálvizet jelent, és Budapest fürdőváros is elsősorban a gyógyvizeire büszke, már csak a régi könyvek segítenek felidézni, hogy egykor Pest-szerte számos intézmény épült a bőséges hozamú, tiszta vizet adó erekre. Ezt a forrást aknázta ki a Hungária fürdő, akárcsak a Hársfa utcai vagy az Erzsébet körúti tisztasági fürdő, erre alapozott dr. Renner, amikor létrehozta a Valeró - ma Kürt - utca 4. alatti vízgyógyintézetet, és ezt a pompás hideg nedűt használták a Fasor-környéki szanatóriumokban is.

Kádakban és medencékben gyógyult itt a tehetős pesti lakosság, alkalmaztak jódfürdőt, taposófürdőt és vízsugárfürdőt - avagy skótspriccet -, sőt a Liget keleti sarkában, egy tágas parkban kiépített István úti szanatóriumban mindezt olyannyira tökélyre fejlesztették, hogy a vízgyógyintézet "valósággal látványosságszámba ment". Ez persze nem volt olcsó mulatság. A Fasor Szanatóriumban például 1 korona 20 fillér volt az egyszeri vízgyógymód, 50 fillér az ülőfürdő, ugyanannyi a lábfürdő és a zuhanyozás; 3 koronát kértek viszont a szénsavas fürdőért, 2 és 6 korona között az orvosi masszázsért.

Mindennek ma már nyoma sincs. Az István úti vízgyógyintézet helyén iskola épült, Batizfalvy szanatóriuma idősek otthona. Ami megmaradt az egymás mellett sorakozó egykori Grünwald-, Glück- és Herczel-féle intézményből, az a Belügyminisztérium kórházaként szolgál. Dr. Renner vízgyógyintézete élt a legtovább, Kürt utcai tisztasági fürdő néven ismerhették.

Akkor, 1909-ben persze még sejteni sem lehetett a majdani végkifejletet. A szanatóriumok virágkorukat élték, és az, amelyik majd a legnevesebb lesz közülük, épp csak készülődött a nyár végi nyitásra. Természetesen ott is építettek vízgyógyintézetet. A Nagy János - ma Benczúr - utca 47. alatti Liget Szanatóriumban többek között mechanoterápiás és testegyenészeti osztállyal, szénsavas és villamos fürdőkkel, iszapkezeléssel várta betegeit az alapító, dr. Jakab László.

Vízgyógymód a Liget szélén

Ebben a Liget Szanatóriumban töltötte Ady utolsó napjait, de járt itt Krúdy Gyula is.

A ligeti fürdők egyikének tulajdonosa az a dr. Renner volt, aki aztán Gizella telepen is feltűnt.

 

zsidoanyag_multesjovo1911_1912-1600372782_pages181-181.jpg

(Múlt és Jövő, 1912)

Renner Adolfról a következőket írták: orvosdoktor, tanársegéd a m. kir. egyetemen és okleveles tanár, orvos Budapesten, vízgyógyintézeti tulajdonos; 1879-ben Bécsben nyert orvosdoktori oklevelet.

san.jpg

1920-ban majdnem elkelt a szanatórium: 

 azujsag_1920_12_pages60-60.jpg

De aztán új főorvossal megint népszerű lett:

szinhazielet_1922_22_pages41-41_1.jpg

(Színházi Élet, 1922)

...és újabb házak is épültek:

gt2.png

azestharmaskonyve1923_pages446-446.jpg

(Az Est Hármaskönyve, 1922)

ko_5.jpg

(Fortepan, Magyar Bálint)

Itt töltött időt Magyar Elek (a kép bal alsó sarkán), az Ínyesmester szakácskönyvének írója és Kosztolányi Dezső: 

 https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/11/kosztolanyi_a_dunakanyarban

1927-ben az OTI megvásárolta a 25 holdnyi területen fekvő intézetet.  Ekkor nevezték el a gyógyintézetet Horthy Miklós Munkásszanatóriumnak.  A csupán nyári üdülésre alkalmas gyógyintézményt az OTI télre-nyárra lakhatóvá tette.  Az épületeket megfelelően átalakítva 1929.  július 19-én adta át rendeltetésének.  Addig a biztosítottak nyaralásra szoruló kiskorú gyermekeit (400 fiút, 200 leányt) nyaraltatták három három héten keresztül.

gt20.png

OTI szanatórium parkja, 1930 (Fortepan/Kurutz Márton)

gize.png

1930-ban medencét építettek, amelybe majd több mint 40 év után érkezett termálvíz

 

1933-ban a fürdő és szanatórium közti térségen emeletes toldaléképület létesült, és a szanatórium röntgenlaboratóriummal bővült.

