A hátikosarat a Dunakanyarban a magyarok és a svábok is használták gyerek- és terményhordozásra. Vajon honnan érkezhetett ez a hordozási mód, azonos gyökerű-e a hátyi és a krakszli?
A "hátyi" módosabb változata 1925-ből (Fortepan/Zagyva Tiborné)
Első forrásunkban egy felvidéki szál jelenik meg:
Akit bővebben érdekel a téma, annak a következő tanulmányt ajánlom a figyelmébe:
Liszka József: Adalékok a hátikosárra vonatkozó ismereteinkhez
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_24/?query=bernecebar%C3%A1ti%20kosarak&pg=156&layout=s
A képen börzsönyi/ bernecebaráti-i típusú négyszögletes hátikosár látható. A finomabb háncsból készült kosár keresztmetszete trapéz alakú, jellegzetessége pedig a puttonnyal ellentétes, sarkos formájú kialakítás A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Nógrád és Heves megyei településeken végzett közös kutatást Kósa Lászlóval és Filep Antallal 1970 októberében.
Menyecske háti kosárral (hátyi), Hont vármegye 1940. Fotó: Erdődi Mihály
(Népszabadság, 1958)
Nógrádverőcén 1972-ben is használtak hátyit (Fotó: Szabó Jenő)
A következő cikkből kiderül, hogy ki volt az utolsó hátyikészítő Bernecebarátiban:
(Földgömb, 2013)
...és hogyan került a svábok hátára a kosár, amit ők krakszlinak neveznek? Hát úgy, hogy ők már magukkal hozták ezt a hagyományt!
Hátihordozó ábrázolása 1747-ből
Ők is szállítottak benne terményt.
A krakszli ábrázolása megjelenik a nagymarosi elköszönő táblán is. A következőket mesélték helyiek: "nagymaméknak is volt. Ha mentek a határba, felfordítva asztalként szolgált.Tetején vágták össze az ebédre valo szalonnát stb- és hozzá uborkát ecet nélkül sóval paprikával,ezt krakszlisalatnak hívták." "A Lehel piacra hordta a nagyim a gyümölcsöt ,és sokszor mi is hajnalban keltünk,és az első vonattal,mentünk, mi is vittük a málnát! Kisebb kézikosárral hármat bírtunk,vinni ,egy a kis krakszli tetejébe,és egy egy a kezeinkbe." "Mindig elzsibbadt benne a lábunk..." "Amikor nem gyerek volt benne, akkor szőlő, krumpli, termöföld (hegyen laktunk, az eső levitte a földet, a Nagyapa napokig meg fel) es egyebek!"
Hátikosár - Szendehely, Német Nemzetiségi Múzeum
Ausztria, Rauris-völgy - 1935
A hátikosárhoz kapcsolódóan egy osztrák hagyományos ünnepi játékot is találtam. A Rauris-völgyben a Háromkirályok napjának előestéjén, január 5.-én csőrös fejfedőben és hátikosárban járták körül a települést, azt ellenőrizve, hogy mindenhol rendesen kitakarítottak-e. Ez a szokás a régi bányászoktól indult, akik híján voltak a fegyelemnek...
Ezen az 1934-es nagymarosi fotón is feltűnik egy krakszlit viselő ember az utca túloldalán (Fortepan/Gara Andor)
Zebegényben a "kosaras" Szabó család gyártotta a krakszlikat.
...és még a közelmúltban is használták a marosi svábok!
1951 (fotó Molnár Balázs, Néprajzi Múzeum)
...és a hátikosárral bármit lehetett szállítani :) (1968 - fotó: Kunkovács László)
Úgy hallottuk, hogy felevenítik a hátyikészítést Bernecebarátiban - sok sikert hozzá!
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Szeretettel várom sétáimon is: https://seta.dunakanyarkult.hu/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.