1937-ben nagyobb szabású építkezésre került sor.  A szanatórium épületével összefüggő emeletes új épület létesült és tető alá került a művészi kivitelben épült, 160 személyt befogadó kápolna is.

A II.  világháború alatt is működött az intézet, de szerencsére csak kevés kárt szenvedett.  1950-ben mint állami szanatórium, az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá került, majd 1951-ben a Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya vette tulajdonba.  A szervezett ágyak száma az idők folyamán 240-re emelkedett, majd komfortosítás után 200 ra csökkent.  Később - átépítést követően - ismét 250 ággyal működött.

Gyomor- és bélfekélyes betegek mellett beutalást nyertek könnyebb természetű idült betegségben szenvedők is.  A gyomor- és bélfekélyes betegek gyógyításához szükséges nagy tejmennyiséget az intézet a helyszínen beszerezni nem tudta, ezért az ingatlan mellett saját gazdaságot, így tehenészetet is létesített - ugyancsak a kórház gazdaságában sertéshizlalda is működött.  Szépen tevékenykedett a konyha kertészet is.  Innen kapta az intézet a friss zöldségeket.

Több országszerte ismert személyiség keresett az intézetben panaszaira enyhülést.  Például Sánta Ferenc Kossuth díjas író, Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, Kamondi László, Hegedűs Géza írók stb.  Éle le utolsó heteiben itt kezeltük Áprily Lajos költőt.  Megfordult intézetünkben Tamási Áron író is.

(A Visegrádi Szakkórház története)

le_1.jpg

 

Termálvíz a Dunakanyarban!

 


A Visegrád, Lepence-völgyi hévízkút műszaki átadás-átvételén, 1973. október 1-én minden érdekelt intézmény képviseltette magát. Ez az esemény azért is volt igen jelentős, mert már az első nagyobb mélységű, 632 m mély kutatófúrás az 1956-57-es években szénfeltárásra irányult ugyan, de a medencealjzatot képviselő triász időszaki üledéket nem érte el. Az újabb kutatófúrás létesítésének gondolata 1968-ban merült fel ismét és elsősorban azért, hogy a nagyközség és az akkor Lepencén kialakított Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) Alkotóháza a talajmechanikai laboratóriummal együtt, majd a szerény kivitelű üdülőrészleggel kiegészült telep hévízellátása megoldódjon. 
A több évig tartó tervezés és előkészület után végül sikerült biztosítani egy 1200 m mély kutatófúrás pénzügyi fedezetét, így azután 1973. május 2-án elkezdte a fúrást a Lepence-völgyben. A változatos földtani felépítésű területen a kemény vulkáni és ugyancsak kemény mészkő rétegek harántolása komolyabb gondot nem okozott a kivitelezéskor és még fél év sem telt el, máris sikeresen befejeződött szeptember végére az 1300 m mély hévízkút 

A
hévíz a VIKUV-telepi hasznosítással (1974) közel egy időben kapcsolódott be a Gizella-telepi Gyógyintézet. Ekkor a Pilisi Parkerdőgazdaság csővezetéket épített ki a Gyógyintézetig, amely két éven át hévízzel látta el az ottani, több évtizeddel korábban létesített szabadtéri medencét. Ez idő alatt nem csak az intézetiek, hanem még a községbeliek is szorgalmasan látogatták a termálvizes medencét. A medence állapota ezután fokozatosan romlott, majd teljesen tönkrement, és így egy időre megszűnt a további hévízfelhasználás. A gyógyvíz fölé 1977-ben emeltek fantáziadús találékonysággal teraszos kialakítású, igaz, a kor építészetét magán viselő strandot.

(Hidrológiai tájékoztató, 2003 - Dr. Dobos Irma: A visegrádi hévíz hasznosítása)

Ez a strand sajnos ma már a múltté, bezárásának történetét itt lehet elolvasni: 

https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/ujranyithat-e-valaha-az-orszag-talan-legszebb-strandja-3992263/

És hogy valaha újranyit-e? Abban még most is csak reménykedni lehet!

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!

Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...

A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:

Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)

Szeretettel várom sétáimon is: https://seta.dunakanyarkult.hu/

 

Címkék: Visegrád
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakanyarkult.blog.hu/api/trackback/id/tr1416570010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rich.mond 2021.07.25. 15:25:16

Édesanyám itt dolgozott ápolónőként a nyolcvanas évek elején - én meg ide jártam bölcsi/oviba, mert hogy az is volt a környékbeli dolgozóknak. Gyanítom már régóta megszűnt.
DUNAKANYARKULT /Nem tartozik a hasonnevű egyesülethez!/ Fábián Erika 06-70-3129308
süti beállítások módosítása